Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-21 / 246. szám
2 KORKÉP Lemosni a gyalázatot idestova hetven éve, hogy véget ért a második világháború, de még mindig fizetjük az árát, hogy a vesztes oldalon álltunk. A sebek begyógyíthatatlanok: az emberveszteség, az ország újbóli megcsonkítása, a győztesektől elszenvedett megaláztatások emléke máig figyelmeztet, hogy a múlt bűneiért bizony vezekelni kell, még most is, és nyilván további generációknak is. És bár mi, akik ma élünk, semmilyen módon nem vettünk részt a szörnyűségekben, mégis fizetünk, mint a katonatisztek: idén például több mint kétmilliárdot, jövőre majd' hárommil- liárdot, kárpótlás címén. A pénzt a faji, vallási vonatkozású diszkriminatív törvények által érintettek magyarországi szervezetei kapják, akik aztán egyebek mellett életjáradék formájában továbbadják azoknak a túlélőknek, akik üldöztetést szenvedtek a második világégés alatt. nem kérdőjelezi meg senki (legalábbis remélhetőleg), hogy emberhez egészen egyszerűen méltatlan tetteket követtek el eleink velük szemben, s bármennyire is meghökkentőnek tűnik a most nyilvánosságra került összegek nagysága, a gyalázatot pénzzel lemosni aligha lehet. tettekkel ellenben igen. csakhogy ma Magyaror- szágon még mindig gyakorlatilag büntetlenül lehet nemhogy burkoltan, még nyíltan is zsidózni, cigá- nyozni. Nem egy kategória, de buzizni is. Az egyáltalán nem elég, ha utólag elhatárolódunk ezektől a megnyilvánulásoktól. Odáig kellene eljutni, hogy ilyesmi egyáltalán fel se vetődhessen. S akkor, de csakis akkor tényleg kiegyenlítettük a számlát. Most még viszont sokkal tartozunk. Az eszperantó a francia előtt nyelvvizsgák A pluszpontok miatt átrendeződött az egész piac Baranya Meglepő: a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ szerint jelenleg az eszperantó a harmadik, a lovári a hetedik legnépszerűbb nyelv Magyarországon. Fülöp Zoltán Bár nyilvánvalóan hazánkban angolul és németül tanulnak, s ezzel párhuzamosan nyelvvizsgát is ebből a két nyelvből tesznek a legtöbben, a harmadik helyen nem egy klasszikus világnyelv, hanem az eszperantó áll. Ennél is meglepőbb talán a cigány lovári nyelv hetedik helye - de csak akkor, ha nem ismerjük a magyar oktatási rendszert, amely egyrészt az egyetemi felvételinél pluszpontokkal díjazza a nyelvvizsgát, részint pedig a diplomaszerzés egyik alapkövetelményének fogadja el azt. Beszédes, hogy az eszperantó tavaly a 20 és 24 év közötti korosztályban volt a legnépszerűbb, nem véletlenül: míg a nagy nyelvekből átlagosan 2000-2500 óra alatt lehet elérni a középfokot, addig ugyanehhez eszperantóból mindösz- sze 250 (!) órára van szükség. Akinek sürgős a nyelvvizsga, az akár két-három hónap alatt felkészülhet a középfokúra - normál tempóban öt-hat hónap felkészülés kell. Az eszperantót szakértők szerint gyorsabban lehet elsajátítani, mint a legtöbb nyelvet, a gyökerei a latinhoz nyúlnak vissza, a nyelvtan pedig nagyon logikus.- Aki egy nyelvet már jól tud, annak a második elsajátítása már köny- nyebben megy, a harmadiké pedig még könnyebben - mondta el kérdésünkre Komlós László, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese. - Úgyhogy igazából az első nyelvvizsga után már könnyebben jöhet a második: csak meg kell érteni a nyelvtanulás módszerét, és azt alkalmazni. , A szakemberek szerint ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy a nyelvvizsga-követelmények folyamatos alakulása miatt sokan nem tudják, melyik felsőoktatási intézményben mik pontosan az elvárások - azaz hogy hány nyelvvizsga is kell, és milyen fokú. Angol, német, francia - vagy inkább eszperantó, lovári? Sokan vágnak neki a könnyebbnek ítélt nyelveknek Három hónap elég lehet a lovári azért tűnik könnyen elsajátíthatónak, mert sok benne a magyar jövevényszó. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy könnyű belőle nyelvvizsgázni: ugyanúgy el kell sajátítani a ragozást, a nemeket, az elöljárószavakat, mint bármelyik más nyelvből. Jelenleg kisebbségben vannak azok, akik szakmájuk miatt tanulnak tóváriul - a többség elsősorban a diploma megszerzése vagy a felvételi többletpontok miatt jelentkezik a tanfolyamokra. A statisztikák szerint általában 300 órára van szükség a középfokú nyelvvizsgához - ez azt jelenti, hogy egy három hónapos intenzív képzés elég lehet a papír megszerzéséhez. Kétmillióan beszélik az eszperantóról valóban azt tartják, hogy könnyebb belőle megszerezni a középfokú nyelvvizsgát, mint a többi idegen nyelvből: ezt ugyanis különböző európai nyelvek elemeinek fel- használásával alkották meg, s a cél az volt, hogy gyorsan meg lehessen tanulni. Az eszperantót folyékonyan beszélők számát kétmillióra becsülik. A legjelentősebb egyesület az Eszperantó Világszervezet (UEA), amely több millió embernek kínál nyelvtanulási programokat. Akit érdekel az eszperantó, a világirodalom leghíresebb műveit is elolvashatja ezen a nyelven, a fordítások könyvtárakban, könyvesboltokban is hozzáférhetőek. Nincs könnyű nyelv szakértők szerint a „köny- nyen megtanulható nyelv” kategóriája mindenképpen viszonylagos, s tudományos alapja nincs is e kategóriának. Nyilván nekünk például egy latin abc-t használó nyelvet könnyebb elsajátítani, mint mondjuk egy cirill betűsei, vagy éppen a japánt, a kínait, s az is tény, hogy egyes nyelvekből könnyebb eljutni az alapszintre, mert egyszerűbb a ragozási rendszer, de ezek a különbségek, ahogy haladunk a felsőfok felé, egyértelműen kiegyenlítődnek. Nem tekinthetünk el azonban attól, hogy sokan valójában csak nyelvvizsgázni szeretnének, s nem valódi nyelvtudást szerezni. 2013. OKTÓBER 21, HÉTFŐ Nem indokolt, csak lemondott a Gunaras Zrt vezérigazgatója dombóvár Lemondott a gyógyfürdőt és szállodát üzemeltető Gunaras Zrt. vezérigazgatója, Bárdi Róbert - értesült az MTI. Németh Norbert, a cég felügyelő-bizottságának elnöke elmondta, hogy a vezető nem indokolta a távozását, új vezérigazgatót pedig az október 28-ra összehívott rendkívüli közgyűlésen választ a társaság. A zrt. egyébként 2012-es üzleti jelentésében a kötelezettségek között 30,5 millió forint tagi kölcsönt tüntetett fel, amellyel a 25 százalékban tulajdonos dombóvári önkormányzat felé tartoznak. Továbbá egy 47,5 millió forintos kölcsön ügyében perben áll egy mással a az ön- kormányzat és a cég. Szabó Lo- ránd polgármester tájékoztatása alapján jelenleg 84 millió forint követelése van a városnak, amely első fokon, nem jogerősen pert nyert a céggel szemben. A vezérigazgató lemondása miatt valószínűleg újra tárgyalnak a tagi kölcsönről. ■ H. E. Izgalmas évszázaddal ismerkednek szekszárd Érdekes időszakot ismerhetnek meg az érdeklődők a Szekszárd és Tolna megye múltjából előadás-sorozatnak köszönhetően október 22-én délután hat órai kezdettel. A PTE egyetemi karának ebédlőjében megtartott rendezvénnyel folytatódik a Szekszárd és Tolna megye múltjából elnevezésű történelmi sorozat. Mint azt dr. Dobos Gyula szekszárdi klubelnök elmondta, a sorban harmadik előadást dr. Várady Zoltán, a Nemzeti Levéltár Tolna megyei Levéltárának igazgatója tartja, a téma Tolna megye története a török kiűzését követően. A mindenki számára nyilvános és díjmentes előadás a hosszú XVIII. század mindennapjainak életébe ad betekintést. Arról a korról szól, amikor a nagyszámú betelepítés eredményeképpen a közigazgatási szempontból is újjászervezett vármegye lakossága a török kiűzése utáni néhány ezerről a II. József kori népszámlálás idejére megközelítette a 130 000 főt. ■ V. M. A felelősségtudatot és elkötelezettséget ismerték el kitüntetés Kollégák, vezetők javaslata alapján közel hetven jelölt közül választották ki azokat, akiket jutalmaztak Hússzal gyarapodott, így most már 440-re nőtt azoknak a száma, akik átvehették az elmúlt évek során az atomerőmű legrangosabb kitüntetését. Az idei kitüntetéseket pénteken este a Csengey Dénes Művelődési Központban adta át Hamvas István. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója ezt megelőzően ünnepi beszédében a biztonság iránti elkötelezettséget emelte ki. Mint mondta, közösen, együtt felel az erőmű kollektívája azért a biztonságért, ami az atomerőművet kell, hogy jellemezze. - Mi az ország egy nagyon fontos vagyonelemét működtetjük, ami négy atomerőművi blokkból áll. Ez nagy felelősséggel jár - fogalmazott. Mint hozzátette, nem érdemük, hanem inkább szerencséjük, hogy működtethetnek egy olyan céget, amely a hazai villamosenergia-termelésből tavaly 46 százalékos arányban vette ki részét. Mindezt úgy, hogy közben a legolcsóbban termelte az áramot. Felelősséget, közös feladatot jelent, az, hogy az ország szempontból fontos stratégiai szerepet az erőmű betölthesse, emelte ki Hamvas István. Azt mondta, tisztelettel kell tekinteni arra a környezetre, arra az élettérre, amit a város, a régió biztosít számukra, enélkül a paksi atomerőmű nem lehet sikeres. - A mai nap a közösségünk ünnepe, az összetartozás ünnepe, Bráz Sándorné Hamvas Istvántól vette át a kitüntetést amibe beleértjük Paks város lakosságát is - hangsúlyozta. Az atomerőmű vezérigazgatója azt is elmondta, hogy a kollégák, munkahelyi vezetők javaslata alapján közel hetven jelölt közül választotta ki a kuratórium azokat, akiket idén jutalmaztak. Az idei díjazottak: Ágoston Miklós vezető minőség-felügyeleti mérnök, Bese Lászlóné humánpolitikai előadó, dolgozik. Bíró Lajos villamos művezető, Bráz Sándorné technológus, Debreczeni Tibor technológus, Ferenczi Józsefné a Pénzügyi és Számviteli Osztály vezetője, Gergely Judit Etel nyomda üzemvezető, Kern László művezetői beosztásából vonult nyugdíjba idén, Mátyás Ferenc művezető, Oláh Ferenc nukleáris karbantartó lakatos, Pataki Gábor dozimetrikus, Simonné Hlogyik Ágnes csoportvezető, Supücz Sándor műszaki ellenőr, Szabó Csaba a faipari műhely művezetője, Szőcs Péter a Villamos és Irányítástechnikai Létesítési Osztály vezetője, Teleki Gábor turbinagépész, Tóth Ferenc a Gépész Műszaki Osztály vezetője, dr. Vábró László orvos, Vertike Tamás reaktoroperátor, Zentai Tibor műszaki főszakértő. Az ünnepségen a paksi kötődésű operaénekes, László Boldizsár és új együttese a Classic Club Singers lépett színpadra. ■ VidaT.
