Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-31 / 177. szám

HÍRSÁV Digitális átállás: még lehet kérni támogatást AZ analóg földfelszíni tévé­adások mai lekapcsolása után még egy hónapig igé­nyelhetnek állami támoga­tást az ország középső 14 megyéjében élő rászorulók - mondta a Nemzeti Mé­dia- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatója. Zsuppán Attila közölte: naponta átlagosan 600 kérelem érkezik a ható­sághoz, eddig mindegy 55 ezer háztartásban szerelték be a digitális jelátalakítót vagy nyújtottak támogatást kedvezményes előfizetés­hez. A 220 ezer rászoruló háztartás segítésére, illetve a tájékoztató kampányra eddig kétmilliárd forintot fordított a hatóság. Ma 12 óra 30 perckor az ország 14 megyéjében szűnik meg az analóg földfelszíni televíziós műsorszórás. ■ MTI Önerő akár halasztva is halasztva fizethetik az ön­erőt az önkormányzatok és társulásaik az uniós forrá­sokból megvalósuló, derogá- ciós kötelezettséggel érintett beruházásoknál. Ezt egy júliusban hatályba lépett rendeletmódosítás teszi le­hetővé. A halasztott önerő a/i támogatási szerződés módo­sítása nélkül alkalmazható, az abban rögzített támoga­tás-önerő arányt legkésőbb a projekt befejezéséig helyre kell állítani. ■ MTI Bulgáriában ismét csökken az áram ára BULGÁRIÁBAN ÁTLAGOSAN 5 százalékkal csökkentik a lakossági áram árát au­gusztustól. Idén ez a má­sodik áramdíj csökkentés, márciusban 7 százalékkal mérsékelték az elektromos energia árát, miután ország­szerte tüntettek a magas közüzemi díjak miatt. Júni­us közepe óta újra emberek ezrei tüntetnek a kormány és a korrupció ellen. ■ MTI Már fizetik a kompenzációt nyugdíj vagy munka Teljes nyugdíjpótlékot kapnak az egészségügyiek A közmunka miatt javulnak a munkaerő-piaci adatok 2013* I Alkalmazásban állók száma összesen Közigazgatás, védelem, tb I Oktatás I Egészségügy, szociális ellátás FORRÁS: KS Költségvetési intézményekben alkalmazottak száma (ezer fő) 1748 2009 2010 2011 246 2012 A kórházak többsége már vagy kifizette, vagy hamaro­san kifizeti a kettős juttatás tilalma miatt nyugdíjukat átmenetileg elveszítők jöve­delem-kompenzációját - érte­sült a Világgazdaság. Haiman Éva Bár a Magyar Kórházszövetség­hez még nem érkeztek meg a vá­laszok arra a kérdésre az egyes intézményektől, megkapták-e a Magyar Államkincstártól a nyugdíjkorú dolgozóiknak járó jövedelem-kiegészítést, a szö­vetség nemrég leköszönt elnöke szerint ez szinte biztosra vehető. A Rácz Jenő vezette Veszprémi Kórházban nem csak megkap­ták, de már ki is fizették a pénzt az érintetteknek, és a jogsza­bály szerint az első havi utalás határideje augusztus 15., vagyis legkésőbb addig mindenkinek kézhez kell kapnia a kompenzá­ciót - mondta. Az Államkincstárnál kérdé­sünkre egyelőre nem tudták megmondani, hogy összesen hány egészségügyi intézmény­ben, mennyi dolgozó, mennyi pénzt kapott. A kompenzáció­ban részesülők, illetve a nyugdí­jat választók számával kapcsola­tosan lapzártánkig az Emberi Erőforrások Minisztériumától sem kaptunk tájékoztatást. így csak a korábban nyilvánosság­ra hozott információkra hagyat­kozhatunk, amelyek szerint több mint hatezer nyugdíjkorú egészségügyi dolgozónak kel­lett választani a nyugdíj vagy a munka között, közülük - a ké­sőbb államosított gazdasági tár­AZ ADÓHIVATAL adatai sze­rint májusban közel har­mincezer kisgyermekes szülő után vették igénybe a mun­káltatók a szociális hozzá­járulási adó kedvezményt. A kormány Munkahelyvédelmi Akcióterve ezzel a kedvez­ménnyel azonban nem csak a kisgyermekesek, de a hu­szonöt év alatti és az ötvenöt év felettiek, a szakképzetle­nek és a tartósan álláskere­sők foglalkoztatását is támo­gatja. sasági formában működött kór­házakban dolgozókkal együtt - nagyjából kétezren kérhették továbbfoglalkoztatásukat, amit döntő részben jóvá is hagyott a kormány. A nyugdíjazás alóli mentesség három évre szól. Ez idő alatt - kizárólag az egészségügyben továbbfoglal- koztatottak számára - a kieső nyugdíjat kompenzálni hivatott jövedelemkiegészítést igényel­hetnek a munkáltatók. Kompen­zációt a negyven év munkavi­A NEMZETGAZDASÁGI Minisz­térium állásfoglalása szerint ugyanakkor ebben sajátos módon a közszféra a legke­vésbé sem érdekelt, hiszen a közintézményeknek az ily módon keletkezett megtaka­rítást be kellene fizetniük a központi költségvetésbe. A jogszabályszöveg „ megtaka­rítást vehet igénybe” kitétele alapján a költségvetési szerv nem köteles igénybe venni az adókedvezményt - olvasható az állásfoglalásban. szony után nyugdíjba vonult, 62 évesnél fiatalabb nők is kapnak. Velük együtt elvileg több mint négyezer egészségügyi dolgozó részesül jövedelemkiegészítés­ben. Erre a célra idén 6,4 milli­árd forint áll rendelkezésre. A kormány döntése S?erint ugyan az illetménykiegészítés csak adható, és'„a kompenzáció összege nettóban megegyezhet” az érintettnek eddig folyósított nyugdíjjal, Rácz Jenő szerint a kórházak saját jól felfogott érde­ke is az, hogy az idős orvosok és nővérek a szüneteltetett nyugdí­juk teljes összegét megkapják. Ezért semmilyen hátrány nem éri mindazokat, akik végül is úgy döntöttek, hogy tovább dol­goznak. Matolcsy György még nem­zetgazdasági miniszterként „nagyon konzervatív számítás” szerint is legalább 20 milliárd forintos megtakarításról beszélt annak nyomán, hogy ez év kö­zepétől megtiltották a közszfé­rába dolgozó nyugdíjasok foglal­koztatását. Konkrét összesítést azonban a július elseje óta élő rendelkezés kapcsán még nem tett közzé a kormány. A közszféra nem érdekelt a védelemben foglalkoztatás A várakozá­soknak megfelelően alakultak a tegnap publikált április-júni­usi munkaerő-piaci adatok az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a foglal­koztatottság növekedésében to­vábbra is meghatározó szerepe van a közmunkaprogramok­nak. A KSH közlése szerint a második negyedévben 10,3 százalékos volt a munkanélkü­liségi ráta, 0,6 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi­hoz képest, a foglalkoztatottak száma pedig 55 ezer fővel nőtt egy év alatt. A munkanélküli­ség annak ellenére csökkent, hogy 32 ezerrel többen jelentek meg a munkaerőpiacon, mint a múlt év második negyedében. A Nemzetgazdasági Minisz­térium értékelése szerint pozi­tív tendenciák érvényesülnek a különböző korcsoportok fog­lalkoztatottsági mutatóit vizs­gálva, a foglalkoztatás mindkét nem esetében további javult. Oszlay András, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzési osztályának vezetője az adatokat értékelve kiemelte: a foglalkoztatás bővülésének „némi szépséghibája, hogy a növekményből 36 ezer új munkahely a közösségi szol­gáltatásokban realizálódott, egy jelentős része vélhetően a közfoglalkoztatásnak kö­szönhetően”. Hozzátette: a köz­munkaprogramról még nem állapítható meg, hogy hosszú távon is segíthet-e a munka vi­lágába visszavezetni az abban részvevőket. ■ VG Foglalkoztatás A minimálbérhez igazítják a pedagógusbéreket KÖZNEVELÉS A diplomás pályakezdő tanárok bére 26-30 százalékkal növekedhet szeptembertől A jelenlegitől eltérő szemléle­tű új pedagógus bérrendszert vezetnek be szeptembertől, a magasabb bérek egyúttal érték­állók és kiszámíthatók lesznek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közneve­lési államtitkársága. A pedagó­gusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér (je­lenleg 98 ezer forint) alapján fog történni. Szeptembertől az oktatásban a középfokú végzettséggel ren­delkezők pályakezdők a mini­málbér 118,5 százalékát (116130 forint), a főiskolai diplomások (általában az általános iskolai tanárok) a minimálbér 157,8 százalékát (154644 forint) kap­ják meg. Az egyetemi végzett­ségűek (általában a középiskolai tanárok) a minimálbér 172,9 százalékában (169442 forint) részesülnek majd bruttó fizetés­ként. A középiskolai végzettségű pályakezdők mindössze 1,8 szá­zalékkal több jövedelemre szá­míthatnak, mint korábban. 18 év munkaviszony után már 47,7 százalékkal, míg 42 év után 88 százalékkal több bruttó bért re­mélhetnek. A főiskolai diplomás pályakezdők 26,7 százalékkal több bért kapnak szeptembertől. 18 év munkaviszony után 55,42 év után 45 százalékkal több bért kapnak mint korábban. Az egye­temi diplomás pályakezdők 30 százalékos béremelést kapnak, 18 év tanítás után 50 százalék­kal, 42 év után 32 százalékkal több bért kapnak a jelenlegi fize­tésükhöz képest. Átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint százötven- ezer pedagógus alapilletménye szeptembertől. 2017-ig minden szeptemberben lesz, mintegy 5-10 százalékos béremelés. A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének az idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milli­árd forint bruttó hatása van a büdzsére. Rendezték a pótlékokat is, így az intézményvezetők esetében egyetemi végzettségnél maxi­mum 123715, de legalább 61858 formt jár. Az osztályfőnöki, kol­légiumban csoportvezetői pót­lék végzettségtől függően maxi­mum 46393, illetve 50833 fo­rint lehet, míg a minimális pót­lék 15464, illetve 16944 forint. Galló Istvánné, a Pedagógu­sok Szakszervezetének elnöke korábban azt mondta: örülnek a nettó negyven-hatvanezer fo­rintos béremelésnek, de az új rendszer nagy hibája, hogy nem ismeri el a minőségi munkát, nem sarkall jobb teljesítményre. Mendrey László, a Pedagó­gusok Demokratikus Szakszer­vezetének elnöke pedig azt kö­zölte: az életpályamodellt előíró törvényhez képest csak a pénz egy részét kapják meg a peda­gógusok, szerinte 58 százalékos béremelést kellene bevezetni. ■ Éber Sándor A pótlékok minimálbérhez igazított alsó és felső határa Intézményvezetői 40-80% Osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői 10-30% Munkaközösségvezetői 5-10% Intézményvezetői-helyettesi 20-40% Nemzetiségi 10% Gyógypedagógia 5-10% Nehéz körülmények között végzett munkáért 10-30% FORRÁS: KORMANY.HU Bruttó Pedagógusbérek Pályakezdő 18 éve pályán lévő 42 éve pályán lévő Bértábla 2013. szeptemberétől: Középiskolai végzettség 116130 168389 214841 Főiskolai végzettség 154644 224234 286091 Egyetemi végzettség 169442 245691 313468 Jelenlegi bértábla alapján Középiskolai végzettség 11400 114000 114000 Főiskolai végzettség 12200 144600 196100 Egyetemi végzettség 129500 163200 235700 FORRÁS: KORMANY.HU r r « TI *

Next

/
Oldalképek
Tartalom