Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-17 / 89. szám

2013. ÁPRILIS 17., SZERDA GAZDASÁG - INTERJÚ 5 Csomag nélkül vág neki Vai$a konvergenciaprogram A kabinet 0,7 százalékosra korrigálta az idei várható növekedést A kockázatok maradnak Varga Mihály bemutatja a programot. Egyes intézkedéseket figyelembe vehet Brüsszel a deficiteljárás lezárásához Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter már márciusi kinevezésekor jelezte: csak kisebb korrekciókkal fog élni a gazdaságunk főbb számait illetően. Hornyák József A Brüsszelnek elküldendő, ked­den bemutatott konvergencia­programban a Nemzetgazda­sági Minisztérium (NGM) apró módosításokat hajtott végre. Az előirányzatok egy része válto­zott, kiigazítások - „megszorí­tások” - viszont nincsenek. Az idén 0,7 százalékos gazda­sági növekedésre számítunk, szemben a korábban várt 0,9 százalékkal - jelentette be Var­ga Mihály keddi sajtótájékozta­tóján. Ha átlagos lesz az idei év a mezőgazdaságban, az önma­gában 0,4 százalékkal segítheti a GDP-t, és a külső kereslet is élénkülhet. Az NGM szerint a költségvetésben is kedvező fo­lyamatok indultak el, amit mu­tat, hogy tavaly 2 százalék lett a GDP-arányos deficit. „A hitel­bővítő programok is segíthetik a kilábalást” - hangsúlyozta Varga, utalva az MFB, az Exim- bank és az MNB programjaira. Mivel az elmúlt két évben 3 százalék alatt volt a hiány, és ebben az évben is alatta lesz, megvan az okunk feltételezni, hogy kikerülhetünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól - válaszolta kérdésünkre Varga. Brüsszel egy kicsit „túlvága­tott” a magyar költségvetésen tavaly. Abban bízunk, hogy az Európai Bizottság belátja, szá­munkra fontos a hiánycél tar­tása, és megszünteti az eljárást. Az idei költségvetési hiánycé­lon nem változtattunk, az to­vábbra is 2,7 százalék - ismer­tette a program makrogazdasá­gi pályáját Varga Mihály. A jövő évi deficitcélt viszont 2,2 száza­lékról 2,7-re emelték, vagyis a választás évében nem lesz fe­szesebb a gyeplő. A miniszter szerint a tranzakciós illetékből lassan csordogál a pénz, mert megváltoztak a fogyasztói szo­kások, de az önkormányzatok például feszesebb gazdálkodást folytatnak, ami kedvező. Az EU nem hagyta jóvá a fordított áfát a sertéságazatban, ugyanakkor kevesen választották a tételes adókat (kata, kiva), ami növeli a bevételeket. „A GDP 1,3-1,4 szá­zalékát kitevő tartalék a kocká­zatok figyelembevételével csök­kenhet, de még mindig marad 0,6 százalék körüli tartalék” - fogalmazott a tárcavezető. Szerinte 80 milliárddal ke­vesebb tranzakciós illeték ke: rülhet a büdzsébe. „Az állam- kincstári körből azonban be fog folyni a tervezett illeték” - válaszolta kérdésünkre, de nem említette, hogy emelnék a szintjét. Az MNB tisztségvi­selői az inflációs jelentés be­mutatásakor - melyben 2,9 szá­zalékos hiányt prognosztizált a jegybank - azt mondták, a kincstári körből több bevétel jö­het, mert várhatóan intézkedé­seket hoz a kormány. Az NGM a kormány módosított idei GDP-prognózisa még mindig magasabb a piaci konszenzus­nál - mondta el lapunknak Job­bágy Sándor, a CIB Bank elem­zője. Szerinte fontos üzenet, hogy a 2013-as hiánycélt pótló­lagos intézkedések nélkül tart­hatónak véli a kormány, és a kockázatokat a tartalék csök­kentésével fedi le. A bevételek szempontjából kockázat, hogy a kormány 3,1 százalékos infláci­ós prognózisa túl magas. A 2014-es költségvetés hiánycéljá­nak emelése a kiadások növeke­dését vetíti előre, ami - többek között - a pedagógus életpálya modell bevezetését is jelentheti. lapunkkal közölte: nem kelle­nek külön intézkedések, hogy teljesüljön a tranzakciós adó kincstári része. Az államadósság lassabban csökken, mint tavaly várták. Tavaly arra számítottak, hogy 2015-re 73 százalék alá kerül J az adósság, most viszont azt J gondolják, az évtized közepén 76.1 százalék lehet a ráta. Idén | 78.1 százalékra mérséklődhet | az adósság a tavaly év végi 79,2- ről. Megoszlanak a vélemények arról, szükségesek-e újabb ki­igazítások az idei év során, hogy teljesüljön a 2,7 százalé­kos hiánycél. Ha a kockázato­kat tekintjük (e-útdíj, szuper­kasszák), akkor egyértelmű, hogy néhány újabb intézkedés­sel könnyebben kikerülnénk a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány pro£nÓZÍS3 (változás százalékban) 2013 2014 2015 2016 GDP 0,7 1,9 2,3 2,5 Háztartások fogyasztási kiadásai 0,1 1,8 1,8 1,8 Munkanélküliségi ráta 10,7 10,5 10,2 9,8 Infláció 3,1 3,2 3,0 3,0 Költségvetési hiány (a GDP százalékában)-2,7-2,7-2,2-1,3 FORRÁS: NGM Stagnálást vár az idén a magyar gazdaságban a valutaalap A március végi országjelentés előrejelzéséhez hasonlóan a magyar gazdaság stagnálását várja az idén a valutaalap (IMF) tegnap közreadott friss globális prognózisa. A szervezet féléves előrejelzése szerint jövőre 1,2 százalékkal bővülhet a hazai össztermék (GDP). A globális gazdaság az idén 3,25, jövőre pedig 4 százalékkal nőhet. Az eurózónában az idei 0,3 százalékos visszaesés után jö­vőre 1,1 százalékkal bővülhet a gazdaság. Németországban idén 0,6, jövőre pedig 1,5 szá­zalékkal bővülhet a GDP. ■ VG MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. április 16-án: > €/Ft 293,52 0,00 Ft J $/Ft 223,43-0,96 Ft CHF/Ft 241,12-0,36 Ft >!€/$ 1,3135 0,0057 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.16.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. mái. 68 000 Malmi búza index 2013. mái. 68 000 Takarmánybúza 2013. máj. 67 500 Takarmánykukorica 2013. máj. 61000 Tak.kukorica index 2013. máj. 61000 Takarmányárpa 2013. máj. 61500 Olajnapraforgó 2013. máj. 141000 Olajnapraforgó index 2013. máj. 141000 Repce 2013. aug. 130 000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Brüsszel még vizsgálódik a hallgatói szerződések ügyében EU-JOG Az ifjúsági garancia program céljaira felhasználható új európai uniós alapból 50 millió eurót kap hazánk Andor László lát törekvést a kormány részéről A hallgatói szerződés ügyé­ben bejelentett legújabb vál­tozásokat is megvizsgálja az Európai Bizottság, mielőtt dönt arról, hogy kötelezett- ségszegési eljárást indítson-e hazánk ellen - nyilatkozta lapunknak Andor László. A foglalkoztatásért felelős EU- biztos elmondta: az új uniós alapból 2014-2020 között 50 millió eurót használhat fel Magyarország a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítására.- Az utóbbi napokban bizonyos kedvezményeket jelentett be a kormányzat a diákok számára a hallgatói szerződés ügyében. A szabályozással szemben emelt ki­fogások miatt az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított, amely akár a kötelezettségszegési eljárás elindításához is elvezethet. Mikor zárulhat le a brüsszeli elemzés?- Tavaly ősszel kezdtünk kon­zultációt a magyar kormánnyal az úgynevezett pilot-eljárás kere­tében azzal kapcsolatban, hogy a hallgatói szerződések szabályo­zása összhangban áll-e az uni­ós jogszabályokkal. A szaktárca már februárban elküldte felve­téseinkre a válaszlevelét, azon­ban azóta sok fejlemény történt az ügyben. Az a levél már nem tükrözi a jelenlegi helyzetet. A legutóbbi fejleményekből nincs is minden lefordítva angolra, vagy más bizottsági munka­nyelvre, ami alapján a Bizottság szakértői meg tudják vizsgálni a kialakítandó szabályozást. Ez pe­dig késlelteti azt, hogy végleges álláspont szülessen a Bizottság részéről'.- A legújabb fejlemények tükrében miként látja annak esélyét, hogy esetlegesen eljárás indul az ország ellen?- Látni lehet azt, hogy van . egyfajta törekvés a kormányzat részéről, hogy valamilyen mó­don igazodjon a Bizottság elvá­rásaihoz, vagy azok legalább egy részéhez. Két fontos észrevétel volt a bizottsági álláspontban. Ez a célzottság, illetve az ará­nyosság kérdése, vagyis meg kell állapítani azt, hogy mi az a konkrét munkaerőpiaci problé­ma, amelyre válaszul a szabad munkavállalás korlátozásával akar élni a kormány, illetve hogy a korlátozás arányban legyen a probléma nagyságával.- Tavaly decemberben mutatta be a brüsszeli zsargonban ifjúsági ga­ranciának elkeresztelt javaslatát, miszerint a 25 éven aluli fiatalok­nak állásajánlatot vagy gyakorlati, továbbtanulási lehetőséget kell kapniuk a tanulmányaik befejezé­sét vagy munkanélkülivé válásukat követő negyedik hónapon belül. Hol tart az intézkedés megvalósítá­sának folyamata?- A rendszer kiépítéséhez szük­séges anyagi források előteremté­sét jelentős mértékben elősegíti, hogy a februári EU-csúcs döntése értelmében feláll egy külön uniós pénzalap ezen cél finanszírozásá­ra, ugyanis eddig alapvetően az Európai Szociális Alapból (ESZA) lehetett támogatást adni a fiata­lok foglalkoztatottságának növe­lését célzó intézkedésekre. Az új uniós alap az EU következő hét­éves költségvetési ciklusában, 2014^2020 között 6 milliárd euró- val rendelkezik majd. A szabályok szerint az alap forrásait azokban a régiókban lehet felhasználni, ahol a 25 éven aluliak munka­nélküliségi aránya meghaladja a 25 százalékot. Magyarországon négy üyen régió (Észak-Magyar- ország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl) található.- Mi lesz azokkal a régiókkal, ahol a fiatalok munkanélkülisége ará­nya nem éri el a 25 százalékot, vagyis ahol nem lehet majd fel­használni az alap forrásait?- Ezekben az ESZA támogatá­sai állnak rendelkezésre, ahon­nan eddig is évente több mint három milliárd eurót hívhattak le a tagállamok a fiatalok foglal­koztatási helyzetének javítására.- Az ifjúsági garancia kiépítése mekkora költséggel járhat Magyar- ország számára, és mekkora kere­tet lehetne uniós fonásból fedezni? Névjegy ANDOR LÁSZLÓ (46) 1989-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1993-ban közgazdász mester­fokozatot szerzett a Manchesteri Egyetemen 2005 ÉS 2010 KÖZÖTT az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja 2010. február 10-E óta a fog­lalkoztatásért, a szociális ügye­kért és a társadalmi befogadd-' sért felelős EU-biztos egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Zsigmond Király Főiskolán- Azt tudni lehet, hogy az eu­rózónában évente mintegy 20 milliárd euróba kerülne a rend­szer működtetése. Ebből követ­keztetni lehet a hazai adatra is, azonban konkrét, Magyaror­szágra lebontott kalkulációval nem rendelkezik a Bizottság. Miután nincs meg még a rend­szer kialakításához szükséges főösszeg, így azt sem lehet meg­mondani, hogy ennek pontosan mekkora hányadát lehet majd fedezni EU-forrásokból.- Arra vonatkozóan már lehe­tett hallani becsléseket, hogy a hatmilliárd eurós új alapból mek­kora hányad jut majd Magyar- országra.-> így van, léteznek ilyen előze­tes számítások, amelyek szerint a hatmilliárd eurós keretből 50 mil­lió euróra lesz jogosult Magyaror­szág. De természetesen nemcsak ennyi uniós forrást használhat fel az ország az ifjúsági garancia kiépítésére, hanem erre a célra le­hívhatóak lesznek az ESZA már említett támogatásai is.- A magyar fiataloknak mikortól lesz lehetőségünk igénybe venni ezt a támogatást?- Először az szükséges, hogy lezáruljanak a 2014-2020 közöt­ti uniós költségvetési időszak forrásainak felhasználásáról szóló tárgyalások az Európai Parlament és a miniszteri tanács között, hiszen akkor dől el pon­tosan, hogy az országok milyen feltételekkel juthatnak az új alap forrásaihoz. Ezen tárgyalások le­zárását követően, így az idei év második felében várhatóan azok a tagállamok, köztük Magyaror­szág is bejelenti tervét az ifjúsági garancia létrehozására, amelyek nem csak önerőből fogják felállí­tani a rendszert. Azt gondolom, hogy amint a rendszer kiépítésé­hez szükséges források rendelke­zésre állnak, Magyarországon is bevezethetik a rendszert. Január elején egy budapesti nemzetközi szakmai konferencián Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egyértelművé tette, hogy támogatja ezt az el­képzelést. ■ Tar Gábor *. t * * R

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom