Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-02-10 / 6. szám
8 GAZDASAG 2013. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP Piaci atrendezodes vezényszóra hulladékgazdálkodás A jövedelmezőség megszűnésével fenyegetnek az új szabályok mm A beruházások visszaesésével, elbocsátásokkal, a szolgáltatási színvonal csökkenésével, továbbá a magántőke érdekeltségének teljes megszűnésével fenyeget a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területének átalakítása, amelyben 2013 az átmenet éve lehet. Németh I. Gergely Kevés szektor van Magyarországon, ahol olyan látványos fejlődés ment végbe az évezred- forduló óta, mint a hulladék- gazdálkodás. Az egy évtizede szinte még általános „városszéli szemétbányákat” kivétel nélkül bezárták, miközben országszerte fejlett hulladékkezelő infrastruktúra épült ki részben európai uniós és állami forrásokból, részben a magánszféra beruházásainak köszönhetően, noha több szempontból így is jókora a lemaradásunk a nyugat-európai országok színvonalához képest. Ennek ellenére a kormányzati átalakítási láz ezt a szektort sem hagyta érintetlenül, sőt a tavaly november végén - Áder János államfő vétója miatt véglegesen csak második nekifutásra - elfogadott új hulladéktörvény durván beavatkozott a piaci viszonyokba a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén. A törvény legvitatottabb intézkedése az úgynevezett 51-49-es szabály, amelynek értelmében ez év közepétől csak legalább 51 százalékos többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek szerződhetnek a hulladékgazdálkodási köz- szolgáltatói feladatok ellátására. Csakhogy a magyarországi települések több mint 50 százalékában többségi magántulajdonban lévő cégek gyűjtik be a lakosság hulladékát, amelyek között német és osztrák hulladékkezelő társaságok érdekeltségébe tartozó, számos hazai nagyvárost (például Debrecent, Miskolcot, Tatabányát) kiszolgáló nagy- vállalatok vagy cégcsoportok (AVE, .A.S.A., Saubermacher, Remondis csoport) ugyanúgy megtalálhatók, mint a néhány kistelepülést kiszolgáló hazai érdekeltségű kisvállalkozások. Az érintett cégek alapvetően két Hulladéklerakási járulékmértéke (települési hulladékra, forint/tonna/év) ö FORRÁS: HULLADÉKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY lehetőség közül választhatnak: vagy engednek és közvetlenül átadják a társaságok többségi tulajdonát az önkormányzatoknak; vagy elfogadják, hogy az önkormányzatok saját vállalkozásokat alapítanak a közszolgáltatás ellátására, s azok alvállalkozóiként segítenek abban, hogy a kísérlet sikerüljön. A háttéralkuk javában folynak, ám az első lehetőség esélyét csökkenti, hogy kevés ön- kormányzat rendelkezik kellő anyagi tartalékkal ahhoz, hogy a helyi hulladékgazdálkodási köz- szolgáltatóban többségi tulajdon- részt vásároljon, bár a Sauber- macher Nagykanizsáról történt kivonulása pont erre szolgáltat ellenpéldát. A második opciónál pedig az vet fel kérdéseket, hogy a pozíciójukból kiszoruló magán- vállalkozások hajlandók lesz- nek-e gépparkjukat, infrastruktúrájukat, s esetleg tudásukat a frissen megalakuló önkormányzati társaságok rendelkezésére bocsátani. Az pedig az egész átrendezés értelmét kérdőjelezi meg, hogy miközben az egyszeri kukaürítés átlagosan 400 forintba kerül Magyarországon, sok ■ Magyarország jó eséllyel néz szembe egy újabb uniós kötelezettségszegési eljárással. esetben ennél éppen a - sokszor új technológiákat meghonosító - többségi magántulajdonban lévő szolgáltatók alkalmaznak alacsonyabb díjakat. Persze a helyzet még képlékeny, hiszen a német és osztrák magántulajdonú cégek képviselői, valamint a Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Szolgáltatók Európai Szövetségének (FEAD) képviselői Rezsicsökkentés: az utolsó csepp? hab a tortán a kormány rezsicsökkentési programja, amelynek következő lépése - az eddig elhangzott nyilatkozatok szerint - a lakossági hulladékdíjak csökkentésére is kiterjed majd. Ennek következményei beláthatatlanok, s szakmai körökben már elhangzott: akár arra is szükség lehet, hogy az állam saját költségvetéséből egy kompenzációs alapot létesítsen, ha el akarja kerülni a szolgáltatók működésképtelenné válását, vagya közszolgáltatás minőségének drasztikus romlását. Az is kérdés, hogy például a budapesti bruttó mintegy 800 forintos ürítési díjat és az egyes kistelepüléseken alkalmazott 300forintos ürítési díjat hogyan fogja egységesen kezelni a kormányzat. Eközben pedig az európai uniós társfinanszírozással kiépült rendszereknél a támogatási szerződések rögzítik, hogy a rendszerek működését a szolgáltatóknak saját bevételeikből kell fedezniük. együtt léptek fel az Európai Bizottság több főigazgatóságánál is a hulladéktörvény verseny- korlátozó voltára hivatkozva, így Magyarország jó eséllyel néz szembe egy újabb uniós kötelezettségszegési eljárással. Nem felhőtlen viszont a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok öröme sem, amelyek kedvét a lerakási járulék bevezetése rontja el. Az idei évtől a lerakókban elhelyezett települési szilárd hulladék után a szolgáltatóknak tonnánként 3 ezer forint „adót” kell fizetni, amellyel a jogalkotó a szelektív hulladék- gyűjtés és a hasznosítás erősítésére próbálja ösztönözni az érintetteket. Csakhogy a környezet- védelmi szempontból valóban komoly előrelépést jelentő - a hasznosítók által régóta szorgalmazott - intézkedés rövid távon közel 10 milliárd forintos terhet rak a közszolgáltatók vállára, hiszen az évente képződő 4-4,5 millió tonna települési szilárd hulladék mintegy 75 százalékát pillanatnyilag még lerakóban helyezik el Magyarországon. (A kormány a többi hulladékfajtát is figyelembe véve összesen 21 milliárd forint költségvetési bevételre számít a hulladéklerakási járulékból 2013-ban.) A fő gond, hogy nem tudják ezt a szolgáltatók díjemeléssel sem kompenzálni, hiszen az idén legfeljebb 4,2 százalékkal emelhették díjaikat. így, ha a lerakási járulék bevezetését, valamint a - 2014-től központi díjmegállapító hatóság szerepébe kerülő - Magyar Energia Hivatalnak szintén az idei évtől fizetendő új felügyeleti díjat, továbbá az inflációt ösz- szeadjuk, összesen mintegy 20 százalékos költségnövekedést kapunk. Tehát a kommunális közszolgáltatás területén a maximális, 4,2 százalékos díjemelést figyelembe véve is a jövedelmezőség 15 százalékos csökkenését hozza az idei év. Ez számos társaság gazdálkodását fogja masszív veszteségbe fordítani, amely szakértők szerint óhatatlanul együtt fog járni a tervezett beruházások elhalasztásával, valamint az alkalmazottak számának csökkentésével. Ugyanakkor látni kell, hogy a kommunális közszolgáltatás területén végbe menő változások jól illeszkednek az egész hulladékgazdálkodás átalakítását és az állam szerepének megerősítését célzó kormányzati törekvések közé. Az első a sorban a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás átalakítása, s a termékdíjas termékekből képződött hulladékok kezelése koordinálásának állami hatáskörbe vonása volt. Ezt követően került sorra a közszolgáltatás területe, ahol a változások azzal folytatódnak, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók 2014-től csak nonprofit formában működhetnek tovább, így az itt végrehajtott beruhá- zások-befektetések a jövőben végképp csak nagyon korlátozottan térülhetnek meg. Emellett készülnek a tervek az építési-bontási hulladékok kereskedelmének állami felügyelet alá vonására, valamint a nem visszaváltható italpalackok kötelező betétdíjassá tételére; s az állami monopólium, vagy legalábbis koncessziós kereskedelem bevezetésének lehetősége folyamatosan ott lebeg a fémhulladék-kezelő vállalatok feje felett is. Egyszeri ürítési díjak (Budapesten, rendszeres ürítésre rendelkezésre bocsátott tartály esetén, áfa nélkül, 2013- ban, forint) Tartály űrmérete (liter) Díj 110 620 120 676 240 1352 360 2028 770 4340 1100 6200 FORRÁS: FKFZRT. HIRSAV Dreamliner: nem adja fel a Boeing beadta a Boeing az amerikai légügyi hatóságnak a kérelmet, hogy tesztrepülésen vizsgálhassa a 787 Dreamliner típus akkumulátorát. Korábban azért vonták ki a forgalomból valamennyi ilyen típusú repülőgépet, mert több esetben is leégtek az akkumulátorai. A hatóság szóvivője megerősítette, hogy vizsgálják a Boeing kérelmét. Szakértők szerint azonban a tesztrepülés csak annak jele, hogy a repülőgépgyártó még nem talál megoldást az öt hete tartó problémára. ■ MTI Optimistább eredménye kapcsán a Toyota felfelé módosította a márciussal végződő üzleti évre szóló profit-előrejelzését a Toyota, miután megugrott az adózott eredménye a harmadik negyedévben. A profit nemcsak a korábban vártnál lesz több a világ legnagyobb autógyártójánál, hanem jócskán meghaladja a visz- szahívásokkal terhes előző év adózott eredményét is. Az elmúlt naptári év negyedik negyedében az egy évvel korábbihoz képest 23 százalékkal 100 milliárd jenre nőtt az adózott eredmény. A jó negyedéves eredmények alapján a Toyota arra számít, hogy a márciussal végződő teljes üzleti évben 870 milliárd jen lesz a profit a korábban várt 780 milli- árddal szemben. ■ MTI Jól indult az év a Daimlernél jól indult az év a Daimlernél, elsősorban a korábban gyengélkedő kínai eladások felfutásának köszönhetően. A Mercedes-Benz, Smart, AMG és Maybach márkákat magában foglaló cégcsoport 102180 kocsit adott el januárban, 8,1 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Kínában 15 százalékot meghaladóan nőttek az eladások a decemberi visszaesés után. A Daimler eladásai tavaly minden eddigi rekordot megdöntötték: 1,4 millió kocsit értékesített a cég, 4,5 százalékkal többet az egy évvel korábbfiiál. ■ MTI Nem változnak a 2020-ra kitűzött zöld célszámok felülvizsgálat Továbbra is a versenyképesség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság diktál Az utóbbi időben számos szakmai fórumon felmerült, hogy Magyarország nem tudja tartani megújulóalapú energiatermelése növelésével kapcsolatos uniós vállalását. Ez részben azon alapul, hogy az év elején nem lépett életbe az új támogatási rendszer (METÁR), holott erre már két korábbi határidő is volt. Másrészt azon, hogy zajlik a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCST) felülvizsgálata, amiből egyenesen következhet a vállalások felülírása. A Világgazdaság érdeklődésére a szabályozásért és az NCST-ért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kommunikációs főosztályán azt válaszolták, hogy a felülvizsgálata nem érinti a 2020-ig szóló magyar vállalást, amely továbbra is legalább 14,65 százalékban határozza meg a bruttó végső energiafogyasztás részarányában a megújuló energiaforrások arányát. Emellett a minisztérium továbbra is törekszik a gazdasági fejlődés szolgálatába állítani a megújuló energiaforrások alkalmazását, szem előtt tartva a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság hármas célját. „Az NCST áttekintése során elsődleges szempont - a 1491/2012. (XI. 13.) kormányhatározatban megfogalmazottak alapján - a technológiai fejlődés eredményeinek hasznosítása, az energiafogyasztók teherbíró képessége, valamint a biomassza hasznosításának a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatásának figyelembevétele” - hangsúlyozták a válaszban. Ezen túlmenően az NCST teljes anyagának vizsgálata során olyan szempontok is hangsúlyosak, mint például a költséghatékony felhasználás vagy az elvárt eredmények maximalizálása a vidékfejlesztés, a gazdasági növekedés és a munkahelymegőrzés, -teremtés előmozdításában. Az NCST a stratégiai célok mellett kijelöli a cél eléréséhez szükséges eszközrendszert, magába foglalja a fejlődési pályát is, továbbá előrejelzést is tartalmaz a jövőbeni folyamatokra. „Ahhoz, hogy az NCST az alapvető célkitűzések megtartása mellett dinamikusan illeszkedni tudjon a megújuló energiaforrások folyamatosan fejlődő felhasználási technológiájához és eszközrendszeréhez, valamint a gazdasági és az EU szabályozási környezetében bekövetkező változásokhoz is, kellő rugalmassággal kell rendelkeznie. A következetesség indokolja, hogy meghatározott időnként a műszaki, gazdasági és szabályozó környezet változásai (például technológiai fejlődés eredményei) abban megjelenjenek” - indokolták lapunknak a felülvizsgálatot. Az NCST áttekintésének első fázisa az eddig elért eredmények 2011-2012. évi statisztikai adatok elemzésével történő áttekintése. A 2012. évi statisztikai adatok összeállítása folyamatban van. A hazai nagyfeszültségű vü- lamosenergia-rendszer irányítója, a Mavir adatai szerint tavaly a legnagyobb, 40,28 százalékos arányban biomasszaalapú zöldáramot vett az át az országos hálózat a kötelező átvételi rendszeren keresztül. Ezt követte a szélegenergia, 39,77 százalékkal, majd a vízenergia 10,88 százalékkal. A biogázalapú áramtermelés 8,77 százalékot tett ki, a hulladékból előállított villamos energia 0,28 százalékot, a napenergia pedig 0,02 százalékot. Egy évvel korábban még nagyon mások voltak az arányok, mert akkor még e rendszeren belül kelt el az azóta a KÁT-ból kikerült hővel kapcsolt áramtermelés is, s az összes kötelező átvétel 53,69 százalékát tette ki. ■ B. H. L. Megújuló kapacitások 2010 (megawatt) 2020 Biomassza 360 500 Biogáz 15 100 Fotovillamos 0 63 Nap 0 63 Geotermális 0 57 Víz 51 66 Szél 330 750 FORRÁS: NCST A
