Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-03 / 257. szám

2012. NOVEMBER 3., SZOMBAT 3 MEGYEI TÜKÖR Elismerésekkel kísért 40 év jubileum Hangversennyel ünnepelt a dombóvári Kapos Kórus Markovics Gábor karnagy és a Kapos Kórus az alapítás 40. évfordulóját ünneplő dombóvári rendezvényen, az Apáczai szakközépiskola dísztermében MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Írásjelek a mondat végén azt általában mindenki tud­ja, hogy az egyszerű kijelentő mondat végére pontot (Ma nem esik az eső.); a kérdő mondat végére kérdőjelet (Me­gyünk ma moziba?); a felszó­lító, felkiáltó, óhajtó mondatok végére felkiáltójelet (Süss fel nap! Hogy szakad a hó! Jó vol­na egy ötös a lottón!) teszünk. SOKAKNAK UGYANAKKOR gon- dot okoz, hogy milyen írásjel kerüljön az összetett mon­datok végére. Kétféleképpen viselkednek. A mellérendelő összetett mondatok végére a végső tagmondatnak megfelelő írás­jelet tesszük: Hagyjuk az egé­szet, úgysem jön már. Miért vitázzunk, nincs értelme a vi­tának. (Az utolsó tagmondat kijelentő.) Én László vagyok, legyen az unokám is László! Ő már nem jön, kezdjük el az előadást! (A befejező tag­mondat felszólító.) Kezdjük el, miért várjunk tovább? Kettőt kaptál, nem volt elég? (A má­sodik tagmondat kérdő.) AZ ALÁRENDELŐ összetett mondatok végére teendő írásjelet a főmondat hatá­rozza meg: Tisztelettel kér­dezem, miért nem hiszel nekem. Beszélj most arról is, szépen kérem, hogy milyen volt az ünnepély hangulata. Azt kívánom neked, hogy éljél nagyon sokáig. (A há­rom főmondat mindegyike kijelentő: Tisztelettel kérde­zem..., szépen kérem..., Azt kívánom neked... Ezért kerül pont a mondat végére.) nézzük csak, eltaláltam-e a kívánságod! Amire felhívtam a figyelmed, ne felejtsd el! Mondd meg neki, hogy ötig várunk rá! (A főmondatok felszólítok: Nézzük csak..., ne felejtsd el..., Mondd meg neki... Ezért van felkiáltójel a mondat végén.) MEGMONDTÁK-E NEKIK, hogy pontosan érkezzenek? Ugye érzed, hogy nagyon szeret­lek? (Itt a főmondatok kér­dők. Megmondták-e nekik..., Ugye érzed... Ezért a kérdőjel a mondat végén.) Dombóvár és a németországi Kernen testvérvárosi kapcso­lata a Kapos Kórusnak kö­szönhető. Az önkormányzati barátság idén 20 éves, az énekkar viszont már kétszer ennyi ideje tartozik hozzá a település életéhez. Hanoi Erzsébet dombóvár Gaál Róbert 40 éve a Kapos Kórus tagja. A már ön­magában is számottevő tényt még érdekesebbé teszi, hogy a kórus bizony idén ünnepli a fennállásának 40. évfordulóját. A jubileum alkalmából ünnepi hangversenyt adott az énekkar az Apáczai Csere János Szak- középiskola dísztermében. A koncerten jelen volt Kovács Ildikó alapító karmester, ve­zetésével 1972 őszén állt ösz- sze a dombóvári fiatalokból és tanulókból álló társaság. A kórus élén töltött évei során az énekegyüttes a városi és vá­roskörnyéki fellépéseken kívül hangversenyt adott Erdélyben, Csehországban, Németország­ban, Olaszországban, Belgium­ban és Szlovákiában is, illetve több alkalommal szerepelt a Magyar Rádió Kóruspódium cí­mű műsorában. Kovács Ildikó 1987-ben adta át a karmesteri pálcát a jubileumi koncerten ugyancsak résztvevő Liszt-dí­jas Kertész Attilának, aki hét éven át, 1994-ig dirigálta a Kapos Kórust. Mindeközben töretlen maradt a szakmai fej­lődés. A nyolcvanas években többször szerzett az énekkar az „Aranykoszorú” és az „Aranykoszorú diplomával” minő­sítést. Az újonnan ér­kező karnaggyal, a máig vezénylő Markovics Gá­borral együtt könnyűzenei fel­dolgozások is megjelentek a kó­rus repertoárjában az egyházi művek és magyar zeneszerzők dalai mellett. Énekelnek pél­dául Kodály Zoltán és Bárdos egy-egy dal erejéig Kovács Ildi­kó és Kertész Attila korábbi kar­nagyok ismét a Kapos Kórus élére álltak a múlt szombati ju­bileumi hangversenyen. De a több mint 200 nézőt, hallgatót vonzó esten az énekkarral együtt fellépett Garamvölgyi Krisztina énekes, Jenvay Dóra gordonkán, Cseke István zongo­rán, Fenyvesi Béla és Fenyvesi Lajos szerzeményeket, a ma élők közül pedig Karai József, Kocsár Miklós, Tillai Aurél és Orbán György műveit. Az énekegyüttes elismerései sorát 1995-ben Pápán „Feszti­válkórus”, 2000-ben Dombó­váron „Hangversenykórus” minősítéssel bővítette. 2004- ben a megyei ön- kormányzat „Tolna Megyéért” kitünte­téssel díjazta a Ka­pos kórust, amely következő év ja­nuárjában Budapesten kép­viselhette megyénket a Nem­zeti Színházban rendezett A megyék bemutatkoznak című rendezvénysorozaton. Ugyan­ebben az évben megismételték a „Hangversenykórus” minő­Gábor gitáron, illetve Pápai László ütős hangszereken. A koncerten köszöntőt mondott Frellerné dr. Kovács Anna nyu­galmazott címzetes főjegyző, aki a Városházi Zenei Estek megálmodójaként többször szer­vezett fellépést a 40 éves kórus­nak, és jelen volt Tillai Aurél zeneszerző, akinek több művét is éneklik. sítésüket, majd a csehországi Olomoucban először versenyez­tek nemzetközi színtéren 175 ország 7000 résztvevője között. A zsűri végül „Ezüst Diplomá­val” jutalmazta a teljesítményt. 2010 ismét a minősítés éve volt. A hazai környezetben rendezett Tolna megyei kórusok minősítő hangversenyén a Kapos Kórus története addigi legmagasabb pontszámát elérve kiérdemelte a „Kiemelt Hangversenykórus” minősítést. A versenyeken elért eredmé­nyeken túl a kapcsolatápolás­ban is kiemelkedő a kórus sze­repvállalása. 2003-ban kilenc Tolna megyei kórust vendégül látva az V. Liszt Ferenc Kórusta­lálkozót szervezték meg, 2004- ben a pécsi Mecsek Kórussal rendeztek közös hangversenyt, majd a baranyaiak szintén kon­certtel viszonozták a látogatást. Dombóvár és a németországi Kernen idén 20 éves testvér- városi kapcsolatából is jócskán kivették a részüket, hiszen az a Kapos Kórus és az ottani ének­kar ismertségéből nőtte ki ma­gát a '80-as években. Az együt­tes évek óta elmaradhatatlan fellépése a karácsonyi és a ta­vaszi hangverseny, öt éve, 35. jubileumukat ünnepelve pedig CD-t jelentettek meg. ■ Öt éve, 35. jubile­umukat ünnepel­ve CD-t jelentet­tek meg A korábbi karmesterek is vezényeltek a koncerten Valamennyi izzót kicserélik a városban bátaszék A közvilágítási háló­zat karbantartási munkáihoz kapcsolódóan még az idén csoportos, vagyis sorcserés karbantartást végez az ön- kormányzattal szerződésben álló EH-SZER Kft. Az összes, közel 720 - nátrium és kom­pakt fénycsöves - lámpa iz­zóját cserélik le. Ez azért vált szükségessé, mert az utóbbi időben egyre gyakoribb lett a természetes fizikai elhaszná­lódásból adódó meghibásodás, üzemzavar. ■ H. E. Rekordszámú látogató volt a falu strandjan kisszékely A legutóbbi testü­leti ülésen Keresztes László polgármester értékelte a nyá­ri ifjúsági tábor és a strand működését. A meleg, száraz időnek köszönhetően idén rekordot döntött a látogatók száma, közel 4300-an merül­tek a medencében. ■ M. Á. A szerző felnyitja a beszélgetőkönyvet Medina Medinai beszélgető­könyv. Ezt a címet viseli az a most megjelent, szép kiad­vány, melyben Konrád László szerző, nyugalmazott peda­gógus az elmúlt száz évet áttekintve a település sajátos szellemi-tárgyi örökségét tár­ja az olvasók elé. A medinai önkormányzat kiadásában, az AS-M Kft. megyei irodája közreműködésével megjelent kötet szerzőjével ma 15 órá­tól Medinán, a kultúrházban tartandó közönségtalálkozón Haraszti Ágnes televíziós szerkesztő és Lengyel János, lapunk főszerkesztője be­szélget. ■ Sz. Á. A kötet borítója Pályázatot nyert dr. Horváth Béla irodalomtörténész tudományos siker Szekszárdon készülhet el négy év alatt József Attila tanulmányainak kritikai kiadása szekszárd Négy évre a József Attila kutatás központja lesz Szekszárd, jelesül a PTÉ Illyés Gyula Kara. Prof. dr. Horváth Béla irodalomtörténész, egye­temi tanár, a kar dékánja közel 25 millió forintot nyert az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázatán. A költő 1930 és 1937 között íródott publicisztikai, elméleti szövegei­nek, tanulmányainak kritikai ki­adását készíti el a kutató csoport.- OTKA pályázatot nyerni tu­dományos rang, már csak a na­gyon szigorú kritériumok miatt is - mondta dr. Horváth Béla. - Megtiszteltetés volt számom­ra az is, hogy a József Attila ku­tatásban dolgozó szakemberek felkértek a pályázat megírására és beadására. A programban tizennégyen veszünk részt, az én feladatom a szakmai munka mellett az irányítás. Az öt veze­tő irodalomtörténész az MTA Irodalomtudományi Intézetéből, az ELTE-ről és a PTE-ről kerül ki. Az OTKA lehetőséget biz­tosít arra is, hogy hallgatókat, doktoranduszokat is bevonjunk a munkába, s ezért fizetni is tu­dunk nekik, ha nem is sokat - tette hozzá a professzor. Azt is megtudtuk tőle, hogy az ötvenes években Szabolcsi Mik­lós irányításával már készült Jó­zsef Attila kritikai kiadás, ami fontos munka, de a kor rajta hagyta bélyegét. Vannak szöve­gek, amelyeket a politika nem engedett nyilvánosságra hozni, a kommentárok pedig a kor fra­zeológiáját és szemléletét hor­dozzák. Ráadásul az elmúlt 50 évben sok nagyon fontos szöveg került elő, amelyek más megvilá­gításba helyezik a költő egy-egy életszakaszát. Az új feladat, hogy közöljék ezeket a munkákat és azok szövegváltozatait. S hogy mit is jelent pontosan a kritikai kiadás: szöveghűen köz­ük az írásokat, amelyekhez jegy­zeteket, magyarázatokat írnak. Az előforduló nevekről megír­ják, kiről is van szó, a hivatko­zásokat, összefüggéseket meg­világítják. Ily módon segítik az olvasókat és a szakmát a József Prof. dr. Horváth Béla Attila szövegek értelmezésében. Mindez azért különösen fontos, mert az életmű legfontosabb, kiteljesedett szakaszáról van szó. Évekre lebontott ütemtervet készítettek, s minden szakaszt egy-egy konferencia zár. A tervezett költségek felhasz­nálásáról minden évben szigo­rúan el keü számolni. A legki­sebb változtatást is engedélyez­tetni kell. A munka végeredmé­nye egy vaskos, úgy 700 oldalas, igényes kivitelű kötet lesz. Nem csak korábban már meg­jelent írásokat közölnek, lesznek benne még soha meg nem jelent szövegek, amelyek különféle ha­gyatékokból kerültek elő. Mint ismeretes, a József Attila kézira­toknak igen kalandos volt a sor­sa. Szántó Judit, a költő élettársa 1945 után igen szabadon bánt a szövegekkel. Amelyekről úgy vélte, hogy károsak lehetnek a költő megítélése szempontjából, azokat megsemmisítette, máso­kat meg elajándékozott. Jelentős kéziratok voltak - és dr. Hor­váth Béla szerint vannak is - az akkori kor vezető kommunista politikusainak, íróinak, költői­nek a hagyatékában. A professzor azt is elmond­ta, hogy ezzel a munkával sem lesz még egészen teljes József Attila műveinek kritikai kiadá­sa, mert az úgynevezett anali­tikus írások feldolgozása még vissza van. ■ Ihárosi I. f * I p 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom