Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-09-09 / 34. szám
2 2012. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP KÖZÉLET HÍRSÁV Tiltakoztak a Magyar Elet Menete ellen TIZENKÉT SZERVEZET, közöttük pártok félpályás útlezárással tiltakoztak a Veszprémbe vezető utak mentén szombat délelőtt a Jobbik által a megyeszékhelyre aznapra meghirdetett Magyar Élet Menete című rendezvény ellen. A megmozdulást a Világos Veszprémért Mozgalom hirdette meg. A szervezet szóvivője, Nagy Imre elmondta: „Veszprém nem kér a Jobbik meneteléséből, nem kér a megfélemlítésből, a betiltott egyenruhásokból, a paramilitáris szervezetekből, a békétlenkedésből”. Több oltás ismétlése ajánlott több oltást ajánlott felnőttkorban is megismételni, így biztosítani lehet az újszülöttek védelmét is, akiket még nem oltottak be. Az immunitás évről évre csökken a szervezetben. Ezért a szakemberek szerint bizonyos - a diftéria, a szamárköhögés, illetve a tetanusz elleni védőoltásokat - nagyjából 10-15 évente ajánlott megismételni. Félholtra verték áldozatukat kommandósok fogtak el pénteken három férfit: azzal gyanúsítják őket, hogy augusztus közepén egy szegedi kocsmában félholtra vertek egy ember. A három gyanúsított egy kocsmában, a szegedi Ortutay utcában italozott, és már ittasan szóváltásba keveredett egy 42 éves helyi lakossal. Rátámadtak a sértettre, ököllel ütötték, majd amikor a földre került, a fejét rugdosták, aztán gyorsan eltűntek. A sértettet a mentők életveszélyes állapotban vitték kórházba. Segélykoncert az állatokért A kistehén zenekar, Kozma Orsi és Tóth Vera is fellép szeptember 16-án a budapesti Noé Állatotthonban: a segélykoncert teljes bevételét az otthonban élő állatok gyógykezelésére és ellátására fordítják. Nyolcvanéves a villamosvasút újítás Magyar ötlet hódította meg Európát, de ma már a középmezőnyben sem vagyunk Nyolcvan éve indult útjára az első magyar villamos- vasút. Az első ilyen vonatok Budapest és Komárom közt közlekedtek, néhol 100 km/ órás tempóval, a technológiát pedig Európa-szerte kezdték másolni. Sztojcsev Iván Nagy események történtek 1932 őszének elején a közlekedésben. Alig néhány héttel korábban Köln és Bonn közt átadták a világ első, 15 kilométeres autópályáját (nem is akárki nyitotta meg: Konrad Adenauer kölni polgármester, akit ma már az EU egyik alapító atyjaként ismernek világszerte). Szeptember 10- én New Yorkban megindult a forgalom az akkori világ leghosszabb metróvonalán, 50 kilométeres távon, 11-én befejeződött a munka a New York-Ontario vasút kanadai szakaszán, 12-én pedig Magyarországra figyelhettek a vasút szerelmesei: aznap indult el a menetrendszerű villamosított vasúti közlekedés. Nem véletlen, hogy Magyar- ország az első országok közt volt, ahol különösen fontosnak ítélték ezt a fejlesztést. Az ok egyszerű: kevés volt a szén, valamivel ki kellett váltani a gőzmozdonyokat. A világháború utáni szegénység erre rátett nem is egy lapáttal, így könnyebben kaphatott támogatást terveire Kandó Kálmán, a Ganz Villamossági Rt. műszaki tanácsadója, aki ekkor már évtizedek óta foglalkozott a vasút villamosításának tervezésével. A kihívás egyszerre volt nagyon egyszerű és nagyon bonyolult. Elektromos hajtású vasút létezett már ekkor is, Magyarországon a Vác-Bu- dapest-Gödöllő vonalon járt a HÉV, Olaszországban pedig épp a fiatal Kandó vezetésével már a század elején komolyabb villamosvasúti hálózat épült, amely a 100 kilométeres óránkénti sebességet is elérte - vannak szakaszok ma Magyarországon, ahol most is örülnénk az ilyen tempónak. A nehézséget az jelentette, hogy áramot és így költségeket Ö — b Villamosított vasutak aránya Európában (százalék) Bzmot 228 H-MAVTR Svájc | Belgium Bulgária | Ausztria | Németország | Szlovákia | Románia | Magyarország Csehország H Görögország 13,2 VR-GRAFIKA FORRÁS: VR 1 :-------“N LL* w____A. Kandó egy teljesen új szerkesztési-számítási eljárást dolgozott ki, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé kellett spórolni, másrészt le- hetővé kellett tenni, hogy a mozdonyok a nehezebb domborzatot is legyűrhessék. Kandó már pályakezdőként is előállt a korszakalkotó ötletével, de csak évtizedekkel később, a szakma legnagyobbjaként kapta meg hozzá az állami támogatást: az amúgy is meglévő, országos egységes energia- rendszerre kell rákapcsolni a vasutat ahelyett, hogy sokkal drágábban külön áramhálózatot építenének minden vonalhoz. Már csak a fázisváltót kellett megterveznie, amivel a nagyfeszültséget a mozdony megfelelő energiává alakíthatta át, és 1923-ban Budapest és Alag közt megindulhatott a próbaüzem. Elméletben működött minden, de a gyakorlatban közbeszólt a pénzhiány. 1928-ban elkezdhették volna gyártani a négy sebességi fokozatú, 100 km/órás maximális sebességű V40-es mozdonyokat, ám hamar kiderült, hogy nincs miből, majd beütött a gazdasági válság. Végül brit hitelt sikerült szerezni, és 1931. január 14-én alá is írták a gyártási szerződést - a sors iróniája, hogy Kandó egy nappal korábban halt meg teljesen váratlanul; a kortársak szerint a túl sok munkát nem bírta már el 62 évesen a szervezete. A munka azonban ettől nem állt meg. 1932 szeptemberében Budapest és Komárom közt menetrend szerint is a villamosított vasút állt forgalomba. A technológiát gyorsan átvették másutt is, majd a következő évtizedekben továbbfejlesztették - a legszélesebb körben Svájcban, ahol pénz nagyon sok volt, saját szénkészlet viszont szinte semmi, mára pedig egész Európában egyedül Albániában nem dolgoznak ez alapján. A magyar vasutaknak ma 35 százaléka villamosított, ezzel messze elmaradunk még az európai középmezőnytől is. A V40-es mozdonyokat pedig egészen 1967-ig használták, amikor lecserélték őket a most is jól ismert V43-asokra. Magyar villamosított vasutak 1932-34 Budapest-Hegyeshalom 1956-67 Budapest-Miskolc-Nvíreevháza 1965 Tatabánya-Oroszlány 1968-82 Budapest-Szeged 1968-74 Budapest-Békéscsaba-Lökósháza 1968-70 Budapest-Debrecen-Nvíregvháza-Záhonv 1971 Budapest-Szob 1973 Budapest-Úiszász-Szolnok 1973-75 Hatvan-Szolnok 1975 Füzesabonv-Eger 1978-80 Budapest-Kelebia 1980 Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza 1983-98 Budapest-Nagykanizsa 1983-88 Budapest-Pécs 1983 Miskolc-Kazincbarcika 1984 Vámosgyörk-Gvöngyös 1987 Gvőr-Sopron 1987-2000 Budapest-Szombathely 1988-94 Dombóvár-Gyékényes 1997 Miskolc-Hidasnémeti 2002 Sopron-Szombathelv 2010 Szombathely-Szentgotthárd Kandó írta a villamosvasút történetének váltakozó áramú fejezetét A bírósági vezetői korhatár 62 év lesz igazságügy Egységes nyugdíjkorhatárról terjesztettek be törvényjavaslatot Hazahozhatják jövő héten Magyar Róbertét „Az Alkotmánybíróság (Ab) júliusi döntésének megfelelően 65 évben határozná meg a kormány a bírói jogviszony felső korhatárát” - magyarázta a törvényjavaslat benyújtása után szombat délelőtt az igazságügyi államtitkár az MTI-nek. Répássy Róbert felidézte, hogy az Ab szerint a bírák jogviszonyának megszűnését - garanciális okokból - minden bíróra egységes, kétharmados törvényben rögzített korhatárral kell meghatározni. Ezért a kormány az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek módosításával az Európai Unió tagállamainak többségében alkalmazott 65 éves korhatárt kívánja bevezetni. Az alaptörvény-módosítás 2013. január 1-jén lépne hatályba, de a 65 évesnél idősebb bírák 2014. január elsejéig maradnának hivatalban. A bírósági vezetői tisztségre ennél alacsonyabb, 62 éves korhatárt állapít meg a kabinet javaslata. Az előterjesztés az ügyészek esetében is hasonló szabályokat tartalmaz, továbbá 2014-től a közjegyzőknél és a bírósági végrehajtóknál is bevezetik § a 65 éves szakmai korhatárt. 5 „Ezzel az igazságszolgáltatás =j minden közhatalmat gyakorló % résztvevőjére egységes korha-, 1 tár lesz érvényes.” ■ Répássy: a 65 évnél idősebbek 2014. január 1-jéig maradhatnak már a jövő héten hazahozhatják a tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Magyar Róbertét, mivel kiadatásához hozzájárult a spanyol bíróság. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője az MTI érdeklődésére szombaton elmondta, az ORFK Nebek (Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ) pénteken kapott tájékoztatást a spanyol rendőröktől, hogy az ottani bíróság hozzájárult M. Róbert kiadatásához, így nincs akadálya annak, hogy a férfit akár már a jövő héten hazahozzák és megkezdje életfogytiglani büntetése letöltését. A dandártábornok elmondta, a jogerősen elítélt férfit a magyar rendőröknek kell hazahozniuk; az ottani hatóságok által nemzetközi körözés alapján elfogott M. Róbertét Madridban adják majd át a magyar hatóságoknak. Magyar Róbertét nemzetközi körözés alapján augusztus végén fogták el Marbellában. A férfit a magyar hatóságok azzal vádolták, hogy a „fekete sereg” nevű bűnszervezet vezetőjeként ő adott megbízást az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal megölésére. A gyilkosságot 2003. augusztus 27-én követték el Budapesten, egy III. kerületi játékterem előtt. ■ i i A t « k t
