Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
2011-10-06 / 234. szám
í í U i i i AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar@axels.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . 2011. OKTOBER 6., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG Még mindig jelentkezhetnek a középiskolák ff f Ebben a tanévben is folytat-1 | juk a középiskolás diákok 4 I olvasásra, írásra nevelő I programját, a Sajtó és Tanú-1 4 lást (SÉTA). A kezdeménye- "J * zés 2005-ben indult hódító ; J útjára azzal a céllal, hogy a J ' fiatalok megismerjék a mé- J 4 dia világát, rendszeresen J * forgassák a napilapokat, hi- j) szén az érvényesülés egyik J j fő feltétele a tájékozottság. J Az előző tanévben 10 közép-1 ■ iskolával dolgoztunk együtt, J W a részt vevő diákok közül I - valamennyien publikáltak isj II az újságba. A legügyesebb « I» és legszorgosabb tanulók f pedig elnyerték méltó jutal- | mukat, meghívást kaptak a f nyári SÉTA-táborba. Ez idén j f sem lesz másképp. Az év so-i f rán továbbá lehetőség lesz * I ellátogatni a Tolnai Népúj•- ság szerkesztőségébe és a g Pécsi Nyomdába is. A jelentkezéshez csupán az I iskola nevére, címére, valamint a kapcsolattartó tanár < I adataira van szükség, illetve' arra, hogy hány diákkal csatlakozik. Utóbbi azért is i fontos, mert a részt vevő ta- f nulók a program ideje alatt , ’ mindennap megkapják a j f Tolnai Népújság aktuális I számát, illetve egy SÉTA t munkafüzettel is megajándé* * kozzuk őket. Október elsejé- < ig várjuk a jelentkezéseket i I az agnes2.molnar@axels.hu e-mail címre. ■ M.. 11 Életüket adták a hazáért aradi vértanúk Ki-ki a maga módján emlékezik meg a hősökről Egyperces néma csend. Nekünk semmiség, ám aki komolyan veszi, fejet hajthat a hősök előtt, és leróhatja tiszteletét. Október hatodikának ez lenne az üzenete. Melcher Alexa Ülök a szobámban, és nézem a naptárt. Október hato- dika van, Renáta és Brúnó napja. A kalendárium készítői elfelejtették, hogy október 6. nemzeti gyásznap? Az Aradon kivégzett 12 tábornok és egy ezredes meggyilkolásának a napja. Elgondolkodom, mit is jelent nekünk ez a 162 éve történt esemény azon kívül, hogy a történelemórán kötelező megtanulni a 13 nevet. Vajon az utókor méltóképp emlékezik az aradi vértanúkra? A mi sulinkban az iskolarádión keresztül történik a megemlékezés, mi ülünk az osztályban és mindenki másként mereng el a történteken. De kik is voltak ők? Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Mindenki arra kíváncsi, hogy mi vezethette őket, hogy életük árán is le akarták rázni az országra telepedő osztrák rabigát? Mit érezhették a siralomházban? Vajon reménykedtek abban, hogy megkegyelmeznek nekik? Nagy szavakat használunk velük kapcsolatban: vértanúk, hősök, hazafiak... De igazán október ha- todikát kivéve nagyon ritkán' beszélünk róluk. Vértanúk voltak? Igen, mert életüket áldozták hazájukért és azért az eszméért, amiben hittek. Hősök voltak? Igen, mert bátran szembeszálltak a megszálló hatalommal, és a hóhéraikkal is. Hazafiak voltak, mert életüket adták a hazájukért, és ember ennél nagyobb dolgot nem tehet. Mit gondolunk róluk vajon mi fiatalok? Olvastam egy A fiatalok többsége a március 15-ét, míg a többiek az október 6-át tartja a legfontosabb nemzeti ünnepnek o Emlékezni fogunk rájuk, míg világ a világ Nem csak Aradon voltak kivégzések. Ugyanezen a napon, Pesten Batthyány Lajos szeméből is kihunyt a szikra. Mint tudjátok, ő volt az első felelős miniszterelnöke Magyarországnak. Golyó általi halálra ítélték. Országszertefolytatódtak még a kivégzéssorozatok. Október 6-át a polgári kormány 2001 novemberében nemzeti gyásznappá nyilvánította. Azóta minden iskolában méltó módon emlékeznek a hősökre. Később a mi feladatunk lesz, hogy az utókor soha ne felejtse el őket. Tgi» e felmérést, melyben ezt a korosztályt kérdezik az aradi vérengzésről. Nem igazán értik, hogy mi is történt 1849-ben. A felmérés szerint 40 százaléka tartotta a második legfontosabb ünnepnek október 6-át, első helyre március 15-e került. Figyelemre méltó még, hogy ha a fiatalok az október 6-i eseményekről beszélnek, vértanúk, hősök, hazafiak szavakat használják, de nem tudják, hogy milyen szerepük volt a szabadságharcban. Amikor felhangzik a hangszóróból a megemlékezés hangja, én is arra fogok gondolni, amit egyszer olvastam, hogy hogyan is teltek az utolsó óráik. Az utolsó napon, hajnali kettő és három óra között a papok felkeresték a halálraítélteket. Aulich Lajos és Török Ignác olvasott, Láhner György fuvoláján játszott, Dessewffy Arisztid még aludt. Többen az utolsó soraikat vetették papírra búcsúlevelükben. Fél hatkor először a golyó általi halálra ítélteket, Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost vezették a felsorakozott katonaság elé. Mikor a lövések eldördültek, Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Őt csak a vállán érte a lövés, ezért több katona közvetlenül elé állt, s leadták rá a halálos lövést. Ezután következtek az akasztófára ítélt tábornokok: Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. Vécsey büntetését saját apja közbenjárásának köszönhetően azzal súlyosbították, hogy őt akasztották fel utolsónak, így végig kellett néznie társai kivégzését. A kivégzést követően az elítélteket elrettentésül közszemlére tették ki, majd este az agyonlőtteket a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhelyen temették el. A cikk szerzője a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium 10/B osztályos tanulója Bejártuk a fel Will Cserediák-kapcsolaton vett részt az osztályunk 14 tanulója nemrégiben. A darmstadti Georg-Büchner-Schule 11 tanulója és 2 tanára töltött nálunk egy hetet. A vendégek szombaton érkeztek meg Budapestre, majd megcsodálták a főváros nevezetességeit. Este értek oda a gimnáziumhoz, ahol mi nagy izgalommal vártuk őket. Később mindenki hazament a számára kijelölt családhoz. Másnap a legtöbben a lakóhelyüket mutatták be a vendégeknek, vagy strandra mentek. Hétfőn elsőként a gimnáziumot nézték meg, és persze az iskola életéből is kaptak ízelítőt az igazgatónő vezetésével. Ebéd után Katz Gyula pplgár- mester köszöntött bennünket. Délután, a tájháznál szalonnasütést rendeztünk, aminek nagy sikere volt a vendégek körében is. Kedden Pécset jártuk körbe a városnéző kisvona- ton, majd Abaliget felé vettük az irányt. Ott a barlangot és a Denevérmúzeumot néztük meg. Akinek kedve volt hozzá, akár még a tavon is csónakázhatott egyet. Szerdán, mindenki nagy örömére a Balatonra mentünk. Felfedeztük Siófok és a Tihanyi-félsziget nevezetességeit, és délután még fürdödhettünk is. Csütörtökön és pénteken újból családi programok voltak. Többen a Balatonon, mások Bikaion, Szekszárdon töltötték az időt. Pénteken 5 órakor búcsúbulit rendeztünk a Biró család pincéjében, ahol a vacsora természetesen jó magyar pörkölt volt. Szombat délután a májusi viszontlátás reményében váltunk el egymástól, ugyanis akkor mi utazunk ki hasonló fogadtatásban és programokban reménykedve. ■ Biró Csenge, Gyönk, Tolnai Lajos Gimnázium, 10. A Jól érezték magukat a vendégek Sztárvilág Tegnap vonult be a börtönbe Stohl András. Az utolsó „szabadnapját” még a családjával töltötte, és feltöltődve, mindenre elszántan kezdte meg börtönbüntetését. - Nem akarok felhajtást, tegnap az ügyvédemmel átbeszéltük, mit pakoljak, mit vigyek magammal, hogyan készüljek a börtönéletre - mesélte a színész a Barabás Évának adott exkluzív interjújában. - Kértem, hogyne legyen ott a média (...). Mindenesetre én megyek, és nem fogok megállni, és nem fogok nyilatkozni - folytatta Buci. Majd méghozzátette, egyelőre csak a bevonulástól fél, aztán majd jön minden magától. Kisállatok nyezethez kell kiválasztanunk a jószágot, nem mindégy, hogy mennyi hely van az otthonunkban, és hogy az állatnak mekkora mozgásigénye van. A vétel előtt érdemes lehet beszélni a kereskedővel, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések. Ha helyhiány van a lakásban, akkor érdemesebb kisebb méretű állatkát választani, mondjuk hörcsögöt Ha nem akarunk rá sokat költeni, és van egy kis szabadidőnk, összeesz- kábálhatunk neki valami szép házikót, vagy játszóbirodalmat is akár. Én csak ajánlani tudom, hogy legyen mindenkinek házikedvence. A kisállatok imádni valóak, és minden bizonnyal megtanítanak feltétel nélkül szeretni. ■ Cziráki Barbara, Tamási, BBÁG, 10. A A hörcsögök szeretnek rágcsálni, főleg a fából készült dolgokat kedvelik. Móricka A tanár felelteti Mórickát Archimedes törvényéből.- Mi történik, ha beleülsz egy kád vízbe?- Megszólal a telefon. *#* Móricka megy haza az iskolából, és meglát egy idős nénit a fán.- Anyóka, ez a RedBull hatása?- Nem, kisfiam, a pitbullé.- Anyu, adj egy százast! - kéri Pistike.- Minek, kicsim?- A sarkon áll egy bácsi, neki kellene?- Látod, ez szép tőled, biztos koldulásból él.- Hát nem éppen. Fagylaltot árul. t t i i Az atomerőműbe is eljuthattok! | »* -™1 * ^ <** * nJhBftif I Legyen neked is házikedvenced! /I háziállat kifejezés eléggé tágnak mondható. Ebbe a kategóriába sorolható ugyanis a kutya, a macska, a vadászgörény, a teknős, a hörcsög, sőt, manapság még a malac is. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy vajon mikor ideális beszerezni egy ilyen kis apróságot? Nem veszélyes-e? Sok szempontot kell figyelembe vennünk a választáskor. En azt vallom, hogy aki megteheti, és elég ideje lesz foglalkozni vele, az mindenképpen válasszon magának egy ilyen kis „társat”. Az a tapasztalat, hogy egy idő után családtagnak számít, és hálásabb, mint bárki. Egy adott kör-