Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-03-22 / 11. szám
A HÉT TEMAJA 2009. MÁRCIUS 22., VASÁRNAP nemzetkép Hazánkra jellemző szimbólumokat mutat be reklámjában egy ismert hazai sörmárka. Az italt reklámozó férfi lelkesen sorolja, miért büszke magyarságára. Vajon igaza van? MIRE LEHETNEK BÜSZKÉK A MAGYAROK? Gulyás és tokaji, pesszimizmus és tehetség. Néhány olyan jellemző, ami vei akár mi magunk, akár a külföldiek azonosítják a magyarságot. Összeállításunkban arra keressük a választ, van-e magyar nemzeti büszkeség, és milyenek a legfontosabb szimbólumaink. Ambrus Vilmos-Dián Tamás ____-------------------------------- SfSHüí ES U A nemzeti szimbolu- | mok annyit érnek, amennyi tartalommal meg tudjuk őket tölteni. gS*] Márpedig ezen a téren Csepeli György szociálpszichológus szerint rosszul állunk, mivel a magyar emberektől távol áll a kollektív büszkeségérzet. Az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára, aki több tanulmányt is írt már a nemzeti érzés és tudatvilág kialakulásáról, amondó: ha véletlenül akad is valami jó ebben az országban, ami közös büszkeség forrása lehetne, a kesergő és pesszimista közvélemény nyomban széttépi azt. „Már a Himnusz is sokat elárul a magyarok lelkivilágáról - jelentette ki Csepeli. - Ugyanis teljesen alkalmatlan arra, hogy büszkeséget, jó érzést, jövőbe vetett bizakodást ébresz- szen. Összehasonlító vizsgálatok eredményei mutatják, hogy nincs még egy nemzeti himnusz, amelyik ennyire bús, remény- vesztett, önfeladó volna.” A szociálpszichológus úgy véli, a magyarság nemzeti érzése a kudarcélményre van hangolva, s ennek magyarázatát saját történelmünkben kell keresni. „Magyarország 1541-től 1920-ig nem volt független állam. Akkor pár évig saját kezünkbe vehettük a sorsunkat, de utána megint idegen hatalmak befolyása alá kerültünk. Önálló magyar államról mindössze 1989 óta beszélhetünk, amiből viszont az is következik, hogy nem tudott kialakulni egy olyan öntudatos polgárság, amelynek közös élményei lennéA legalkalmasabb államférfiak 1 Magyar nemzeti öntudat kanadai mintára 1. Széchenyi István 2. Kossuth Lajos 3. Kádár János 4. Deák Ferenc 5. Antall József 6. Nagy Imre 7. Horthy Miklós 8. Horn Gyula FORRÁS: MEDIÁN ÉS HANKISS ELEMÉR FELMÉRÉSE (2007) a sopronit nemzeti szimbólumainkkal reklámozó kisfámét már több publicista bírálta a hazai sajtóban, hol azért mert közhelyes, hol, mert „nacionalista”. A Soproni sört a magyarok általános büszkeségeivel (magyar nők, vízilabdacsapat, Mátyás király, Papp Laci) eladni szándékozó filmről Ablonczy Balázs | [origoj így ín „a reklám íg üzenete a sajnáltatás: nehéz nyelvet beszélünk, és bár itt élünk Európa közepén, mégis összekevernek minket a románokkal, nőinket meg fikázzák". A Népszabadságban Balázs András és Kaderják András azt írja: a sör és a nacionalizmus mindenhol kelendő, minél szegényebbek vagyunk, annál inkább. A film egyébként egy kanadai sörreklám mintájára született Az lam Canadian (Kanadai vagyok) című reklámban egy fiatal férfi sorolja országa jellegzetességeit - például a jégkorongválogatott sikereit -, illetve azt is, mi nem jellemző a kanadaiakra: nem szőrmekereskedők, és nem jégkunyhóban laknak A magyar reklámfilmnek már megszületett a paródiája. Ott egy fiatalember arról beszél, nálunk a legnagyobb a bürokrácia és az adóterhelés. „Több millióan értik, mire gondolok, amikor azt mondom, Bokros-csomag” - mondja a figura, majd úgy folytatja: „szinte már örülök, ha a turisták összekeverik Bukarestet Budapesttel”. Végül azzal zárja a reklámot: „Magyarország: én most leiszom rik. magam”. nek. Ha büszkék is vagyunk valamire - történelmünkre, kultúránkra, régebbi sportteljesítményeinkre, konyhánkra, vendégszeretetünkre - azt nem egy közösség tagjaként éljük meg, hanem elszigetelten, saját magunkban” - mondta a kutató. Csepeli György szerint a közös nevezők hiányát jelzi az is, hogy még legnagyobb nemzeti ünnepünket, március 15-ét sem vagyunk képesek egységesen ünnepelni. „Míg az emberek egy része emlékezni akar, addig a többiek aktuálpolitizálásra használják a megemlékezést, vagy épp balhéznak a belvárosban” - mondta. Mindebből persze az is következik, hogy a nemzeti érzésvilág leépülésében nagy szerepet játszik az ország politikai megosztottsága. Csepeli úgy véli, a kettészakadás rossz hatással van a nemzeti öntudatra, mert mindkét táborban azt a hamis képzetet kelti, hogy a másik oldalon álló ember értékhiányos. Az egyik tábor szemében a másik kevésbé nemzeti, a másik tábor szemében az egyik meg kevésbé haladó. Ez a hasadás persze nem előzmény nélküli. „Koppány és Szent István újra meg újra visz- szatér közénk, csak más és más álarcban” - fogalmazott a szakember. Ahhoz, hogy ez megváltozzék, Csepeli György szerint közösségépítő élmények kellenének. „Ebből a szempontból nagy lehetőség lett volna az Európai Unióhoz való csatlakozás, de mint azt Pécs vagy a budai Vár példái mutatják, inkább arra fogunk visszaemlékezni, hogy mit nem sikerült megcsinálni. Pécsből nem lesz Európa kulturális fővárosa, és a budai Várban a II. világháború után 60 évvel is még mindig látszanak az ostrom nyomai” - mutatott rá Csepeli György. egy felmeres szerint, melynek során osztrákokat, németeket és franciákat kérdeztek arról, milyennek tartják a magyarokat, a többség barátságos, vendégszerető, szorgalmas népként jellemzett minket. Pozitívumként említették a nyíltságot és az igyekezetei Rossz tulajdonságnak tar fiák a lustaságot, a megbízhatatlanságot és a gyengeséget Az osztrákok szerint nem vagyunk őszinték, míg a franciák elszigeteltnek látnak minket. Hogyan lett nemzeti szimbólum a puszta, és hogyan válik azzá lassan Overdose, a csodaló? kapitány Ágnes és Kapitány Gábor kulturális antropológusok szerint a nemzeti szimbólumok kialakulása évszázadokon át tartó folyamat. Egyes elemek szimbolikus jelentőségét felerősíti az irodalom, illetve a képző és a filmművészet, továbbá az iskola és a média, másfelől könnyen válik szimbólummá minden, más népektől megkülönböztető specialitás. Előbbire a kutatók a hagyományos falukép elemeit - a gólya- és fecskefészket, a gémeskutat és a pipa- csos búzamezőt -, utóbbira a tokaji bort, a Zsolnay és a herendi porcelánt, a paprikát és a Rubik-kockát említették példaként. „A NEMZETI SZIMBOLIKÁT éltető azonosságtudat szempontjából fontos mindaz, ami siker, dicső ség, és ez által föléemel a mindennapoknak. így válhatnak- a történelem hőseihez hasonlóan - bizonyos mértékben nemzeti szimbólumokká élsportolók, az Aranycsapat, vagy akár az olyan „győztesek” is, mint Kincsem, vagy manapság Overdose” - mondta Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor. A kutatók ugyanakkor kiemelték koronként is változik, mit tartunk nemzeti szimbólumnak Legfontosabb szimbólumaink étel: gulyás ital: bor viselet: bő szárú gatya táj: Hortobágy sport: labdarúgás sportoló: Egerszegi Krisztina történelmi személyiség: Kossuth Lajos FORRÁS: KAPITÁNY A.-KAPITANY G.: MAGYARSÁGSZIMBÓLUMOK (BUDAPEST, 2002) jó példa a szimbólumok váltó zására a kokárda története. Az utóbbi évtizedekben jelentős módosulások történtek a ko kárda szimbolikus használatában. A rendszerváltás előtt so káig a nemzeti azonosságnak a hatalommal szembeni vállalását jelentette. A nyolcvanas években, amikor a hatalom képviselői is hordani kezdték (hogy megfosszák ellenálló tartalmától), a kokárda mérete volt képes különbséget kifejezni, majd a 2002-es választáson elszakadt március 15-étől, melynek szimbolikájához eredetileg szétválaszthatatlanul kötődött, s minthogy ezt a fordulatot csak a nemzeti oldal képviselői követték, ismét alkalmas lett a nemzettudattal való fokózott azonosuláson kívül politikai elkötelezettség jel- képezésére is. A tárgyi kifejezésrendszerben a paraszti szimbólumoktól eltolódás következett be a magasabb társadalmi státusú nemesi, polgári tárgykultúra irányába. Míg a hatmnas-hetve- nes években a nemzeti azono sulás kifejezésére elsősorban a paraszti kultúra tárgyainak gyűjtése, a paraszti építkezés utánzása szolgált, addig a rendszerváltás után jóval nagyobb arányban kerültek elő térbe olyan szimbólumok, mint a díszmagyar, az atilla, a Bocskai, a kard, vagy az építkezésben a nemesi kúriák hagyománya. „Egy friss kutatásunk tanúsága szerint pedig úgy tűnik, hogy a Nyugattal érintkező Dunántúlon az éttermek szimbolikájában jóval erősebb a »magyaros« jelleg, mint Keleten" - emelték ki a kutatók. Ilyennek tartanak minket
