Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-19 / 42. szám

2009. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TÜKÖR JEGYZET WESSELY GÁBOR Valahol a világhálón bővül az internethasználók köre. A fiatalok már így, netezve nőnek fel, de a ko­rosabb ismerőseim közül is egyre többen kezdenek ba­rangolni a világhálón. Új­donsült levelezőpartnereim felfedezik, és fáradságot nem kímélve küldözgetik nekem a 3-5 megás levele­ket a csöcsös csajokról, az építészeti és természeti csodákról, a barátságról, a szeretetről, a spéci járgá­nyokról és az idős hölgyről, áld levetkőztette a bank- igazgatót. Ezek többségét már vagy 10-15 helyről megkaptam az elmúlt 10-15 évben, szinte minden új be­lépőtől. mostanában a gyurcsányos, a cigányos, a gazdasági vál­ságos és a nagy-magyaror- szágos e-maüek kerültek túlsúlyba. Erdélyt már nem visszacsatolni óhajtják, ha­nem autonómiát kívánnak biztosítani a számára. Ami ellen semmi kifogásom nincs, ha az erdélyiek akar­ják. De hogy én itt, Tolna megyében voksoljak az elvá­lásukra, és „fúj románoz- zak” a névtelen netezők tá­borában; na ne! Most, ami­kor Kolozsváron 20 százalék magyar él, amikor a nyolc­milliós Erdélyben alig több mint másfél millió a magyar, legyünk annyira nagyvona­lúak, és fogadjuk el, hogy esetleg más ottani nációk is beleszólhatnak közös sorsuk alakításába! És az ő érdekük nem biztos, hogy ugyanaz, mint a miénk. Mi itt, Cson- ka-Magyarországon, örül­jünk annak, hogy a határok átjárhatók, s bármikor segít­hetjük az erdélyieket. miért pont a Trianon előtti állapot lett volna Európa igazi arca? Miért nem a Nagy Lajos korabeli vagy a honfoglalás előtti? Gyors információáramlást biztosít az internet. Talán a békére intő gondolatok iránt is van fogadókészség valahol, a világhálón. A Duna Bogyiszló alatti szakaszán is végeznek majd töltéserősítést. A képen Tóth István, a település polgármestere a Sió árvízkapunál. Nem kell félni a Dunától gátvédelem A folyó Tolna megyei szakaszát is érinti a program Árvízvédelmi szempont­ból a jelenleginél is biz­tonságosabbá válik a Du­na, ha elkészülnek a jövő­re induló Duna projekt beruházásai. Steinbach Zsolt A dunai árhullámok miatt az ed­diginél is nyugodtabban alhat- nak majd az országban a folyam melletti települések lakói, ha bő három év múlva megvalósul az összesen közel harmincmilliárd forint értékű árvízvédelmi prog­ram. A Duna projekt nevű beru­házássorozat Mosonmagyaró­vártól Mohácsig szinte teljes biz­tonságot nyújt majd az árhullá­mok ellen. Dr. Csonki István, a Közép-du­nántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője la­punknak elmondta: a folyó Tolna megyei részén összesen 6,5 mil­liárdos fejlesztést terveznek. Fel­újítják, megerősítik a bátai szi­vattyútelep ipari műemlék épü­letét, illetve szigetelik a szivaty- tyú töltésen átvezető csővezeté­két. A Lankóczi szivattyútelep gépészeti felújítása már koráb­ban elkészült, most az épületet modernizálják. A bátai szivattyúteleptől észak felé mintegy öt kilométeren a töl­téskorona aszfaltburkolatot kap. A Sió árvízkapu lesz a Tolna me­gyei rész legnagyobb beruházá­sa. A közel egymilliárd forintos fejlesztés érinti a zsilipet és a ke­zelő épületet is. A Kutyatanyai-zsilip ugyan nem a Duna, hanem a Sió árvíz- védelmi töltésénél van, mégis fon­tos szerepe van a dunai árvizek­nél is. Ennél a műtárgynál egy el­lennyomó medencét építenek. Az árvízkaputól északra, ki­sebb szakaszokon minimálisan magasítani, illetve szélesíteni kell teli a dunai árvízvédelmi program - vélekedett Tóth Ist­ván, az egyik érintett telepü­lés, Bogyiszló polgármestere, aki maga is vízügyi szakem­ber. Egyrészt a még jobb min& ségű védelmi vonalak az érin­tett területeken a mezőgazda- sági termelés és a vagyontár­egyes töltésrészeket, a Bóni-foktól kezdve pedig végig aszfaltszőnye­get kap a teljes töltésszakasz Bölcskéig. Emellett azokon a he­lyeken, ahol a szabályozás előtti Duna holtmedrei keresztezik a tölté­seket, a mentett ol­dalon úgynevezett leterhelő szőnyege­ket készítenek. Az-ottani szaka­szokon ugyanis jelenleg homok­zsákkal kell védekezni. A Duna projektes beruházá­sok közé tartozik még a paksi belterületi szakaszon nyolc csa­padékelvezető zsilip teljes felújí­tása, valamint a bölcskei árvíz- védelmi központ fejlesztése. Dr. gyak biztonságát növelik. Rá­adásul az sem mellékes, hogy a töltéseken kiépítendő asz­faltút jó lehetőséget kínál a kerékpáros közlekedésre, akár a turizmusra is. A beruházások pedig, ha csak átmeneti időre is, mun­kahelyeket teremthetnek a környékbeliek számára. Csonki István elmondta: ezek a beruházások egy új szemléletű védekezés jegyében történnek. A lényeg, hogy a problémák megelőzésére törekednek végle­ges, stabil művek­kel. Ezek elkészül­tével inkább csak fenntartásra, kar­bantartásra lesz szükség, ami viszont nem igé­nyel túl sok pénzt. Árvíz esetén pedig csak helyileg, egyes góc­pontoknál kell beavatkozni, aho­vá a kiépített aszfaltutak révén gyorsan el lehet majd jutni. A szakember elmondta: az ilyen irányú fejlesztés már a ’90- es évek végén elkezdődött a Du­na mentén, akkor még kormány­zati beruházásként. A 2000-es évek súlyos tiszai árvizei miatt azonban a dunai fejlesztések né­mileg háttérbe szorultak. A Du­na projekt végülis az Európai Unió támogatásával valósul meg. A program az első forduló­ban elnyerte a támogatást. A ter­vezés egy hónapon belül befeje­ződik. A magyar állam részéről az önerő rendelkezésre áll. A ki­vitelezés várhatóan jövő tavasz- szal kezdődhet, és 2012 végén fejeződhet be. Munkahelyet is teremthetnek a beruházások- több szempontból is öröm­■ A megelőzésre törekednek az árvízvédelemben. HÍRSÁV Polgárőrség alakul, az anyaegyesület segít hőgyész, harc Jövő hónap elején polgárőrség alakul Hőgyészen - tájékoztatott Bóni Zoltán, a Harci Polgár­őr Egyesület elnöke. Nincs szó elírásról, a harci elnök­től kapott információ sze­rint a hőgyészi polgárőrök a harci egyesület úgymond kihelyezett tagozataként működhetnek majd. Anyagi támogatásukat a harci anya­egyesület biztosítja, (sk) Kitépték egy férfi kezéből a táskáját szekszárd Egy 16-18 év kö­rüli fiatalember kitépte egy Árpád utcában sétáló férfi kezéből a táskáját kedden délután, és elszaladt vele. A táskában személyes ira­tok és mintegy negyvenezer forint készpénz volt. Az ese­mények olyan gyorsan zaj­lottak, hogy a férfi nem tu­dott érdemi személyleírást adni a tolvajról. A rendőr­ség lopás vétsége miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen, (ii) Kilencvenéves rendőrt köszöntött a kapitány szekszárd Kilencvenedik születésnapja alkalmából ott­honában köszöntötte Sáfár János nyugalmazott rendőr törzszászlóst dr. Varga Péter ezredes, a Szekszárdi Rend­őrkapitányság vezetője. Az ünnepelt felderítő püóta volt 1939 és 1945 között. A rend­őrségen 1947 és 1950 között nyomozóként szolgált. Egy Sztálin-vicc miatt leszerel­ték, majd 1990 után kérésé­re rehabilitálták, (ii) Sáfár János és dr. Varga Péter @ TOVÁBBI hírek: WWW.TEOL.HV HIRDETÉS M EG H Í V C A Völgység Hegyhát Takarék és a Tolnai Népújság vállalkozói fórumot szervez Válság és kilábalás címmel, amelyre tisztelettel hívjuk és elvárjuk. Időpont: 2009. február 23. (hétfő) 17 óra Helyszín: Szekszárd, Megyeháza (Béla tér) i Program: ' 1. Köszöntő: Brauer János Völgység-Hegyhát Takarék elnök-ügyvezető igazgató •: 2. Válság és válságterv. Mit tegyünk? Előadó: Lengyel János, a Tolnai Népújság főszerkesztője. 3. Fejlesztési lehetőségek a vidéknek. Előadó: Pásztohy András miniszteri biztos 4. Pályázati források a Dél-Dunántúlon. Előadó: Feigli Ferenc, a DDRFT elnöke 5. Finanszírozási lehetőségek a Völgység-Hegyhát Takarék kínálatában, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, az agrárgazdaságra és a vidékfejlesztésre. Előadó: Gáspár Csaba Völgy ség-Hegyhát Takarék ügyvezető igazgató ■ A rendezvényen részvevő vendégeink között 1 db DVD-lejátszót és ajándékokat sorsolunk ki. Iparihulladék-lerakó épül? tájékoztatás A helyiek még nem hallottak a tervről kistormás Engedélyeztetés előtt áll egy évi hatezer tonna ipari hul­ladék befogadására alkalmas táro­ló, amiről a helyiek még semmit nem tudnak. Az 500 milliós beru­házás helyszíni munkáit Kistor­más határában már a nyáron sze­retné elkezdeni az URECO Kör­nyezetvédelmi Zrt. által vezetett cégcsoporthoz tartozó URC Hulla­déklerakó Kft. Az ügyvezető, Maár György elmondta: tárgyalt Kistormás és a szomszédos Zom­ba polgármesterével. Itt is, ott is üdvözölték a kezdeményezést A volt Szekszárdi Húsipari Vál­lalat egykori hulladéktelepét akarják felújítani, geoelektromos érzékelőrendszerrel ellátott, több­szörösen szigetelt, modern tele­pet létesítve. Ipari hulladékot, galván-iszapot, olajszennyezett talajt fogadnak és ártalmaüaníta- nak majd. Ám erről a helyieknek gyakorlatilag nincs Információ­juk. A kistormás! polgármester, ■ A zombai polgármester, Szűcs Sándor még nem is beszélt a beruházóval. Csapó László találkozott már az ügyvezetővel, de semmi konkrét megállapodást nem kötöttek. így lakossági fórum összehívását sem kezdeményezte egyelőre az önkormányzat. A zombai polgár- mester, Szűcs Sándor azt mond­ja: most hall először az iparihul- ladék-lerakóról. A helyszín, Ta­nyatormás egy része hozzájuk tartozik, ám ott szarvasmarha­telepet működtet a Dalmand Zrt. A mezőgazdasági üzem épület­fenntartási vezetője, Bóta János se hallott még a tervezett hulladék- lerakóról. Áz ezer szarvasmarhát tartó telep bővítésére érvényes építési engedélyük van. Ha az anyagiak rendelkezésükre állnak, 2500-ra növelik az állatiétszámoL Kérdés, hogy egy iparihulladék­lerakó jó helyen lesz-e mellettük? Az URC Kft. ügyvezetője úgy látja: a helyszín ideális, hiszen ott korábban is hulladéklerakó mű­ködött. A hatósági engedélyezte­tés épp ezért gyorsan fog menni. S azt követően tartanak majd la­kossági fórumokat. ■ W. G. 1 I >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom