Tolnai Népújság, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-02-10 / 6. szám

2008. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Fischer: „állandóan újítani kell” fesztiválzenekar Az év legjobb klasszikus lemezei közé választották felvételüket A Művészetek Palotájában megrendezett Csajkovszkij-maratonon háromszoros teltház, hétezer néző előtt játszott Fischer Iván zenekara Az év tíz legjobb klasszi­kus lemeze közé választot­ta a The New Yorker tekin­télyes amerikai folyóirat a Budapesti Fesztiválzenekar Richard Strauss József-le- gendájából készült felvéte­lét. Fischer Iván úgy látja, zenekara egy boldog sziget. Hegedűs V. Rita- Számított a díjra?- Nem igazán. Sok tényező sze­rencsés együttállása kellett hoz­zá: egyrészt jó állapotban van a zenekar, a 20-25 év munkája most hozza meg a gyümölcsét, másrészt a holland hangmérnö­kök, akikkel 15 éve dolgozunk, nagyon szép hangzást alakítottak ki. Természetesebb, analóg tech­nikával veszik fel a lemezeket. A Művészetek Palotájában pedig egész jó hangzást sikerült létre­hozni. A felvétel olyan, mint egy filmforgatás: nehéz előre elkép­zelni a végeredményt, hiszen az utómunka még hátravan.- Függ a felvétel minősége a zenekar hangulatától?- Oda, ahol mi dolgozunk, az ország rossz közhangulata, ami­ről gyakran hallani, egyáltalán nem szűrődik be. A Fesztiválze­nekar olyan, mint egy boldog szi­get, egy különleges oázis.- Mennyi szigor kell egy ilyen teljesítményhez?- Jó hangulatban és humorral is lehet úgy dolgozni, hogy köz­ben magasan tartsuk a mércét, és mindenki igényesen álljon hozzá a közös muzsikáláshoz. Nálunk sokat nevetnek, moso­lyognak az emberek, miközben koncentrálnak is.- És a közönség? Emlékszem, volt egy koncertje, amikor leál­lította a zenekart, mert a kö­zönség hangosan köhécselt.- Ez egy véletlen incidens volt, egyáltalán nem jellemző. Minden koncertünket háromszor játsz- szuk el, több ezer ember előtt. A közönség jó hangulatú klubbá formálódott: megismerik egy­mást, találkozgatnak szünetben, mint egy futballcsapat körül a szurkolók. És ami a legfontosabb: újra jönnek. A kisgyerekeknek szóló kakaókoncertjeinken min­dig megkérdezem hangverseny előtt, hogy ki volt már itt. Az arány nem változik, a gyerekek kéthar­mada, háromnegyede arra a kér­désre teszi fel a kezét, hogy már voltak kakaókoncerten. Ez önma­gáért beszél. Ez a legjobb vissza­jelzés.- A világ legjobb zenekarait vezette már. Lát különbséget az egyes nemzetek zenészei között?- Az amerikaiak jól szervezettek, fe­gyelmezettek, pon­tosak, viszont tény­szerűen zenélnek, pontosan azt csinál­ják, amit elvárnak tőlük. A néme­tek spontánabbak, kreatívabbak, több érzelemmel játszanak, önál­lóak, az egyéni kvalitás magasan van, de problematikusabb az összjáték.- Ősztől a washingtoni Nemze­ti Szimfonikus Zenekarnak lesz a vezetője.- A zenekar kiváló zenészek­ből áll, valamikor Doráti Antal volt sokáig a zeneigazgatójuk, őt követte Rosztropovics, Leonard Slatkin, és most utódot keresnek.- Milyen változást jelent ez az ön életében?- Csak két évre vállaltam el a munkát, amíg megtalálják a vég­leges vezetőjüket.- Hogy sikerült 1983-ban egy intézményektől független zene­kart megalapítani?- Történelmi pillanat volt. So­kan a rendszerváltás előszelének tekintették. Az ösz- szes intézmény álla­mi volt, és néhány reformgondolkodá­sú ember úgy gon­dolta, hogy engedni kell egy alulról jövő vállalkozást. A közönség ezt úgy üdvözölte, mint egy új korszak el­ső kezdeményezését Ezért is lett Uyen ünnepélyes pillanat az első koncert 1983 karácsonyán. Csa­tát nyertünk, hiszen egy privát kezdeményezésnek sikerült lá­bon maradnia. Igaz, akkor csak az lebegett a szemem előtt, hogy egy jól dolgozó, igényes, odaadó társulatot hozzak létre. Nem szá­mítottunk rá, hogy a koncertjein­ket és a lemezeinket a világon mindenhol ünnepelni fogják. Ez minden várakozást felülmúlt- Hogyan lehet megtartani a nemzetközi figyelmet?- Állandóan újítani kell. Egy Uyen intézmény azzal a veszél­lyel néz szembe, hogy a tevékeny­sége rutinná válik, veszít a fris­sességéből. Folyamatosan válto­zásokon töröm a fejem, hogy a ze­nekar újító jellege fennmaradjon. Még sok meglepetés várható.- Hogy látja a magyar komoly­zene jelenlegi helyzetét?- Sokan vészharangokat kon­gatnak, nem tudom, hogy miért. A Fesztiválzenekar hazai és nemzetközi közönsége nő, és rengeteget fejlődött a zenei élet is körülöttünk. A magyar zenészek egyre inkább bekerülnek a nem­zetközi vérkeringésbe, ezáltal egy kicsit csökken az izoláltság. Ha átlépjük a határt, rögtön meg- érezzük, hogy külföldön más ér­tékek szerint mérnek. Minden fiatalnak azt tanácsolom, hogy menjen külföldre tanulni, ismer­kedjen más trendekkel, irányza­tokkal, mert a belterjesség egy fiatal zenész számára nagyon ve­szélyes. Ki kell nyitni az ablakot, és ki keU szellőztetni a magyar zenei életet. Névjegy 1951-ben született Budapesten. Hans Swarowsky bécsi kar­mester osztályában szerzett diplomát, majd két évig Nikolaus Harnoncourt asz- szisztenseként dolgozott. 1976-ban megnyerte a londoni Rupert Foundation karmester- versenyt, ezután a világ szá­mos zenekarát vezényelte. 1983-ban megalapította a Bu­dapesti Fesztiválzenekart Zeneigazgatója volt a brit Northern Sinfoniának és a Kent Operának, első vendég- karmestere a Cincinnati Szim­fonikus Zenekarnak. 2001-től 2003-ig a Lyoni Nem­zeti Operaház zeneigazgatói posztját töltötte be. Alapítója a Magyar Mahler Társaság­nak, patrónusa a Brit Kodály Akadémiának. díjai: Magyar Köztársaság el­nökének Arany Emlékérme, Davosi Világgazdasági Fórum Kristálydíja, Kossuth-díj, a magyar kultúra követe, a francia állam a Chevalier des Arts et des Lettres címmel tüntette ki. Webber-bemutatóra készül a Madách Színház JÓZSEF ÉS A SZÍNES, széles- vásznú álomkabát címmel májusban bemutatják a Ma­dách Színházban Andrew Lloyd Webber és Tim Rice egy újabb sikerdarabját. A musicalt 1991-ben már színre vitte egyszer a Ma­dách Színház, ám azóta Webber új dalokkal bővítet­te a művet Abigél: musical készül Szabó Magda művéből szabó magda legnépsze­rűbb regényét musical for­mába öntik a Tavaszi Fesz­tiválra. Az Abigél 1978-ban megélt egy tévéfeldolgo­zást, most pedig a Thália Színházban viszik színre a Budapesti Operettszínház művészei. A feldolgozásban Udvaros Dorottya is szere­pet kap. Elrajtolt a berlini filmfesztivál csütörtökön Martin Scor­sese egész estés Rolling Stones dokumentumfilmjé­vel rajtolt el a berlini film­fesztivál. A 11 napos ren­dezvény minden eddiginél nagyobb szabású lesz. Olyan hírességek látogat­nak el a kéthetes filmün­nepre, mint Natalie Port- man, Julia Roberts, Robert De Niro vagy éppen Ben Kingsley. Scorsese a Stonesról forgatott ■ A legnagyobb elismerés: a koncertlátoga­tók többsége visszatér. A világpolgár gitárművész szerint a magyar közönség páratlan az összhang varázsa Snétberger Ferenc Írország után több magyarországi városban lép fel ebben a hónapban „Sehol nincs olyan jó közönség, mint Magyarországon - vallja Snétberger Ferenc. - A nézők itt úgy együtt élnek a zenével, mint sehol másutt.” A gitárművész ze­nészcsaládba született, így gyer­mekkorától kezdve magába szív­hatta a különböző stílusokat. Ki­magasló improvizációs készségé­vel és kultúrákon, stílusokon át­ívelő gitárjátékával meghódította már a távol-keleti és amerikai kö­zönséget is. „Amikor elkezdtem gitározni, dzsesszgitárom volt. Aztán be­iratkoztam a zeneiskolába, ahol klasszikus gitáron tanultam. Ez a keveredés meghatározta a stílu­somat. De az otthonról hozottak is: roma származásom, édesapám muzsikája. Aztán ahogy jártam a világot, egyre több hatás ért.” Az utóbbi években a duó és trió felé fordult, a dzsesszvilág- ban ismert partnereivel emléke­zetes esteket tartott Salgótar­jántól Berlinig. „A duóknál sokat számít az összhang. Van olyan partner, akivel nem kell megbe­szélni semmit. A legjobb példa a Bobby McFerrinnel adott veszp­rémi koncert Az elején kérdez­tem tőle, mit akar játszani. Ő csak annyit mondott, hogy kezd­jek el valamit, és követ. Ez a ze- | nei összhang varázsa” - mondja. I A művész február elején íror- | szágban turnézik a Snétberger J Ferenc Trióval, Ariid Andersen § nagybőgőssel és Paolo Vinaccia Számtalan hatás érte zenészcsaládjában, de a világban Is ütőssel. A hónap végén követke­zik a hazai koncertsorozat, érint­ve Sopront, Budapestet, Pécset, Veszprémet, Debrecent és Egert. Névjegy SZÜLETETT: 1957-ben, Salgótar­jánban GITÁRMŰVÉSZ, ZENESZERZŐ: A Liszt Ferenc Zeneakadémián klasszikus és dzsesszgitárt ta­nult, időközben brazil és spa­nyol játéktechnikákkal ismerke­dett. Pályafutása alatt fellépett egyebek közt Finnországban, Franciaországban, Olaszország­ban, Spanyolországban, Német­országban és Indiában. A négy este közül kimagaslik a budapesti. „Vendégem lesz a Grammy-díjas Howard Levy, vala­mint Tony Lakatos és Paolo Vinaccia. Ők először játszanak együtt. Nekem is hatalmas él­mény lesz" - mondja. A gitárművész sajnálja, hogy a turnéba nem sikerült beillesztem szülővárosát, Salgótarjánt Ottho­nának nagyon sokat köszönhet Díszpolgári címet is kapott a vá­rostól. Igaz, kalandos úton: „A vá­rosvezetés megtudta, Budapesten vagyok. Eljöttek a szállodába, hogy átadják a díjat, de nem vol­tam ott, így a kitüntetést otthagy­ták, a portás adta át Neki is olyan nagy pillanat lehetett ez, mint ne­kem.” ■ Kun Tamás > L i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom