Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-22 / 248. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. OKTÓBER 22., SZOMBAT ALMANACH 2005 103 5- SZEKSZARD Tizenkét jazzkoncert Tizenkét ifjúsági hangver­senyt ad a Szekszárd Big Band a jövő héten Tolna me­gyében a Filharmónia kon­certszervező közhasznú tár­saság szervezésében. A sorozat jelentősége, mondta Pecze István, az együttes művészeti vezetője, hogy az általános és középis­kolás diákok élő koncerten is­merkedhetnek meg a jazztör- ténet kiemelkedő alkotásai­val. FONTOS EMBEREK Polgármester: Kocsis Imre Antal. Alpolgármesterek: dr. Gaál Zsu­zsanna, Halmai Gáborné, Németh Zoltán. A képviselő-testület többi tagja: Ács Rezső, Baka Ferenc, dr. Bara­bás Gábor, Csapó Károly, Fajszi , Lajos, Fodor Miklós, Gellér Sán­dor, dr. Haag Éva, Horváth István, llosfai Gábor, Kiss Andrea, Kere­kes Csaba, Kővári László, Liebhauser János, Maller Béla, Schoeck Károly, Szily Lajos, dr. Tóth Csaba Attila, dr. Tóth Gyula, Tóthi János. Aljegyző: dr. Ferincz János. Kisebbségi önkormányzatok Szekszárdi Görög Kisebbségi Ön- kormányzat: elnök Tsounis Dimitriosz, elnökhelyettes Fehér Mihály, tagok Fehér Káimán, Fe­hér Zsolt, Fülöp Vilmos. Szekszárdi Horvát Kisebbségi Ön- kormányzat: elnök Radics Miroszlav, elnökhelyettes Mészá­ros Milán, tagok: Horváth Gyula, Katies László, Kiss Dezső. Szekszárdi Német Kisebbségi Ön- kormányzat: elnök dr. Józan-Jilling Mihály, elnökhelyettes Hepp Ádám, tagok: Bősz Miklós, Heinek Ottó, Szendrei Mihály Szekszárdi Roma Kisebbségi Ön- kormányzat: elnök Sárközi János József, elnökhelyettes Kónya Jó­zsef, tagok Horváth József, Ko­vács György, Babina Attila. Szekszárdi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat: elnök Matron Andrásné, elnökhelyettes Matron Mária, tagok Kalmár Zoltán, Kal­már Zoltánná, Matron András. Az oldal a szekszárdi és a megyei önkormányzat támogatásával je­lent meg. írta Ihárosi Ibolya. A fo­tókat készítette Gottvald Károly és Kiss Albert. Új utakon indul el Szek­szárd fejlődése a szó konkrét és átvitt értelmé­ben is. A 2007-et követő uniós támogatási és nem­zeti fejlesztési időszakra a város már most készül, derült ki Kocsi Imre Antal polgármester szavaiból. Mostanában nem egyszerű gya­logosan végigmenni Szekszárd belvárosán, de annyi bizonyos, hogy a város fejlődése látványos szakaszához érkezett. Szépül a Garay tér, épül egy új ház, fel­újítottak nyolc utcát, elkészült egy körforgalmi csomópont. Ta­vasszal újabb utcák burkolatát cserélik ki, és megépül az Garay térről a Szent László ut­cára vezető út. Ami a távla­tokat illeti, ar­ról Kocsis Imre Antal polgár- mester elmond­ta, hogy kész az Mó-os és az M9-es, valamint a székesfehér­vári 63-as út találkozása mellé tervezett 100-150 hektáros lo­gisztikai fejlesztési terület meg­valósíthatósági tanulmánya. Szólt ezenkívül az Alsó Duna- völgyi gazdaságfejlesztési öve­zetről. Budapest és az országha­tár között, a dunántúli oldalon olyan települések vannak, ame­Megkezdődött a szép nevű Keleti városkapu program megvalósítása is. Mintegy százötvenmillió forint uniós pénz­ből kap díszburkolatot a fasor. Képünkön Wágner Krisztina, Bakonyi Mónika, Horváth Dóra és Novreczki Hajnalka lyeknek a gazdasági társaságai a GDP 6-8 százalékát állítják elő. Ezek közé tartozik Százha­lombatta, Dunaújváros, Paks és Mohács. Ebben az övezetben Szekszárd, éppen az említett le­hetőségek miatt az autóipari klaszterben szeretne részt ven­ni. A Nemzeti Fejlesztési Terv II-ben ezzel a koncepcióval sze­repel a város. Ehhez hozzátarto­zik a Szekszárd-Paks tengely megerősítése is, hiszen ott gaz­dag műszaki-szellemi kapacitás van jelen. Mint ismeretes, Szek- szárdon és környékén már most is kétezren dolgoznak a német autóipar beszállító­jaként. Az együttműködés ép­pen azt jelenti, hogy a vállalko­zások nem mint az alvállalko­zók alvállalkozói, hanem felépí­tett rendszerben együtt jelen­nek meg beszállítóként. Elkerülhetetlen a fejlődés terv Utak metszéspontjában, mint az autóipar beszállítói MAGÁNÜGYEK SZEKSZÁRDON Vida Péter borász ritkán tud nyugodtan borozgatni Dobos Gyula szereti a színházat és az utazást Velencei István ezredes pótolja az olvasnivalókat vida péthr borász reggel hattól este tízig, alkal­manként késő éjszakáig a hi­vatásával fog­lalkozik, ez pe­dig a borász­kodás. A szőlő- művelés, a pin­cészet mellett hetente több na­pon borbemutatókat tart Buda­pesten, vagy az ország valamely más pontján. Esetleg éppen nála van a bemutató. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy nyu­godt borozgatásra csak nagy ün­nepeken adódik alkalom. Ha mégis akad némi szabadideje, akkor elmegy pecázni. Estén­ként elolvas egy-egy jó könyvet DR. dobos gyula levéltárigazgató- nak sincs sok szabadideje, de mivel szeretik a színházat, bér­letük van a Ba- bitsban. Leg­utóbb Buda- jiestre is elmen­tek, a Madách Színházban néz­ték meg Az operaház fantomját A sportrendezvényeket mostaná­ban inkább a tévében nézi meg. Van kis szőlője, kis borászkodás­nak is bele kell férni az időbe. Szeretnek utazni, évente egyszer külföldre is eljutnak. Az idén Nyíregyháza-Sóstón jártak, majd pár napot Hévízen töltöttek a fe­leségével. velencei ISTVÁN, a nemrégiben nyugdíjba vo­nult városi tűz­oltóparancsnok a „birtokát” rendezi, ahogy mondta, téli ál­mát készíti elő. Közben igyek­szik pótolni az elmaradt olvasni­valókat. Van még vagy tíz-tizen- két Élet és Irodalom, több HVG, amelyeket végre nyugodtan vé­gigszeretne olvasni. Tervezi, hogy ismét elolvassa Günter Grass Bádogdob című regényét Akadnak félhivatalos, ám szíve szerint való teendői is. Legutóbb részt vett a paksi laktanya dom­borművének avatásán. Kovács Győző, a díszpolgár informatikát népszerűsít kovács győző villamosmérnök, Szekszárd dísz­polgára tagja volt annak a né­hány tagú cso­portnak, amely megépítette az ország első elektronikus számítógépét Mostanában min­den idejét az informatika népsze­rűsítésének szenteli. Befejezte visszaemlékezéseinek második kötetét, ami szintén az informati­ka területén tett válogatott kalan­dozásairól szól. Legutóbb Székes- fehérváron nyüt meg a Mérföldkö­vek a magyar számítástechniká­ban című kiállítása. A környező országokban is várják előadásait wmmma Eszperantó nyelven is öregbítette a város nevét dr. szilágyi Mihály helytörté­nész tizenhat éven át, a kö­zelmúltig volt a Várostörté­neti Klub ve­zetője. A hu­mora a régi, mert úgy fo­galmazott, hogy ő már ötven­éves, plusz áfa. Lelkesen be­szélt a megújuló városköz­pontról, és arról, hogy Szek­szárd az a város, ahol lehetett dolgozni. Tette is, mert hivata­li munkája mellett nemzetközi szintre is eljutva ápolta az esz- perantjsta hagyományokat. Könyveket írt, amelyekkel kül­földön is sikereket aratott. Ala­pítója a honismereti egyesület­nek, minden házról tudja a vá­rosban, hogy ott ki lakott, s mit alkotott.- Igyekeztem sokat adni a városnak és sokat is kaptam Szekszárdtól - mondta. iEEHEH 1870 1949 1980 1990 2005 12001 16354 34648 36857 35474 Helyi adóbevétel (tervezett) 1 561950 Ft. Iparűzési adó 1202 850 Ft. Egy főre eső adóbevétel: 44030 Munkanélküliek száma: 1384 Munkanélküliségi ráta: 7,7% Óvodások száma: 900 Általános iskolások száma: 3600 Középiskolások száma: 4000 Okmányiroda: hétfőn 12-től 16-ig kedd 8-től 12-ig szerda: de. 8-tól 12-ig, du. 13-tól 16-ig Csütörtökön nincs üg/féifogadás. Péntek: 8-tól 12-ig Ü^félszolgálat: hétfő-csütörtök de. 8-tól 12.00-ig du. 13-tól 16-ig pénteken 8-tól 12-ig Ügfélfbgadás a többi irodán: hétfő de. 8-tól 12-ig du. 13tól 16-ig szer­da: de. 8tól 12-ig du. 13-tól 16-ig Törődnek minden dolgozóval van de Velde A tervezőrészleget is ide szeretnék hozni Művésze a mesterségének hagyomány Lószerszámmal aratja nemzetközi sikereit A Van de Velde Kft. az el­ső hazai cég, amely meg­kapta az SA 800 nemzet­közi szociális minősítést. Azt szeretné elérni, mondta Márka István igazgató, hogy öt éven be­lül Szekszárdon legyen a gyárcsoport tervezőrész­lege. Az első zöldmezős külföldi beru­házás volt a Van de Velde Kft. Szekszárdon, 1992-ben. Családi vállalkozásból ma már a belga tőzsdén jegyzett első osztályú cég lett. Mint márka istván igaz­gató elmondta, töretlen volt a szekszárdi gyár fejlődése a köny- nyűipar tavalyi válságáig. Ők áll­ták a versenyt. Sikerült időben átállniuk a most is magas minő­ségű, de kis szériában készülő fehérneműk gyártására. Mint az igazgató elmondta, nemrég járt a szekszárdi gyár­ban egy belga logisztikai ta­nácsadó cég munkatársa, és azt tanulmányozta, hogy miképp tudnak harmadannyi idő alatt átállni egy új termékre, mint az ázsiai gyártók. Erről csak any- nyit árult el, hogy a titok a mun­kaerő rugalmasságában van. A céljuk, hogy jól érezzék ma­gukat az üzemben a Iányok-asz- szonyok, az e területen elért ered­III * nemzetközi szociális minő­■ v 't'veSi ^ves ^'uta~ utóbb pár millióért belső rá­diórendszert építettek ki. Az utóbbi két hónapban ötven személlyel 450-re nőtt a dolgozók száma, mert gyárat nyitottak Ko­lozsvárott, az ottani termelés elő­készítését is itt végzik. Márka Ist­ván azt szeretné elérni, hogy öt éven belül Szekszárdra települ­jön a gyárcsoport tervezőrészle­ge, amihez 40-50 angolul beszélő mérnökre lesz szükség. Nepp Dénes népi iparmű­vész, szíjgyártó mester a családi és a szíjgyártó ha­gyományok magas színvo­nalú folytatója. Harminc­két éve van a pályán. Szekszárd hazai és nem­zetközi hírnevét is öregbí­ti munkáival. A legtöbb hazai és nemzetközi el­ismerést lószerszámaival szerez­te nepp Dénes. Munkáira jellem­ző a részletek finomsága, a hasz­nálhatóság és az esztétikai érté­kek ötvözése. Mint elmondta, a fogathajtó sport is sokat változott az idők folyamán. A legutóbbi kettesfogathajtó világbajnoksá­gon például háromnapi verseny alapján 1,2 másodperccel lett ezüstérmes a magyar hajtó. Munkáira nagy a kereslet. A kapacitást nem akarja növelni, mert akkor már többet kellene foglalkozni az üzlettel, mint a mesterséggel. Ha csak az üzletet nézné, már elment volna oda, ahol a nagy fogathajtók élnek. De ide kötik a barátok, az, hogy sok embert ismer és őt is sokan ismerik, a Duna-part, ahova hor­gászni jár. Szekszárdon otthon érzi magát - mondta.- A lószerszám készítése anató­mia is. Olyannak kell lennie, hogy ne nyomja az állatot, könnyű le­gyen benne mozogni. Egy pará-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom