Tolnai Népújság, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-08 / 235. szám

2003. Október 8., Szerda 2003 TOLNA MEGYE CSIKOSTOTTOS 7. OLDAL A szobrászművész Ambrus Sándor szobrászművész Nyolc éve költözött a faluba Ambrus Sándor szobrászmű­vész, aki családjával a megye­széli községben lelt új otthon­ra. Az Erdélyből származó al­kotó fordulatokban gazdag életpályájáról a következőket mondta. A dédnagyapám és a nagyapám egyaránt kőfaragó volt. Az utóbbi­nál gyermekkoromban a nyári va­kációk idején beletanultam a szak­mába, ami nagyon megtetszett. Tudatosan készültem a művészi pályára és szerencsém is volt, mert valamennyi iskolába elsőre felvettek. Szobrászi oklevelem megszerzését követően rajztanári állást ajánlottak, ám az oktatáshoz nem éreztem tehetséget, így in­kább szabadúszó lettem. Előbb ki­rakatrendező voltam, majd kopor­sókat faragtam, később egy ötvös­műhelyben dolgoztam. A vándor- életet befejezve béreltem egy mű­termet Kolozsváron és szobrász- kodni kezdtem. Néhány egyéni és csoportos kiállításon mutattam be alkotásaimat lakóhelyemen, vala­mint a környékbeli városokban. Emellett Magyarországról érkezett turistacsoportokat is kalauzoltam Erdélyben. Az egyik ilyen körút során megismerkedtem a Dombó­vári Galéria vezetőjével, Severin Ferenccel. 1989-ben az áldott álla­potban lévő feleségemmel vonatra szálltunk és felkerestük őt. Segít­ségének köszönhetően Bori lá­nyunk Dombóváron született meg, és le is telepedtünk a kisvá­rosban. kezdetben egy sírköves­nél dolgoztam, majd régiségkeres­kedők alkalmaztak restaurátor­ként. Később mindezzel felhagy­tam és kisplasztikákat készítet­tem. Közben elváltam és egy új párkapcsolatot alakítottam ki egy helybeli lánnyal. Hamarosan Severin Ferenc barátommal közö­sen vásároltunk egy csodálatos pa­norámával rendelkező dombol­dalt Csikóstőttősön, melynek az aljában álló kis házat is sikerült megvennem. A családdal 1995- ben költöztünk a megyeszéli köz­ségben lévő új otthonunkba, amit azóta belül már sikerült rendbe tenni, de kívülről még tatarozni kell az épületet. A família időköz­ben Sára lányommal bővült. Az el­múlt nyolc évben sokat dolgoz­tunk Severin Ferenccel együtt azon, hogy a telkünkről kiirtsuk a bozótot. Annak helyére egy szo­borparkot álmodtunk, melynek a kialakítását már el is kezdtük. Az általunk „Két Úr Kertjének” elke­resztelt területen idén tavasszal felállítottuk a Sinka István költőt ábrázoló szobromat, amit a Pász­tor-dombon helyeztünk el. Nyár végén a Jézus-dombon a Csikóstőttősi Krisztus című alko­tásomat avattuk fel. Nagyon örül­tem, hogy mindkét ünnepre eljöt­tek a barátaink, az ismerőseink és a falu lakói közül is sokan meg­tiszteltek bennünket jelenlétük­kel. Velük eddig nem nagyon ke­restem a kapcsolatot és emiatt ők nem igazán tudják rólam, hogy a morcos tekintetem ellenére én egy nagyon szelíd ember vagyok. " ;»f £9g oloiaéyg A Ambrus Sándor Székelyudvarhelyen szü­letett 1959-ben. Szülei­vel és nővérével a kör­nyékbeli települések kö­zül több helyen is lakott. Kézügyességére hamar felfigyeltek és az alapfo­kú iskola felső tagozatát már a térség központi városában lévő művésze­ti intézményben végezte el. Azután Marosvásár­helyen folytatta tanulmá­nyait, majd Kolozsváron vette ií szobrászi diplo­máját. Mostanában kétlaki életet élünk, ugyanis feleségem Dombóváron tanít, ugyanott gimnazista a na­gyobbik lányom, a kisebbik pedig az egyik óvodájába jár. Én nemré­giben kaptam egy műtermet a vá­rosban, amit szép lassan berende­zek. A rohanó hétköznapok után jó a szombatot és a vasárnapot az otthonunk nyugalmában tölteni. Nem is vágyom másra, minthogy minél többet dolgozhassak. Remé­lem, hogy a Budakeszin lévő há­rom és a Bikaion található egy köztéri szobromat hamarosan újabbak követik. ■ Teleház: ablak a világra A tavaly nyáron harminkilenc taggal megalakult Faluszépítő Egyesület a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um pályázatán öt számítógépet, két nyomtatót, valamint egy- egy scannert és fénymásolót nyert a község teleházának fel­szereléséhez. Az önkormányzat a polgármeste­ri hivatal udvarán álló épületet in­gyen bocsátotta a civil szervezet rendelkezésére, mely idén márci­us 28-án avatta fel a teleházat. Annak vezetője, Szabados Zsu­zsanna elmondta, hogy a vártnál is nagyobb az igény a kínált szol­gáltatások iránt. Főként az ifjúság használja a kom­putereket: az ál­talános iskolás gyerekek gyakran játszanak azo­kon, a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok pe­dig internetez- nek. A nyáron szinte reggeltől estig foglaltak voltak a számító­gépek, de szep­tembertől sem csökkent jelentő­sen a látogatók száma. A telepü­lés idősebb lakói közül is egyre többen keresik fel a teleházat, hogy különféle nyomtatványok kitöltéséhez és levélíráshoz kérjenek segítséget.- Nagyon tetszik az új munkám - emelte ki Szabados Zsuzsanna. A fiatalokkal könnyen megtalálom a közös hangot, de a többiekkel sincs gondom, ugyanis szinte mindenkit ismerek a faluban. Szolgáltatásainkról rendszeresen tájékoztatást kapnak szóróla­pokon a község lakói, akiknek az igényeihez igazítjuk a teleház nyit­va tartását. Terveim kö­zött szerepel, hogy a kö­zépkorúak számára ha­marosan indítok egy olyan tanfolyamot, me­lyen a számítógép hasz­nálatát tanulhatják meg. A számítógépeket sok gyerek használja Dinamikusan fejlődik Csikóstőttős A falu polgármesterét, Pintér Szilárdot arra kértük, hogy ér­tékelje az önkormányzat és a község szempontjából az idei esztendőt.- A képviselőtestület 2006-ig szóló tervei közül mit sikerült már az idén teljesíteni?- Nem indult túl jól az év, ugyanis januárban egy csőtörés miatt a víz alámosta az orvosi rendelőt, mely életveszélyessé vált. A biztosítótársaságtól kárel­hárításra kapott pénzt kiegészí­tettük és a mai kor követelménye­inek megfelelően felújított épüle­tet márciusban bocsátottuk a doktornőnk és a lakosság rendel­kezésére. Tavasszal a település fejlesztésében egyre aktívabb szerepet vállaló Faluszépítő Egye­sülettel közösen megnyitottuk a teleházat. Nyáron a Szabadság utcában a temetőhöz vezető 600 méteres járdaszakaszt építtettük meg és a falu belterületi útjainak kátyúzása is elkészült. A község arculatának szépítésére és zöldte­rületek növelésére az idén is nagy figyelmet fordítottunk. A Kapos- szekcső felőli út mentén vásárol­tunk egy félhektáros telket, ami­nek megkezdtük a parkosítását. A falusi turizmust is szeretnénk meghonosítani, ezért vettünk egy több éve üresen álló hétvégi há­zat, amit alkalmassá tet­tünk vendégek fogadá­sára.- Mik azok az ügyek, melyek már szintén „sí­nen” vannak?- Hamarosan korsze- rűsíttetjük a község közvilágítá­sát. Még ebben a hónapban meg­kezdi a lámpák cseréjét a DÉDÁSZ Rt., mely a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácstól nyert 3 millió forintunk mellé 2,4 millió forint hitelt nyújt az energiataka­rékos és a korábbiaknál nagyobb fényt kibocsátó világítótestek fel­szereléséhez. Az önkormányzat birtokába került a Dombóvári ÁFÉSZ egykori söprűkötő üzemé­nek épülete, melyben közösségi házat kívánunk kialakítani. A 20,5 millió forintba kerülő építkezés­hez 80% vissza nem térítendő tá­mogatást nyertünk a Dél-Dunán­túli Regionális Területfejlesztési Tanácstól. A munkát jövőre kezd­jük el. Ugyancsak sikeresen szere­peltünk a „A XXI. század iskolája” című pályázaton, mely 10 millió forint kedvező kamato­zású kölcsön felvételére nyújt lehetőséget. Okta­tási intézményünk mo­dernizálásához négy év­vel ezelőtt fogtunk hoz­zá. Eddig elvégeztettük a belső tatarozást és a nyílászárók cseréjét, ta- yasszalpedig a tetőt fog­juk felújíttatni. A német- országi Stockheim vezetőivel már régóta tárgyalunk a partneri kap­csolat felvételéről. Nyáron egy negyvenfős csikóstőttősi küldött­ség járt a Stuttgart közelében lévő faluban. A látogatást nemrégiben viszonozták a vendéglátóink, akikkel megegyeztünk abban, hogy novemberben aláírjuk a test­vér-települési szerződést.- Időközben merült-e fel olyan probléma, amit meg kell oldani­uk?- Megrokkant a sporttelepünk öltözője, helyette egy újat szüksé­ges építenünk. A tervek a rendel­kezésünkre állnak, reméljük, hogy pénzt is tudunk majd sze­rezni a kivitelezéshez. ■ A település neve A községet korábban Tutusnek, majd Töltésnek, később Alsó- Csikónak, végül pedig Csikós- tőttősnek hívták. Mai nevének el­ső részét valószínűleg a környék mocsaraiban korábban nagy­számban élt csík(halról) kapta. A második tag azokra a töltésekre emlékeztet, amelyeket a falu egy­kori lakói emeltek a gyakori árvi­zek ellen védekezve. ■ Fontos időpontok Községháza nyitva tartása: hét­főtől csütörtökig 7.30-16.00, pén­teken 7.30-13.30 Pintér Szilárd polgármester fogadóórája: szerdán 15.00­17.00. Vígh Pétemé jegyző foga­dóórája: kedden 7.30-12.00. Lécz János falugazdász fogadóórája: csütörtökön 8.00-11.30. Timár Krisztián gyermekvédelmi és családsegítő referens fogadó­órája: szerdán 8.0-12.00. Erdős- né dr. Csongor Ágnes családor­vos rendelési ideje: hétfőn 14.00-16.00, kedden 8.00-11.00, csütörtökön 15.00-17.00 Gyógyszertár nyitva tartása: hétfőn 14.00-16.00, kedden 8.00­11.00, csütörtökön 15.00-17.00 Posta nyitva tartása: hétfőtől péntekig 8.00-15.45 Építésügyi hatóság nyitva tartása: kedden 10.00-11.00. Mise a katolikus templom­ban: vasárnap 9.00. Istentiszte­let az evangélikus templomban: vasárnap 9.00 ________________■ TÉ NYÉK ES ADATOK Lélekszám: 975 Háztartások száma: 340 Vezetékes vízellátás: 100% Csatornázottság: 0% Vezetékes földgázt használó háztartás: 120 Vezetékes telefont használó háztartás: 260 Kábeltelevíziós szolgáltatást használó háztartás: 260 Személygépkocsik száma: 170 A NEMET KISEBBSÉGI ÖN­KORMÁNYZAT TAGJAI: Kreb Imre elnök, Tencz Károly elnök- helyettes, Pohnert Kárólyné. ■ Az oldalon megjelent írások szerzője és a fényképek készítőié: Glaub Róbert. Az ösz- szeállítás a csikóstőttősi önkormányzat tá­mogatásával jelent meg. Az evangélikus lelkész Fatalin Helgát, az evangélikus egyházközség új lelkészét szeptember 27-én ünnepi istentiszteleten iktatta be hivatalá­ba Krähling Dániel esperes.- Hol volt segédlelkész?- Előbb a nemescsói, majd a celldömölki, azután az ostffyass- zonyfai, uraiújfalui, csöngei, vé­gül pedig a büki és a szakonyi gyülekezetnél teljesítettem szol­gálatot. A lelkészi vizsga letétele után a gyógyfürdőjéről ismert te­lepülésen és a hozzá közel lévő faluban folytattam a munkát 11 esztendőn keresztül. Az előbbi helyen egy többségében fiatalok­ból álló gyülekezetem volt, de gondoznom kellett az ott üdülő hazai és külföldi vendégek lelkét is. A másik egyházi és közigazga­tási megyében lévő községben mélyen vallásos családok alkották a gyüleke­zet nagy részét. Ez a kettősség jól ki­Fatalin Helga Kőszegen született 196&-ban. Családjával a Vas megyei Nemescsón lakott, általános és középiskolába Kő­szegen járt, majd gyermekkori álmát beteljesítve elvégezte a Budapesti Hittudományi Egyetemet. Evangélikus lelkésszé D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke szentelte. Szülei nyugdíjasok, egy öccse van. egészítette egymást. Rengeteg munkám volt, ugyanis az isten­tiszteletek és a hittanórák megtar­tása mellett nekifogtam a hívek­kel együtt a kárpótlásból vissza­kapott ingatlanok felújításának, renováltattam az orgonákat, vala­mint irodalmi és zenei esteket szerveztem.- Miért döntött a költözés mellett?- Új kihívásokat kerestem. Fájó szívvel jöttem el Bükről és Szakonyból, de nekem, ih­letve az említett gyülekeze­teknek is jót tesz a váltás.- Hogyan fogadták Önt az itteniek?- Az elmúlt néhány hét­ben rengeteg kedves emberrel is­merkedtem meg. Kollégámmal, Aradi Andrással már elosztottuk egymást közt a feladatokat és most eszerint végezzük mindket­ten a munkánkat. ■ A TELEPÜLÉS GAZDÁI (balról jobbra): Rácz János, Gombos Dénesné, Klein Rudolf, Kreb Imre alpol- gármester, Csavarj Zsolt, Marton Ántalné, Pintér Szilárd polgármester, Tencz Károly. ________________ ■ >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom