Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-18 / 15. szám

6. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. Január 18., Szombat Nagy érdeklődés a harmadik évfolyamon Paks Időseknek szóló témákkal, érdekességekkel várja hall­gatóságát a Paksi Városi Nyugdíjasklub január 20-án, hétfőn induló évfolyama. Harmadik évfolyamát indítja út­jára a paksi Városi Nyugdíjas­klub Népfőiskolája. Minden má­sodik hétfőn 15 órakor gyűlnek össze az érdeklődők, hogy meg­hallgassák az előadókat, aldk kö­zött lesz rendőrkapitány, több orvos és természetgyógyász, de színesíti a rendezvény-sorozatot több Ifjú Tudor is. A nyitóelő­adást Herfner Erika népfőiskolái referens köszöntője után Pálffy Eszter tartja Terítéken a gomba címmel, őt Bodor Magdolna ter­mészetgyógyász köveü, aki az egészségről beszél - másképpen. Czettli Imre klubvezető elmond­ta, kívülállók nem kapcsolódhat­nak be a programba. A Népfőis­kola iránt ugyanis nagyon nagy az érdeklődés. Legutóbb hatvan állandó hallgató kapott oklevelet. A Nyugdíjasklub e célra használt terme viszont csak ötven fő befo­gadására alkalmas. A helyhiány miatt a kurzuson csak a klub tag- jai vehetnek részt. vida Erdélybe utaznak a baráti kör tagjai Tolna A Tolna-Mözsi Székely Baráti Kör két külföldi utat is szervez. Az egyik a csíksomlyói búcsúval egybekötött, Erdély számos ne­vezetességét is érintő kora nyári kirándulás, a másik Róma-Lur- des-Fatima zarándokúttal egybe­kötött tavaszi autóbuszos túra. Mindkét programra február 15-ig lehet jelentkezni Bálint Amb- rusnénál, a 74/442-381-es telefo­non, vagy Vörös Árpádnénál, a 74/441-153-as telefonon. ____■ Go ttvald Károly fotókiállítása SZEKSZÁRD A Magyar Kultúra Napján, janu­ár 22-én, szerdán délután fél négykor Szekszárdon, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Porta­galériájában nyílik Gottvald Kár- olynak, lapunk fotóriporterének a kiállítása. A tárlatot, amely feb­ruár 20-ig látogatható, Decsi Kiss János újságíró nyitja meg. ■ Prímás a presszóban SZEKSZÁRD Burai Ferenc, az immár huszon­öt éve játszó utolsó szekszárdi prímás mutatkozik be - zenei ízelítőt is adva - az érdeklődők­nek január 21-én, kedden 19 órától a megyeszékhelyen, a Ré­gi Séd presszó galériájában. Védőoltások és amit jelentenek A magyarországi helyzet irigylésre és követésre méltó Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányának tekint hetjük a védőoltások felfedezését. Emberek millióinak életé és egészségét mentették már meg a különféle vakcinák. TOLNA MEGYE Nem is olyan régen még rettegni kellett az olyan betegségektől, mint a tífusz, a skarlát, a kolera, a himlő, a tuberkulózis. Országok la­kosságát tizedelték meg a járvá­nyok. A védőoltások, más néven vakcinák felfedezése fontos mér­földkő az emberiség történetében. A vakcina tulaj­donképpen legyengített kórokozó, amit a szerve­zetbe juttatnak. A szervezet védekező mechaniz­musa beindul, s kitermeli a szükséges ellenanya­got. Később, ha az igazi kórokozóval találkozik a páciens, már kész ellenanyaggal rendelkezik, ami kivédi a támadást. A világ fejlett országaiban már csecsemőkortól folyamatosan kapják a védőoltáso­kat az emberek, vannak még azonban olyan terüle­tek, ahová - elsősorban a szegénység miatt - nem jutnak el a vakcinák. Magyarországon a védőoltások köre megfelel a fejlett országok szintjének, a vakcinákat térítés- mentesen, a egészségbiztosítás által finanszírozva alanyi jogon kapják meg a gyerekek. Az életkor­hoz kötött kötelező védőoltásokat, ha bármilyen okból elmaradtak, a legrövidebb időn belül pótol­ni kell. Milyen következményekkel jár, ha valaki nem oltatja be a kötelező oltásokkal a gyermekét? - kér­deztük dr. Sudár Géza tisztifőorvostól. Mint el­mondta, Magyarországon büntetés jár a kötelező védőoltások elmulasztása miatt. Más országokban más rendelkezések is előfordulnak, olyan is van, hogy nem kötelezőek az oltások, de az állam azért megtalálta a módját annak, hogy mégis megkap­ják azt a gyermekek. Franciaországban például nem kötelező az oltás, ám iskolába nem veszik fel azt a gyermeket, amelyik nem kapta meg azokat. Az államnak kötelessége ugyanis, hogy védje a többséget, hiszen a be nem oltott gyermekek meg­fertőzhetik a többieket. Erre egy példa: a hatvanas években, amikor még volt himlí a Földön, Nagy-Britanniába húr coltak be fertőzést, s többen meg haltak himlőben, mert az ország­ban nem volt kötelező a himlő elleni védőoltás. Ez például Magyarországon nem fordulhatott volna elő, mert hazánkban kimagasló a lakosság védőol­tásokkal való ellátása, szakszóval, az átoltottság. A A babák ezen a héten a diftéria és tetanusz ellen kaptak vé­dőoltást (ARCHÍV FELVÉTEL) 90-es években az egészségügyi világszervezet bi­zottsága tanulmányozta a magyarországi védőol­tás-helyzetet, majd vizsgálódásuk végeztével irigy­lésre és utánzásra méltónak ítélték az itt tapasztal­takat. A jelenlegi szabályok és ellátottság tehát kor­szerű és az egész lakosságra kiterjed. Bár ritkán és elszigetelten akadnak, aldk a kötelező védőoltás­okban személyiségi jogaik korlátozását látják. Az viszont nem lenne helyes, ha a személyiségi jogo­kat ebben az esetben az állam a közösség védelme fölé helyezné. _____________________vem Pá lyázatok írására készülő romák Egyenrangú félnek tekintik a cigány kisebbséget A Cigány Kisebbségi Önkormányzat megalakulásától fogva segítséget kap a városban. Munkájukra számít a települési önkormányzat, véleményüket, javaslataikat figyelembe veszi döntéseinél. Bonyhád Bonyhádon a Cigány Kisebb­ségi Önkor­mányzat veze­tőjének, Sárkö­zi Károlynak véleménye sze­rint kedvező fogadtatásra találtak a városban.- Igen rövid ideje alakultak meg. Miben látja a kedvező fogad­tatást?- Megalakulásunktól fogva he­lyiséget biztosít számunkra a te­lepülési önkormányzat igen ked­vező feltételekkel. Az, hogy kará­csony előtt élelmiszer csomagot tudtunk osztani a leghátrányo­sabb élethelyzetben lévő cigány családoknak - ilyenre még nem volt példa - szintén a város veze­tésének köszönhető. Az ünnepe­kig ugyanis még nem érkezett meg központi támogatásunk a számlánkra, az ajándékra a ön- kormányzat megelőlegezte a pénzt. Szintén a kedvező fogadta­tásnak tulajdonítom, hogy a 11 szociális bérlakásból háromba ro­ma családok költözhettek, a fel­szabaduló bérlakások pedig újabb három családnak enyhítet­tek a gondjain. Kisebbségi önkor­mányzatunk két tagja - Boros Csaba és Babai László - a szociá­lis bizottságban dolgoznak. Ez az egyik legtöbbet dolgozó, legnehe­zebb döntéseket hozó bizottság, ahol egyenrangú partnernek te­kintik őket, véleményüket, javas­lataikat figyelembe veszik. Műkö­dik az önkormányzatunk, de még igen kevés a tapasztalatunk. Ezért többször kérünk segítséget a polgármesteri hivatal munka­társaitól. Még soha nem utasítot­tak el minket.- A cigányság keresi-e a kap­csolatot önökkel, számít-e a segít­ségükre? Mik a közeljövő legfonto­sabb feladatai?- Nincs olyan fogadónapunk amikor ne keresnének minket, igénylik a segítségünket. Ami a feladatainkat illeti: pályázatok írására készülünk. Képviselőnk Babai László képzésben vesz részt, amely pont e témában ké­szíti fel. Tájékoztatón veszünk részt, ahol egy PHARE projektről kapunk információkat, ami roma közösségi házra nyújtható be. Boros Csaba képviselőnk és egy roma vállalkozó, Budi István ott lesz azon az oktatáson, amelynek a kis- és középvállalkozások, va­lamint a települési önkormány­zatok együttműködési lehetősé- geiről szól. ______________-PÁL­Tol na megyei anekdotatár 148. A skótok Tolnában No, ilyen aztán már tényleg nem volt - gondolhatná bárki, pedig téved­ne. Még boldogult Pécsy József címzetes prépost úr, - aki egy kissé meg volt győződve arról, hogy a vüág körülötte forog is ilyen szellemben lett Tolna első történetírója -, még ő írta meg a XIX. század alkonyán a skó­tok ittlétét. Kajmádpusztán, amely egykor Bombelles gróf, a versailles- i születésű ezredes, különben pedig Ferenc József nevelője alkalmazta birtokán a skót gépészeket, akik a pusztaiak nem kis csodálkozására pantallóban, fejükön cilinderrel szántottak. Arról, hogy milyenek lehettek az akkori skótok, legcélszerűbben Dean Ramsey könyvéből szerezhetünk tudomást. Baráth Ferenc - a dunaszentgyörgyi születésű Dömötör János nagy barátja - a Vasárnapi Újság 1871-es évfolyamában közölt élvezetes részleteket Adomák és jel­lemvonások a skót életből címmel, s innét ismerhetjük meg mi is a föld­művest és a papot egyaránt. „Egy falusi pap, midőn beköltözött parókiájába, elhatározta, hogy maga fogja mívelni a földjeit. A szomszéd birtokos szívesen fölajánlaná neld, hogy egyik darab földjét megszántatja, s ígéré, hogy rövid időn belül elküldi Jánost egy ekével és két lóval. - Ha kimegy ön, uram a földre - tanítá a gazda a papot -, János rendkívül büszke lesz rá, ha pár szót szól ön neki, hogy ugyan szép nap van vagy más effélét; de - tévé hozzá nagy komolysággal - ne szóljon ön neki egy szót se a szántásról és vetésről, mert János ugyan ostoba teremtés, de szántott és vetett egész életén keresztül, s egy pillanat alatt megtudja, hogy ön egyikhez sem ért. S ha egyszer - folytató az éles eszű gazda - arra rájön, hogy ön mitsem ért a szántáshoz és vetéshez, bizonyosan azt fogja gondolni, hogy egyébhez sem ért”. Ez a szemlélet azóta sem idegen a föld fiaitól, de talán egy másik esetben is ismerős érvek köszönnek vissza. „Egy angol majoros ment a skót gazdával a templomba, s kérdezte tőle, mennyi lehet itt a papok fi­zetése. - Oh, az jó fizetés, nagy részének van 300 fontja évenként. - De azt hallom - folytató amaz -, hogy sok ezek közül a skót papok közül nagyon szegényen van ellátva. - Azoknak bizony elég van, tökéletesen elég; ha több fizetésök volna, minden idejüket az venné igénybe, hogy azt elköltsék.” Ez valahogy nemcsak skót vélekedés... dr. töttős gábor A pedagógus-festő kiállítása Paks Családja, bará­tai unszolására rendezte meg második önálló kiállítását Erős Józsefné. A pe­dagógusként dolgozó amatőr festő legszíveseb­ben akvarellt készít, kedvenc té­mája a természet. A Paksi Városi Művelődési Központ kiskiállítójá- ban megnyílt tárlaton az elmúlt két esztendőben készült képeket láthatja a közönség február hetedi­kéig minden nap 15 és 19 óra kö­zött. VIDA T. Látogatóközpontok a Dunánál Regionális idegenforgalmi fejlesztések Pécs Az idén 200 millió forint áll a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság rendelkezésére, a pályázato­kat február végén, az orszá­gos turisztikai pályázatokkal egy időben írják ki - jelentet­te be Gonda Tibor, a bizottság elnöke Pécsett, A turizmus szerepe az Európai Unióban címmel megrendezett konfe­rencián. Gonda Tibor elmondta, négy kate­góriában nyújthatják be pályáza­taikat a turisztikával foglalkozó szervezetek, vállalkozások. Pá­lyázati úton legfeljebb öt millió fo­rint támogatás nyerhető az EU- csatlakozást követően rendelke­zésre álló források elnyeréséhez szükséges megvalósíthatósági ta­nulmányok elkészítéséhez. Ezen belül is előnyt élveznek a hagyo­mányok, a népi tárgyi kultúra megőrzését célzó elképzelések. Az önkormányzatok a turisztikai jellegű programok megrendezé­séhez két millió forint támogatást kaphatnak. Az idén első alkalom­mal új elemként az oktatás is be­került a támogatott témák körébe. Az egy főre jutó költségek fele nyerhető el pályázati úton, azon­ban ez az összeg nem haladhatja meg a 2,4 millió forintot. A térség vonzóbbá tétele érdekében jelen­tős összeget kívánnak a jövőben fordítani a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának területén az ökoturizmus fejlesztésére. Ennek keretében látogató-központokat hoznak létre a Duna és a Dráva mentén, valamint kisebb múzeu­mokat, például Abaligeten egy de­nevérmúzeumot. A program kere­tében rendbe teszik a térségben ta- lálható tavakat, holtágakat is. ■ Felhangolnák a megállókat Hangos reklámok a várakozó utasoknak Határozott idő, létbizonytalanság A munkaszerzőáések fokozott ellenőrzését tervezi a kormányzat Munkát elveszíteni, a végkielégítéstől elesni dupla csapás. Ennek a folyamatos veszélye fenyegeti a határozott idejű munkaszerződéssel dolgozókat, és a munkavállalói érdek- képviseletek nem tudnak hatékony segítséget nyújtani. A je­lenség fokozott ellenőrzése mellett az úgynevezett kényszer- vállalkozás visszaszorítására idén jogszabály-változásokat kezdeményez a munkaügyi kormányzat. A Dél-dunántúli munkaerőpiacon mindkét kategória fellelhető. PÉCS Pécs Hangos reklám sugárzására kért engedélyt a napokban egy cég, az illetékes szakbi­zottság azonban még nem döntött a kérdésben. A buszmegállókban sugárzott szö­veges, zenés reklám a főváros né­hány pontján már működik, a nyu­gati nagyvárosokban pedig már ennél is előrébb járnak. A pécsi távlati tervekben egy „hangos” rendszer az utasoknak adna köz­lekedési információt. Pécsett egy társaság a buszmegállókban sugár­zandó hangos reklámokhoz kért engedélyt. Azonban egyelőre nem kell attól félni, hogy a jövő héten már szólhat a zene és a „péháérték” a várakozóhelyeken. A városháza szakemberei meg­vizsgálják a reklámok sugárzásá­nak lehetőséget, a jogi vonzatait, csak utána határoznak a kérdés­ben. Természetesen ügyelni kell az utasok és a környéken lakók nyu­galmára, a zajszennyezésre, 'az időbeli korlátokra. Az elképzelé­sek között szerepel egy hangos utastájékoztató rendszer kialakítá­sa, amellyel az utasok gyors infor­mációkat szerezhetnének a menet­rendről. Sőt egy, a buszokban elhe­lyezett nyomkövető egység segít­ségével a megállókban azt is lehet­ne tudni, éppen hol tart a várt jár­mű. Lapunk információi szerint az érdeklődő reklámtársaság először húsz pécsi, forgalmas helyen levő buszmegállót szerelne fel a hirde­tések sugárzására alkalmas beren­dezéssel, de a későbbiekben, ha beválik az ötlet, akár a bővítésről is SZÓ lehet. nyaka SZABOLCS Elsősorban a multinacionális nagy- vállalatok tömeges foglalkoztatási gyakorlata révén került az érdeklő­dés középpontjába a határozott idejű munkaszerződés, de mint Kápolnai Árpád, a Baranya Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetője elnfondta, ez a módszer megtalálható a köze­pes nagyságú, illetve kisebb cégek­nél, sőt, még a közszférában is. A dolog lényege, hogy az alkalmazot­tat határozott időre veszik fel, az ál­talában féléves időszak után dönte­nek a hasonló módon történő to­vábbi foglalkoztatásról, illetve ar­ról, hogy nem hosszabbítják meg a szerződést. Míg az így eljáró cégek­nek nem kell létszámleépítést beje­lenteniük, ilyen módon későbbi létszámbővítés esetén jogosultak maradnak az állami támogatásra is, addig az alkalmazottak nem csak munkájukat veszítik el, hanem el­esnek a végkielégítéstől is. E foglal­koztatási forma terjedése sajnála­tos módon az érdekképviseletek gyengeségét mutatja ezen a terüle­ten, a szakszervezetek nem tudnak hatékony segítséget adni a gyakran kiszolgáltatott munkavállalóknak. Mint megtudtuk, a felügyelőségek idén fokozott figyelemmel fordul­nak a folyamatos munkaMszony jegyeit viselő, ám másként doku­mentált foglalkoztatásban feltárt szabálytalanságok felé, amiknek a következménye munkaügyi vagy szabálysértési bírság lehet. Több szakterületen, a szolgáltatói, de ter­melő ágazatokban is elterjedt a kényszervállalkozói, illetve színlelt vállalkozási kategória. Bár a mun­kára jelentkezők hátrányos megkü­lönböztetéséről nincs konkrét ta­pasztalat, a számlázás, költségel­számolás előnyeivel több helyen is élnek. Mint Kiss Péter munkaügyi miniszter hangsúlyozta, a munka törvénykönyvének idei tervezett ■ módosítása során szigorúan lép fel a kormányzat a színlelt vállalkozá­sokkal, illetve az így foglalkozta­tókkal szemben. Az elképzelés szerint csökkentik a szabályos fog­lalkoztatás költségeit, ugyanakkor ezen a területen is szigorítják a munkaszerződések ellenőrzését. Bizonyos változásokra már év köz­ben sor kerülhet, ugyanakkor szak­értők rámutatnak, hogy a kilátásba helyezett adó- és járulékváltozás­hoz legalább egy évet kell még vár­ni. KASZÁS E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom