Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-13 / 61. szám

J J 1999. március 13.______________________________________________________________________________________________________________________________7, oldal | Honvedtisztek Gyerekek a múzeumban (Folytatás az 1. oldalról.) Mások Damjanich szablyá- jára vagy az aradi vértanúk egyikének, Vécseynek a ki­tüntetéseire kíváncsiak, megint mások talán a tápióbicskei csata terepasztal­ra varázsolt jelenetein álmél- kodnak. Az igazi csemegére vadászó hozzáértők sem pa­naszkodhatnak: láthatják pél­dául Szemere Bertalan Kos­suth Lajosnak írt, a tiszafüre­di eseményekről szóló leve­lét, de sikerült megszerez­nünk a Görgey leváltásának körülményeit tisztázó levele­ket is. Dokumentumok és szabóműhely A kiállítási anyagot logikai és időrendi csoportosításban osztották el a nyolc teremben. Az első helyiségben felsora­koztatott fényképek, doku­mentumok jóvoltából a forra­dalom kitörésének okaira de­rül fény, majd három termen át a hadsereg szervezésének és ellátásának részleteibe „kukkanthatunk be”. Meg­tudhatjuk, hogyan rendez­ték be a lőszergyártó labo­ratóriumot, a katonák gú­nyáját készítő szabómű­helyt, a kovács- vagy a szíj­gyártó műhelyt. Nem is ér­tem, min alapszik az a tév­hit, hogy kaszás-kapás népség vette fel a harcot a nála felszereltebb ellenség­gel - magyarázza kísérőm. — Valóságos csoda, ahogy az iparral és önálló hadsereggel nem rendelke­ző ország a semmiből megteremtette a császári haderővel sikerrel szembe­szálló seregét. Mert kato­náink a körülményekhez képest igenis jól felszereltek voltak, sőt, gondos orvosi el­látásban is részesültek. Az eh­hez hasonló nagyváradi lő­szergyártó műhelyekben - mutat a korhű labor­ra az őrnagy - több­nyire hadifogságba esett cseh tüzérek készítették a muní­ciót. Igaz, olykor szabotázsra is akadt példa, mondjuk lő­por helyett békasót tettek egyik-másik tölténybe. Isaszegen emiatt tört ki a kato­nák között a pánik: azt hitték, minden aHHH töltény rossz, s még a jókat is eldobálták. A sza­badságharc katonai és politi­kai eseményeit időrendben felidéző dokumentumokat két terembe gyűjtötték össze - a falakról olyan feledhetetlen történelmi alakok néznek vis­sza ránk, mint Bem apó. Porladó zászlók a vitrinekben Tovább sétálva a 48-as legenda bontakozik ki előttünk. Kiállítottak pél­dául egy, az emlékezetes 1989. március 15-ei felvo­nuláson (tüntetésen) ké­Feledhetetlen történelmi személyiségek néznek le ránk a budapesti Várban szült fotót, de nemcsak a tiltott, hanem a szabad megemlékezéseknek is nyoma maradt. Nemcsak az a fontos, hogy legyen mit kiállítani, hanem az is, hogy méltó helyet teremt­sünk a nemzet számára felbecsülhetetlen történel­mi értékeknek - folytatta a kutató. - Ezért is nehéz el­választani a tárlathoz szo­rosan tartozó kiadásoktól - mondjuk a 43 milliós res­taurálási költségtől - a mú­zeum termeinek rend­betételére fordított fo­rintokat. A veszélyes villanyvezetékek cseré­je, a festés, a kövezés, vagy a légkondicionálás kiépítése ugyanúgy el­engedhetetlen feltétele volt a „méltó” környe­zet megteremtésének, mint például a réges-ré- gi, könnyen szakadó, porladó zászlókról való megfelelő gondoskodás. Ezek a zászlók ugyanis lógatva szinte biztosan tönkremennének, így hát félig fektetve, speci­ális vitrinekbe tettük őket. Alájuk sem kerülhe­tett akármilyen drapéria: egy magyar cég olyan spe­ciális festési eljárással ke- M KM zelte az anya­got, amelynek köszönhetően a vele érintkező zászló textilje biztosan nem sérül. Összesen 120 milliót köl­töttek a kiállí­tásra, illetve az infrastruktúrá­ra. A bemutatott dokumentumok nagy része a Hadtörténeti Múzeum saját tulajdonát képezi, de a Nemzeti, a Mezőgazdasági és a Közle­kedési Múzeum, valamint több magánszemély is „be­segített”. Ereklyék Aradról, Kolozsvárról Néhány - főleg a vértanúk emlékét idéző - darabot az Nagyszerűen * uiajfostroeny után. múvóuwsro ZGtrinún • Kossui h iá Laios s az aradi vé megdicsöite^e legnagyobb termcesothűscgben. UM, «ÄfH W*. KuxU* r«r iaic* sí&s 2Ö 1 Kossulü Lajos ás ü sík riűá mßcäM ábrázoló kópék » k«r*tkt«>3 im v ^u-Ltn m<-«rendelhetők; L nagyság 63 cm. síéles. 95 cm. magas <trh)i 4 fii, n, - 4$ „ . «3 - - * ­111. . 82 . . .48 . . - I . utánvét v**y a pen* •lob*-«« t-ki.M. -.••»••o Y//'Y /sfu Y/U/Y, - Yj//tYf///*'*Y Aradl'Utcea Q exam I teü, it téteti 3 aradi múzeumból, illetve a kolozsvári volt ereklye- gyűjteményből vettek kölcsön. Igen kalandos úton, mondhatni, vélet­lenül leltek rá az olasz légió zászlajára, amit 150 év óta most először láthat újra magyar szem. Az egykori parancs­nok, báró Monti családja lakásának padlásán la­pult a különleges erek­lye, a családtagok nem is sejtették, hogy egy má­sik nemzet számára igen becses darabot raktároz­nak. Amikor kiderült a „titok”, az utódok kész­séggel adták kölcsön a lobogót a múzeumnak. A tárlatot 10 év körüli gyerekek rajzai zárják. A kicsik a maguk módján azt vetették papírra, ki­nek mi jut eszébe a for­radalom és szabadság- harcról. A rajzpályázat nyertesei viszontláthat­ják művüket, mások el­tették emlékbe a nem mindennapi alkotást. Ta­lán időnként előveszik, mint ahogy remélni le­het azt is, hogy olykor a felnőttek is szánnak egy kis időt az emlékezésre. Nekik is segít a Hadtör­téneti Múzeum kiállítá­Az aradi vértanúk Emlék a forradalom és szabadságharc utáni időkből sa. Takács Mariann

Next

/
Oldalképek
Tartalom