Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-28-29 / 149. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1997. június 28., szombat Rejtett értékeink Szeniczei Bárány György munkássága A XVIII. század elején egy szinte puszta országban alig néhány lelkes férfiú érezte ma­gát arra hivatottnak, hogy a semmiből újjáteremtse az egy­házi szervezetet, megformálja az évszázados utakon döcögő tanítást. Közülük az első helyek egyikére kívánkozik az a Bá­rány György, aki úgy tartotta: „Nem a mélységes tudomány, nem a főiskolák és akadémiák teszik a papot, hanem a termé­szet szerint való ajándékok, igaz megtérés és Jézus juhaihoz való szeretet.” Szlovák származású, de ma­gyarrá lett kisnemesi családba született a Soproni megyei Be­leden 1782 táján, amikor atyja száműzetését töltötte. Korai ár­vasága után Győrbe kerül a csa­ládfáján törökellenes harcok­ban jeleskedő ősöket felmutató szenicei Bárány György. Házi szolgadiákként kóstol bele a tudományokba, s már ekkor jól megtanul latinul, görögül, hé­berül és németül. Pozsonyban majd Eperjesen hallgat teológiát és filozófiát; önmaga fenntartására tanít, de akad nyár, amikor aratónak áll, hogy megszerezze a tanulmá­nyokhoz szükséges pénzt. Ta­lán már ekkor nem alaptalanul gyanúsítják, hogy az üldözött egyházi irányzat követőitől mély és szívbéli vallásosságot vár el,kitűnően egyeztette a bib­liai követelményeket a modern polgári fejlődés igényeivel: először fektetett nagyobb súlyt a reáltárgyak oktatására, a ter­mészetrajzi és földrajzi gyűj­temények létesítésére, de a tör­ténelemben először a pietisták tanították iskolai keretek között a mai technika tantárgy elődjét is.) Az időközben Jénába és Hal­iéba kerülő Bárány, aki az utóbbi helyen lesz 1711-ben evangélikus lelkésszé, még ugyanebben az évben kiadja a pietizmus legfőbb képviselőjé­nek, Franckénak a gyermekne­velésről szóló könyvét. A ma­gyar viszonyokra alkalmazott mű „Kiváltképpen a kegyes szüléknek és hív praeceptorok- nak (tanítóknak)” ajánltatik, mert abban , jó és kegyes tanáts adatik, mint viseljék magokat jó lelkiismerettel a gyermekek körül”. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy e munkát az első magyar nyelvű pedagógiai mű megtisz­telő jegyzőjével szokták illetni, de emellett egyben az első - és feltűnően korai törekvés is - a manapság széleskörben meg­lévő ökumenikus iskola megva­lósítására. S mindez ugyanak­kor, amikor a protestáns igehir­detők sokszor életüket, testi ép­ségüket sem érezhették bizton­ságban. Bárány György két évi győri tartózkodás és ottani házasság után mindezt Tolna megyében érzi a saját bőrén. A török utáni legelső megyénkbeli evangéli­kus gyülekezet papja lesz, de reá hárul a tolnai esperesség, majd a tolna-somogy-baranyai evangélikus egyházmegye megszervezésének gondja is. A györkönyi és sárszentlőrinci gyülekezet alapítója: az előbbi­ből maradt fenn legrégibb anyakönyvünk az ő jóvoltából, az utóbbi pedig - három év ül­döztetés miatti dörgicsei tar­tózkodást kivéve - élete végéig otthonát jelenti. Ne feledkezzünk meg arról, hogy kizárólag Bárány György lelkészi, emberi és szellemi ér­tékének köszönhetjük Sárszent- lőrinc későbbi fényes szellemi fejlődésének megalapozását, hiszen mindössze nyolc evan­gélikus családdal alapította az ottani egyházat. Munkájának sokszínűségére, de emberfeletti nagyságára is jó fényt vet néhány adat. Felesége 12 gyermekkel ajándékozta meg, a legifjabb Bárány 55 éves korában születik. Mercy gróf Hőgyészen 1722. július 27-én engedi meg, hogy Lő- rincre települjenek. Önerőből imaházat és paplakot építenek, szeptember 8-án már istentisz­teletet tartanak. Egy emberöltő alatt ír és fordít hét nagyobb munkát, köztük az Új testamen­tum magyarázatos, új fordítású kiadását, amelyhez hasonlóan újabb időkben is évtizedekig dolgoztak nagyobb munkacso­portok ... Fiával - akinek még megérte püspökké avatását - és Sarto­rius János nemescsói prédiká­torral együtt az Ószövetség-et is lefordították, de ez nem került nyomdába, viszont neki kö­szönhető az evangélikus ének­könyv gazdagsága, mert nem­csak lelkiismeretesen gyűjtött, hanem maga is szerzett ebbe énekeket. Családjából számosán követ­ték lelkészi pályáján, de nem feledkeztek meg róla kései utó­dai sem. Schmidt János györ­könyi lelkész 1940-ben Pakson adott ki életéről és munkássá­gáról kiváló monográfiát - ada­taink javarészt innét származ­tak -, 1757. június 26-án Sár- szentlőrincen bekövetkezett ha­lála kétszázados évfordulóján Csepregi Béla lelkész emléke­zett meg róla a Lelkipásztor ha­sábjain. Dr. Töttős Gábor A képviselő-testület azt csinál, amit akar Döbröközi törvénysértések Szabó István döbröközi pol­gármestert a Tolna Megyei Bíróság az elmúlt év novem­ber végén jogerősen bűnös­nek mondta ki becsületsértés vétségében és ezért 120 napi tétel, összesen hatvanezer fo­rint pénzbüntetéssel sújtotta. A becsületsértés a képvi­selőtestület ülésén hangzott el, amikor a polgármester egy külső pénzügyi bizott­sági tagot, aki ráadásul nő, „maga aljas, igenis aljas szemét” kifejezéssel illette. Szelektív emlékezet A per folyamán a polgár- mester azt ismerte el, hogy egy bizonyos eljárásra mondta, hogy „aljas, szemét munka volt”. A pénzügyi bi­zottság tagja és mások felvi­lágosították a lakosságot, hogy a telefonigénylés ÁFÁ- ja, családonként 4800 forint, külön igénylés nélkül is visz- szajár. A polgármester állás­pontja pedig az volt, hogy ezt a pénzt - ha a lakosság ön­ként felajánlja - közcélú fel­adatokra kellene felhasz­nálni. A vita az ülésen arról is folyt, hogy akik beruháztak a telefonfejlesztése, öt évig nem fizetnek kommunális adót. Ezt pofátlanságnak és igazságtalanságnak nevezte a polgármester. Erre kért szót a pénzügyi bizottság tagja, hogy a polgárok csak törvé­nyadta jogukkal élnek. Az ominózus sértés után kérte a szó szerinti jegyzőkönyve­zést is, mire a polgármester - nem is tagadta - kijelentette, hogy az lesz a jegyzőkönyv­ben, amit ő mond. Majdnem így is lett mert, mint a bíró­ság megállapította, a jegyző­könyv nem tartalmazta a ki­fogásolt kijelentéseket, és azokat sem, amiket a pol­gármester a bíróságon maga is elismert. A történet nem feltétlenül érdemelne szó, ha az ügynek nem lennének előzményei, és következményei. Nemcsak az előzményekre, hanem a Döbröközön kialakult hely­zetre is utalnak a bírósági íté­letek, amikor megállapítják, hogy a testületi ülésen jelen lévők közül szelektív az em­lékezetük azoknak, akik füg­gőségi viszonyban vannak a polgármesterrel. Ő ugyanis a helyi Zöldmező Szövetkezet elnöke is. Az az önkormány­zati képviselő, aki nem hely­ben dolgozik, nemcsak figyel a testületi üléseken, hanem emlékszik is az elhangzot­takra. A büntetés befizetésével a polgármester mentesült a hátrányos jogkövetkezmé­nyek alól, de egy választott önkormányzati vezetőnek van politikai és morális fele­lőssége is. A testület tehetetlen Sok minden nincs rendben Döbröközön, erről a megyei közigazgatási hivatalhoz és a kisebbségi ombudsmanhoz írott levelek is tanúskodnak. A közigazgatási hivatal, már tavaly tervezte a komp­lex vizsgálatot, de erre egy­részt dr. Gyugyi János jegyző kérésére, másrészt a hivatal átszervezése miatt csak egy évvel később került sor. Ennyi idő állt tehát ren­delkezésre, hogy az 1995-öt és 96-ot érintő vizsgálatra felkészüljenek. A negyvenkét oldalas jegyzőkönyv összefoglalását dr. Bőszné dr. Wéber Aranka hivatalvezető ismertette a testületi ülésen. Még az összefoglaló rész­letes ismertetése is megha­ladja lehetőségeinket, ezért csak a súlyosabb törtvénysér- téseket van mód kiemelni. A vizsgált időszakban a 5 önkormányzati rendeletre és 2 határozatra tettek törvé­nyességi észrevételt. Ezeket a testület elismerte, majd a törvénysértő gyakorlat rend­szerint maradt, ahogy volt. Az SZMSZ előírja például az írásos előterjesztést, en­nek ellenére általában szóban készülnek. A leggyakoribb törvénysértés, hogy adott kérdésben nem a hatáskörrel rendelkező dönt. Az önkormányzati műkö­dés, vagyon-gazdálkodás szabályait rendeletben nem állapították meg. Maga a szervezeti és működési sza­bályzat is több törvénysértő rendelkezést tartalmaz. A jegyzőkönyv-vezetésről már esett szó. Az alpolgármester nem lehetne bizottsági tag sem, nemhogy elnök. A bizottsá­gok működése is többszörö­sen törvénysértő. Csak a gyámhatósági te­vékenység és az anyakönyvi, népesség-nyilvántartási ügy­intézés színvonala jó. Súlyos törvénysértést tapasztaltak az adóigazgatás területén, 160 határozatot nem kézbesítet­tek, az adót és az ez után járó késedelmi pótlékot az ügyfe­leknek nem térítették vissza. Szabálytalan volt a vállalko­zói igazolványok, jövedéki engedélyek kiadása. A visz- szaadás pedig csak papír­forma szerint történt, tényle­gesen nem, ami visszaélé­sekre ad lehetőséget. Tizen­két szabálysértési eljárást nem folytattak le. A személyzeti anyagok mindegyike hibás, ebben az állapotban szinte nem vizs­gálható - állapította meg, egyebek mellett, a megyei közigazgatási hivatal. Felügyeleti jogkör Mik ennek és az ehhez ha­sonló ügyeknek a tanulsá­gai? - kérdeztük dr. Bőszné dr. Wéber Arankát a hivatal vezetőjét. — A megyében Pincehe­lyen és Faddon fordult eddig elő, hogy a képviselőtestület és a lakosság, vagy a testület és a polgármester között mű­ködési zavar nehezítette a napi döntéshozatalt. Ebből olyan patthelyzet alakulhat ki ami miatt a képviselőtestü­let működésképtelenné vál­hat, éppen a személyi prob­lémák miatt. A törvényadta kereteken belül többféle megoldás is kínálkozik a probléma meg­oldására. A döntés joga és lehetősége, ami egyben köte­lesség is, a testületek kezé­ben van. Az egyik megoldás, ha a testület feloszlatja ön­magát. Ez történt Pincehe­lyen. Meg lehet oldani a konfliktust úgy is, ahogy Faddon történt, ahol a pol­gármester sorozatos törvény- sértései miatt bírósághoz fordult a testület, amely megszüntette megbízatását. A harmadik út az lehetne, ha a polgármester lemondana. A hivatalnak arra van le­hetősége, hogy sorozatos törvénysértés esetén kezde­ményezze a testület feloszla­tását a belügyminiszternél, a kormány pedig az ország- gyűlésnél. Ez nyilván hosz- szadalmas és nehézkes eljá­rás. Fegyelmi felelősségre vo­nást kezdeményezhet a köz- igazgatási hivatal vezetője a polgármester ellen a testület­nél, de a testületre nézve ez semmiféle kötelezettséget nem jelent. — Ebben az esteben nem kezdeményezte a fegyelmit? — Úgy ítéltem meg, hogy a testület és a lakosság kö­zött, valamint a testületen be­lül olyan feszültség húzódik, amit nem akartam, mintegy kívülről tovább élezni. A fe­gyelmi jogkör gyakorlója, a polgármester munkáltatója, a képviselő-testület, a komp­lex vizsgálat megállapításai alapján indíthatnak fegyelmi eljárást, ha akarnak. A vizs­gálat megállapításai ezt meg is alapozzák. — Ezek szerint a hivatal­nak ilyen esetekben nincse­nek eszközei a törvénysértő állapot megszüntetésére? — Sajnos, azt is el kell mondanunk, hogy a közigaz­gatási hivatal csak törvé­nyességi ellenőrzést gyako­rol az önkormányzatok felett. Ez is utólag zajlik. Törvé­nyességi észrevételeinkről a testületnek joga van eldön­teni, hogy egyetért-e vele, vagy nem. Ha a képviselő- testület elutasítja észrevéte­lünket, akkor bírósághoz fordulhatunk, ami köztudot­tan hosszadalmas. Jelen esetben önkormányzati ren­deletekkel kapcsolatban ta­pasztaltunk törvénysértést, tehát az Alkotmánybíróság­hoz kell fordulnunk. Ez az el­járás minimum fél, de lehet, hogy másfél év. A törvényességi ellenőr­zés nem elegendő eszköz arra, hogy hatékonyan tudja a törvénysértéseket kiküszö­bölni. Feltétlenül szükséges lenne a felügyeleti jog bizto­sítása ami legalább azt ma­gába foglalja, hogy a tör­vénysértő döntések végrehaj­tását a közigazgatási hivatal felfüggeszthesse a jogerős bírósági döntés megszületé­séig. Bizalmat szavaztak A döbröközi képviselőtestü­let, a polgármester kérésére nyílt szavazáson négy-négy arányban, a titkos voksoláson pedig hét-egy arányban sza­vazott bizalmat Szabó István döbröközi polgármesternek. A komplex vizsgálat megálla­pításaira a hó végéig tehetnek észrevételt az ellenőrzöttek. Ihárosi Ibolya „Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincs­hez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, örömében el­megy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántó­földet”. Máté 13,44 Minden kor emberének a szívét betöltötte a kincsszerzés vágya. A kincs biztosítja a holnapom, a jövőmet nyugodttá teszi. Gyermekeink is ebben a gon­dolkodásban nőnek fel. Igen kicsi korban megkezdődik a kincs­gyűjtés. A vendég az akinek a kisgyermek elsőként elárulja és megmutatja a gyermekszoba tit­kait, kincseit. Minden arra irányul a ma em­berénél, hogy minél több kincsre tegyen szert. A kincs mindig le­gyen látható, mérhető, elfogadott. A ház, az autó, a pénz a leglátha­tóbb, legelfogadottabb napjaink­ban. Ezeknek a kincseknek a vé­delmére újabb ,kincseket” kell Jó hír fordítani, őrizni kell, hogy ha azt akarom, hogy valóban én legyek a tulajdonosa. Példabeszédek könyvében na­gyon sok igazságot olvasunk, a kincsekről azt úja: „Sok kincs nyugtalansággal jár”. (15.16). A kincs, amiről a példázatunk beszél nem látható, nem érhető el mindenki számára, rejtve van, szántóföldben elásva. Egyszer Jézushoz jött egy fia­talember, akinek nagy gazdag­sága volt, de úgy gondolta, hogy még valamire szüksége van, ott belül hajtotta a hiány, az üresség. Amikor megkérdezte Jézust, hogy mit cselekedjen, hogy az üdvösséget elnyerje, akkor Jézus így szólt hozzá: „add el minden vagyonúdat és jöjj kövess engem. Add oda a vagyonúdat, azt amiről azt hitted, hogy kincs! Nem az nem kincs! Az vagyon! Az ad ma megélhetést, de nem ad örök éle­tet, nem ad üdvösséget. Jöjj és gyújts kincset a menny­ben! A kincs az mindig a menny­ben gyűjtetik az embernek! Mit nevezünk mi kincsnek? Miért áldozzuk fel az életünket? A kincs, ami a mennyben gyűjtetik, az nem függ a külső körülményektől, arra nem hat az infláció, de ez a kincs hat azokra, akik rátalálnak! Hat és átformálja őket! Ezzel és ebből a kincsből él­tek mindenkor a keresztyének. Ebből él ma is az Egyház, élhetsz te is gazdag, tartalmas életet. Ez a kincs ad értelmet az ember életé­nek és nyit távlatokat előtte. Ezzel a kinccsel lehet élni és csak ezzel lehet meghalni! ez a kincs az örök élet reménysége! Nem olcsó vigasz. Elő remény­ség! Az élő Isten Fiával való kö­zösség. Benne az élet fejedelmé­ben gyökerezhet az életem. Ez után a kincs után ott van a vágy minden ember szívében: ezzel a vággyal kapcsolja be az ember a tv-t, ül előtte minden este, hátha ma kapok valami ér­telmeset, értékeset. Ettől a vágy­tól hajtva utazza körül a vilá­got. .. De ezt a kincset nem hirdetik az óriás plakátokon, nem erről szól a tv reklám sem. De megtalálható! Jézus Krisz­tus kínálja nekünk! Az Ige szerint, aki rátalál, an­nak nagy árat kell fizetni! Min­denét el kell adni ennek az em­bernek. Nekünk is! Mindent ösz- sze kell csomagolni és odaadni érte! De megéri, többet ér! Ez nem veszteség, ez nyereség! Az Isten országa nem veszteség, ha­nem nyereség az ember számára. Isten nem meglopja az embert, hanem megajándékozza. A bűn tönkreteszi, megnyomorítja az embert. Isten kiteljesíti, meggaz­dagítja az embert! Isten mindent újjá tesz! Csernák Erzsébet Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 9.00 óra Kál­vin tér, (gyermekistentiszte­let), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther­ién (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Mun­kácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekis­tentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Va­sárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom