Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-25 / 47. szám

1997. február 25., kedd Gazdaság 7. oldal Agrár Hírek A piaci árakról Szekszárdi piaci és bolti árak: A burgonya ára 25-30 forint között van, a fejeskáposzta 30-45 Ft/kg, a sárgarépa 40- 55, a petrezselyem kilója 50- 75 forint, minőségtől és bolt­tól függően, a vöröshagyma 22-40, az uborka 220-390, a paradicsom 340-570, a pap­rika darabja 45-95, az alma 57-90, a jégcsap retek kilója 220-350, a mandarin 220- 350, a narancs 140-240, a ba­nán 150-270, a cékla kilója 55-77 Ft, karfiol 180-350 fo­rint, a dióbélért 500-600 fo­rintot, egy tojásért pedig 14- 21 forintot kértek. Az állatvásárokról Nem sokat változott az állat­vásárok forgalma az elmúlt hetekhez képest. Kicsi volt a kínálat, de a kereslet is. A ma­lacokért (15-20 kg-os) 3000 és 4000 forint közötti árat ad­tak. A hízott sertések felvásár­lási ára továbbra is 168 és 203 Ft/kg-között alakult. Sok he­lyen azonban késlekedik vagy el is marad a kifizetés, egyre több a visszaélés ezen a terü­leten. A gazdálkodók éppen emiatt több településen ki­mérve (jóval olcsóbban a bolti árnál), háznál próbálják meg értékesíteni a sertéshúst. A vásárok helye Körzetünkben legközelebb március 2-án, vasárnap Bonyhádon lesz országos ki­rakodó és állatvásár, ugyan­ezen a napon Dunaföldváron autóvásár lesz. Megyénkén kívül március 1-én, szomba­ton Pécsen lesz nagyvásár, ugyancsak március 1-én, szombaton Baján pedig a Monostori úton lesz állatvá­sár. Vita Agricolae Az idén még a mezőgazda- sági szezon kezdete előtt, március 7-én, 8-án és 9-én ke­rül megrendezésre a VITA AGRICOLAE Mezőgazda4 sági Szakkiállítás és Vásár. A 3 napos rendezvényen kiállí­tóként részt vesznek a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelők, gyártók, forgalma­zók. A kiállítás alatt 2 szak­mai rendezvény is lesz: az ag­rárkonferencia, valamint a bor- és falusi turizmus konfe­rencia. Magyar borokról Március 15-én - a Budapesti Tavaszi Fesztivállal egy idő­ben - nyitja meg kapuit a Ma­gyar Borok Háza. A helyszín a Budai Vár, illetve annak legforgalmasabb helye, a Szentháromság tér lesz. Az itt bemutatásra kerülő borokat a Magyar Bor Akadémia által felkért zsűri válogatta, borvi­dékenként csoportosítva. Az ide látogatók kóstoló poharat is kapnak. Az alagsori nagyte­remben alkalmanként 50-60 fő részére tartanak film és diavetítéssel színesített prog­ramot. Bizottsági ülés Február 26-án, szerdán Pak­son, a városháza nagytermé­ben, 18 órától kibővített ülésre hívja az érdeklődőket a megyei Agrárkamara paksi mezőgazdasági bizottságának és a Paksi Német-Magyar Gazdakörnek a vezetősége. Kecske-propaganda Nagyszokolyon Van, aki fűnyíró helyett vitte - mondja a tenyésztő' Idén megéri kecskét tartani, a Földművelésügyi Minisztérium támogatja a „gazdaságos üzemméretű” állomány fejlesztését. Nagyszokolyon, ahol a Tolna Megyei Munkaügyi Központ kezdeményezésére szakemberek tartanak előadás-sorozatot a „kecskészet” előnyeiről, mégsem egyöntetű a lelkesedés. A falu egyetlen, nagyobb mé­retekben kecsketartással foglal­kozó gazdája, Varga Ferenc azt mondja: kifizetődő. Másképp nem is csinálná. A „kecske-propaganda” ap­ropója az FM 1997/3. számú rendelete, amely meghatározza: milyen feltételekkel mekkora támogatás igényelhető a megyei FM-hivataloktól a kecsketartás­hoz. Egy darab, ellenőrzött ál­lományból vásárolt, „pedigrés” anyakecske beállításához nyolc­ezer forint pályázható, a saját szaporítású anyakecske hatezer forintot ér, akkor, ha a tenyésztő gazdaságos üzemméretben fog­lalkozik az állattal, azaz van leg­alább tíz kecskéje. (Ez a szám kedvezőbb, mint a szarvas­marha-tenyésztők esetében, akiknek harminc darab tehénnel kell dolgozniuk a támogatás el­nyeréséhez.) Jó hír, hogy a pá­lyázatot március 31-ig lehet be­nyújtani, rossz ellenben, hogy tíz példányban, és tizenhat mel­léklettel. A nagyszokolyiak fa­lugazdásza, Szabó Sámuel sze­rint érdemes lenne a falubeliek­nek „gazdaságos üzemméretű” kecsketenyészetet létrehozni: húsa a sertésével ellentétben specialitásnak számíthatna, csakúgy, mint a kecsketej, és az abból készült sajt és túró. Igaz, felvásárlási hálózat nincsen, de meg lehet találni a piacát. Sőt, az értékesítést megszervező szö­vetkezethez szintén FM-támoga- tás igényelhető. Más kérdés - fűzi hozzá -, hogy a tejtermékek forgalmazásához szükséges ha­tósági engedélyek megszerzése istenkísértéshez hasonló. Nagyszokolyon, úgy tűnik, egyelőre nincs elég presztízse a kecskének. Pedig Varga Ferenc azt mondja: nincs az a kecske­hús, amit ne tudna eladni. Je­lenleg húsz, ridegen tartott állat legelészik a téesztől kiváltott birtokon. A kecske kilóját 400 forintért viszik, nemcsak a kör­nyékre, hanem külföldre is, volt, hogy Olaszországba. A tej literje 80-90 forintot ér - cse- csemőtápszemek kellett volna a siófoki kórháznak, a legkisebb mennyiség 30 liter lett volna. De vették kutyakölyköknek is. Egy balatonkiliti vevő azért vett kecskét - mondja -, mert jó fűnyíró helyett is, nincs az a gaz, amit nem legel le. Egyéb­ként nemcsak jámbor, hanem kis fogyasztású állat: szénán kívül a húsz kecske egy vödör abrakot fogyaszt naponta. A te­nyésztő már inkább kételkedés­sel fogadja az FM-pályázat és a szövetkezet előnyeit. Az istál­lóban nevelt „ellenőrzött” anyaállat nem biztos, hogy bírná a rideg tartást, abba pedig nem szívesen engedne beleszó­lást, hogy mikor, hogyan érté­kesítse a jószágot. Azt el tudná képzelni, hogy a 100-200 kecske legelésszen határban - ehhez azonban nem szükséges szövetkezet. (tf) Kertbarátok borversenye Kocsolán Harmincnégyféle bort bíráltak el a hét végén Kocsolán, 16 fehér és 18 vörösbor érkezett. A kocso- lai termelőkön kívül hoztak Dombóvárról, Döbröközről, Szakosról és Dalmandról is min­tát. A termelők jó munkájának köszönhetően sok jó minősítés született a versenyen. A vörösbo­roknál 9 bronz, 4 ezüst, és 5 aranyminősítés, a fehéreknél egy oklevél, 5 bronz, 4 ezüst, és 6 arany minősítésű lett. Böröcz István főkönyvelő a kocsolai borbírálók vezetője elmondta, hogy a borok tiszták, jól kezel­tek, és harmonikusak voltak. A versenyen a következő gazdák szerepeltek a legjobban: Fehér­borok: Hock Vilmos (Kocsola) zöld veltelini, Molnár Tibor (Döbrököz) rajnai rizling, és ve­gyesfehér borával, Sári László (Dalmand) vegyesfehér, Sütő Ferenc (Kocsola) vegyesfehér, Reisinger István (Dombóvár) vegyesfehér borával aranyérem díjazásban részesült. Vörösbo­rok: Balaskó György (Kocsola) vegyes vörös, Braun Zoltán (Ko­csola) vegyes vörösbor, Őri Jó­zsef (Szakcs) kétféle vegyes vö­rösbor, Tanner Tibor (Kocsola) Zweigelt borával aranyérem díjat kapott. Az oklevelet a svábbál előtt, dr. Szabó Imre országgyű­lési képviselő és Horváth Zoltán polgármester jelenlétében Bö­röcz István, a zsűri elnöke nyúj­totta át. Fenyvesi Józsej Házikerti praktikák Többen kérdezték... ... tavasz közeledtével a növény védőszer-katalógu­sokat, használati útmutató­kat böngészve, hogy mit je­lent az kis tételekre átszá­molva, ha a felhasználandó mennyiség (dózis) kilo- gramm/hektárban, vagy li- ter/hektárban van megadva. Mivel a kertművelők zöme nem rendelkezik hek­tár nagyságrendű permete­zendő, azonos növényi kul­túrával, de a legegyszerűb­ben kiszámítható példával mutatom be a szükséges ki­sebb adat szerszükségletét. Ha a megjelölt dózis 1 kg/ha, vagy 1 1/ha, akkor 10 liter vízhez 10 gramm, vagy 10 milliliter szer adago­landó, ami megfelel 0,1 szá­zalékos töménységnek. Természetszerűen, ha pél­dául 5 kg/ha a megjelölt dó­zis, akkor 10 liter vízhez 50 gramm (folyadék esetében 50 milliliter) szer adago­landó, ami 0,5, tehát fél szá­zalékos permedé tömény­ségnek felel meg. Ennek az egyszerű összefüggésnek az ismeretében nem okoz gon­dot sem a vegyszerben, sem a lémennyiségben a kisebb vagy nagyobb adag kiszámí­tása. A pontossághoz és a már oly sok kárt okozó „ma­rokmérleg” kiiktatásához alapvető valamilyen mérő­eszköz (levélmérleg, ml-es beosztású üveghenger, ada­goló mérce) beszerzése, amelyek ára akár egy idény alatt bőven megtakarítható a pontos, megbízható adago­lás révén. Szakái László Más ügyfél, más tarifa Tarifacsomagokat dolgoz ki a Matáv a különböző ügy­félköröknek, így többek kö­zött az üzleti vállalkozók­nak, az internetezőknek és azoknak az idős polgárok­nak, akik maguk keveset te­lefonálnak, a hívásokat in­kább csak fogadják. A jelenlegitől eltérő számlázási rendszert egy éven belül szeretnék beve­zetni - jelentette be Straub Elek, a részvénytársaság el­nök-vezérigazgatója.' A táv­közlési cégeknél világszerte alkalmazott megoldás figye­lembe veszi a különböző te­lefonálási szokásokat. A Matáv intenzíven fog­lalkozik az úgynevezett ISDN-szolgáltatás széles körű bevezetésén is, amely­nek révén álló- és mozgóképi megjelenéssel, adatátvitellel és távbeszélő csatlakozással tudnak összekapcsolni egy­mástól távol lévő tárgyalófe­leket, partnereket. Ezt ha­szonnal alkalmazhatják az üzleti élet szereplőin kívül a távoktatásban részt vevők és az egészségügyben dolgozók is. A különböző települése­ken tevékenykedő orvosok például konzíliumot tarthat­nak anélkül, hogy a betegeket szállítani kellene. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 283,00 Görög drachma (100) 66,24 Német márka 103,75 Olasz líra (1000) 104,50 Osztrák schilling 14,74 Spanyol peseta (100)122,62 USA-dollár 173,94 Sok a hibás adóbevallás Több mint 2,2 millió magánszemély, 600 ezer egyéni vállalkozó és mintegy 300 ezer társas vállalkozás adóbevallásának feldol­gozása vár a következő hetekben az adóhatóság dolgozóira - tudtuk meg Kovács Istvántól, az APEH osztályvezetőjétől. A legfrissebb adatok szerint eddig 283 ezren tettek eleget adóbevallási kötelezettségük­nek. Az egyéni vállalkozók köréből 130 ezer, a társas vál­lalkozások közül 107 ezer be­vallás érkezett meg az adóhi­vatalhoz. Továbbra is él az a „jó” magyar szokás, hogy mindent az utolsó pillanatig halogatunk. A többség nem vállalja az ügyfélszolgálatokon a sorban állást, inkább ajánlott levél­ként postázza a bevallási ívet. Az APEH-kirendeltségekre postai zsákokban érkező borí­tékokat szigorú szabályok sze­rint bontják fel, és az összes iratot nyilvántartásba veszik. Ezután ellenőrzik az azonosító - név, cím, személyi szám - adatokat, majd az adóbevallási ívek valamennyi adatát számí­tógépbe táplálják. A követ­kező ellenőrzést már a kompu­ter végzi, a speciális program számszakilag és logikai össze­függéseiben is képes kiszűrni a hibát. Amennyiben az adó össze­gét nem érintő tévedéseket fe­deznek fel, azt az adóhatóság dolgozói kijavítják. Ha komo­lyabb eltéréseket tapasztalnak, akkor levélben hívják be az adózót egyeztetésre, ám amennyiben nemcsak véletlen tévesztést fedeznek fel, akkor komolyabb ellenőrzésre is sor kerül. Kovács István szerint még mindig nem kellő körültekin­téssel töltjük ki a rovatokat. Rosszul használjuk az adótáb­lát, nem tudunk összeadni, a személyi szám helyett az idén már sokan az adószámot írták a lapra, pedig az csak a jövő évtől kell az adóbevalláshoz, s még mindig elfeledkezünk ar­ról, hogy aláírásunkkal is hite­lesítsük a bevallást. n. zs. Termelői terhek, kedvezmények A mezőgazdasági kistermelők tavaly 1 millió forint árbevételig adómentességet élveztek. Bevételeikről és költségeikről nem kellett tételes kimutatást vezetniük, és nem volt számukra köte­lező a számlaadás. A Pénzügyminisztérium szakértőinek állás­pontja az, hogy az idei adószabályozás sem sokkal szigorúbb. A tárca számításai szerint az őstermelők átlagos közterhe csupán negyede az alkalmazottakénak. Az idei adószabályok szerint a mezőgazdaságban tevékenyke­dők kétféle adózás közül vá­laszthatnak, aszerint hogy szá­mukra mi a kedvezőbb: az álta­lányadózás vagy a tételes költsé­gelszámolás. A kistermelők a ta­valyi egymillióval szemben az idén 250 ezer forint árbevételig adómentesek. Akinek ennél több az árbevé­tele, az átállási átalány címén bevétele 40 százalékát - számla nélkül - költségként leírhatja. Az előírások azt is kimondják, hogy további 100 ezer forintos speciá­lis adókedvezmény illeti meg azokat, akiknek kistermelésből származó jövedelme nem ha­ladja meg az évi százezer fo­rintot. Ezek szerint egyértelműen ki­számítható, hogy ha a kistermelő ebben az esztendőben 1 millió forint árbevételre tesz szert, és legalább 175 ezer forintot igazolt költségként ki tud mutatni - a ta­valyihoz hasonlóan - nem kell adót fizetnie. (Ennek kapcsán egyébként a termelők azt szeret­nék a kormányzatnál elérni, hogy az 1 millió forintos határt 1,8 millióra emeljék föl.) A pénzügyi tárca szakembere­inek érvelése szerint a jelenleg érvényes szabályok alapján sem kell adót fizetnie a kistermelő­nek, ha 1,8 millió forint az árbe­vétele és bevételével szemben legalább 655 ezer forint költsé­get számlával igazol. (Tavaly, ugyanekkora árbevétel esetében 14 000 forint adót kellett fizet­niük.) Azt ugyanakkor elismerik a pénzügyi tárcánál, hogy a mező- gazdasági termelők tb-terhei vi­tathatatlanul növekednek, de e közterhek nem nagyobbak a bér­ből és fizetésből élők, vagy egyéb társadalmi csoportok által fizetendő összegeknél. Hozzáte­szik, hogy az is számszerűleg egyértelműen bizonyítható: az őstermelők közterhe - a jelenlegi adókötelezettségek alapján - csupán mintegy negyede az al­kalmazottakénak. Újvári Gizella Gyarapodó záhonyi övezet Újabb szolgáltatási egységgel gazdagodott a záhonyi különle­ges gazdasági vállalkozási övezet: nemzetközi kamionterminált adtak át Komoróban. A 4,5 hektáros területen kereskedelmi irodák, raktárak, étterem és szálloda áll a fuvarozók rendelke­zésére. A terminál 120 teherautót fogad, s a gépkocsivezetők a kisebb műszaki hibák elhárítására szervizlehetőséget is kapnak. A záhonyi övezetben a tervek szerint az idén további, mintegy 3 milliárd forint összegű beruházás valósul meg, benne egy évi 2 ezer tonna szárazáru előállítására alkalmas húsfeldolgozó üzem. Tárolók - csúcstechnikával Nagy kapacitású üzemanyagtároló-rendszer épül a várpalotai volt szovjet támaszpont területén. A csaknem hárommilliárd fo­rint értékű, csúcstechnikát képviselő beruházás várhatóan ez év végére befejeződik. Öt nagy befogadóképességű, dupla falú, úgynevezett belső úszótestű üzemanyagtartályt létesítenek, ami százszázalékos környezetbiztonságot garantál. Ha ugyanis az egyik tartályfal meghibásodna, az alsó és a középső fenék kö­zötti térbe kerül a tárolt benzin vagy gázolaj. Az Egyesült Ál­lamokból származó tartály konstrukciót hazánkban most. Vár­palotán alkalmazzák először. A beruházás keretében kiépítik a szükséges infrastruktúrát is. / Átkelőhely Baranya és Baranja között Tegnap megindult a nemzetközi forgalom Udvariban a közúti határállomáson, amely az egyetlen átkelőhely az ideiglenesen ENSZ-közigazgatás alatt álló, szerb kézen lévő horvátországi Baranja és Baranya megye között. A nemrég Pélmonostoron kötött megállapodás értelmében ezentúl már nemcsak magyar és horvát állampolgárok használhatják az átkelőt, hanem más országoknak azon polgárai is, akiknek érvényes úti okmányuk van. A magyarországi Udvar és a horvátországi Főherceglak (Knezevo) közti határállomást naponta reggel héttől este hét óráig vehetik igénybe a nemzetközi személy- és teherforgalom résztvevői. Étolaj szántóföldi növényekből Lezajlott a próbagyártás, s kész az üzemszerű termelésre Nóg- rád megye legújabb olajütő kisüzeme Mohorán. Már csak a szükséges engedélyek kellenek, és munkához láthatnak a saj­toló gépek. A megyében tavaly csaknem 11 ezer hektáron ter­mesztettek olyan szántóföldi növényeket, amelyekből olaj nyerhető. Ennek nagy része napraforgó, amelynek tányérai 8400 hektárnyi területen díszlenek. A Mohorán készülő, az egészséges táplálkozás egyik fontos elemeként ismert, hidegen sajtolt étolajtermelés - havi mintegy 12 ezer liter - java részét várhatóan pékségek, illetve fővárosi egészségügyi intézmények vásárolják majd meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom