Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-18-19 / 15. szám

12. oldal Hétvégi Magazin 1997. január 18., szombat Rejtett értékeink Simontsits Elemér pályaképe A magyar politika konzervatív hagyományai között számos kiváló férfiú neve szerepel megyénkből is: életükben, ha­lálukban megbecsület egyéni­ségek, akik tevékenységükkel kivívták kortársaik elismeré­sét, de ma már jószerivel senki nem emlékszik rájuk. Simontsits Jánosnak, a Nemzeti Színház intendánsá­nak, aki a Bach-korszakban derekasan vezette az intéz­ményt, nem született gyer­meke, ezért fivére unokáját, Bélát tette meg örökösévé. Ő változatos politikai csatározá­sok során, amelyet a Szenic- zey-családdal vívott a paksi országgyűlési képviselősé­gért, elvesztette vagyona nagy részét, ezer holdból hétszázat. Eközben képviselő, megyénk aüspánja, majd Szatmár me­gye főispánja lett, felesége pedig főleg népjóléti intézke­déseivel tette halhatatlanná nevét, (ő kezdeményezte pél­dául a szekszárdi népkony­hát). Fiuk, felsőkorompai Si­montsits Elemér 1869. január elsején született Bölcskén, Kalocsán a jezsuitáknál ta­nult, a fővárosban jogot vég­zett, 1892-től megyénk szol­gálatába állt, s igen fiatalon 1895. októberében főjegyző lett, amiben fő szerepe lehe­tett alispán atyjának- „Mint kiváló eszű, gyors felfogású, a közigazgatás iránt nagy ér­zékkel bíró és ritka képességű szónok, bár hivatalos állásá­nál fogva csak második em­bere volt a vármegyének, mégis a vármegye irányításá­ban és annak politikai életé­ben is nagy szerepet játszott” - ahogy Schneider János úja. Ebben nem kis segítséget je­lentett számára az, hogy 1900-tól a Szekszárdi Ka­szinó elnökének választotta meg. ő sem maradt hálátlan: céltudatos diplomáciával el­érte, hogy az Augusz-örökö- sök igen kedvező árért elad­ják az egyesületnek az addig bérletként használt Augusz- házat. Létrehozta - az ország­ban elsőként - az atyja emlé­kére elnevezett Simontsits Béla közgazdasági és társada­lomtudományi könyvtárt, mert mint alapító okiratában írta: „Arra a meggyőződésre jutottam, hogy bár a kialaku­lóban levő jövő legnagyobb problémái elsősorban a szoci­ológia és a közgazdaság kö­rébe vágó tudományok igaz­ságos megismerésére utalnak bennünket, igen kicsiny az ér­telmiségnek ama köre, mely ebben a két irányban tüzete­sebb érdeklődéssel kisen a fejleményeket”. Két és fél év múlva, 1907. december 31-én megyénk al­ispánjának választották, s ő teljes erejével a munkába veti magát. Már 1908-ban - az ál­lami rendelkezések ellenére - indítványára hozzák meg a határozatot március 15-e he­lyi hivatalos ünneppé tételé­ről. Foglalkozik a szegény­üggyel, az egykekérdés meg­oldására pedig bizottságot hív életre, ,Jiogy a kiirtására al­kalmas eszközöket felkutas­suk”, mert „minden egyes meg nem születni engedett gyermek egy-egy betű ama szomorú sírfeliratban, amely egykor a magyar nemzet ön­maga által ásott sírja felett hirdetni fogja egy nagyra hi­vatott nép erkölcsi romlását s ennek következtében pusztu­lását”. (Simontsits kitartására jellemző, hogy 28 év múlva, halála előtt néhány hónappal jelenik meg Az egyke demo- lógiája című nagy műve, amely ugyanezt a kérdést tár­gyalja). Rövid ideig, 1912. szep­temberétől 1913. júniusáig megyénk főispánja is volt, de inkább a Munkapárt színeiben a Perczel Dezső megürült képviselői helyén való meg­választatását idézhetjük élete fontos állomásaként. Egy év múlva a képviselőház alel- nöke s az is marad Tisza 1918-as lemondásáig. Köz­ben a kormány rábízta az Or­szágos Hadsegélyező Bizott­ság ügyvezető alelnöki tisztét, ahol kitűnő szervezőképes­séggel állt helyt a hadiözve­gyek és árvák gyámolításá- ban. A központi hatalmak 1917. évi konferenciáján Ber­linben teljesített sikerrel dip­lomáciai küldetést, később a Magyar Vöröskereszt orszá­gos elnöke. Horthy Miklós 1927. január 22-én nevezte ki a főrendiház örökös tagjává; tíz év múlva, január 15-én Herczeg Ferenc utolsó regé­nyének olvasása közben állt meg szíve. Öt nap múlva a vármegyeház nagytermében, ravatalánál nemcsak a kor­mányzó, Zita özvegy ki­rályné, II. Vilmos volt német császár, a miniszterelnök és mások táviratát olvasták föl, hanem sokezren hajtottak fe­jet megyénkből is. Fél év múlva - azóta eltűnt - emlék­táblát állított neki a Szek­szárdi Kaszinó. Pályája, tettei nagyobb figyelmet érdemel­nének az utókortól. Dr. Töttó's Gábor Mentőben született a kisebbik fiú Szekszárd felé, félúton Túl az izgalmakon, otthon a két gyerekkel fotó: bakó jenó Nem tudom, mit írtak be az idén január 6-án született Kohán Roland születési he­lyének, a kisfiú ugyanis a rendkívüli időjárás, a rossz útviszonyok miatt egy mentő­autóban, valahol Gyünk és Kötesd között látta meg a napvilágot a mentőápoló se­gítségével. Mosolygós, helyes fiatal- asszony az ifjú anya, Kohán Mónika, még nem töltötte be a 21. évét. A 3 kiló 10 dekás, 53 centiméteres Rolandka a má­sodik gyermeke, bár a na­gyobbik fia, Jánoska se sokkal idősebb, egy éves és 3 hónapos mindössze. — Vasárnapról hétfőre vir­radóra, éjjel egy óra körül jöt­tek az első fájások, rögtön szól­tam az élettársamnak, hívja a mentőt - emlékezik vissza a nehéz percekre a Gyönkön, az Erdősor 157. szám alatt lakó fiatalasszony. - Hideg, havas idő volt, az utak csúszósak, je­ges útbordákkal. Mire megér­kezett a mentő, már két perces fájásaim voltak. Olyan gyorsan jött az egész, hogy alig tudtam mit csinálni, csak gyorsan be a kocsiba, aztán menjünk. Olyan nagy fájdalmaim vol­tak, hogy háromszor is elájul­tam. A mentőápoló vigasztalt, tartotta bennem a lelket. Kicsit bujám még ki, mondta de Kis­tormás környékén már leáll­tunk, rohammentőt hívott szemből orvossal, mert látta, hogy nincs mit várni, akkor már tolófájásaim voltak. Nagyon rendesek voltak a mentősök, előkészítettek min­dent a szüléshez, lepedőt, mű­szereket, a babának mózeskosa­rat, pólyát. Mire a doktornő megérkezett, megszületett a pici, el voltunk látva mind a ketten és még három óra sem volt. A doktornő átszállt, meg­vizsgálta a gyereket, egészsé­ges, szép kisbaba, nincs semmi baja mondta, aztán behoztak bennünket a szekszárdi szülé­szetre. Hogy milyen a kicsi? Az ap­jára, az élettársamra hasonlít. Szőkésbarna haja van, zöld szeme és sokat eszik. Hogy összeházasodunk-e? Nem tu­dom, én szeretném, de a párom dönt. Albérletben lakunk mióta összekerültünk, én nem dolgo­zom, a gyerekkel vagyok ott­hon, a párom favágó egy vál­lalkozónál. Ami a jövőt illeti, több gyereket nem szeretnék, elég lesz ezt a kettőt becsülettel felnevelni. Lejegyezte: F. Kováts Éva Nagy Zoltán első önálló tárlata Medinán Otthon, az ősi fészekben Nagy Zoltán keramikus pályájának fontos állomása Medina. A Sárszentlőrincen alkotó művész nemrégiben itt mutatkozott be először önálló tárlattal. Az érettségizett Nagy Zoltán egyetemről álmodott. Am a fel­vételi nem sikerült. Az tett­vágytól sarkallt ifjú egy me­rész döntés után Mezőtúron és Karcagon tanult tovább, két évet „húzott le” a szak­munkásképzőben. Közben lá­togatta a környék fazekasait. Kihasznált minden alkalmat, hogy a korong mellé ülhes­sen. A keramikus szakma csínját-bínját a köröndi Pál Antaltól tanulta meg. Amikor már sorra készí­tette szebbnél szebb alkotá­sait, a helyi háziipari szövet­kezet vette át munkáit. Egy­ben segítséget is nyújtott: Zoltánnak sikerült kialakíta­nia egy műhelyt, a szövetke­zet pedig „állta” a kemencét. Ettől kezdve senkitől nem háborgatottan — de már Pestlő- rincen dolgozott. Közben erősen foglalkoztatta a gondolat, hogy *magastüzű” - 1200 fokon égetett - kerámiát kellene csinálnia. Megint útila­put kötött saját talpa alá, és a kispesti gránitgyárban landolt. A tudás utáni vágy hajtotta ide, mert már a kezdetek kezdetén észrevette, hogy ez az új tech­nika bizony komoly kémiai és fizikai ismereteket igényel. Az újabb fordulat 1987 telén következett be életében, ekkor költözött Pestről „le vidékre”. Szülei ősi fészke lett az új ott­hona, Sárszentlőrincen. Itt megépítette a magastüzű ke­mencéjét. Ma már mesterség­beli tudása olyan fokára érke­zett, hogy megvalósíthat min- -i dent, amit az agyagból készí­teni lehet. Nagy Zoltán 38 éves. Kora reggel kezd dolgozni, dél kö­rül szieszta, majd megint munka, ami jócskán belenyú­lik az estébe. Az alkotásai iránti kereslet rapszodikus, bár a megrendelések „be szoktak jönni”. — A jövőmet nem terve­zem, de álmaim vannak - vallja. — Kályhacsempék készítéséből szeretnék meg­élni. A színművész Bánffy György házában én építettem a kandallót. Nagy Zoltán első önálló tárlata sikeres volt. A min­dennapok használati tárgyai, kuglófsütők, boroskancsók, vá­zák, bokályok, a gyümölcsöstál vagy a lisztesbödön kecses vo­nala, könnyedsége, különlege­sen szép színezése örömet okoz használójának. KáeL Hadfy Béla búcsúztató versei 1967 júliusában Illyés Gyula kéz­iratos verseskötetet kapott első unokatestvérétől, Hadfy Bélától, az aranykoszorús ozorai kántortól. Ozorán nagy múltra tekint az a szo­kás, hogy az elhunyt hozzátartozói ragaszkodnak a személyre szabott búcsúztatók elénekléséhez. AII. vi­lágháborút követő két évtizedben keletkezett halotti búcsúztatókat sem az egyház, sem a hatóság nem nézte jó szemmel. Hadfy Bélának oly nagy volt a tekintélye, hogy neki elnézték a magafaragta rigmusok eléneklését. Az Illyésnek irt kísérőlevélben szerényen „értéktelen faragvány”- nak tünteti fel a rímbeszedett bú­csúztatót, de „a falusi egyszerű lel­kek ezt is élvezni tudják. Ez az ozo­rai népszokás annyira erős, hogy az öregek végrendeletileg követelik az általam végzett búcsúztatást. A sze­gény parasztot, akit senki meg nem dicsért életében: én, érdemei felso­rolásával, átdícsérem a másvi­lágra. A gonoszokat megfeddem. És az ítélet szent! Azt örökre megjegy­zik..." A kötet 142. számú versét egy íz­ben a Magyar Rádió is közvetítette: az ozorai kommunista párttitkár temetésén a kántor megadta az egyháznak, ami az egyházé, a párt­nak, ami a párté. Idézet a 16 vers- szaknyi búcsúztatóból: „Mondjatok egy imádságot, Jöjjön el a Te or­szágod! Pártvezetők és párttagok. Mindnyájan megbocsássatok” Minden vers lényege: az érzel­mekre hatás. Az eredményt úgy mérték le, hogy mennyire sikerült megríkatni a gyászolókat. A bú­csúztatónak pontosan ki kellett fe­jeznie a hátramaradottak rokonsági fokozatait. Ha valakit kihagyott, vagy nem a megfelelő helyen szere­peltetett, az egyrészt sokatmondó híradás lehetett a faluközösségnek, másrészt az érintettek körében egy életen át tartó sértődés forrásává is válhatott. A visszaemlékezők szerint Hadfy Béla szigorúan ügyelt az emberek érzékenységére. Ozora község önkormányzatának megbízásában Takács Mária és ár. Balázs Kovács Sándor rendezte sajtó alá a kántor hagyatékában föllelt és a gyermekeitől kapott ösz- szesen 224 búcsúztató verset. Ugyanők a kötet Utószavában nép­rajztudományi elvek szerint elemzik a magyar halottas énekköltészet e szép példányait. Mindenre kiter­jedő figyelemmel beszámolnak a temetési szertartás előkészületeiről, a végtisztességre érkezők nemek szerinti elkülönüléséről s a temetési menetről. Tucatnyi támogató áldozatkész­ségéből 1996 karácsonyára megje­lent Hadfy Béla szép könyve. Besze­rezhető az ozorai önkormányzatnál és a szekszárdi megyei múzeumban. Olvasgatásával a magyar falu szo­kásvilágának néhány megőrzésre érdemes mozzanatát ismerhetjük meg. Dr. Szilágyi Mihály Istentiszteletek „Kérjetek és adatik néktek, ke­ressetek és találtok, zörgesse­tek és megnyittatik néktek”. Máté 7,7. Az imádságra buzdítanak a Bibliának ezek a szavai. Imádkozni nem egyik percről a másikra tanulunk meg, az egy életfeladat. Jó tankönyv ehhez a tanuláshoz a Biblia. A Biblia az Isten és ember párbeszédéről szól. Ezek a biztató szavak nem az erő­seknek, bátraknak szólnak, hanem azoknak akik gyengék és bátortalanok. Hangzik a biztatás, hogy merj annak el­lenére indulni, mert valaki vár, közel van hozzád. Merj kérni tőle, mert szívesen ad, és szabad kopogni, zörögni az ajtón, mert Isten arra vár, hogy szívesen megnyissa. Ez a hármas biztatás a hit­nek, bizalomnak a próbája és Jó hír nem terülj asztalkám. Az Is­ten még a jó apánál is jobb szívű! Istennél egyetlen ké­rés sem esik a földre A jó tündér a három kíván­ságot teljesíti, az apa fenn­tartja magának azt a jogot, hogy ő döntse el: mi jó az én gyermekemnek. A tanár mindig a nehe­zebb, értékesebb megoldást akarja, a gyermek mindig a könnyebbet keresi. Itt ütközik az ember és Is­ten akarata. Isten összessé­gében látja az életünket, sőt az örökkévalót is és ennek következtében sajátságos szempontjai vannak amikor meghallgatja az imádságun­kat. Istentől mindig a szá­momra a legjobb érkezik. Isten a világ számára a leg­jobbat adta, amikor kará­csony estéjén Jézus Krisztus erre a világra megszületett. A Biblia azt mondja: Isten nemcsak az ő Fiát adta en­nek a világnak, hanem vele együtt mindent nekünk adott. Nagy gazdagság birtokosai vagyunk, van, lenne honnan merítenünk. Elkérhetjük tőle az erőt, bölcsességet, a veze­tést ... nekünk ez sokszor nehezünkre esik. Ember vol­tunkkal jár együtt, hogy nem szeretjük bevallani, ha vala­mivel nem rendelkezünk. Azt szeretnénk mutatni, hogy ne­künk mindenünk megvan. Nehezünkre esik az igazság birtokosaiból, az igazság ke­resőivé, bölcsesség birtoko­saiból a bölcsesség keresőivé lennünk. Boldog, aki keres, annak szól az ígéret: talál! Csernák Erzsébet Gondolatok az imádságról Ma oly sok kérdés tépett, szaggatott És egyre sem jött mentő felelet. Testvér, Te hogy gondolod ezeket? Miért imádkozol?... Hogy kiért, tudom: gyermekeidért, És apjokért, a Te jó uradért, Minden testvéredért, És magadért legutolsó sorban. De mért, de mért? Hiszed, hogy aki ott fenn sátoroz, S világokat tengelyük körül Forgatja örök-egy forgással, Akihez a Te imádságod szárnyal: Mi kicsiny dolgainkat számontartja? Vagy talán Te is úgy imádkozol, Mint én, mint én? Hitetlenül, süketen és vakon, Csak, mert valamit még próbálni kell, S mert mást nem tudok, hát imádkozom, Mert különben a szívem megszakad. Ó tudom, Te nem így imádkozol Az érzéketlen csillagok alatt. Reményik Sándor Szekszárd Római katolikus szentmisék. Szombat: Belváros 18.00. Va­sárnap: 9.00, 11.00, 18 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Va­sárnap: 7.30, 10.00, 18.00 Új­város. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther-tér. (minden páros héten német áhí­tat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa György utca 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa György utca 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy utca 1. Szombat: 16.00 Mun­kácsy utca 1. (gyermekisten­tisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy utca 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom