Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-26 / 276. szám
6. oldal Adómelléklet 1996. november 26., kedd Érdemes lesz pontosan számolni, mert az 5 százaléknál nagyobb „tévedés” ezentúl pénzbe kerül Hogyan adózunk 1997-ben? Amit az 1997. január 1-jétol hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényről tudni kell A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt - a kivételes célok érdekében - csak törvény állapíthat meg. Ezért fontos tudni, mit enged meg a jogszabály. Az alábbiakban a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek azokat a legfontosabb elemeit ismertetjük, amelyek az adózók legszélesebb körét közvetlenül is érintik. Az összevont adóalap változatlanul három jövedelemfajtából áll. Ezek: az önálló tevékenységről származó jövedelem, a nem önálló tevékenységről származó jövedelem és az egyéb jogcímen szerzett jövedelem. Az összevont adóalap elemei 1. Önálló tevékenységet végez az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló és a gazdasági társaság magánszemély tagja is, amennyiben külön szerződés alapján mellékszolgáltatást végez és ezzel kapcsolatos költségeit a társaság nem számolja el. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítására két módszer választható. Az egyik esetben tételes költségelszámolás alapján az igazolt ráfordításokkal csökkentett bevétel számít adóköteles jövedelemnek. A másik változat pedig lehetővé teszi, hogy az önálló tevékenységből származó bevétel 10 százalékát igazolás nélkül elszámolhatja költségként a magánszemély. Ez esetben a bevétel 90 százaléka az adóköteles jövedelem. A mezőgazdasági őstermelők körén belül a törvény megkülönbözteti a mezőgazdasági kistermelőket, ők olyan őstermelők, akiknek éves bevétele nem haladja meg a 3 millió forintot. Ha a tételes költségelszámolást választják, átállási költségátalányként számla nélkül is elszámolhatják bevételeik 40 százalékát ráfordításnak. Lehetőségük van az átalányadózás választására is. Ez esetben növénytermesztőknek a bevétel 20 százaléka számít jövedelemnek, állatok és állati termék értékesítőinek pedig bevételük 8 százaléka minősül jövedelemnek. Az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek a vállalkozói kivét minősül, amelyet vállalkozóként személyes munkavégzés címén költségként elszámol. A vállalkozói kivéttel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. 2. Nem önálló tevékenység: a munkaviszonyban végzett tevékenység, az ország- gyűlési és a helyi önkormányzati képviselői tevékenység, a társas vállalkozás magán- személy tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak fejében kapott juttatást a vállalkozás költségei között számolják el, a választott tisztségviselő tevékenysége (kivéve a könyvvizsgálóét), valamint a segítő családtagé. E tevékenység bevételének számít minden olyan pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatás, amit ezzel összefüggésben akár rendszeresen, akár esetenként kap a magánszemély. Ide számít a munkabér, a jutalom, a munkáltató által fizetett biztosítási díj - ha a kedvezményezett magánszemély - és a munkáltató által fizetett hozzájárulás az önkéntes kölcsönös biztosító- pénztárba. Nem tartozik e körbe a természetbeni juttatás értéke valamint a kamatkedvezmény formájában szerzett jövedelem. 3. Egyéb jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amely nem sorolható az előző két pontba és az szj a-törvény külön rendelkezésben nem határoz felőle. Egyéb jövedelem például az önkéntes kölcsön biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt adomány, a kifizető által átvállalt kötelezettség, elengedett tartozás stb. Adótábla, adókedvezmények A törvény adójóváírásnak nevezi az alkalmazotti kedvezményt. Ennek mértéke a bér 20 százaléka, de legfeljebb havi 3600 forint. Mindazon hónapokra igénybevehető, amelyekre az alkalmazottat bér illeti meg. (Ez esetben bérnek minősül a táppénz is, valamint a munkáltatótól kapott költségtérítés adóköteles része is.) A nyugdíj (és az azzal azonosan szabályozott jövedelmek) után továbbra sem kell adót fizetni. Ám, ha a nyugdíjas más jövedelemre is szert tesz, azt a nyugdíjjal össze kell vonni, majd az összes adóból le kell vonni (az alulról számított) nyugdíjra jutó adót. Kiegészítő jövedelem esetén tehát a nyugdíj „feltolja” a további jövedelmet a progresszív adóskálán. A nyugdíjjal azonosan szabályozott jövedelmek:- a gyermekgondozási segély, és az ahhoz kapcsolódó jövedelempótlék,- a szociális törvény alapján kapott gyermeknevelési támogatás, ápolási díj,- az ösztöndíj,- a szociális gondozásért és lelki segély- szolgálatért kapott összeg (legfeljebb évi 36 ezer forint),- a rabkereset. AZ 1997-ES ADÓTÁBLA Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-250 000 Ft 20% 250 001-300 000 Ft 50 000 Ft és a 250 000 Ft-on felüli rész 22%-a 300 001-500 000 Ft 61 000 Ft és a 300 000 Ft-on felüli rész 31%-a 500 001-700 000 Ft 123 000 Ft és az 500 000 Ft-on felüli rész 35%-a 700 001-1 100000 Ft 193 000 Ft és a 700 000 Ft-on felüli tész 39%-a 1 100001 Ft-tól 349 000 Ft és az 1 100 000 Ft-on felüli rész 42%-a Az adó-jóváírási kedvezmény mértéke a bérjövedelem 20 százaléka. de nem több, mint havi 3600 Ft. Súlyos fogyatékosságról orvosi igazolással rendelkező magánszemély ezentúl 1000 forint helyett 1200 forinttal csökkentheti havonta az adóját. Az a nappali tagozatos főiskolai vagy egyetemi hallgató, aki saját iskolájában dolgozik, hallgatói adókedvezményben részesül. Munkavégzésből származó bevétele után fizetendő adóját csökkentheti a mindenkori költségvetési törvényben hallgatói normatívaként megjelölt összeg 20 százalékával. Az 1997. évre előirányzott hallgatói normatíva a még el nem fogadott költségvetési törvény tervezete szerint 65 ezer forjnt, így ezen a címen várhatóan 13 ezer forintot vonhat le adójából évente az intézményében dolgozó hallgató. Felsőoktatási tandíj adókedvezményét igényelhetik azok, akik az egyetemeken, főiskolákon az első diplomáért tanuló diák tandíját befizetik, illetve, akik a főiskola, egyetem által kiállított, befizetésről szóló igazoláson befizetőként szerepelnek. Az igazoláson annak a nevét tüntetik fel, akit a diák közeli hozzátartozói közül megjelöl. A kedvezmény, amely az adóból levonható, az éves tandíj 30 százaléka, de legfeljebb 60 ezer forint. Őstermelői adókedvezmény címén a mezőgazdasági őstermelő, ha tételes költség- elszámolást vagy ha 10 százalékos költség- hányadot alkalmaz, az e tevékenységéből számlázó éves jövedelmének adójával, de legfeljebb 100 ezer forinttal csökkentheti az összevont adóalapját. Ha az őstermelő tételes költségelszámolást alkalmaz, könyvelői díjkedvezményt is igénybe vehet. Ennek címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan mértékben, amilyen arányt az őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. A lakáscélú megtakarítás címén igénybe vehető adókedvezmény (a betét 20 százaléka, de legfeljebb évi 12 ezer forint) csak azokat illeti meg, akiknek ez már 1996. december 31-én is jár. Tehát akik az év végéig szerződnek lakáscélú megtakarításra jogosító betét elhelyezéséről, azok ezt a kedvezményt 2001-ig élvezhetik. Lakáscélú takarékbetét-felhasználásnak minősül egyébként a jövőben az is, ha valaki a betétfelvételt követő 30 napon belül a felvett összeget lakás-takarékpénztárnál helyezi el. Ezzel mentesül a korábban igénybevett kedvezmény(ek) visszafizetése alól. Az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági kistermelők által 1996. december 31-ig felvett üzleti célú hitelek után járó kamatkedvezményt a szerződés lejártáig vehetik igénybe, a jövőre felveendő hitelek után azonban már nem illeti meg őket kamat- kedvezmény. Ugyanez érvényes a szövetkezeti üzletrész vásárlása esetén igénybe vehető kamatkedvezményre is. Önkéntes biztosítópénztárba való befizetés után adókedvezmény jár, magánszemély befizetése és munkaadói hozzájárulás esetén is. Az adókedvezmény mértéke kiegészítő nyugdíjpénztár esetén a befizetett összeg 50 százaléka, kiegészítő önsegélyező pénztár illetve egészségpénztár esetén 25-25 százalék. Az összes ezen a címen igénybe vehető adókedvezmény azonban nem lehet több évi 100 ezer forintnál. Szellemi tevékenységet folytató magán- személy az e tevékenységből származó jövedelmének 25 százalékával, de legfeljebb 50 ezer forinttal csökkentheti összevont adóalapjának adóját. Közcélú adományok után is igény bevehet a magánszemély adókedvezményt. Ennek mértéke az adóévben e címen befizetett összeg 30 százaléka. A kedvezmény igé- nyelhetőségének feltétele az az igazolás, amelyet az adományt fogadó szervezet, alapítvány, közalapítvány kiállít az összeg átvételéről. Ugyanez vonatkozik az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra a nempénztártag magánszemély támogató által befizetett pénzbeli adományra is. Az életbiztosítás után igényelhető adókedvezmény az adóévben megfizetett díj 20 százaléka, de - több szerződés esetén is - legfeljebb együttesen évi 50 ezer forint lehet. Befektetési adóhitel címén is csökkent- heti összevont adóalapjának adóját a magánszemély befektetésállománya növekményének 30 százalékával. Ennek azonban rendkívül szigorú feltételei vannak, például úgynevezett tőkeszámlán kell nyilvántartani az igazolt befektetéseket. A kedvezményeket együttesen is igénybe lehet venni, ennek azonban felső határt szab a magánszemély összevont adóalapjának adója. Ezen belül a közcélú adományok után, az életbiztosítás után, valamint a befektetési adóhitel címén igénybe vett adó- kedvezmények együttesen nem haladhatják meg az összevont adóalap adójának a többi kedvezméhy figyelembevételével módosított összege 50 százalékának, valamint az osztalék- és árfolyamnyereség adójának együttes mértékét. A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet ‘az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó (befizetett adó) részének 1 százalékáról, amelyet az APEH a nyilatkozatban megjelölt kedvezményezett javára utal át. Ilyen kedvezményezett csak közcélú tevékenységet folytató vagy támogató szervezet, intézmény, alap vagy alapítvány lehet. (Az eljárás részleteit külön jogszabály fogja rendezni.) Az adóelőleg-fizetés rendje A kifizetőnek - fő szabályként - a jövedelem 39 százalékát kell adóelőleg címén levonnia, és az APEH számlájára átutalnia, akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Ez az adótábla második legmagasabb kulcsa, évi 700 ezer forintos jövedelemnél lép érvénybe. Sokan lesznek azonban olyanok, akiknek éves jövedelme nem fogja elérni ezt az összeget. Ok nyilatkozatot tehetnek arról, hogy költségeiket figyelembe véve éves jövedelmük várhatóan nem üti majd meg ezt a mértéket. Ebben az esetben a kifizető a nyilatkozatban megjelölt jövedelemkategóriára alkalmazható adókulcs szerint vonja le az adóelőleget. Ha a kifizetés önálló tevékenység elismeréseként történik, a magánszemély nyilatkozatában meghatározhatja költséghányadát, amely azonban nem lehet több 50 százaléknál. Költséghányadra vonatkozó nyilatkozat hiányában a kifizető a teljes összeg 90 százalékát tekinti jövedelemnek az adóelőleg levonásakor. Ám ez az új törvény az eddigiekkel ellentétben már szankcionálja a „téves” nyilatkozatot! Ha a nyilatkozatban „megjósolt” költséghányad több mint 5 százalékkal meghaladja az adóbevallásban utólag igazolt költségeket, akkor a különbözet 12 százalékának megfelelő külön adót kell fizetni. Ha a magánszemély igazolja, hogy ő egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, akkor az e tevékenységére tekintettel kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia. A mezőgazdasági őstermelő esetében a szabály alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető a kifizetett összeget az őstermelői igazolványba bejegyezze, és arról az adóhatóságot tájékoztassa. Főbb változások- Megszűnik a kettős adótábla, változnak az adósávok, a legmagasabb adókulcs 42 százalékos.-Az alkalmazotti kedvezmény (adójóváírás) a bér 20 százaléka, de legfeljebb havi 3600forint.- Az alkalmazottaknak - a munkáltató adóelőleg-levonásához - nem kell nyilatkozniuk egyéb jövedelemforrásaikról.- A törvény bevezeti a mezőgazdasági őstermelő fogalmát. Az őstermelői kedvevnény az e tevékenységből származó jövedelem adója, de legfeljebb évi 100 ezer forint.-A mezőgazdasági kistermelő olyan mezőgazdasági őstermelő, akinek éves bevétele nem több 3 millió forintnál. Ha az átalányadózást választják, a növénytermesztőknek a bevétel 80 százalékát ismerik el költségként, az állattenyésztőknek a bevétel 92 százalékát.-Az egyéni vállalkozók nem alkalmazhatják a számviteli tön’ény előírásait. Háromféle adómeghatározási módszer közül választhatnak, amennyiben megfelelnek az egyes módozatok feltételrendszerének. Vállalkozói adóalapjuk meghatározása a társaságokéhoz hasonló módon történik.- Uj fogalom a vállalkozói kivét, amit önmagának fizet a vállalkozó személyes munkavégzése fejében. Vállalkozásában ezt költségként számolja el, közterhek kísérik, és havonta szja-előleget fizet utána, adójóváírás azonban nem illeti meg.- Előzmény nélküli új elem a tételes átalányadózás, amelyet - bizonyos feltételek megléte esetén - fodrászok, kozmetikusok, magántaxisok és fizető-vendéglátók alkalmazhatnak.- Megszűnik az egyéni vállalkozók üzleti hiteléhez nyújtott kamatkedvezmény.-A számlaadási kötelezettség elmulasztása esetén megszűnik az egyéni vállalkozó átalányadózáshoz való jogosultsága.- Egymillió forint fölötti számlaérték esetén a készpénzfizetésnek szankciója van, amennyiben a vevő egyéni vállalkozó és az eladó is olyan magánszemély, aki rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal.-Az egyéni vállalkozó nagy értékű beszerzéseit jövőre már nem írhatja le egy összegben.
