Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-30 / 202. szám

1996. augusztus 30., péntek Megyei Körkép 3. oldal Göteborg: három a kislány Tálán senki sem gondolta volna, hogy a váratlanul ér­kező svéd kapcsolat ennyire kiteljesedik Szekszárd és Göteborg között. Mint arról már hírt adtunk, tavasszal három Tolna me­gyei középiskolás diák utaz­hatott az északi városba, s a látogatást éppen most adják vissza a svéd vendégek. Há­rom tizennégy-tizenöt éves, szőke hajú, kék szemű hölgy­ről van szó, akiket tegnap fo­gadott hivatalában Kocsis Imre Antal, Szekszárd pol­gármestere. — A mi fiatalja­ink annak idején kevés infor­mációval utaztak el Göte­borgba, s lehet, hogy veletek is ugyanez a helyzet - véle­kedett a polgármester, s némi bólogatás érkezett válaszként ezekre a szavakra. A három svéd lány mindenesetre jól érzi magát Szekszárdon, s eb­ben az is közrejátszhat, hogy egyetlenegy kötött program sem „zavarja” ismerkedésü­ket hazánkkal. A göteborgiak azoknál a fiataloknál laknak, akiket tavasszal ők fogadtak, illetve szállásoltak el váro­sukban. A jövő csütörtökön utaznak haza, de addig még egy budapesti kiruccanás is vár rájuk. -szá­Tanfolyam roma gyerekeket tanító pedagógusoknak Roma gyermekekkel foglal­kozó tanítók és tanárok számára indít - a Nemzeti Alaptantervre felkészítő - tanfolyamot a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet Szek­szárdon. A felkészítésen részt vehet­nek mindazon iskolák peda­gógusai, ahol a tanulók leg­alább 10%-a cigány, ezen kí­vül természetesen a téma iránt érdeklődő többi tanító, tanár is. Az egy éves tanfolyam in­gyenes lesz, azt az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda (OKSZI) finanszírozza a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium által elkülönített keretből. A tervezett előadók között van Balog József, a szekszárdi roma önkormány­zat elnöke is. A tanfolyam tematikáját és költségvetését az OKSZI ci­gány oktatási referense elké­szítette, igaz, a pedagógiai in­tézet illetékese szerint a költ­ségvetés (ezen keresztül a te­matika) bizonyos változtatá­sokra szorul. A felkészítésre szeptember 15-ig lehet jelentkezni. —es— Szakmai tanácskozást tartottak tegnap délelőtt a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál azoknak a szakembereknek, akik felvételüket kérték a szakértői név­jegyzékbe. A vizsgabizottsági tagságra jelentkezett több mint hatvan szakembernek a kamara szakképzési vezetője, Horváth Gyula és Borbás Istvánné, a szekszárdi Vendéglá­tóipari Középiskola igazgatója tartott tájékoztatást a szak­mai vizsgáztatás törvényi szabályozásáról, a szakmunkás- vizsgákról, a szakközépiskolai és technikus vizsgákról, a szakmai, illetve vizsga követelményekről. fotó: bakó jenó r Égre törő felkiáltójelek (Folytatás az első oldalról.) De miként kerül egymás mellé ez a három, egymástól látszólag messze található terület, azaz a millecentenárium, a sakk és az eszperantó? A választ dr. Né­meth Józseftől, a szekszárdi székhelyű Magyar Eszperantó Sakktársaság elnökétől tudjuk meg. Dr. Németh József az em­lített civil szerveződés vezető­jeként már egy éve dolgozik azon, hogy a megyeszékhely méltó keretek között emlékez­zen meg a Honfoglalás 1100., a magyar sakkozás 1000. és a ha­zai eszperantó mozgalom 100. éves évfordulójáról. A hosszas szervezőmunkát teljes siker ko­ronázta, hiszen a tegnapi nap időtartamára Szekszárd köz­pontjává vált az ünneplőknek. A program a régi vármegye- házán kezdődött, ahol Temesi Ágnes, a megyei közgyűlés al- elnöke köszöntötte a megjelen­teket. Ezt követően dr. Dudich Endre, a Magyarországi Eszpe­rantó Szövetség alelnöke tartott előadást az európai soknyelvű­ségről, majd Príncz Oszkár, a MESZ titkára a hazai eszpe­rantó emlékhelyekről adott ösz- szefoglalást. Délben a résztve­vők a Bródy Sándor utca 25. szám előtti területen adtak egymásnak találkozót: elsőként Erdős László ezredes, a Magya­rok Világszövetsége, majd Ambrus Zoltán, a Magyar Sakkszövetség főtitkára a sak­kozók, végül pedig dr. Gether István a MESZ főtitkára az eszperantisták képvisele­tében leplezte le a három faoszlopot - Törő György fafaragó népi iparművész, illetve Bakó László szob­rász alkotását -, s helyezte el a koszorúkat a kopjafák tövében. Kocsis Imre Antal polgármester örömmel nyugtázta, hogy az eszpe­rantó sakktársaságnak kö­szönhetően ismét életre kelt egy civil szerveződés, mely önmaga kedvére, de egyúttal a köz javára mun­kálkodik. A nap Zombán zárult, ahol a megjelentek Rozs­nyói Mátyásról, a múlt században sakk-szak- könyvet kiadó, a települé­sen 1861 és 1874 között tevé­kenykedő tudós patikusról em­lékeztek meg. A gyógyszertár falán elhelyezett emléklapot - Szolimán Ferenc polgármester méltatása után - Papp Csaba, a Tolna Megyei Sakkszövetség elnökségi tagja, sakkmester je­lölt leplezte le.-szá­Feljelentés a szakszervezeti titkár ellen Nincs béke Szekszárdon a Húsiparnál Hajdúné Lovász Edit éppen szabadságát töltötte, amikor teg­nap felhívtuk telefonon, hogy mit szól ahhoz az információhoz, miszerint Günter Schlégel, a Szekszárdi Húsipari Rt. tulajdo­nosa feljelentést tett ellene. —■ Nem tudok erről a felje­lentésről, sőt semmi olyan ok­ról sem, ami személyem ellen, vagy a szakszervezet ellen irá­nyulhat. Igaz, hogy a szabadsá­gomat töltöm, de állandó napi kapcsolatban állunk a szak- szervezet többi munkatársával. Ők eddig még nem jelezték, hogy feljelentést tett Schlégel úr ellenem. Természetesen szerettük volna megkérdezni a másik felet is, hogy milyen indokkal jelentette fel a húsüzem tulaj­donosa a szakszervezeti titkárt. Azonban Éppel János igazgató- sági tag szerint az ügy nem pub- likus. Hegedűs Endre, szekszárdi rendőrkapitány-helyettes meg­erősítette a hírt a feljelentéssel kapcsolatban, és azt is el­mondta, hogy a Legfőbb Ügyészség bekérte a városi rendőrkapitányságtól a hús­üzemben történt összes anya­got. Ennek oka, hogy az egyik szakszervezeti vezetőt a cégnél szolgálatot teljesítő őrző-védők megverték, majd amikor az fel­jelentést tett a rendőrségen, a városi ügyészség bűncselek­mény hiánya miatt azt elutasí­totta. Ezután az üzem szakszer­vezeti bizottsága a megyei fő­ügyészség ellen elfogultsági ki­fogást jelentett be. Ezért kérte magához az anyagot a Legfőbb Ügyészség. Mauthner Olasz cipő, magyar bérmunka Simontornyán A „kékgalléros” tulaj is beáll a sorba Egyelőre harminc fő foglalkoztatásával elindult a Simontor- nyai Bőrgyár területén az olasz tulajdonú Luna-Shoes Kft. termelése. A kft. hosszú távra rendezkedik be - tudtuk meg Antonio Cioffitól, a cég egyik tulajdonosától. Eredetileg ötven főről volt szó, ennyi gépet azonban nem tud­tunk behozni. Ha a dolgozók megfelelően végzik a munkát, bővíteni fogunk - mondja An­tonio Cioffi, aki maga is „kék galléros”, azaz alkalmazottai között is dolgozik. A kft. - melynek tulajdono­sai egy szintén olasz érdekelt­ségű paksi céget hagytak ma­guk mögött - cipőfelsőrészeket állít elő olasz megrendelésre, tehát bérmunkában, a későbbi­ekben pedig olasz cipőüzletet kíván nyitni a városban. A ter­méket Eszak-Olaszországba szállítják, így többek közt a pi­sai polgárok is Simontornyán készült lábbeliket koptathatnak. A szandálok, papucsok előállí­tásában egyelőre csak a (bér)munkaerő a magyar, az alapanyag is Itáliából érkezik. Eleinte szóba került, hogy a kft. a Simontomyai Bőrgyártól vá­sárolja a bőrt, ez azonban leg­feljebb távlati megoldás lehet - mondja Cioffi úr, az olasz bőr ugyanis olcsóbb, és szerinte azonos minőségű. A bérekről szólva, elismeri, hogy alkalma­zottai lényegesen kevesebbet keresnek, mint hazájában, de megítélésében „az olaszok munkakultúrája is jobb”. Ugyanakkor elégedetten emlí­tette, hogy első nekirugaszko­dásra sikerült kiválasztani az alkalmas munkavállalókat. A bérszínvonalat firtató kérdé­sünkre nem kaptunk választ, azonban tudomásunk szerint meghaladja a minimálbért, (tf) Hírek Etteremavatás Bautzenben Bach József, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke teg­nap Bautzenbe utazott, ahol ma részt vesz a Matthias Corvinus nevű magyar étte­rem ünnepélyes átadásán. Az étterem kínálatából - Kovács János szekszárdi mesterszakácsnak köszön­hetően - nem hiányoznak a Tolna megyei ízek sem. Nyíregyházán a sportirányításról Dr. Farkas László megyei főjegyző és Móra Zoltán megyei sportigazgató is részt vesz azon a konferen­cián, melynek Nyíregyháza ad otthont. A tegnap kez­dődő és ma záruló országos rendezvényen a szakembe­rek a sportirányítás megyei rendszerének átszervezésé­ről cserélnek eszmét. Erdei iskola Cseresznyésben Négy tanteremmel bővült a paksi Vak Bottyán Gimná­zium. Az emeletráépítést ha­táridőre elvégezte a Partner Kft., így az új tanévet jobb körülmények között kezd­heti a középiskola. A gim­náziumban az idén először hatosztályos évfolyam is in­dul, egy osztállyal. Az álta­lános iskola hatodik osztá­lyát végzett leendő elsősök a tanévet Cseresznyéspusz­tán, úgynevezett erdei isko­lával kezdik szeptember 2- tól egy héten keresztül. Olasz táncosok Bölcskén A dunaföldvári Szüreti Fesztiválra néptáncosok lá­togatnak Szicíliából. A Cal- tavuturo városából érkező 41 tagú hagyományőrző együttes több nyugat-euró­pai fellépés után most elő­ször látogat majd a konti­nens közép-keleti részébe, és szeptember 5-én este Bölcskén mutatják be műso­rukat. Szüreti mulatság Alsónyéken Szombaton, augusztus 31- én szüreti mulatság lesz Al­sónyéken. A szüreti felvo­nulás délután. négy órakor kezdődik, a menet a község minden utcáján végigmegy. Az alsónyékiek vendége a Zombai Hagyományőrző Együttes lesz. Este 20 óra­kor szüreti bál kezdődik a kultúrházban. Levél kórházügyben Hova tartozik Pincehely? Tisztelt Gyuricza Úr! Örömmel vettem, hogy a Tolnai Népújság ilyen bő ter­jedelemben foglalkozott a pin­cehelyi kórház sorsával. Szinte már az emberekkel is, aminek én szívből örültem, lévén aktív harcosa ennek az ügynek. Bocsásson meg nekem mégis, ha merészelem Önt ki­javítani, illetve inkább pontosí­tani. A kilométerekre gondo­lok. Ön 40-50 km-re becsülte a távolságokat, pedig a nagy többség 60-70-80 km-re lakik a szekszárdi kórháztól. Ha ezekre a helyekre még mentőt is hívnak, egy súlyos betegnek az már 80-90-100 km-re módosul. Télen a hely­zet még sokkal rosszabb. Higgye el nekem, ha egyszer mint betegnek meg kellene tennie ezt a távolságot a zsú­folt, levegőtlen buszokon, és várnia kellene a sorára délig, 1 óráig, és valamikor 3-4-5 óra körül hazaérne, mondjuk a tö­rött lábával, 1-2 hetes műtétjé­vel, szívbetegen, esetleg cu­korbajjal, Ön is kétségbe lenne esve. Mint tudjuk, az emberek nagy többségének nincs autója, mint az igen Tisztelt Uraknak, akik a döntéseket hozzák. A papírok mögött emberek, sor­sok vannak. Kérem, nézzen a térképre! Nézze meg Tolna megye tér­képét! Ott van Szekszárd, Dombóvár, Kaposvár, Bony- hád, de ott van Pécs is. Tolna megyének azon a részén nem kell aggódni az embereknek. Úgy látszik, a megyének ez a része nem tartozik Szekszárd gondjai közé. Vagy talán a megyéhez sem??? Itt másodrangú emberek él­nek, akiknek csak a meghalás- hoz van joga?! Egyebet sem hallok hangoz­tatni, mint az emberi jogokat. Mihez van jogunk? A fehér asztalok mellett eldőlt kérdé­sekhez, pláne ha minket érint, van-e jogunk hozzászólni? Nem is értem, minek kellünk mi a választásokhoz is. Azt is el lehetne dönteni egymás közt. Ja, vagy nem az felelne meg az európai normáknak??? Köszönöm, hogy időt szen­telt rám és ha megtisztelne az­zal, hogy leközölné a levele­met az újságban, sokat segítene ezeknek az embereknek. Maradok továbbra is hűsé­ges előfizetőjük: Juhász Jánosáé Pincehely, Rákóczi u. 1. Tisztelt Asszonyom! Nem baj, ha kijavít, bár nem hiszem, hogy azon kellene po­lemizálnunk, milyen messze van Iregszemcsétől a szek­szárdi, a dombóvári vagy a sió­foki kórház. Emberek, jórészt elesett emberek sorsáról van szó, és nem is csak a sorsáról, hanem olykor az életéről is. A megyei önkormányzatnak azon az ülésén, amelyiken a pincehe­lyi kórház volt terítéken, az or­voskamara képviselője, a mik­rofontól ellépve, inkább már csak úgy magának, azt mondta: Emberek fognak meghalni. Azt hiszem, ez a csendes mondat volt a legsúlyosabb azon a dél­utánon, még akkor is, ha nem derült ki belőle, hogy mikor fognak emberek meghalni: ha megszűnik a pincehelyi kórház, vagy ha más gyógyító intéz­mény esélyei csökkennek, mert lehetőségeket vesznek el tőle, talán éppen Pincehely megmen­tése érdekében. Én úgy gondo­lom, így is, úgy is életeket vesz­tünk el, és ha nem lenne eleve reménytelen próbálkozás, ki kellene deríteni, hogy miért, ki és mi miatt van ez így. Tények kellenének és azokból leszűrt helyes következtetések. Meg reális program. Ezzel szemben nekem csak benyomásaim és sejtéseim vannak. Ezek azt su­gallják, hogy a pincehelyi kór­ház kálváriája nem most, és nem a megyei önkormányzat ülésén kezdődött. Inkább évek­kel ezelőtt, és évekig halogatott döntések, a szemléletváltás, vagy inkább a kor megkövetelte szemlélet hiánya következté­ben. Nem merek megnevezni senkit, mert attól tartok, hogy valódi felelős helyett esetleg bűnbakot találok. A pincehelyi kórház további léte most legalábbis kétséges. A kiutat nem látom, de ez nem is az én dolgom, hanem a kine­vezett és választott tisztségvi­selőké, képviselőké, Tamási­ban, Szekszárdon és az Or­szágházban. Tisztelt Juhász Jánosné! Bár az Ön levelének sok ki­tételét az elkeseredés diktálta, abban egyetértünk, hogy lesz­nek majd választások is. És akkor megnézzük, még egy­szer átgondoljuk - nem csak Tamásiban és környékén -, hogy ki mit tett és ki mit nem tett azokért az emberekért, akiknek a szavazataiért ácsin­gózott annak idején. Gyuricza Mihály »

Next

/
Oldalképek
Tartalom