Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

« 1995. december 16., szombat HÜtvégi Magazin 11. oldal Rejtett értékeink Megyénk Rákóczi-emlékei A magyar történelemnek kevés olyan alakja van, mint Rákóczi Ferenc, akinek neve jelképesen hangzott fel a népdalokban, élt - minden tiltás ellenére - a köztudat­ban, mind a jobbágyság, és parasztság, mind a nemes­ség gondolkodásában. A nagy fejedelem már életé­ben jelképessé vált. Bár a fel­jegyzések szerint mindössze egyszer, 1704-ben járhatott csupán megyénkben, éppen a szekszárdi születésű Esze Tamás nevezetes gyűjtemé­nyéből, a Kuruc vitézek fo­lyamodványaiból tudjuk, Tolna mezővárosa már e láto­gatás előtt kérvényt intézett hozzá. Ebben némi túlzással azt állítják, hogy régen szabad királyi városi jogokat élvez­tek (!), s bár a seregnek boro­kat nem adhatnak, ezt a címet kérik vissza. Rákóczi vála­szában erről nem szólt, de megígérte, a katonák nem zaklatják majd a tolnai lako­sokat borért, viszont ők óvják meg a dunai átkelőt a rácok­tól. A levél kelte után két hó­nappal foglalták vissza Duna- földvárt a kurucok, május 4- én a vezérlő fejedelem pro- tekcionálist (védő levelet) bo­csát ki még az ordasi táborból Kis- és Nagyszékely részére. Jellemző, hogy erre a múlt század végén éppen egy '48- as hadastyán, Mányoki Tamás hívta föl a vármegye figyel­mét, s jó lelkészhez illően le is másolta azt a levéltár szá­mára. Keserves és változatos küzdelemben telt évek után, miközben megyénk fiait szép számmal találjuk a szabadság zászlaja alatt, főleg Bottyán János generális és Béri Ba­logh Adám brigadéros harcol sikerrel. Legfőbb gondot azok a rácok jelentették, akik sajká­ikkal uralták a Dunát, kóborló lovas és gyalogos hadukkal nyugtalanították a kurucok otthonmaradt családját. Elle­nük szinte alig lehetett fel­lépni, mert még a török idők­ből maradtak itt, folytonos harcban éltek, kiválóan ismer­ték a megye búvóhelyeit, vá­ratlan megjelenésük mindig nagy riadalmat keltett. Pécsi gyülekezésüket azonban már 1708 augusztu­sában megneszelték a kuru­cok, Eszterházy Antal Béri Balogh Ádámot azzal bízta meg, hogy (a még 1704. au­gusztus 17-én hajdúvárosi ki­váltásokat kapott) Simontor- nyára gyűjtse össze hadait. A rácok, akiknek számát 3500- tól 5000-ig becsülték, 1708. szeptember 2-án szenvedtek vereséget Kölesdnél, s Bán­kúd Imre tanulmánya szerint „Pflueg ezredes és Ratkovicz, a rácok parancsnoksága fog­ságba esett. Az elesetteken kívül 300 fogoly és 25 zászló jutott a kurucok kezébe”. Ez volt a kurucság utolsó jelentős győzelme a Dunántú­lon, Rákóczi sietett is megírni frissen kinevezett brigadéro- sának sikerét a külföldi támo­gatóknak. Megyénkben közel két év­század múltán, Dávid Pál 1903-ban a Sárközben gyűj­tött népköltészetben is megta­lálta a neves harc emlékét, de előtte, 1895. december 22-én már más is előkerült. A Tol­navármegye e napon írta: „Rákóczy (!) Ferenc kardja. Az a kard, amelyet XIV. La­jos Rákóczynak, Rákóczy pe­dig a tolnamegyei csata al­kalmából brigadérosának, Béri Balogh Ádámnak aján­dékozott, a tolnamegyei Fors­ter család birtokába jutott. A kardnak ez idő szerint Forster István földbirtokos a tulajdo­nosa, aki a millennáris kiállí­tásra a hozzá intézett fölszólí- tás következtében készséggel engedte át a kardot és azt ren­deltetési helyére való juttatás végett Budapestre már föl is hozta. A kardnak ezüst színű markolata és a hüvelye, pom­pás pengéjén pedig két oldalt a következő felírás olvasható: Ne me tire pas rans raison. Ne me remets points sans honeur. (Ne húzz ki ok nélkül. Ne rejts el becsület nélkül)”. A kard, amely minden bizony­nyal Béri Balogh 1710-es el- fogatásakor került kézen- özön tovább, az ezredéves ki­állítás után közel fél évszáza­dig volt a megyei múzeum dí­sze, mígnem 1944-1945 során valaki úgy nem vélte, neki nagyobb szüksége van rá, ezért nyomtalanul eltüntette. Mások és másként is ápol­ták azonban a Rákóczi-ha- gyományt. Múzeumunk alapí­tója és első igazgatója, Wo- sinsky Mór, 1903-ban Rodos­tóban már olyan misét mon­dott, amelyben sürgette, „hogy annak fejére, kit ma­gyar törvény tett hontalanná, későn bár, de megbánással, mély kegyelettel tegyünk ba­bért”, s hozzuk hazai porait. Útban Kassára, a budapesti ünnepségen az a Békefi Ré­mig mondta a díszbeszédet, aki a bátaszéki apátság törté­netét is írta, s még az évben, 1906-ban, Szekszárdon a Bu­dai utcát nevezték el Rákóczi Ferencről. Dr. Töttó's Gábor Székelyek - küldöttgyűlés után Lapunkban korábban beszámoltunk a Székely Szövetség nem­régiben tartott tisztújító küldöttgyűléséről. Ezúttal a szervezet néhány vezetőjét kérdezzük a múltról s a célokról. A budakeszi székely kör egyötöde sváb Geczó' István, a Budakörnyéki Székely Kör elnöke szerint a Budakeszin élő mintegy tizen­hatezer ember közül körülbelül kétezer a székely. Míg a Völgy­ségben nagyrészt bukovinai székelyek élnek, addig Buda környékén erdélyiek. Nagy ré­szük a romániai forradalom - 1989 - után került Magyaror- szágra; A főváros környékén csak Érden számottevő a Bu­kovinából érkezettek aránya. — Én például Brassóban születtem, - mondja Gecző úr - de Csíkszeredáinak vallom ma­gam, mert szüleim onnan szár­maznak. Míg a bukovinai szé­kelyeknél meg lehet találni a csíki és a háromszéki székelyek viseletének egy részét, az erdé­lyieknél ez már elolvadt. Két éve kapcsolódtunk be a Székely Szövetség munkájába. A kultúrát, az értékeket őriz­zük, próbáljuk feleleveníteni a régi hagyományainkat. A fiata­lok zöme itt született, ezért in­kább idősebbek vannak a szé­kely körben. Amikor összejö­vünk, a régi dalokat énekeljük és tanítjuk a fiataloknak. Nem­rég énekkart is alakítottunk. — Mi lehet a funkciója egy országos szövetségnek? — A létezése is jelzi, hogy van összetartás a székelyek kö­zött. Ez látványosan akkor nyilvánul meg, amikor elme­gyünk például a csíksomlyói búcsúra, vagy amikor onnan el­jönnek hozzánk augusztus 20- án. Legutóbb, mikor mi voltunk Csíksomlyón, svábok is jöttek velünk és őket is szívesen fo­gadták. Még egy 84 éves sváb nénike, Fischer Mariska néni is eljött velünk a búcsúba és igen nagy hatással volt rá. — Van még előítélet a két népben egymás iránt? — Nincs, nekem vannak ro­konaim Mórágyon, ahol sok sváb él, de úgy fogadnak be, mintha ott élnék. Nagyon érde­kes, hogy a mikor összejövete­lünk van ott Budakeszin, akkor szintén sok sváb megjelenik. A körünk létszáma 124 fő, ennek körülbelül 20 százaléka sváb. — Ők hogy tartják számon magukat, székely svábok vagy sváb székelyek? — Egyszerűen testvérek. Mi tartozzunk hozzájuk! Domokos Jenő, az ország első­ként - 1988-ban - megalakult székely körének, a budapesti­nek az ügyvivő titkára. Mint mondja, a mintegy háromszáz tagot számláló szervezet igen fontosnak tartja az erdélyi cso­portokkal való kapcsolattartást: — Sok rendezvényünket közösen szervezzük az Érdélyi Magyarok Közművelődési Egyesületével (EMKE). Tagja­ink között sok az értelmiségi, vannak képzőművészeink is, ál­landó népfőiskolát működte­tünk, ahol informatikát lehet tanulni. Szakbizonyítványt tu­dunk kiadni, amelyet az ország területén mindenütt elfogad­nak. Néprajzi és kultúrtörténeti táborokat szervezünk minden nyáron, erdélyi középiskolások és tanítóképzősök számára. Er­délyi költők köteteit mutatjuk be Budapesten, együtteseket, színtársulatokat hívunk. — Ez egy kötődés az erdélyi kultúrához, a határon túli ma­gyarsághoz. A legfontosabb, hogy a határon túl élők ne sza­kadjanak el tőlünk. A budapesti székely körnek van egy EMKE szervezete, amely a legnagyobb erdélyi, a Maros megyei szer­vezethez tartozik. Ez a fontos: ne ők tartozzanak hozzánk, ha­nem mi hozzájuk. Több figyelmet a szórványnak! Tamás Ferenc, a csernakeresz- túri hagyományőrző egyesület elnöke, valamint az ottani szé­kely kör és az EMKE vezetője: — 1911-ben telepedtek Bu­kovinából Csernakeresztúrra az őseink. 1989 fordulópontot je­lentett a hagyományőrzés tekin­tetében is. Nekünk nagyon fon­tos a magyarországi szerveze­tekkel fenntartott kapcsolat. Azt gondolom, nagyobb hang­súlyt kellene fektetni a szór­vány magyarokra. Örülünk, hogy az Illyés alapítvány segít­ségével táj házat tudtunk épí­teni. Feldolgozzuk a térség tör­ténetét. Rendezvényeken előad­juk a bukovinai lakodalmast, a fonót. Sok táncos, énekes elő­adást rendezünk. Egyre nagyobb az érdeklődés Fábián Gergelyt ismét elnök­nek választották. — Mennyire valósultak meg az alakuláskor kitűzött célok? — Amikor létrehoztuk a szövetséget, elsősorban az volt a célunk, hogy a Tolna, Bara­nya és Bács-Kiskun megyében letelepített székelyeket össze­hozzuk. ’89 májusa óta hagyo­mányossá váltak az országos székely találkozók. Évről évre egyre ’többen vesznek részt ezen, legutóbb Bonyhádon - a kedvezőtlen időjárás ellenére - már kétezer ember volt. A má­sik célunk a hagyományápolást úgy folytatni, hogy lehetőleg minden értéket feltárjunk, és amikor alkalom van rá: bemu­tassuk. A most újjáválasztott vezetőségünk e cél magvalósí­tását hatékonyan elő tudja segí­teni. Szinte mindennek van gazdája, például a táncnak, a tárgyi kultúrának, a hagyomá­nyoknak. El is határoztuk, hogy feltárjuk, hol, milyen értékeink vannak. Az adatokat felvisszük számítógépre. Jövőre kezdődhet a munka, és bízom benne, hogy a nagy részével másfél év alatt elké­szülhetünk. Új kiadványokat szeretnénk megjelentetni, ame­lyeket eljuttatunk a legeldugot­tabb falvakban és a külföldön élőkhöz is. 1996-ban Bátaszé- ken szervezzük meg az orszá­gos székely találkozót. Az 1100 éves évforduló adja az ünnep­ség gerincét, amelyhez remé­nyeink szerint egy igen gazdag műsor kapcsolódik. Hangyái Istentiszteletek Szekszárdon Római Katolikus szent misék: Állandó: Szombat: 17.00 Újvá­ros, 18.00 Belváros. Vasárnap: 7.30 Újváros, 9.00 Belváros. 10.00 Újváros, 11.00 Belvá­ros, 18.00 Belváros. Rendkívüli: Szombat (ma) és Vasárnap. Belváros 18.00. Lelkigyakorlatos beszédeket tart: Mim Ede zombai plébá­nos. December 20-án szerda 19.00-kor (belvárosi plébánia) Dr. Cziglányi Zsolt theológiai tanár. Előadást tart: II. Vati­káni Zsinat dokumentumai. Református istentiszteletek: Állandó: Vasárnap 10.00-kor Kálvin tér (gyermekistentisz­telet), 10.00 Kálvin tér. Rendkívüli: Adventi istentisz­teletek! 17-én vasárnap 16.00 Kálvin tér. Gyermekek kará­csonyi ünnepélye. 21-től 23-ig 17.00 Kálvin tér. Úrvacsorái előkészítő istentiszteletek lesznek. Metodista istentiszteletek: Állandó: Vasárnap 10.00 Munkácsy 1. (gyermekisten­tisztelet). Rendkívüli: Kará­csonyi Koncert! Közremű­ködnek: Papp Olivér zeneisko­lai növendék, Zeneiskola gitár kisegyüttese. 17.30-kor Mun­kácsy M. 1. TÉVÉNÉZŐ Tudás, győzelem és személyiség Mindenféle televíziók mű­sorain elömlenek a vetélke­dők. Egyes „műsorok” szín­vonaláról csak annyit, hogy néha nehéz megítélni kinek kínosabb, hogy a betelefo­náló „Józsi” még életében nem hallott az Anyám tyúk­járól, s a meglepetés erejé­vel hat rá, hogy költője ja­nuár elsején született, mű­vésznevet használt, István­nak hívták az öccsét, neje meg eldobta az özvegyi fá- tyolt. Az információkat a segítő szándék mondatja az egyre idegesebb műsorvezetővel, de a telefonáló egyre jobban eltéved tudatlansága erdejé­ben. Amikor diadalmasan kivágja Ady Endre nevét, még meg is kapja a reklám­ajándékot - a reklám trikót- azon a címen, hogy Ady is költő. Kellemes szórakozás vi­szont a Szerencsekerék, minden hibájával együtt. Van tét, tudnak a verseny­zők - csak a műsorvezetők ne beszélnének annyit, és lehetnének szellemesebbek is. Az igazi szórakozás a Mindent vagy semmit. Vágó István profi, a játékosok meg tudnak. Szeretjük a ki­esőt, drukkolunk a győztes­nek, néha meg éppen for­dítva. A győzelemhez, az áhított autó megnyeréséhez azon­ban kevés a tudás. Kell hozzá gyorsaság, bátorság, győzni akaró személyiség. S, mint legutóbb is bebizo­nyosodott - három autó­nyertes vetélkedett - fontos a higgadtság, a türelem. Két fiatalember sziporkázta vé­gig az első fordulót, a ké­sőbbi győztes - a nyugdíjas mérnök - csak akkor szólt, amikor nagy tét volt, s biz­tosan tudta a választ. A má­sodik fordulóban aztán - igaz bejött a témája, a zene- elhúzott az egyre idege­sebb, egyre többet kockáz­tató ifjak mellett. A villám­kérdéseknél már csak hagy­nia kellett, hogy az idege­sebb - a dombóvári tanár - elveszítse maradék pontjait is, másik pedig elkapkodja a döntő kérést. Mint az életben. Elég a tudás, a türelem, és kész a győzelem. Nem? Ihárosi Ibolya Igehely: „Mert ő a mi békessé­günk, aki a két nemzetséget egy- gyé tette, és az ő testében lebon­totta az elválasztó falat, az ellen­ségeskedést”. (Efézus 2:14). Mai világunkban egyik leg­nagyobb hiánycikk a békesség. A világ számos helyén nincs békes­ség az országok, nemzetek kö­zött, a családok, férj-feleség, szülő-gyermek között. . . Általában egyetlen megoldást találnak a problémák áthidalá­sára. Jól ismerjük ezt a szót: kompromisszum. Te is engedsz egy kicsit a magadéból, meg én is engedek, azután majdcsak lesz valahogy. Igen ám, csakhogy az embereknek könnyen elfogy a béketűrő képességük, azután új­ból visszatérnek a saját állás­pontjukhoz, és máris vége a bé­kének. Lásd a sok válást! Hány­szor megpróbáltak már egységre jutni a házasfelek, mégis sokan végső „kompromisszumként” a következő elhatározásara jut­nak: elválunk. Ezután újból folytatódik a háború a gyer­mekekért, a vagyonért, stb. Isten, Jézus Krisztusban egy olyan megoldást kínál a há­borgó szívű embernek, ami tartós: életünk végéig tart. „ ő lebontotta az elválasztó fa­lat”. Aki befogadja szívébe Jé­zust annak életét belső békes­ség hatja át! Az énekíró így tesz bizonyságot erről: . „Ha Isten békéje lakja szívemet, úgy dúlhat vihar ellenem ...” Jézus Krisztus az Isten Bé­kekövete, azért jött le kará­csonykor hozzánk, hogy el­kezdje békéltető szolgálatát. Isten és ember; ember és em­ber között. Bárcsak ezen a ka­rácsonyon a Te szívedben is megszületne a kicsiny Úr Jé­zus! De vigyázz, ne engedd, hogy „Jézuska”-ként marad­jon ott! Mert egy kisgyermek­től azt tehetsz amit csak akarsz, tehát „háborúzhatsz is”. Engedd őt naggyá nőni életedben, kérd őt, legyen úrrá, királlyá benned. Ha ezen a karácsonyon a megfeszített, de feltámadott Úr Jézussal is találkozol és engeded, hogy kibékítsen, új emberré teremt­sen önmagában, akkor békes­ségre lelsz szüléiddel, házas­társaddal, gyermekeiddel, sőt minden embertársaddal. A békét megőrizni is nehéz, hát még megteremteni. Kívá­nom, hogy váljon valóra a Te életedben is Jézusnak a követ­kező Ígérete: „Boldogok, akik békét teremtenek (csinálnak), mert ők Isten fiainak neveztet­nek". (Máté 5:9). Frei Antal, baptista lelkész CSAK az Ericsson GH 198 mobiltelefon kapható ilyen hihetetlen árkedvezménnyel. CSAK nettó 39.900 forintért. A WESTEL 900, a Westel Rádiótelefon Kft, a kijelölt OFOTERT, FOTEX, és a KERAVILL üzletekben, valamint az üzletkötőknél •Új WESTEL 900 előfizetés esetén. CSAK amíg a készlet tart. WESTEL 900 mintábolt: Szekszárd, Arany J. u. 4. tel: 74/315-715 WESTEL 900 üzletkötő: Kisvári Péter tel: 30/303-923 * Jó hír

Next

/
Oldalképek
Tartalom