Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-16 / 295. szám
« 1995. december 16., szombat HÜtvégi Magazin 11. oldal Rejtett értékeink Megyénk Rákóczi-emlékei A magyar történelemnek kevés olyan alakja van, mint Rákóczi Ferenc, akinek neve jelképesen hangzott fel a népdalokban, élt - minden tiltás ellenére - a köztudatban, mind a jobbágyság, és parasztság, mind a nemesség gondolkodásában. A nagy fejedelem már életében jelképessé vált. Bár a feljegyzések szerint mindössze egyszer, 1704-ben járhatott csupán megyénkben, éppen a szekszárdi születésű Esze Tamás nevezetes gyűjteményéből, a Kuruc vitézek folyamodványaiból tudjuk, Tolna mezővárosa már e látogatás előtt kérvényt intézett hozzá. Ebben némi túlzással azt állítják, hogy régen szabad királyi városi jogokat élveztek (!), s bár a seregnek borokat nem adhatnak, ezt a címet kérik vissza. Rákóczi válaszában erről nem szólt, de megígérte, a katonák nem zaklatják majd a tolnai lakosokat borért, viszont ők óvják meg a dunai átkelőt a rácoktól. A levél kelte után két hónappal foglalták vissza Duna- földvárt a kurucok, május 4- én a vezérlő fejedelem pro- tekcionálist (védő levelet) bocsát ki még az ordasi táborból Kis- és Nagyszékely részére. Jellemző, hogy erre a múlt század végén éppen egy '48- as hadastyán, Mányoki Tamás hívta föl a vármegye figyelmét, s jó lelkészhez illően le is másolta azt a levéltár számára. Keserves és változatos küzdelemben telt évek után, miközben megyénk fiait szép számmal találjuk a szabadság zászlaja alatt, főleg Bottyán János generális és Béri Balogh Adám brigadéros harcol sikerrel. Legfőbb gondot azok a rácok jelentették, akik sajkáikkal uralták a Dunát, kóborló lovas és gyalogos hadukkal nyugtalanították a kurucok otthonmaradt családját. Ellenük szinte alig lehetett fellépni, mert még a török időkből maradtak itt, folytonos harcban éltek, kiválóan ismerték a megye búvóhelyeit, váratlan megjelenésük mindig nagy riadalmat keltett. Pécsi gyülekezésüket azonban már 1708 augusztusában megneszelték a kurucok, Eszterházy Antal Béri Balogh Ádámot azzal bízta meg, hogy (a még 1704. augusztus 17-én hajdúvárosi kiváltásokat kapott) Simontor- nyára gyűjtse össze hadait. A rácok, akiknek számát 3500- tól 5000-ig becsülték, 1708. szeptember 2-án szenvedtek vereséget Kölesdnél, s Bánkúd Imre tanulmánya szerint „Pflueg ezredes és Ratkovicz, a rácok parancsnoksága fogságba esett. Az elesetteken kívül 300 fogoly és 25 zászló jutott a kurucok kezébe”. Ez volt a kurucság utolsó jelentős győzelme a Dunántúlon, Rákóczi sietett is megírni frissen kinevezett brigadéro- sának sikerét a külföldi támogatóknak. Megyénkben közel két évszázad múltán, Dávid Pál 1903-ban a Sárközben gyűjtött népköltészetben is megtalálta a neves harc emlékét, de előtte, 1895. december 22-én már más is előkerült. A Tolnavármegye e napon írta: „Rákóczy (!) Ferenc kardja. Az a kard, amelyet XIV. Lajos Rákóczynak, Rákóczy pedig a tolnamegyei csata alkalmából brigadérosának, Béri Balogh Ádámnak ajándékozott, a tolnamegyei Forster család birtokába jutott. A kardnak ez idő szerint Forster István földbirtokos a tulajdonosa, aki a millennáris kiállításra a hozzá intézett fölszólí- tás következtében készséggel engedte át a kardot és azt rendeltetési helyére való juttatás végett Budapestre már föl is hozta. A kardnak ezüst színű markolata és a hüvelye, pompás pengéjén pedig két oldalt a következő felírás olvasható: Ne me tire pas rans raison. Ne me remets points sans honeur. (Ne húzz ki ok nélkül. Ne rejts el becsület nélkül)”. A kard, amely minden bizonynyal Béri Balogh 1710-es el- fogatásakor került kézen- özön tovább, az ezredéves kiállítás után közel fél évszázadig volt a megyei múzeum dísze, mígnem 1944-1945 során valaki úgy nem vélte, neki nagyobb szüksége van rá, ezért nyomtalanul eltüntette. Mások és másként is ápolták azonban a Rákóczi-ha- gyományt. Múzeumunk alapítója és első igazgatója, Wo- sinsky Mór, 1903-ban Rodostóban már olyan misét mondott, amelyben sürgette, „hogy annak fejére, kit magyar törvény tett hontalanná, későn bár, de megbánással, mély kegyelettel tegyünk babért”, s hozzuk hazai porait. Útban Kassára, a budapesti ünnepségen az a Békefi Rémig mondta a díszbeszédet, aki a bátaszéki apátság történetét is írta, s még az évben, 1906-ban, Szekszárdon a Budai utcát nevezték el Rákóczi Ferencről. Dr. Töttó's Gábor Székelyek - küldöttgyűlés után Lapunkban korábban beszámoltunk a Székely Szövetség nemrégiben tartott tisztújító küldöttgyűléséről. Ezúttal a szervezet néhány vezetőjét kérdezzük a múltról s a célokról. A budakeszi székely kör egyötöde sváb Geczó' István, a Budakörnyéki Székely Kör elnöke szerint a Budakeszin élő mintegy tizenhatezer ember közül körülbelül kétezer a székely. Míg a Völgységben nagyrészt bukovinai székelyek élnek, addig Buda környékén erdélyiek. Nagy részük a romániai forradalom - 1989 - után került Magyaror- szágra; A főváros környékén csak Érden számottevő a Bukovinából érkezettek aránya. — Én például Brassóban születtem, - mondja Gecző úr - de Csíkszeredáinak vallom magam, mert szüleim onnan származnak. Míg a bukovinai székelyeknél meg lehet találni a csíki és a háromszéki székelyek viseletének egy részét, az erdélyieknél ez már elolvadt. Két éve kapcsolódtunk be a Székely Szövetség munkájába. A kultúrát, az értékeket őrizzük, próbáljuk feleleveníteni a régi hagyományainkat. A fiatalok zöme itt született, ezért inkább idősebbek vannak a székely körben. Amikor összejövünk, a régi dalokat énekeljük és tanítjuk a fiataloknak. Nemrég énekkart is alakítottunk. — Mi lehet a funkciója egy országos szövetségnek? — A létezése is jelzi, hogy van összetartás a székelyek között. Ez látványosan akkor nyilvánul meg, amikor elmegyünk például a csíksomlyói búcsúra, vagy amikor onnan eljönnek hozzánk augusztus 20- án. Legutóbb, mikor mi voltunk Csíksomlyón, svábok is jöttek velünk és őket is szívesen fogadták. Még egy 84 éves sváb nénike, Fischer Mariska néni is eljött velünk a búcsúba és igen nagy hatással volt rá. — Van még előítélet a két népben egymás iránt? — Nincs, nekem vannak rokonaim Mórágyon, ahol sok sváb él, de úgy fogadnak be, mintha ott élnék. Nagyon érdekes, hogy a mikor összejövetelünk van ott Budakeszin, akkor szintén sok sváb megjelenik. A körünk létszáma 124 fő, ennek körülbelül 20 százaléka sváb. — Ők hogy tartják számon magukat, székely svábok vagy sváb székelyek? — Egyszerűen testvérek. Mi tartozzunk hozzájuk! Domokos Jenő, az ország elsőként - 1988-ban - megalakult székely körének, a budapestinek az ügyvivő titkára. Mint mondja, a mintegy háromszáz tagot számláló szervezet igen fontosnak tartja az erdélyi csoportokkal való kapcsolattartást: — Sok rendezvényünket közösen szervezzük az Érdélyi Magyarok Közművelődési Egyesületével (EMKE). Tagjaink között sok az értelmiségi, vannak képzőművészeink is, állandó népfőiskolát működtetünk, ahol informatikát lehet tanulni. Szakbizonyítványt tudunk kiadni, amelyet az ország területén mindenütt elfogadnak. Néprajzi és kultúrtörténeti táborokat szervezünk minden nyáron, erdélyi középiskolások és tanítóképzősök számára. Erdélyi költők köteteit mutatjuk be Budapesten, együtteseket, színtársulatokat hívunk. — Ez egy kötődés az erdélyi kultúrához, a határon túli magyarsághoz. A legfontosabb, hogy a határon túl élők ne szakadjanak el tőlünk. A budapesti székely körnek van egy EMKE szervezete, amely a legnagyobb erdélyi, a Maros megyei szervezethez tartozik. Ez a fontos: ne ők tartozzanak hozzánk, hanem mi hozzájuk. Több figyelmet a szórványnak! Tamás Ferenc, a csernakeresz- túri hagyományőrző egyesület elnöke, valamint az ottani székely kör és az EMKE vezetője: — 1911-ben telepedtek Bukovinából Csernakeresztúrra az őseink. 1989 fordulópontot jelentett a hagyományőrzés tekintetében is. Nekünk nagyon fontos a magyarországi szervezetekkel fenntartott kapcsolat. Azt gondolom, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szórvány magyarokra. Örülünk, hogy az Illyés alapítvány segítségével táj házat tudtunk építeni. Feldolgozzuk a térség történetét. Rendezvényeken előadjuk a bukovinai lakodalmast, a fonót. Sok táncos, énekes előadást rendezünk. Egyre nagyobb az érdeklődés Fábián Gergelyt ismét elnöknek választották. — Mennyire valósultak meg az alakuláskor kitűzött célok? — Amikor létrehoztuk a szövetséget, elsősorban az volt a célunk, hogy a Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében letelepített székelyeket összehozzuk. ’89 májusa óta hagyományossá váltak az országos székely találkozók. Évről évre egyre ’többen vesznek részt ezen, legutóbb Bonyhádon - a kedvezőtlen időjárás ellenére - már kétezer ember volt. A másik célunk a hagyományápolást úgy folytatni, hogy lehetőleg minden értéket feltárjunk, és amikor alkalom van rá: bemutassuk. A most újjáválasztott vezetőségünk e cél magvalósítását hatékonyan elő tudja segíteni. Szinte mindennek van gazdája, például a táncnak, a tárgyi kultúrának, a hagyományoknak. El is határoztuk, hogy feltárjuk, hol, milyen értékeink vannak. Az adatokat felvisszük számítógépre. Jövőre kezdődhet a munka, és bízom benne, hogy a nagy részével másfél év alatt elkészülhetünk. Új kiadványokat szeretnénk megjelentetni, amelyeket eljuttatunk a legeldugottabb falvakban és a külföldön élőkhöz is. 1996-ban Bátaszé- ken szervezzük meg az országos székely találkozót. Az 1100 éves évforduló adja az ünnepség gerincét, amelyhez reményeink szerint egy igen gazdag műsor kapcsolódik. Hangyái Istentiszteletek Szekszárdon Római Katolikus szent misék: Állandó: Szombat: 17.00 Újváros, 18.00 Belváros. Vasárnap: 7.30 Újváros, 9.00 Belváros. 10.00 Újváros, 11.00 Belváros, 18.00 Belváros. Rendkívüli: Szombat (ma) és Vasárnap. Belváros 18.00. Lelkigyakorlatos beszédeket tart: Mim Ede zombai plébános. December 20-án szerda 19.00-kor (belvárosi plébánia) Dr. Cziglányi Zsolt theológiai tanár. Előadást tart: II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. Református istentiszteletek: Állandó: Vasárnap 10.00-kor Kálvin tér (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. Rendkívüli: Adventi istentiszteletek! 17-én vasárnap 16.00 Kálvin tér. Gyermekek karácsonyi ünnepélye. 21-től 23-ig 17.00 Kálvin tér. Úrvacsorái előkészítő istentiszteletek lesznek. Metodista istentiszteletek: Állandó: Vasárnap 10.00 Munkácsy 1. (gyermekistentisztelet). Rendkívüli: Karácsonyi Koncert! Közreműködnek: Papp Olivér zeneiskolai növendék, Zeneiskola gitár kisegyüttese. 17.30-kor Munkácsy M. 1. TÉVÉNÉZŐ Tudás, győzelem és személyiség Mindenféle televíziók műsorain elömlenek a vetélkedők. Egyes „műsorok” színvonaláról csak annyit, hogy néha nehéz megítélni kinek kínosabb, hogy a betelefonáló „Józsi” még életében nem hallott az Anyám tyúkjáról, s a meglepetés erejével hat rá, hogy költője január elsején született, művésznevet használt, Istvánnak hívták az öccsét, neje meg eldobta az özvegyi fá- tyolt. Az információkat a segítő szándék mondatja az egyre idegesebb műsorvezetővel, de a telefonáló egyre jobban eltéved tudatlansága erdejében. Amikor diadalmasan kivágja Ady Endre nevét, még meg is kapja a reklámajándékot - a reklám trikót- azon a címen, hogy Ady is költő. Kellemes szórakozás viszont a Szerencsekerék, minden hibájával együtt. Van tét, tudnak a versenyzők - csak a műsorvezetők ne beszélnének annyit, és lehetnének szellemesebbek is. Az igazi szórakozás a Mindent vagy semmit. Vágó István profi, a játékosok meg tudnak. Szeretjük a kiesőt, drukkolunk a győztesnek, néha meg éppen fordítva. A győzelemhez, az áhított autó megnyeréséhez azonban kevés a tudás. Kell hozzá gyorsaság, bátorság, győzni akaró személyiség. S, mint legutóbb is bebizonyosodott - három autónyertes vetélkedett - fontos a higgadtság, a türelem. Két fiatalember sziporkázta végig az első fordulót, a későbbi győztes - a nyugdíjas mérnök - csak akkor szólt, amikor nagy tét volt, s biztosan tudta a választ. A második fordulóban aztán - igaz bejött a témája, a zene- elhúzott az egyre idegesebb, egyre többet kockáztató ifjak mellett. A villámkérdéseknél már csak hagynia kellett, hogy az idegesebb - a dombóvári tanár - elveszítse maradék pontjait is, másik pedig elkapkodja a döntő kérést. Mint az életben. Elég a tudás, a türelem, és kész a győzelem. Nem? Ihárosi Ibolya Igehely: „Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget egy- gyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést”. (Efézus 2:14). Mai világunkban egyik legnagyobb hiánycikk a békesség. A világ számos helyén nincs békesség az országok, nemzetek között, a családok, férj-feleség, szülő-gyermek között. . . Általában egyetlen megoldást találnak a problémák áthidalására. Jól ismerjük ezt a szót: kompromisszum. Te is engedsz egy kicsit a magadéból, meg én is engedek, azután majdcsak lesz valahogy. Igen ám, csakhogy az embereknek könnyen elfogy a béketűrő képességük, azután újból visszatérnek a saját álláspontjukhoz, és máris vége a békének. Lásd a sok válást! Hányszor megpróbáltak már egységre jutni a házasfelek, mégis sokan végső „kompromisszumként” a következő elhatározásara jutnak: elválunk. Ezután újból folytatódik a háború a gyermekekért, a vagyonért, stb. Isten, Jézus Krisztusban egy olyan megoldást kínál a háborgó szívű embernek, ami tartós: életünk végéig tart. „ ő lebontotta az elválasztó falat”. Aki befogadja szívébe Jézust annak életét belső békesség hatja át! Az énekíró így tesz bizonyságot erről: . „Ha Isten békéje lakja szívemet, úgy dúlhat vihar ellenem ...” Jézus Krisztus az Isten Békekövete, azért jött le karácsonykor hozzánk, hogy elkezdje békéltető szolgálatát. Isten és ember; ember és ember között. Bárcsak ezen a karácsonyon a Te szívedben is megszületne a kicsiny Úr Jézus! De vigyázz, ne engedd, hogy „Jézuska”-ként maradjon ott! Mert egy kisgyermektől azt tehetsz amit csak akarsz, tehát „háborúzhatsz is”. Engedd őt naggyá nőni életedben, kérd őt, legyen úrrá, királlyá benned. Ha ezen a karácsonyon a megfeszített, de feltámadott Úr Jézussal is találkozol és engeded, hogy kibékítsen, új emberré teremtsen önmagában, akkor békességre lelsz szüléiddel, házastársaddal, gyermekeiddel, sőt minden embertársaddal. A békét megőrizni is nehéz, hát még megteremteni. Kívánom, hogy váljon valóra a Te életedben is Jézusnak a következő Ígérete: „Boldogok, akik békét teremtenek (csinálnak), mert ők Isten fiainak neveztetnek". (Máté 5:9). Frei Antal, baptista lelkész CSAK az Ericsson GH 198 mobiltelefon kapható ilyen hihetetlen árkedvezménnyel. CSAK nettó 39.900 forintért. A WESTEL 900, a Westel Rádiótelefon Kft, a kijelölt OFOTERT, FOTEX, és a KERAVILL üzletekben, valamint az üzletkötőknél •Új WESTEL 900 előfizetés esetén. CSAK amíg a készlet tart. WESTEL 900 mintábolt: Szekszárd, Arany J. u. 4. tel: 74/315-715 WESTEL 900 üzletkötő: Kisvári Péter tel: 30/303-923 * Jó hír
