Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

4. oldal Dombóvár És Környéke 1995. november 15., szerda Megyei Körkép — Hírmondó A Vöröskereszt szervezé­sében önkéntes véradó na­pot tartanak a dombóvári városi kórház véradó állo­másán e hét csütörtökön reggel nyolc órától délután kettőig, melyre minden vér­adót szeretettel várnak. Dombóvár-Kernen Baráti Kör alakul november 23-án a dombóvári művelődési ház kistermében. Az este hatkor kezdődő alakuló ülésre szeretettel várják azokat, akik fontosnak tart­ják, hogy Dombóvár és né­metországi testvérvárosa, Kernen között mind szoro­sabb kapcsolat épüljön ki, a sport és kultúra mellett az élet más területein is. Munkanélkülieknek, ál­láskeresőknek a Tolna Megyei Munkaügyi Köz­pont dombóvári kirendelt­ségén a következő szak­mákban, foglalkozási kö­rökben kínálnak munkalehe­tőséget: varrónő, bétámtott varrónő, karosszéria laka­tos, lakatos, hegesztő, tech­nológus (gépipari techni­kumi végzettséggel), dízel­targonca szerelő, esztergá­lyos, villamosipari üzemve­zető, konyhai kisegítő, pul­tos, vasalónő, építőipari technikus, gyorskeverő, műanyagipari gépkezelő, asztalos, vasszerkezeti sze­relő (betanított vidéki mun­kavégzésre). A Tolna Megyei Munka­ügyi Központ egyébként felnőtt szakápolói átkép­zésre vár jelentkezőket. Szekszárdon felnőtt szaká­polói, Tamásiban pedig alapfokú számítógép keze­lői, varrómunkás, és lakás­textil készítő átképzések in­dulnak, melyekről a területi­leg illetékes munkaügyi ki- rendeltségeken kapnak az érdeklődők bővebb felvilá­gosítást. Az emlőrák szűrési prog­ram tovább folytatódik Dombóváron. A jövő héten hétfőtől dr. Radochay Imre és dr. Boros Katalin körze­tébe tartozó 45-64 év kö­zötti hölgyek jelentkezését várják a programra. A Szek- szárdra induló, ingyen köz­lekedő autóbuszra pedig na­ponta dél és fél egy között szállhatnak fel az érintettek a kertvárosi templom, il­letve az orvosi rendelő előtt. Ma 17 órától folytatódik a dombóvári művelődési ház­ban a Győzelem a stressz fe­lett című előadássorozat. A mai előadás címe: Lesz még valaha normális életem? Egyházi iskola lehet a Gárdonyi (Folytatás az 1■ oldalról.) Ezért volt lényeges, hogy a fo­lyamatba bekapcsolódott az ál­lam, hiszen olyan konstrukció körvonalazódott. Az Orsoita apácarend jogos kárpótlási igé­nyét, amit az állammal szem­ben támasztott a mostani Apác­zai Csere János Szakközépis­kola épületének visszaszerzé­sére, úgy módosítanák, hogy a kárpótlásról lemondanának a pécsi katolikus egyházmegye javára. A Gárdonyi iskola in­gatlanértéke kompenzálná a másik intézmény értékét, a két ingatlan értéke közötti különb­séget pedig készpénzben kapná meg az egyház. Az Orsoita rend ígérete alapján pedig a város­nak jó esélye lenne arra, hogy ezt a pénzt is a leendő egyházi iskola fejlesztésére fordítanák. így a teljes kártérítési összeg a városban maradhatna. Ez a konstrukció összehangolható- nak tűnik a minisztériumi ál­lásponttal, s a megfelelő előké­szítés után jó esély lesz arra, hogy az egyházi iskola meg­kezdhesse működését.- Az ott folyó oktató-nevelő munka mennyiben változik emiatt?- Ez olyan szakmai kérdés, amire pontosan nem tudok vá­laszolni, de az bizonyos, hogy egy teljesen szuverén, egyházi irányítású iskoláról lenne szó, így nyilván a képzés kritériu­mait is ők határoznák meg. Azt elmondták a tárgyaláson az egyház képviselői, hogy a kato­likus jellegű nevelés mellett szándékukban áll a Nemzeti Alaptantervnek megfelelően oktatni a közismereti tárgyakat, s megtartanák az iskola sport tagozatos jellegű képzési for­máját is. Ugyanakkor itt fon­tosnak tartom, hogy a városnak kötelessége emellett megindí­tani egy világi jellegű iskolában is sport tagozatos képzést, hogy a szülőknek legyen választási lehetőségük. Ezért indul a Jó­zsef Attila Általános Iskolában is testnevelési tagozat a jövő tanévtől.- Bizonyára ismeri az iskola pedagógusainak is á vélemé­nyét erről az átalakulásról.- Az iskolaszéki ülésen több pedagógus vélemény is elhang­zott, s úgy érzékeltem, hogy nem csak elfogadják ezt, hanem az iskola oktató gárdájának többsége valóban egyetért ezzel a változással. - nagy ­járt főiskolára, ahonnan - lévén földrajz szakos - terepgyakorlatra érkezett hozzánk, Erdélybe. Mi akkor két főiskolást fogadtunk be, s az egyikük ő volt. Többször visszajött hozzánk, s egyik látoga­tásakor említette, hogy eljöhetnék a dombóvári gimnáziumba tanulni. Nem vettem komolyan ezt akkor, de amikor kiderült, hogy nem viccről van szó, akkor kaptam a lehetőségen. Szeretek minél többet megismerni a világból, így örültem, hogy itt tanulhatok tovább. ­- Most, jó három év távlatából hogyan emlék­szel vissza az új közösségbe való beilleszkedé­sedre?- Nagyon könnyű volt. Természetemnél fogva könnyen alakítok ki kapcsolatokat, s nem vagyok éppen visszahúzódó típus. Igaz, a beil­leszkedésben társaim is sokat segítettek, és a kol­légiumban is mindenki kedvesen fogadott.- Festeni, rajzolni mikor kezdtél?- Pontosan nem emlékszem, de úgy hatodikos lehettem, amikor komolyabban kezdett érdekelni a festés, a rajz.- Itt készült képeidnek fő témája szülőfölded, az erdélyi, illetve egész pontosan a gyergyóalfa- lusi táj. Ennek mennyiben oka a honvágy?- Nagyon szeretem a hegyeket, hiszen a nyolcezer lelket számláló szülőhelyemet is azok veszik közre. Kedvenc témám a természet, a közvetlen környezetem, amit bármennyire is is­merek, mindig szívesen festem meg szépsége miatt. Nem hiszem, hogy a honvágy miatt feste­ném meg a gyergyóalfalusi tájat, hiszen honvá­gyam leginkább akkor van, amikor már a vona­ton ülök, s hazafelé tartok.- Hogyan tovább a festészetben? Nem vágyom arra, hogy híres festő legyek. Számomra az önkifejezési forma a fontos. Mivel nem sokat tudok foglalkozni a rajzzal, nem va­gyok biztos ábban, hogy megpróbálom a Kép­zőművészeti Főiskolát, de mindenképpen szeret­nék valamilyen hasonló képzést adó főiskolára bejutni.- Nem szakadsz el ezzel túlzottan az oly szere­tett szülőföldtől?- Bár nagyon jól érzem magam Magyarorszá­gon, meg sem fordult a fejemben, hogy végleg itt maradjak. Szeretném, ha az itt tanultakat otthon hasznosíthatnám, és bízom abban is, hogy otthon is valami változás történik, mert csak azután aka­rok hazamenni. Nagy László Jánosi Boglárka a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium végzős diákja. Erdélyből, egészen pontosan Gyergyóalfaluból került a dombó­vári iskolába, ahol festményeiből, pasztell- és tusrajzaiból álló mini kiállítás díszít egy folyo­sót. Vele beszélgettünk.- Hogyan, mikor kerültél Magyarországra, Dombóvárra ?- Ez egy hosszú történet. Az iskolám igazga­tójának, dr. Berta Bálintnak legidősebbTia Pécsre Tusrajzok Gyergyóalfaluról Egy diáklány, aki szülőföldjét festi Határtalan szeretettel... A napokban jelent meg - la­punkban is hírül adtuk - a dombóvári Bodó Imre várva várt „Fekete István és a szülő­föld” című emlékfüzete. Elöl­járóban feltétlen említést ér­demel Ambrus Sándor mun­kája, akinek tervei nyomán a füzet borítója készült. A ka­posvári megyei és városi könyvtár nyomdájában ötszáz példányban kinyomtatott fü­zet saját erőből teljes egészé­ben nem készült volna el, eh­hez nyújtott anyagi segítséget Somogy Megye Közgyűlése, Kaposvár és Dombóvár pol­gármestere, a dombóvári Ag­rokémia Bt, az ÁB-Aegon, a Hungári Biztosító dombóvári fiókja, valamint a helyi ÁFÉSZ. „Ha mélyen magamba né­zek, szeretetem határtalan ha­tárát egyetlen szó fejezte ki, egyetlen régi-régi szó, amiben élők és holtak benne voltak, s ez az érthetetlen, de nekem mindent jelentő szó mondta ki, hogy GÖLLE.” Aki ke­zébe veszi és alaposan elol­vassa a füzetet, az hamarosan rájön arra, hogy ez az egyet­len mondat, amit idéztünk, az egész könyvben nyomon kö­vethető. Nemcsak azért találkozunk a hazaszeretet motivációjával, egyik lapot a másik után ol­vasva, mert maga az író, Bodó Imre - aki ma már Dombóváron él, agrármérnök - e somogyi községben szüle­tett. A Fekete István iránti ha­tártalan szeretete is kicseng a sorok között. A könyv egy­fajta életrajz is, amelyben az igazgatótanító Fekete Árpád­tól kezdve fián, a nagy írón, Fekete Istvánon keresztül is­merhetjük meg a somogyi kisközség életét. A göllei parasztember mindig szorgalmasan és kitar­tóan dolgozott. Ilyen harmó­niában és környezetben élt Fekete Árpád és családja. Fe­kete István eggyé vált a göllei parasztgyerekekkel, erkölcsi- ségben ettől nőtt jegenyema­gasra. A szülőfalu Fekete Ist­ván természet- és emberszere- tetének simogató bölcsője volt. Bármilyen messzire is vitte a sorsa, s temetkezett rá a múló idő, Gölle maradt számára az egyetlen hely a vi­lágban, amelynek feledhetet­len emléke békét, megnyug­vást, új erőt adott. Bodó Imrének az író özve­gyével történt levelezése, be­szélgetései során kiderült, hogy Fekete István számára a haza Somogyot jelentette. Bodó Imre emlékfüzetében levélgyűjteménye, illetve korhű újságidézetek alapján kíséri végig Fekete István munkásságát, egészen a halá­láig. A történet ezzel nem szakad meg, mert az író em­lékét őrzi a Fekete István Ba­ráti Kör, s az általa Dombóvá­ron alapított emlékszoba is. Az értékes - életrajzi regény­nek is beillő - anyagot leg­alább ilyen értékes, korabeli fényképanyaggal is illuszt­rálja. (p.teri) „Almasavas” eső hullott Képviselők továbbképzése Nap, mint nap hallani a környe­zetvédelem fontosságáról, s már az általános iskolai tan­tervben is hangsúlyos szerepet kap ez a témakör. Azonban nem sokat ér, ha csak beszélünk a problémákról és tennivalók­ról. Ezért is öröm, hogy döbrö- közi általános iskolások is be­kapcsolódtak abba a nemzet­közi környezetvédelmi prog­ramba, amit a Norvég Termé­szetvédelmi Társaság indított el és ebben az évben két fő rész­ből áll. A munka egyik része a savas eső program, amit az an­gol Watch szervezettel közösen dolgoztak ki a norvég szakem­berek, a másik pedig a zuzmó program, amit a Svéd Termé­szetvédelmi Társaság fejlesztett ki. A hetedikes döbröközi tanu­lók végezték el a megfigyelé­seket, illetve méréseket, amiket Európa szerte, egészen ponto­san kontinensünk 13 országá­ban szintén iskolás gyermekek bevonásával végeztek el. A gyerekek a program első részében a megküldött eszkö­zök segítségével mérték a le­hullott csapadék mennyiségét, és annak „pH” értékét, majd az adatokat rögzítették. így jutot­tak például ahhoz a meglepő adathoz is, hogy e hónap elején a Döbröközön hullott eső al­maié savasságú volt. A zuzmó program keretében pedig a döbröközi hetedikes di­ákok a nemzetközi program előírásainak megfelelően kü­lönböző fákat vizsgáltak meg,, s az azokon talált zuzmók fajtáit, valamint az egyes fajták meny- nyiségét is regisztrálták. * ni Hétfőn: testületi ülés Dombóváron Dombóvár Város Önkor­mányzati Képviselő-testü- lete november 20-án, vagyis jövő hétfőn, 15 órai kezdet­tel tartja következő ülését. Ezen több hangsúlyos napi­rendi pontot is megtárgyal­nak majd a városatyák. Egyebek mellett megvitat­ják a könyvvizsgálói pályá­zatokról, az önkormányzati intézmények biztosításáról, az intézmények alapító ok­iratairól szóló előterjeszté­seket is. Nem lehet azonban vitás, hogy a hétfői ülés két legfontosabb napirendi pontja az önkormányzat 1995. évi költségvetésének III. negyedéves teljesítésé­ről, illetve a város jövő évi költségvetési koncepciójá­ról szóló előterjesztés lesz. A Tolna Megyei Roma Kisebb­ségi Önkormányzatok tagjainak szervezett három napos to- .vábbképzésnek ad otthont Dombóvár e hétvégén. Ezzel folytatódik és egyben befejező szakaszához ér az idén már há­rom ízben megtartott, és a Fri­edrich Ebert Alapítvány által támogatott továbbképzési prog­ram, aminek tematikáját ezúttal a Tolna Megyei Vállalkozói Központ állította össze, egyez­tetve a Tolna Megyei Roma Ki­sebbségi Önkormányzattal és az említett alapítvánnyal. A korábbiakhoz hasonlóan a képzés ezúttal is ingyenes, va­lamint a rendezvény program­tervét kidolgozók a hétvégi szeminárium résztvevőinek in­gyen biztosítják a teljes ellátást és két éjszakára a szállást is. A feltételek tehát adottak ahhoz, hogy a dombóvári rendezvény sikeres legyen, s erre garancia a hasznos információkkal szol­gáló előadások sokasága is, amelyeken egyebek mellett szó lesz azon alapítványokról, ame­lyek a roma kisebbségi önkor­mányzatok és a kisebbségi civil szervezetek lehetséges forrásai, szakmai és pénzügyi támogatói lehetnek pályázatok útján. A képviselői továbbképzésen hangsúlyos témaként szerepel még a munkahelyteremtés, va­lamint a vállalkozóvá válás tá­mogatásának pályázati úton megteremthető hátteréről szóló előadás, amit dr. Brebán Valé­ria, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója tart a kép­viselőknek. A programból pe­dig nem marad ki ezek után az sem, hogy miként kell jó pályá­zati anyagot készíteni. ni Ma nyílik meg a dombóvári művelődési házban az a ki­állítás, amin az érdeklődők egzotikus hüllőket, óriás- és mérgeskígyókat láthatnak. Az egyetlen magyarországi magán terrárium Dombóvá­ron még holnap és holnap­után is megtekinthető na­ponta 9-től 18 óráig. r r r HIRDETÉSFELVEVŐ HELYEI Döbrököz Takarékszövetkezet Döbrököz 7228 Bognár és Tsa. Kft. Dombóvár Kórház u. 40. Garay Előd, Szekszárd Körösi Gs. S. u. 4. 316-932.

Next

/
Oldalképek
Tartalom