Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-08 / 211. szám
1994. szeptember 8., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Lelki környezetünk alakítói (6.) Szabadi Mihály visszatért Ebben a sorozatban olyan Tolna megyei illetőleg a régióhoz valami módon kötődő embereket - művészeket, lelkészeket, közéleti szerepvállalókat és magányos farkasokat - mutatunk be, akikre érdemes figyelni, mert - akarva vagy akaratlanul - jelentős környezetformálók. Szabadi Mihály nevét hallva nem csupán a népművelő berkekben köszönnek ismerősként rá megyénk, országunk határain belül és kívül, de azok is, akik a néptáncos rendezvények nézőiként tartanak emlékezetükben egy-egy alkalmat. Majoson kezdte pályáját, ahol tanítóként állt a falu lakói elé, aztán Szekszárdon a megyei tanács munkatársaként dolgozott, majd a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban végezte azokat a feladatokat, melyek által hírt, nevet szerzett egy fiatalokat foglalkoztató néptáncegyüttesnek és önmagának. Sióagárdi kötődése szülőkön keresztül nyúlik messze évtizedek távolába. A leányvári pincesoron nagyapjától örökölt tanyában beszélgetünk vöröslő- pörkölt és aranyló rizling mellett. — Történelemkönyvek vannak az ágyon általános iskolások részére. Mire készülsz? — Visszatértem. Óraadóként tanítok majd itt Sióagár- don. Az általános művelődési központ intézményvezetője vagyok, amióta megszűnt a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ funkciója. Tulajdonképpen besegítek itt az iskolában. — Azt mondtad, „visszatértem". Nagyobb hangsúlyt és kicsit tágabb értelmezést is hordoz magában. Nem jelentett törést lelki próbát, hogy egy megyei intézmény éléről vagy élvonalából egy nem túl nagy falu kultúrhá- zát kell irányítani? — Szívesen vállaltam és ma utólag is úgy látom hogy időben történt minden lépés. Azt a felgyorsult sodrást nem látnám magam körül szívvel-lé- lekkel. Tudomásul kell vennem azt is, hogy nem járt el az idő nyomtalanul. Azokkal, akik az általam megkezdett munkát folytatják én úgy érzem, jónak mondható kapcsolatom van. Ha hozzám fordulnak akármilyen kéréssel, állok rendelkezésükre. — Ez a pörkölt igencsak jóízű, magad főzted, a bort is saját kezelésedéi kínálod? Öröm ez számodra? — A főzéssel sok időt tudok és szeretek tölteni. Itt a Leányvárban különösen jól- esően fogyasztotta még mindig mindenki. Sajnálom, hogy nem követtem Bogár Pista példáját, aki a tanyájában vendégkönyvet rendszeresített. Itt is megfordult már sok nagynevű ember a táncos szakmából. Talán elég ha Rábai Miklóst és társait említem. Jókat ettünk, ittunk, beszélgettünk, így tettek elődeink is ... — Gondolom így lesz ez az utánam következő nemzedékkel is, hiszen hármasban beszélgetünk és a társaságban helyet foglal Mihály fiad is. Hirtelen több kérdés is fogalmazódik, de talán kezdjük időrendben. Leányvár: milyen történetek fűződnek ehhez a névhez? — Pontos levéltári kutatásokat nem végeztem, de a török időkig vezettek egy-egy mesét. Például, hogy a szultán itt. őriztetett leányokat... Kedvelt helye volt és maradt a sióagárdiaknak. Ahány ház van a faluban szinte ugyanannyi pincét lehet itt találni. Valamikor sokkal jobban vigyáztak a környezetre. Éppúgy rendben kellett tartani a pincék, tanyák tájékát, mint otthon a faluban a házak előtti utcaszakaszt. Most szinte elszégyellem magam, hogy milyen gazdátlannak tűnik némelyik. Sokkal jobban ki kellene használni ezt az adottságot az idegenforgalomnak. Minden megvan itt, amitől jól érzi magát a hazánkkal ismerkedni akaró külföldi vagy belföldi érdeklődő. — Pár esztendeje Sióagárdon egy régi hagyományt elevenítettél fel: az aratónapot. Ebben számomra az volt a nagyon rokonszenves látvány, hogy a falu ap- raja-nagyja felvonult a szokásnak megfelelően. Köztük ott volt alkalomhoz illő öltözetben a polgár- mester és sok más vezető beosztású ember. Összefogás jellemzi ezt a községet, vagy csak akkor az egy alkalomra sikerült így? — Ha nem is általánosítható - mert ugyan hol lenne arra példa, hogy egy egész falu egyet akar de jól láttad, valóban mozdultak azok, akik formálják a helyi közéletet. Vannak erjesztő, élesztő emberek, akikhez bármikor fordulhatok kéréssel, mindig örömmel jönnek. Most nem említek neveket, de vannak szép számmal. Gondolok itt a csoportokra, akik báboznak, hímeznek, táncolnak. Az ő közvetlen családtagjaikra, akik ha nem is támogatják, de nem gátolják az ő tevékenységüket, amivel a falunak szereznek jó hírt. így aztán sok- szorozódik az a szám, ami hullámzik, gyűrűzik, újra és újra megárad. Ebben ez a nagyszerű, hogy minden korosztályra hat. A gyerek örömteli munkáját figyeli a szülő. Amikor a nagymama veszi magára népviseleti ruháit, akkor az unoka láthatja annak büszkeségét. — Mit tud tenni a falu ezért a büszkeségért? — Néhány évvel ezelőtt jött létre a Sióagárdért Alapítvány. Ez megint jelzi a megmaradásért való igényességet. Talán a tanári karban a családi háttérben keresendő mindaz a tennivaló, ami pl. a sióagárdi ember öntudatát érleli és határozott alapokra helyezi. Vállalni a környezetet ahova született, feltárni annak értékeit, azokat gyarapítani és őrizni! Ha ez a népi kultúra, akkor azon belül kell a legtöbbet tenni! Ha mezőgazdasági termelés, akkor ott! Bár nem tudom, hogy pl. a mezőgazdaságból mit lehet még kihozni, mert minden társadalmi rendszernek megadta a legtöbbet. Mindig abból préseltek ki mindent és az ipar nem tudott fölmutatni gazdaságot megmentő eredményeket sem. Szóval az alapítványunk eszköz lehet és lesz abban, hogy Sióagárd fejlesztése adott területen megoldást nyerjen. Oktatás és kulturális élet összekapcsolva jelentheti, jelenti mindazt, ami szabad úton halad, és a falu jövője szempontjából kér nagyobb figyelmet. Ennek vannak lelkes támogatói, szorgalmazói akikkel nagyon jó együtt gondolkodni és dolgozni. Ilyen vonatkozásban is igaz a személyes példa, a szubjektum szerepe és annak vállalása. * Talán nem belemagyarázás, hogy mindez mennyire hat a testi lelki környezetre, nem kimondottan az egyes ember esetében, vagy a csoportokéban, de a tágabb közösségére, az egész községére, és ezáltal hat az érdeklődő idegenekre, akik a falu ünnepein megfordulnak. Sióagárdon, ahová Szabadi Mihály aktív akarással visszatért, Mihály fia választott mestersége is meghatározó. Különösen nagy szerep jut így szüret táján a kádároknak. Az ifjú Szabadi Mihály még azoktól a mesterektől tanulhatta a kádárság alapfogásait, akik nem pusztán az ész diktálta mozdulatokat hajtják végre pontosan, de a szívnek is tárnak teret, megszerezve annak a maga örömét. Az idősebb Szabadi Mihály éppen a mesterségen keresztül jutott egy újabb kifejezési eszközhöz. A fafaragás művészi szinten való művelése ad kevésbé nyugodt lelkének szomjat oltó kutat. Kevés szavakkal megérti egymást apa és fia. Az ifjú a tánc elevenségét örökítő gesztusokat kamatoztatja éppen a bogyiszlói együttes munkájában aktív közreműködőként is. Judit középső gyermekként tanári diplomája felhasználásával ugyancsak gyakorolja ezt. Itt nem zárul le a beszélgetés, csak kis időre szakad meg. Hallhatunk még Szabadi Mi- hályról, aki szülőfaluja iskolájának katedrájáról is hirdetheti környezetformáló hitét. Bizonyságot tehet meggyőződéséről, mely elkötelezettségével mások példája lehet, nem a Sió-mentén, de a Duna árterének nemzeteket összemosódó sodrásában is. Decsi Kiss János Fotó: Gottvald Károly A parkett közepén az ismert koreográfus Számítógépen a gólyafészkek Számítógépes nyilvántartásba veszi Nógrád településeinek gólyaállományát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportja. A nyilvántartás alapja az a nemrég befejeződött állományfelmérés, melyet az egyesület tagjai az általános iskolás diákok segítségével végeztek. A számlálás szerint becses gázlómadarainknak jó évük az idei: nemcsak több a tavalyinál a „gyermekáldást" vállaló párok száma, hanem a korábbi 2-3 helyett a fészkek zömében négy fiókát nevelnek a szülők. Ez arra készteti a madárvédőket, hogy jövő tavaszra kissé javítsák a gólyák „lakáshelyzetét": az egyesület - az ebben eddig is szerepet vállaló Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt.-vel közösen - újabb fészektartó kosarakat szeretne kihelyezni a villanyoszlopokra. Az új fészkek építésére ezzel elsősorban az Ipoly-menti falvakban kínálnak alkalmat a gólyáknak, ahol az élőhely a meglévőnél több költőpár eltartására alkalmas. A nyilvántartásba vétellel egyidőben az egyesület valamennyi gólyafészket táblával jelöl meg, rajta a fészek azonosító számával, valamint az egyesület nevével, címével, hogy a gólyacsaládok megfigyelésében, védelmében segítséget vállaló helybeliek minden rendkívüli eseményről értesíthessék a madárvédőket. Nem túlzás a gólyákkal szembeni aprólékos gondoskodás, hiszen számuk Európa-szerte csökkenőben van. Egy-egy viszonylag kedvező évtől eltekintve az élőhelyek csökkenése Magyarországon is veszélyezteti e szívünknek különösen kedves madarat. S jóllehet fészkelését segítik a természet- védők, igazi védelmet az élethelyek megóvása jelent számukra. (MTI) Védett növények Olasz müge (Asperula Tavrina ssp. Levcanthera) Nálunk hegyvidéki szub- mediterrán elem, amely legészakibb előfordulását a Mecsekben éri el. 10-20 cm magas, levelei 1-4 cm szélesek, to- jásdadok, vagy tojásdad-lán- dzsásak, pillás élűek, fonákjukon gyengén szőrösek, négyesével állók, erről a tulajdonságáról nagyon könnyű megismerni és megkülönböztetni a nálunk oly gyakori szagos mügétől. Apró virágai végálló csomókban helyezkednek el, vékony tölcséresek, 1,5 ' cm hosszúak. Virágzása április-májusban figyelhető meg. Védett növény, eszmei értéke 2000 forint. Megyénkben csak a Váralja környéki erdőben ismert az előfordulása. Különösebben nem veszélyeztetett faj, de mivel egy érdekes déli eleme flóránknak, mindenképpen védelmet érdemel. Veszélyeztetni csak a tarvágásos erdő-1 gazdálkodás képes. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor „Keressük egymást!" Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írja rá: „Keressük egymást!". Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. Az „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemutatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolat- teremtéshez. Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjon a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelét a jelige tulajdonosához. Jelige: „Meglátni és megszeretni" 25 éves, csinosnak mondott, 170 cm magas lány vagyok. Egyedül nevelem 1 éves kisfiámat. Romantikus, hűséges, türelmes típusú vagyok. Káros szenvedélyem nincs. Szeretnék megismerkedni olyan férfival, aki őszinte, vidám, szeret kirándulni, szereti a társaságot, de azért egy lakásban sem érzi magát bezártam Várom annak a 30 év alatti magas férfinak a kézzel írott levelét, akinek hiányzik életéből a család, a gyermekzsivaj. Jelige: „Őszirózsa II." Barna hajú és szemű, 48 éves (176/80) asszony vagyok. Falusi házban, egyedül nevelem kiskorú gyermekemet. Szeretem a természetet, utazást, kertészkedést. Keresem azt a hasonló érdeklődésű, 50-53 éves férfit, akinek életéből hiányzik az igazi társ. Jelige: „Mindennek tudok örülni" 62 éves (165/72), nyugdíjas férfi vagyok. Természetem csendes, nyugodt, szemlélődő. Érdekelnek a világ dolgai, kedvenc TV-műsorom a híradó. Szeretek dolgozni a kiskertemben. Egyre nehezebben viselem a magányosságot. Hasonló adottságokkal és érdeklődéssel rendelkező asszony ismeretségét keresem. Pollenjelentés Lapunk megkapta az ÁNTSZ megyei intézetének pollen- és spórajelentését, melyet most közzéte- szünk. Az elmúlt héten - augusztus 29-e és szeptember 4-e között - az igen agresszív allergén parlagfű extrém csúcsot ért el, közel 1000 pollen/m3-es értékkel. Az esőzések hatására aztán lecsökkent ez a mennyiség a harmadára, negyedére. Hasonlóképpen visszaesett az Al- ternária gombaspórák száma, míg más spóráknál a stagnálás volt jellemző. „Lentről" mindent látni • Űrhajósok a környezetvédelemért A Nemzetközi Űrhajósszövetség Moszkvában ülésező X. kongresszusának résztvevői az ENSZ-hez és az UNESCO-hoz intézett felhívásban szorgalmazták, hogy kezeljék kiemelt környezetként a világon egyedülálló természeti kincset képviselő Bajkál-tavat és találjanak megoldást a tó megőrzését célzó gazdasági háttér megteremtésére. A kongresszuson ott volt Farkas Bertalan magyar űrhajós is, aki elmondta, hogy 1985-ben, Párizsban alakult a 26 ország több mint 200 űrhajósát tömörítő szervezet, amely minden évben máshol ülésezik. Ö egyébként ötödik éve tagja a kongresszusok között a szervezet ügyeit intéző bizottságnak. Céljuk, hogy a jövőt tervező politikusok és szakemberek figyelmét felhívják a világ problémáira. Á mostani, oroszországi tanácskozást az első űrhajós, Jurij Gagarin születésének 60. évfordulóján tartották, s annak jelmondata az űrkutatás és a környezetvédelem kapcsolata volt. A űrhajósok a moszkvai megnyitót követően a Bajkál-tóhoz is ellátogattak. A világ édesvízkészleteinek 20 százalékát, Oroszország készleteinek pedig 80 százalékát tartalmazza az 1600 méter mély tó. A környezetszennyezés által veszélyeztetett Baj- kál-tó megmentése nemcsak Oroszországnak fontos, hanem az egész világnak. A tó számtalan érdekességet rejt. Mintegy 6-7 méter a fenék üledékvastagsága, s az üledék tartalmazza mindazt, ami az evolúció során végbement. Föltérképezése sok információval szolgálhatna. A tó környékén mintegy 1800, a világon egyedülálló növény- és állatfaj él. Az elsődleges cél a kiemelten védett övezetek megőrzése - itt és a Föld más tájain - az emberiség számára. A Bajkál-tó jövője kérdéses, a cellulóz- és vegyiüzemek víz- és levegőszennyezése miatt. Ráadásul az elmúlt évtizedekben épített víztározók okozta másfél méteres víz- szintingadozás veszélyezteti a halállományt. Farkas Bertalan elmondta, hogy a világűrből mindezt, mindent lehet látni. Megállapítható például, hogy Magyarországon, Paks közelében mennyivel magasabb a Duna vizének hőmérséklete, mint másutt. Űrhajósunk azt is elmondta, hogy őt bízta meg a kongresz- szus a globális erdőállapotfelmérés és erdővédelem programjának nemzetközi együttműködés keretén belüli összehangolásával. Szerepel ebben a programban Olaszország, Svájc, Ausztria, Magyarország és a volt Jugoszlávia erdőinek állapotfelmérése, amely egyben részét képezheti az Alpok-Adria programnak. Sajnos az űrhajósz- szövetségnek nincs pénze az egyes programok finanszírozására, csak a közös véleményformálásra és a figyelemfelkeltésre összpontosíthatnak. Az erdők állapotának felmérését például egy francia cég, illetve a Természetvédelmi Világalap (WWF) szponzorálja. Szóba került az is a kongresszuson, hogy egy olyan űrállomást kellene a világűrbe juttatni, amely kifejezetten környezetvédelmi céllal működne.
