Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-27 / 227. szám

1994. szeptember 27., kedd MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 A Bagoly gondjai Másodízben gyűltek össze A megyeszékhely egyik színfoltjának számít a napi 24 órán át nyitva tartó Bagoly ABC. Nem kell izgulni, ha va­lami fontosat kifelejtettünk a bevásárláskor, vagy váratlan vendégek állítanak be. Szá­míthatunk a Bagolyra. A gond csak az, hogy az éjjel-nappali nyitva tartásnak nemcsak elő­nyei, hátrányai is vannak. Az üzlet tulajdonosa, Acélosné Solymár Magdolna most el­szánta magát arra, hogy va­lami megoldást keressen s sokszor áldatlan állapotokra. — Mi az, ami a legtöbb gon­dot okozza a boltnak? — Könnyű a válasz, a gon­dot az a 10-15 ember jelenti, aki esténként letáborozik az üzlet előtt, mondanom sem kell, ritkán józan állapotban, randalíroznak, hangoskod­nak, néha verekednek is. Minden tiszteletem a környék lakóié, akik hősiesen elviselik ezt, de sokáig már nem tudjuk eltűrni ezt a garázda bandát. Arról nem is szólva, hogy elri­asztják a vásárlókat, sokszor látom, ki sem szállnak az au­tóból, visszafordulnak, ami­kor észreveszik ezt a csapatot, akik este-éjjel előttünk gyűl­nek össze, mert csak mi va­gyunk nyitva. — Semmit sem lehet ellenük tenni? — Gyakorlatilag szinte semmit. Ha randalíroznak, kihívjuk a rendőrséget, elkül­dik őket, de egy óra múlva már megint ott vannak. A má­sik, és nyitás óta állandó gon­dunk a lopás. Notórius tolva­jok látogatják a Baglyot, nem véletlen, hogy megszüntettük az önkiszolgáló rendszert. Lopni azért így is lehet, teszik is szünet nélkül. Eleinte szor­galmasan írogattam a jegyző­könyveket, feljelentéseket, szabálysértési tárgyalásokra jártam, ami semmi ered­ményre nem vezetett. Ezek az emberek hivatalosan nem rendelkeznek jövedelemmel, illetve annyival, hogy be le­hetne hajtani rajtuk az okozott kárt. Csak azt nem tudom, hogy amikor kivételesen fi­zetnek is, honnan szedik az ötezreseket? Ebben a légkör­ben nem lehet azon csodál­kozni, hogy állandóan cseré­lődnek az alkalmazottak. Ha csak szólni merünk, minősít­hetetlen hangnemben vagdos­sák a fejünkhöz a trágárságo­kat, fenyegetnek minket. — Milyen megoldást tart el­képzelhetőnek? — Csak összefogással le­hetne eredményt elérni. Vé­leményem szerint be kellene szállnia a kérdés megoldásába rajtunk kívül a múzeumnak, a Művészetek Házának, a Ge­menc Szállónak és az önkor­mányzatnak, az utóbbinak ha­tóság minőségében, s együtt kellene tartani egy éjszakai biztonsági őrt, aki megakadá­lyozná ennek a garázda csa­patnak a randalírozását. Meg­győződésem, hogy a Bagolyra szüksége van a város lakossá­gának, s ha megszűnne, nem a banda sínylené meg, hanem a tisztességes vásárlók, s hi­szem, hogy ők vannak többen. venter Véradónap Kaposszekcsőn A Tolna Megyei Önkor­mányzat Kórházának Vért­ranszfúziós Állomása önkén­tes véradónapot tart Kaposz- szekcsőn, a sportcsarnokban szeptember 27-én, 10-16 óráig. A Kaposszekcsőn és környék településein - várják a jágóna- kiakat is - élő önkéntes vér­adókat sok szeretettel várják a véradás szervezői, a vöröske­reszt, valamint a vértranszfú­ziós állomás munkatársai. Szüreti „Hozam” Megjelent a Hozam című gazdasági magazin idei 6. száma, amely a közelmúltban lezajlott Szekszárdi Szüreti Fesztiválhoz kapcsolódó gazdasági szakmai programok - II. Vállalkozásfejlesztési Szakmai Na­pok, Alisca Expo '94 -jegyében szerkesztetett meg. Ennek megfelelően interjút olvashatunk benne ezen rendezvények több résztvevőjével, így Lengyel Lászlóval, a Pénzügykutató Rt. elnökével, Soós Károly Attila államtitkárral, dr. Solymosi Józseffel, a Tolna megyei Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány kuratóriumának nemrég leköszönt elnökével, Pál Imrével, a Falusi Turizmus Országos Szövetségének elnökével. Több írás kapcsolódik a szürethez, pontosabban a szekszárdi borok­hoz, neves helyi borászokhoz. így például portrét olvashatunk Vész- tergombi Ferencről, a '93-as év borászáról. Természetesen nem hiányozhatnak az újságból a vállalkozóknak szóló hasznos információk, a pályázati lehetőségek ismertetése sem. A Tolna Megyei Vállalkozói Központ gazdasági magazinja ezúttal is sok érdekes és hasznos olvasnivalót tartalmaz. Ismét egy „csendes" szirénapróba A jel kiment, de nem vált hanggá Mint ismeretes, a közel két­száz szirénából álló riasztó- rendszer) már a pártállami időkben is létezett a Paks kö­rüli 30 kilométeres zónában, csak akkoriban nem engedé­lyezték a hangospóbákat, mondván, hogy minek rio­gatni a lakosságot. A csendes­próbákon, „morgópróbákon" minden flottul ment - az ak­kori nyilatkozók szerint. A rendszerváltást követően az­tán változott a szemléletmód, tavaszi és őszi hangospróbát rendelt el a köztársasági meg­bízott - dr. Bőgner Miklós ál­lamtitkár - minden évben. Ezeken már nem lehetett oly könnyedén elkönyvelni a si­kert, mert sok volt a fültanú. Az első igazi szirénapróbán, 1990-ben ki is borult a tinta­tartó. Az emlékezetes kudar­cot követően négy, viszonylag eredményes kisérlet követke­zett, melyeken a megszólalási arány 90 szálék körül moz­gott. A hatodik hangospóbára tegnap került sor, aminek a végeredménye igencsak el­szomorító. Baj lenne, ha baj lenne. Mert a 128 Tolna me­gyei szirénából mindössze 84 szólalt meg. (A rendszerhez tartozik még 6 Fejér és 49 Bács megyei készülék is, melyek mindegyike működött.) Pintér László ezredes, a polgári védelem megyei pa­rancsnoka elkeseredetten ösz- szegezte a történteket: — Megrendeltük, kifizet­tük a riasztó hálózat felkészí­tését a Dédász-nál, ami közel 1 millió forintba került. Ezért nehezen érthető ez a vég­eredmény. Azt mondják, hogy „ami elromolhat, az el is rom­lik", és tovább kell korszerűsí­teni a rendszert. Kiment a jel, mégsem szólalt meg, például Szekszárdon egyetlen egy szi­réna sem a 21-ből, mert az alállomás nem kapcsolt fel. Tényleges veszély esetén ezt magyarázgathatnánk az em­bereknek . . . Az államtitkár úr 48 órán belül kivizsgálást és jelentést kér az áramszolgálta­tótól, a hiba okáról. Paluska Zoltán a Dédász he­lyi üzemigazgatója így véle­kedett: — A hangfrekvenciás ri­asztó rendszert, az átviteli utat, mindennap ellenőrzik a szakembereink. Ez egy olyan hiba volt, ami most jött elő. Egy elektronikus kártya rom­lott el a szekszárdi adóberen­dezésnél, ezért az nem adta ki a parancsot, s így némák ma­radtak a megyeszékhely, Tolna, Medina és Szedres szi­rénái. A baj okát megtaláltuk, a javítás már meg is történt. Wessely A mentálhigiénés nővérek kommunikációelméleti előadáson vettek részt Tegnap délelőtt kezdődött - a tavalyi hasonló rendezvény után - immár másodízben megrendezésre kerülő mód­szertani hét a Tolna Megyei Önkormányzat Módszertani Otthonában Gyünkön. A rendezvény - mely az ok­tóber elsejei idősek világnap­jához kötődik - első napján a mentálhigiénés nővéreknek tartott előadást a kommunkiá- cióelméletről dr. Török Iván a salgótarjáni Népjóléti Képzési Központ igazgatója. A szakmai napon a Tolna Megyei Önkormányzat és te­lepülési önkormányzatok által fenntartott intézmények, 10 idősek otthonának, valamint két-két rehabilitációs intézet, fogyatékosok otthona, és pszi­chiátriai betegek otthonának mentálhigiénés, vagyis lelki egészségvédelemmel foglal­kozó munkatársai voltak je­len, összesen harminchatan. A rendezvény célja elsősor­ban a szakmai segítségadás volt, éppúgy, mint a mai, il­letve holnapi előadásoknak is, amiket a főnővéreknek, illetve az intézmények vezetőinek tartanak. Mint megtudtuk a mentál­higiénés nővérek tevékeny­sége igen szerteágazó és egy­ben munkájukat az is megha­tározza, hogy milyen intéz­ményben dolgoznak. Felada­taikhoz tartozik például a gondozottak egyéni, kis- és nagycsoportos foglalkoztatása akár terápiás, akár kulturális céllal. Hivatásuk gyakorlásá­ban pedig fontos szerepet ját­szik a kommunikáció, ezért nem véletlen a számukra tan» tott előadás témája. Érdekesség, hogy tavaly még nem vett részt a módszer­tani héten a decsi református egyházközség szeretetottho­nának képviselője, aminek az az egyszerű magyarázata, hogy akkor még nem is léte­zett. A módszertani hét zárása­ként kerül majd sor csütörtö­kön a lakók napjára, ami a Tolna megyei ápolást és gon­dozást nyújtó intézetek és re­habilitációs intézetek kultúrá- lis bemutatójával kezdődik majd és bálái ér véget.-nagy­-fotó:éG­Erdó tulajdonosok figyelmébe (1.) Vagyonarányos szavazás (Folytatás az 1. oldalról.) Az előzőekből következik, hogy az erdőtulajdonosok tár­sulására, a közös erdőgazdál­kodó szervezet kialakítására elsősorban a hat hektárt meg­haladó, több személy tulajdo­nában lévő, természetben ösz- szefüggő magánerdők eseté­ben általában szükség lesz.-— Hogyan valósítható meg a társulás? — A társult erdőgazdálko­dás szövetkezeti keretek kö­zött, vagy erdőbirtokossági társulati formában valósítható meg a tulajdonosok aktív köz­reműködésével, kivétel a né­hány rokon vagy családtag közös tulajdonában lévő erdő, ahol a közös képviselő a kor­látlan és egyetemleges kárfele­lősséget vállalja. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdések hosszú távra szólnak, a rossz dönté­sek következményei nehezen és hosszú távon hozhatók helyre. Ezért indokolt, ha a döntésekben a vagyonarányos szavazati elv érvényesül. Az erdőtulajdonosok számára ezt a lehetőséget a társulati tör­vény biztosítja, a szövetkezeti nem. így azokban az esetek­ben, ha a magánerdőgazdál­kodás nem egy tőkeerős, szé­lesebb körű termelő és vállal­kozó tevékenységet folytató szövetkezet keretében folyta­tódik, hanem önálló szövetke­zeti keretek között, akkor a közös erdőgazdálkodásra a társulati forma ajánlható. Ott, ahol a magántulajdonba ke­rült, volt állami erdők új tulaj­donosai nem haszonbérbe adással, hanem saját maguk által létrehozott tulajdonosi szervezet keretében kívánják erdejüket hasznosítani, az er­dőbirtokossági társulat létre­hozása elkerülhetetlen lesz. Ugyancsak ezt a szervezeti formát kell létrehozni olyan esetben, ahol a szövetkezet végelszámolás, felszámolás során megszűnt. Ahol a volt részaránytulaj­donosok hoznak létre erdőbir­tokossági társulatot, különö­sen célszerű, ha egy község­ben az összes volt szövetke­zeti erdőre egy társulatot hoz­nak létre - a kiadott kisebb er­dőfoltok kivételével, melyek a kialakuló paraszti magángaz­daságok részei lesznek - hi­szen sorsolással egymástól kü­lönböző értékű erdőkre elkü­lönülni igazságtalan és ellen­ségeskedések forrása lenne. A törvény lehetővé teszi, és nem lehet kizárni azt az esetet sem, hogy azokban a községekben, városokban, ahol meghatá­rozó lesz a társulati erdőkeze­lés, a jogi személyek a telepü­léseken lévő kisebb erdeiket a társulat használatába adják. — Melyek a társulat-alapítás gyakorlati teendői? — A társulat-alapítást a tu­lajdonosoknak kell kezdemé­nyezni és végrehajtani. Az első, és sok esetben igen nehéz feladat, az erdőtulajdonosok közötti kapcsolat megterem­tése, az előzetes névjegyzék és földrészlet jegyzék összeállí­tásához. Célszerű községen­ként egy előkészítő bizottsá­got létrehozni, munkájukat segítheti a polgármesteri hiva­tal földügyekben járatos szak­embere. Ezután hívható össze az alakuló közgyűlés, mely­nek feladatait a törvény szabá­lyozza. Ügyvédi közreműködés szükséges a cégbírósági be­jegyzéshez. Természetesen társulatot csak az ingatlan­nyilvántartás szerinti tulajdo­nosok alapíthatnak, ezért a tu­lajdonviszonyok rendezése nélkül erre nincs lehetőség. Ezért szükséges, hogy az adás-vételek és egyéb tulajdo­nátruházási jogügyletek mie­lőbb lezárásra kerüljenek. Sorozatunkat a következő lapszámunkban folytatjuk. Leveleiket, kérdéseiket a té­mával kapcsolatban várjuk. mauthner HÍREK A MEGYÉBŐL Nyugdíjasok figyelmébe Mint azt a szervezők jelezték a nyugdíjasok Ki Mit Tudjára nem október elsején, hanem másodikén / vasárnap/dél­után kettő órai kezdettel ke­rül sor Szekszárdon a műve­lődési központban. Testületi ülés Dombóváron Dombóvár Város Önkor­mányzati Képviselő-testülete szeptember 29-én, csütörtö­kön tartja soron következő ülését délután öt órától. Az ülés napirendi pontjai kö­zött szerepel egyebek mellett a fogorvosi szolgálat, és a védőnői szolgálat kiválási kérelme a városi kórház köte­lékéből, a Móra Ferenc Álta­lános Iskola igazgatói állá­sára kiírt pályázat elbírálása, Dombóvár város intézmé­nyeinek felújítása és az 1994/95-ös infrastruktúrális beruházások. Az ülésen tár­gyalják még a dombóvári vá­rosatyák az egyetemi illetve főiskolai kollégiumi férőhe­lyek kijelölési jogának meg­vásárlását és a városi piaccal kapcsolatos elképzeléseket is. Elkészül a templomóvó támfal Várhatóan e hét végére elké­szül az a támfal, amit az ud­vari katolikus templom föld­mozgások miatti károsodá­sának kiküszöbölésére kezd­tek építeni szeptember ötö­dikén. A munkákat a Pécsi Püspökség szakembereinek irányításával a helyi önkor­mányzat közhasznú munká­sai végzik. Orosz művészek a szekszárdi ZUG-ban Az orosz mozaikszó a NŐM jelentése Nemhivatalos Ifjú­sági Szerveződés. A csoport 1987-ben alakult, s nevük ek­kor még politikailag is kihí­vónak számított. A többhe- lyütt - így már a budapesti Ti­los az A-ban, Svájcban, Cseh­országban, és Franciaország­ban is - ismert, s ünnepelt csoport színpadi produkciója lenyűgöző. Áz énekes Andrej Kagagyajev és a szinte kizá­rólag pantomimmel dolgozó „dublőrje" az orosz vásári hagyományokban gyökerező „komédiát" adnak elő, amelyhez a hangszeresek nem csak professzionális tu­dással előadott szólamaikat társítják, hanem időről időre epizódszerepekbe kevered­nek. Ezt a produkciót láthat­ják azok, akik október 4-én este fél kilencre ellátogatnak a szekszárdi ZUG-ba. Emlékezés az aradi vértanúkra Október hatodikán délután öt órakor a bonyhádi Kálvá­ria dombon, a Perczel sírnál Solymár Imre helytörténész tart megemlékezést az aradi vértanúk emlékére. Szotyolaszezon (Folytatás az 1. oldalról.) A KSZE ezügyben legilleté­kesebb vezetőjétől, Kovács Bé­lától megtudtuk, hogy cégük mintegy 100 termelővel kötött termeltetési szerződést, közöt­tük szerepelnek nagyüzemek és magángazdaságok is. Part­nereik mintegy 10-11 ezer hektáron termeltek idén nap­raforgót, ami az összes Tolna megyei szotyolaterület mint­egy felét teszi ki. A betakarí­tási periódus csapadékos idő­járása (elhúzódó aratás) miatt végleges terméseredmények­kel ő sem tudott szolgálni, azt mindenesetre elmondta, hogy a megye harmadik legfonto­sabb növényének 2 tonna/ hektár körüli - termelőik által elért - átlageredményét nem tartja rossznak. Hasonlóképp vélekedett az árat döntően be­folyásoló olajtartalomról, ami szerinte szintén kedvező mér­tékű lesz, átlagosan 46 % kö­rül mozog majd, ám jelenleg még folynak az ezirányú la­borvizsgálatok. . A betakarított ipari célú napraforgó további útja a ha­zai feldolgozóiparba (Cereol), illetve export termékként kül­földre vezet. Azok a termelők, akik minél kockázatmente­sebben szerettek volna bevé­telhez jutni, kamatmentes elő­finanszírozással, szerződés­ben meghatározott eladási árért termeltek. Ám volt, aki úgy ítélte meg, hogy vállalja a bizonytalanabb, de magasabb árral kecsegtető exportot. Hogy kinek volt „igaza", il­letve összességében mennyire volt jövedelmező idén a nap­raforgótermelés, az az elkö­vetkező néhány hétben derül csak ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom