Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-20 / 271. szám
12 KÉPÚJSÁG G . Kis * feneráció * fjúsági oldal «•* Törd a fejed! Két héttel ezelőtti felvételünk egy rézfúvós hangszer (tuba) billentyűit ábrázolta. Nagy örömünkre sok megfejtés érkezett, a helyesen válaszolók közül a szerencse Dávid Tímea aparhanti olvasónknak kedvezett. Nyereményét postán küldjük el. Aki kitalálja, mit ábrázol Ótós Réka fenti képe, két hét múlva tudja meg a megfejtést. Körkérdés Mi jut eszedbe erről a szóról: játék? — Móka, kacagás. Valamiféle közös szórakozás. — Hétfőn játszottam egy jó kártyapartit. — Kedves szó. Szórakozás, pihenés. Minden életkorban szükség van rá. — „A játék véget ért veled" Edda. — Szex. Erotika. (Előjáték.) — A szabályok szigorú betartása. Nem úgy, mint az életben. — A szabadidő hiánya miatt már alig emlékszem, mikor játszottam. — Fantázia kell hozzá és társaság. — Az unokatestvéremmel játszottam a kiskutyákkal. — A gyermekkorom. A homokozó és a dömperem. — Egy agyrázkódás plusz egy betört orr! — Unalom ellen talán jó. Tévé, telefonos játékok. — „Mi csak játszani jöttünk a földre... Deák Bili Gyula száma. Party Kedvenc hirdetésem - a Whiskas-macska, a Persil és a szárnyas betét mellett - nem olyan rég ütötte meg a szemem. Csillagokat is láttam, mit mondjak! Arról tájékoztatott ez a nagyvonalú, magabiztos szövegese, hogy ha valamicskét is adok magamra, hát akkor egy bizonyos céggel szerveztetem meg a PARTY-mat! Ez eddig rendben is volna, hiszen a francnak van kedve egy-egy házibuli alkalmából naphosszat kenegetni a zsíros kenyereket, meg az örökös szódacsinálást se győzi az ember. Valóban. Az persze már más lapra tartozik, hogy az ország lakosainak nagyobbik része lassan már a „szalonna vagy töpörtyű" dilemmáján mélázik gyakorta. De hát mi akartuk annak idején, hogy szárnyaljunk a szociális piacgazdasági) irányába. Jó hosszú röppálya, tudom, és a jószándékot sem szabad kétségbe vonni, hiszen ki merné állítani, hogy lánglelkű vezetőink nem a nép (bocs: a NÉP) sorsának jobbításán fáradoznak — A lábfájásom. Véletlenül belerúgtam valamibe játék közben. — Egy hónapja játszottam Ki nevet a végén?-t. — Gyakran játszom. Kell. Ha nem tudsz, régen rossz! — Kiskoromban babáztam. — Nincs időm játszani. — Vannak vesztesek és győztesek. Ezért az Élethez hasonlít. Fontos! — Biliárdoztam a haverokkal. — Amőba! Mindig, ahol és amikor csak lehet. — A mozgás öröme. Foci, kézilabda. * — Engem a játék átsegít a nehéz dolgokon. Nyeremény. Küzdés! — Nekem a sport jut az eszembe, és a szabadidő. — Elbújok a külvilág elől. Kellemes időtöltés. — „Az ember csak akkor játszik, amikor a szó teljes értelmében ember - és csak akkor ember, amikor játszik." (Schiller) (A Csapó Híradó nyomán.) folytonvást? De mondom, nem ezen akadtak fenn „bús nagy szemeim". A PARTY (nem ám fogadás, buli, rendezvény), szóval a PARTY attól lesz igazán (Amerikában) PARTY, ha fellépnek a PARTY alkalmával ismert művészek is. így buzdított a hirdetés. Mi tagadás, ezen egy kissé elszörnyülködtem. Mert rendben, hakni eddig is volt, lesz is. De hogy most már házhoz járnak bohóckodni a valóban közismert „művész" uramék és „művész" asszonyomék, hát az már durva egy kissé. Ezen „művészeket" pediglen nem szabadna elítélni. Milliomosék ezért fizetnek (francba a színházjegyekkel), hát ezt csinálják, kiszolgálják őket. Elhivatottság? A szakma, a hivatás szeretete, tisztelete? Ugyan, abból nem lehet megélni! (Persze ilyen dolgok nemcsak művészekkel történnek. Nem oly rég találkoztam egy orvossal, aki „mellékesen" biztosítási ügynök is, és egy polgármesterrel, aki szintén ezt a mellékfoglalkozást érezte szívéhez legközelebb állónak.) A régi nagy rockegyűttesek ( HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. november 20., szombat Önéletrajz 32. A nagyanyó és jómagam megnyugodva' konstatáltuk, hogy a csodaszer működik. Mostmár csak az volt hátra, hogy az abszolút hatásos szerelmi löttyöt feltűnés nélkül beadagoljam imádottamnak. Bár reszkettem a türelmetlenségtől, a nagyi meggyőzött, hogy jobban tesszük, ha várunk egy kicsit az akcióval, nem árt ugyanis, ha még a gyanú árnyékát is elkerüljük. Hogy türelmetlenségemet csillapítsam, Töcök és Pupus haverjaimmal - akikkel időközben kibékültem - valami igazán kreatív foglalatosság után nézzünk. Erre jó alkalmat szolgáltatott, hogy kis falunk újabb lépést tett a civilizáció csúcsaj felé - pénz érkezett a megyétől, hogy a faluban kiépülhessen a vízvezeték. Eddig ugyanis kizárólag utcai kutak szolgálták a helyi lakosságot. A fejlesztés első ütemében valami mérő-emberek érkeztek, akik kijelölték a jövendő vízvezeték helyét, bejárták a házakat, s ott is méricskéltek, jelölgettek. A fejlesztés második ütemében munkások érkeztek, szerszámokkal felpakolva. Első útjuk a „Tök jó!" nevű kocsmába vitt, ahol alaposan felkészültek a nehéz fizikai munkára. Azon a napon aztán már nem is csináltak mást. Bözögi bácsi, a kocsmá- ros, később elárulta, hogy a Vihorlát Eugénről elnevezett brigádnak sikerült egy nap alatt eltüntetnie a falu egy hónapra előirányzott italkészletét, úgyhogy sürgős pótrendeléseket kellett eszközölnie. Ezt persze kevéssé bánta. A fejlesztés következő fázisában a bágyadt őszi napsugarak fényénél elkezdődött az áskálódás a falu főutcáján. Törökkel és Pupussal ámulva állapítottuk meg, hogy a munkások zöme csak metil-gyö- kök (alkoholos italok) fogyasztása mellett képes egyenes vonalban áskálódni. (Bözögi bácsi később ezt meg is magyarázta nekünk, mondván, a szesz, csakúgy mint a csúnya beszéd, segít a nehéz pillanatokban. Ez örök igazság, minden kocsmárosok axiómája.) Barátaimmal tehát megtárgyaltuk, hogy igen fontos feladat vár ránk: építő módon kell bekapcsolódnunk a munkálatokba. Ez nem volt nehéz, mert már az első napokban kaptunk ajánlatokat a brigádtagoktól, melyeknek lényege abban állt, hogy némi jutalék ellenében hozzunk nekik me- til-utánpótlást a kocsmából. Siettünk eleget termi a kérésnek, s ezzel elértük, hogy hamar bizalmukba fogadtak bennünket. (Ezt később megbánták.) Úgy döntöttünk, azzal kezdjük az akciót, hogy kissé átformáljuk a jövendő vízvezeték útvonalát. Semmi érdekeset nem találtunk ugyanis abban, hogy a nevezett dolog nyüegyenesen, szigorúan a matematika szabályai szerint halad. (Lásd: két pont közötti legrövidebb távolság.) Akkor ugyan még semmit sem hallottunk a Bolyai-Lobacsevsz- kij féle axiómáról, de gyakorlatban, velünk született zsenialitásunknak köszönhetően már sikerrel alkalmaztuk. Ez úgy történt, hogy esténként, mikor a Vihorlát-brigád nyugovóra tért kies barakkjában, mi megjelentünk a tetthelyen, s a kitűzött karókat kissé elmozdítottuk. Másnap ugyan néhány falubeli szóvá tette a brigádvezetőnek, hogy kevéssé érti, miért kerüli meg háromszor a jövendő vízvezeték Boldog Bogumil szobrát, de a fővárosból érkezett káderek szigorú szavakkal („Mész te a jó. ..") elejét vették mindenféle kritikának. Partizánakcióink sikerét jelzi, hogy egy későbbi statisztika kimutatta, a vízvezeték-hálózat éppen 2,3-szer olyan hosszú lett, mint a tervezett, s egészen különleges helyekre is bevezették a vizet. Például Boldog Bogumil kápolnájában az oltárhoz, a helyi ravatalozó kellős közepében is készült egy utcai csap, nem is szólva Brúgó Alajos helyi őstermelő disznóólairól, melyek komplett törpe-vízművel lettek felszerelve. Alajos bácsi aztán szögesdróttal elkerítette a létesítményt, s' csak kemény tanácsi pénzek felvétele után volt hajlandó megválni tőle. Mint mondta, háziállatai igazán örömmel vették a fejlődést, a kocák például nem voltak hajlandóak rendes hízóhoz méltóan reggelizni mindaddig, amíg zuhanyt nem vettek. Törökkel és Pupussal remekül szórakoztunk, ám sajnos beütött a krach. A Vihorlát-brigád vezetője ugyanis gyanakodni kezdett. Gyanúját igen markánsan mutatta ki, a lapátnyél nyoma még a mai napig is látszik a hátamon. Szívbéli barátaim sem jártak sokkal jobban, napokig nem mertünk az utcára sem kimerészkedni. (Meg is utáltam egy életre a vizes-szakmát.) A falu nobilitása összeült, mikor kiderült a disznóság, s megpróbálták menteni ami menthető. Ezt úgy érték el, hogy 10 évre visszamenőleg előkeresték a község elhunytainak névsorát, s élő emberként lajstromozták őket, megmagyarázva így, miért lett olyan hosszú a hálózat. Ennek persze lettek siralmas következményei, mert az elhunytak nevére egyre-másra érkeztek a hegyközségi- és földadó felszólítások, nem is^ beszélve a szakszervezeti és egyéb gyűlésekre invitáló meghívókig. De ez már nem a mi gondunk volt. Megtettük a magunkét, s újabb lépéssel közeledtünk a halhatatlanság felé. Okoska (Folytatjuk.) Freddie A világ igényes rockzene iránt érdeklődő fele megrendüléssel értesült róla 1991. novemberében, hogy a műfaj egyik legszínesebb egyéniségű sztárja, Freddie Mercury AIDS-fertőzésben meghalt. Freddie egyedülálló zeneisége és rendkívüli előadásmódja a Queen együttest éveken át a slágerlisták élén tartotta. Eddig nem közölt fényképek, valamint a barátokkal, kollégákkal készített interjúkat tartalmazó könyv, mely most jelent meg Rick Sky tollából, elmeséli, hogyan lett a szégyenlős képzőművész-hallgatóból a popzene királya, zenei legenda. A könyv elmondja a hírhedt bulikról szóló pletykák mögött megbújó igazságot, szól a sztár életében fontos szerepet betöltő két nőről, a sokáig nem tudott fertőzésről. A könyv egy olyan ember lenyűgöző története, aki már életében legendává vált, s valószínűleg a Freddie-rajongók bibliája lesz. Arany Zsolt- Metro, LGT, Piramis - búcsú-, illetve feltámadáskoncertjeinek idején felér egy ar- culcsapással, hogy az év együttesének negédes, nyálaska csapatot is megválaszthatnak. Tudom, nem mai keletű, hogy ilyen dolgok megtörténhetnek. De egyre riad- tabban kell, hogy tudomásul vegyük: mióta a kultúrára is rászabadultak a piac kegyetlen törvényei, meredeken esik a színvonal (persze nem csak a könnyűzenében), és ugyanilyen gyorsasággal borít el mindent az értéktelen hulladék (vö. szemét) áradata. Sajnos, előbb-utóbb még a gerinces, elhivatott emberek is belekényszerülhetnek a bóvli- csinálásba, hiszen a közönség nagy többsége csak erre vevő. És ha előbb-utóbb csak értéktelen dolgokkal lehet csak találkozni, akkor a „népnek" nem is lesz lehetősége megismerni az értékest. A fejekben a „sötétedés" folyamata tehát egyre gyorsuló lehet. Pedig ha valamikor, hát most van igazán nagy szükségünk a kultúrára, a műveltségre, legyen az bármely művészeti ág által adott. Az elkövetkezendő még nehezebb időkben még nagyobb a veszély, hogy higyHeti cáfolat Nem igaz, hogy a népszerű, nívós gyermekkazetták sikere után (Kacsa Ma- csa, Cicu Micu, Kutyu Mu- tyu, Mimmit Mammut, Bilhi Bolha, stb.), a felnőtt közönséghez is szólni kívánnak, s tervezik a Jóska Móska, Love Lóvé, Tánci Mánci, Viksem Voksom, Pinzi Pénzi, s más ilyesfajta hanganyagok megjelentetését. Vicces! A nagymama elviszi az unokáját az őslénytani múzeumba. Egy óriási dinoszaurusz-csontváz előtt álldogálnak, mikor megszólal a gyermek: — Képzelem, nagyi, hogy félhettél ezektől a szörnyetegektől, mikor még gyerek voltál! gyünk a „kisbajszú festő"-tí- pusú veszedelmeknek (jelzem itt járnak közöttünk, drámaírónak vagy jogásznak álcázott „urak" személyében), hogy hajlamosak legyünk érvek helyett öklünkkel győzködni ellenfeleinket. Még több nyugalomra, okosságra van szükségünk, magyarázni és megérteni helyzetünket, nem elveszteni türelmünket, és ami a fő: szép szóval és GONDO- LAT-tal élni, ami egyszer meghozza gyümölcsét. Vannak még szép példák egymás megértésére, a segítőkészségre, nap mint nap tapasztalni. Vannak még művészeink, orvosaink, politikusaink, esztergályosaink, akik nem adták el magukat, és sajnos egyre többen szegény ebereink, akik azonban nem dőlnek be mindenféle hangzatos szónoklatoknak. A politika egyre nyíltabban kacsingat az oktatásra. Nektek, diákoknak nincs más dolgotok, mint hogy minél alaposabban, minél több nézőpontból megismerjétek a világot. Aztán pedig nem lesz nehéz eldöntenetek, kire kacsintotok* vissza. ,-sk(A Iuventus című lap nyomán.) USA TOP 10 1. Meat Loaf 2. Ace Of Base 3. Xscape 4. Janet Jackson 5. Mariah Carey 6. Zhane 7. DRS 8. Billy Joel 9. Tag Team 10. Tony! Toni! Tone! I Do Anything For Love All That She Wants Just Kickin It Again Dreamlover Hey Mr. J. D. Gangsta Éeari The River Of Dreams Whoomp! There it is Anniversary Diákok figyelmébe! Két paksi fiatal, Lovászi Endre és Kiss Katalin elhatározta, hogy a Tolna megyei diákok alkotásait közzéteszik egy kiadvány formájában. Ha írsz verset, vagy prózát, ha készítesz képzőművészeti alkotásokat, akkor jelentkezz! Alkotásod megjelenhet az 1994. év elején kiadásra kerülő Tolna megyei diákok írásait, képzőművészeti alkotásait összefoglaló gyűjteményben. Jelentkezhet minden Tolna megyében élő, illetve tanuló fiatal. (Korhatár nincs.) A kiadványba bekerülő műveket zsűri bírálja el. • Vers: terjedelemben nincs megkötés. Próza: maximum 10 gépelt oldal. Képzőművészeti alkotás: a nyomdai eljárás miatt a fekete-fehérben érvényesülő művek. A művekhez mellékeld a lakcímedet, személyi adataidat, rövid önéletrajzodat és iskolád nevét, címét. Beküldési határidő: 1994. január 15. Cím: Polgármesteri Hivatal, Paksi Hírnök Szerkesztősége, 7030 Paks, Dózsa György út 55-61. A borítékra kérjük, írjátok rá: „Diákművek" Válogatott versezetek A fal Fal, mi meggátol, Fal, mibe ütközöl, Fal, mi kirekeszt, Fal, mi üdvözöl. Pál Tamás Hangok nélkül Néha elég egy mozdulat, S elmondhatjuk titkainkat, Néha elég egy mozdulat, Mikor a csend szavai suttognak. Egyetlen ponttá szűkül a világ Mely a te két szemedben él, Egy őszinte tekintet, S a világ már magától mesél: Ha értjük a néma hangok dallamát, Akkor mindketten tudjuk E titok sóhaját. Lamoli Tímea Vers a naptárba Elméleti szerelmünk könnyte- len végén Csak szemeddel bocsáss meg, kérlek, Mindenért: hogy szerettelek játékból csupán - nem tudtam nagy szenvedélyed Értlek: szeressek mást, Érts: ne szeressenek többen. Deák Mária Falevél ősszel lehullsz, s eltipor a nép Ez a te sorsod, te megsárgult levél. Ordíthatsz, üvölthetsz, hogy segítsetek emberek, Ne bántsátok rajtam kívül a többi falevelet, A sorsod csak annyi, mint egy papírlapé, Melyet ha összegyűrnek, eltipor a nép. Sütkei Gábor A szeretet A szeretet olyan virágcsokor, Illatozhat minden ablakon, Melyet a világra nyitunk, Gyűlölettel szembe állítunk! Ha a harmat felszállt a kelő napon, Tárjuk ki hát, itt az alkalom! Sz. L. J i
