Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-16 / 191. szám

1990. november 16. NÉPÚJSÁG 3 Horváth Balázs azt üzente... „Hangya emberek voltak a svábok itten” Helyzet-botrány, avagy botrányos helyzet? Nem cenzúra, hanem kérés, de az eredmény ugyanaz (Folytatás az 1. ol­dalról.) Mint kiderült, nem­csak egy-két kifeje­zéssel volt probléma, hanem az anyag egé­szével, így a közléshez nem járulnak hozzá. A lap megmentése érde­kében nem tehettünk mást, mint azt, hogy a lapzárta után érke­zett visszavonás kö­vetkeztében üresen hagyjuk az ötödik ol­dalt.- Nem szenvedett csorbát ezzel a lépés­sel a Helyzet függet­lensége?- Azt hiszem, hogy ez esetben nem cen­zúráról van szó, hiszen az interjúalanynak jo­gában áll a vele készült beszélgetést vissza­vonni. Azt azonban rendkívül sajnálom, hogy ez a visszavonás jóval a lapzár­ta után történt, bár a belügyminisz­terrel készült interjú már napokkal ezelőtt ott feküdt az illetékes íróasz­talán.- Miként értékelte a Helyzet szer­kesztősége ezt az interjút?- Úgy, hogy abban nincs semmi olyan, ami ezt a fajta reagálást vált­hatná ki. Számunkra azért lett volna fontos ez az írás, mert az utóbbi he­tek politikai eseményei nyomán Hor­váth Balázs az egyik legjelentősebb hazai személyiséggé vált...- Hogyan zajlott le a visszavonás?- Kulturált formában. A miniszter úr titkára békülékeny hangot ütött meg, de egyúttal hajthatatlan volt, ra­gaszkodott a döntéshez. Ugyanak­kor ígéretet tett arra, hogy a munka­társunk a hét folyamán újból felke­resheti a belügyminisztert. Termé­Az üres oldal és ami nem jelenhetett meg: Miniszter Vero­nika-kendővel szetesen a következő lapszámban szándékunkban áll visszatérni az esetre: akár interjú, akár szerkesztő­ségi kommentár formájában. Megkerestük a Belügyminisztériu­mot is, meghallgatva véleményüket a történtekről, ám a hosszas telefonál­gatás után sem lettünk okosabbak. Kelemen Pál, az általunk elért főmun­katárs lakonikus rövidséggel nyilat­kozott: - A miniszter úr nem volt megelégedve az interjúval. Ennyi... Az egész ügynek még Tolna me­gyei szempontból is van érdekessé­ge, ugyanis a Helyzet a Szekszárdi Nyomdában készül. Baka Géza termelési osztályveze­tő kérdésünkre azt válaszolta, hogy tudomása szerint az elmúlt évtize­dekben nem jelent meg lap - üres ol­dallal... SZERI ÁRPÁD volna, hogy ha egyszer a nagybirtok szét­esik, akkor nemcsak a nagybirtokos-társa­dalom politikai befolyása gyengül meg, ha­nem könnyen kerülhet sor egyéb területen is korszerű reformokra. A szociális követe­lésekkel szemben egyetlen területen sem lehet az ellenállás olyan egységes, mint a nagybirtok megmentésében... A Földművelésügyi Minisztérium a há­ború előtti években a nagybirtokosok veze­tése alatt állott. Amikor több ízben interpel­láltam a parlamentben a kishaszonbérleti törvény végrehajtása érdekében, akkor a kormány elkezdte végrehajtani a törvény­nek a házhelyek kiosztására vonatkozó ré­szét. Azt mondta az egyik nagybirtokos földművelésügyi államtitkár, hogy a tör­vénynek csak a házhelyek kiosztására vo­natkozó részét kell végrehajtani, mert ez a szakasz a faluvégi földek felparcellázását írja elő, ezek a földek pedig rendszerint pa­rasztok kezén voltak. Természetes, hogy ilyen előzmények után minden pártban lázasan készítették a földreformtervezeteket a felszabadulás utáni hetekben. Én magam is éjjel-nap­pal dolgoztam szakértőimmel egy na­gyon határozott és nagyméretű földre­formtervezeten. A szélsőbaloldali sajtó követeléseket állított fel arra nézve, hogy a megmaradó birtokok legmagasabb ha­tára úri birtokos esetében száz hold, parasztbirtokosnál pedig kétszáz hold legyen. Ezt a birtokhatárt én is a maga­mévá tettem, ennek a keretében készítet­tem el egy jól átgondolt tervet. Ebben az időben nem volt könnyű ala­pos munkát végezni olyan területen, ahol adatokra, tanulmányokra és'könyvekre volt szükség. A főváros le volt rombolva, a közhivatalokban talált iratok jó részét tü­zelőnek használták fel a megszálló csa­patok. Mégis sikerült a szükséges adato­kat megszerezni, s ezeknek birtokában minden részletre kiterjedő gondosság­gal elkészítettük tervezetemet. 1945 márciusának első napjaiban ép­pen földreformtervezetemen végeztem az utolsó simításokat, amikor egy este megállott ideiglenes lakásom előtt egy autó, s egy orosz ezredes jött be laká­somba. Közölte velem, hogy azonnal in­dulnom kell vele Debrecenbe. Kérte, hogy csomagoljam be az utazáshoz szükséges holmimat, mert parancsot ka­pott, hogy még az éjszaka folyamán en­gem és még néhány agrárszakértőt szál­lítson Debrecenbe.- Mit akarnak ott velünk? - kérdeztem.- A földreformrendeletet kell elkészíte­ni - válaszolta tolmács segítségével az ezredes. Meghökkentem. Hát a Szovjet írja elő, hogy mikor készítsük el a földreformren­deletet? Én úgy képzeltem el, hogy a földreformot nem rendeleti alapon oldjuk meg, hanem törvényt hozunk róla, hogy ez a nagy reformalkotás a nemzetgyűlés határozatával szülessen meg.- Nem indulhatnánk reggel? - kérdez­tem az ezredest. - Rossz az út, és éjjel utazni veszélyes.- Azért sürgős önnek és társainak a leutazása, mert már tanácskozás folyik Debrecenben a földreformról - felelte áz ezredes.- Magam mellé vettem Saláta Kálmánt, a későbbi összeesküvés egyik fő gyanú­sítottját, és két autóval elindultunk Deb­recen felé. Az úton az orosz katona sofőr jelekkel megmagyarázta, hogy már két éjszaka nem aludt. Át akartam venni tőle a kocsi vezetését, de nem engedte. Nyil­ván megtiltották neki, hogy a kormányke­reket más kezébe adja. (Folytatjuk) Murga jövője...? Murga egyik szép háza Murga lélekszáma még a 222 lakosú Lápafőnél is alacsonyabb. 1990. január 1-jén 145-en éltek itt, 61 lakásban. Az otthonok 65 százaléka kettő-, 26 száza­léka három-, vagy többszobás, ami egyáltalán nem rossz arány. Tíz év alatt a lakások száma 22,8 százalékkal csök­kent, ami alatta marad a - 35,5 százalé­kos íélekszámcsökkenésnek. A fentiek megismerése után az olvasó­nak több számtól nem kell félnie. Az utol­só kettő azonban hangsúlyozandó, mert az elöregedő kis falut szeretők valahol emögött látják a fejlődés útját. Elsősor­ban Jókai János polgármester, aki négy jelölt közül nyerte el ezt a megtisztelő funkciót. Természetesen nem valamiféle előkelőén bútorozott polgármesteri iro­dában lehet megtalálni, hanem a felső- nánai Kossuth Termelőszövetkezet má­zsaházában, melynek vezetője.- Idáig négy szekszárdi és egy bony­hádi vett hétvégi házat Murgán - mondja. Megtudjuk, hogy a Petőfi utcában is, amire néhány évvel ezelőtt csak a bolond lett volna kapható. Informátorunk Petrik Sanyi bácsi, gyö­nyörű szép szál, 77 éves, daliás férfi. Ké­sőbb kiderül, hogy alighanem Murga leg­tekintélyesebb embere. Eléggé nehezen tudja eldönteni, hogy az ásás, vagy a be­szélgetés örömeinek szentelje az időt, de aztán mindkettőre sor kerül.- Néhány éve ezen az utcán még gu­micsizmában is bajos volt végigmenni esőben, vagy eső után. Most már salakos, jól járható. Átellen- ben a hegyoldalban néhány düledező szórványpince árulkodik az egykori sző­lőkultúra színvonaláról. Sanyi bácsi he­lyesel:- Hangya emberek voltak a régi svá­bok itten. Amikor mi Szlovákiából ide kényszerültünk, a kutakban nem volt any- nyi viz, mint bor a pincékben... Az útpad­kák, partok pedig akár a pázsit. Nem tűr­ték a gazt, gyomot, csalitot. Most tagadhatatlanul tűrik. Jókai Já­nos polgármester egy fél műszakos nyugdíjast említ, akinek a köztisztaság, az utak, útmenték karbantartása lesz a dolga. Az elsődleges feladat pedig a tör­pevízmű fejlesztése. Persze erejükhöz mérten, ami alatt a közerő is értendő, márpedig a murgaiaknak közerejük van.- Nincs az a hasznos dolog, amire meg nem mozdulna a falu. Milyen itt az élet? Az ellátás tűrhető, van napi 2x2 busz és péntekenként még egy bevásárlóbusz is. Az ingázók fő mun­kahelye a felsőnánai tsz, amit senkinek eszébe se jut felosztani, mert biztonsá­gosan és jól működik. Ézenkivül a Hő- gyészi Állami Gazdaság és a tejüzem. Petrik Sándor bácsi, az egykori 33 hol­das vámosszabadi módos gazda, aki 23 éves fejjel már önálló - és főleg lóte­nyésztő - volt, szemlátomást minden, csk nem panaszkodós fajta. Mégis, pár mon­dattal megnyitja a történelem mélysége­sen mély kútját.- Uram! Én éltem Ferenc Jóska, Károly király, Masaryk, Benes, Horthy Miklós, Rákosi Mátyás, Kádár alatt és még most is élek... Ami úgy is érthető, hogy őt nem lehet meglepni.- De még mostanában is, ötven év után, sűrűn álmodok a régi, otthoni lo­vaimmal... Neki nem, a hallgatónak kevés híja a könnye kicsordul. Murga egyébként nagyon szép fekvé­sű falu, de panorámaképet bajos készí­teni róla. így az érkező által balra látható, legrangosabb régi házat fényképeztük le. Hatalmas szölőbirtok tartozhatott hoz­zá, a fölötte lévő „hóhstaton”, mert a 30 méteres, végig kitéglázott pincébe, a szabadesés törvényeit kihasználva, fö­lülről juttatták egyenesen kádba-présbe a szőlőt. Ilyesmiről mostanában nincs szó... Petrik Sándor bácsi emlékezik És még valakiről nem esett szó. Vitéz Jákfai Gömbös Gyula m. kir. miniszterel­nökről, aki az itteni iskolamester fiaként látta meg a világot. De ezt már elfelejtették... ORDAS IVÁN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA jamma Ha Holland tetőcserepet szeretne, Ha vázkerámia födémbéléstestre van szüksége, Ha KÖRÖS falazórendszerből kívánja házát felépíteni AKKOR RENDEUE MEG NÁLUNK! Címünk: 5600 Békéscsaba, Orosházi út 88., 5601 Békéscsaba, Pf.: 287. Telefon: 66-26-211, 66-28-059. Telefax: 66-27-961. Telex: 83-653 Készpénzes vásárlás esetén ingyenes házhoz szállítást vállalunk! Amíg a készlet tart! Nyitva tartás: hétfőtől szombatig 7-12 óráig. jamina tetőtől - faligi . ‘ (181/40)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom