Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-08 / 158. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. október 8. Végleg „hazatértek” a katonák Emiékállftás a II. világháború hőseinek Kisdorogon és Aparhanton megyés püspök, aki édesapját veszítette el a mások igazságáért vívott harcban, felszentelte az emlékművet. A kitelepítet­tek nevében Schumacher János emlé­kezett, míg a helyiek nevében Lauter János polgármester tisztelgett és elége­dettségét, köszönetét fejezte ki azért, hogy sikerült közadakozásból egy régi adósságot törleszteni. Koszorúk, virágok, gyertyák kerültek az emlékműhöz, elvonultak a történelmi zászlók, elhangzott a Szózat... 110-en, ha jelképesen is, de hazatértek Kisdorogra. Nem kell azonban azt hinni, hogy emlé­kük feledésbe merül, hiszen nevüket őrzi a fekete márványtábla és ezután is el­hangzik majd: Hol vannak a katonák? * Vasárnap Aparhanton emlékeztek a II. világháború hőseire és áldozataira. A tíz órakor kezdődött gyászmisén Erdős László ezredes, a kuratórium elnöke mondott megemlékező beszédet, majd a templomban leleplezte azt az emléktáb­lát, ami 59 apari hősnek állít emléket. Ko­szorúval, virággal rótták le kegyeletüket a hozzátartozók, a helyi plébános, a pol­gármester, az iskolaigazgató és Erdős ezredes. Tegnap délután a huszadik emlékmű avatásán vettek részt a honvédek. Apá­ra n két órakor kezdődött a gyászmise, utána pedig a templom melletti felújított I. világháborús emlékműhöz ment a tömeg - ezen örökítették meg a II. világégésben Emlékezők elveszítettek neveit is -, itt az avatóbe­széd, a szoborleleplezés, az emlékmű felszentelése után koszorúztak, s ötven gyertyát gyújtottak. Fotó: GOTTVALD KÁROLY (Folytatás az 1. oldalról.) Erdős László ezredes, a II. világháború Tolna megyei halottaiért kuratórium el­nöke az október 6-i nemzeti gyásznapon azt hangsúlyozta többek között, hogy egy nemzet életében akkor ér véget a há­ború, ha halottait tisztességgel eltemette. Kihangsúlyozta, az emlékműállítással a község 110 hőse végleg ’’hazatért”, majd leleplezte az emlékművet. Mayer Mihály A templomból az emlékműhöz mennek a kisdorogiak Viharos kisgazdagyűlés Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról.) A debreceni kisgazdagyűlés résztvevői­nek egybehangzó véleménye szerint a kis­gazdákon kívül egyetlen párt sem tartotta meg választási ígéreteit s most ezt az egy pártot is véleménye megváltoztatására akar­ják kényszeriteni. Az európai jogrenddel el­lentétesnek ítélték az Alkotmánybíróság dön­tését s ezért a debreceni kisgazdák követe­lik: a kormány a három koalíciós pártáltal már korábban egyeztetett földtörvénytervezetet haladéktalanul terjessze a parlament elé. Nem vagyunk hajlandóak fizetés nélkül tá­vozni a koalícióból - hangoztatták -, de ha ezt a kormány nem teszi meg, felkérik a debrece­ni demokratikus ellenzék pártjait: együttesen gyűjtsenek össze százezer aláírást és kezde­ményezzék új parlamenti választások kiírá­sát Az országban ugyanis nem történt meg a rendszerváltás és gazdasági zűrzavar ural­kodik. A törvényhozás tevékenysége a hata- lomerösitésre korlátozódott, amihez felhasz­nálták a kisgazdapárti képviselőket is. Ez utóbbival kapcsolatban a debreceni szerve­zet kezdeményezte: a kisgazdapárt elveivel, álláspontjával ellentétes kormányzati előter­jesztések esetén a párt parlamenti csoportja ne vegyen részt a szavazásban. Többen éle­sen bírálták a gyűlésen Torgyán József főü­gyészt, a parlamenti frakció vezetőjét, akinek közszereplése - az egyik hozzászóló szerint - négy-ötezer szimpatizánst tart távol a párt­tól. A debreceni kisgazdagyűlés résztvevői végezetül felhívást intéztek az európai nem­zetek parlamentjeihez, kormányaihoz, a ma­gyar közvéleményhez. A felhívás szerint a Magyar Köztársaság parlamentje és kormá­nya azzal, hogy nem törölte el a kommunista törvényhozás alkotta alkotmányt és nem hozta létre születő polgári demokráciánk al­kotmányát törvényhozási csapdába sodorta önmagát A meghozott privatizációs törvény - folytatódik a felhívás - ellenkezik az európai jogrend gyakorlatával, szentesitette a kom­munista jogtiprásokat megfosztotta a polgá­rokat annak lehetőségétől, hogy elrablott ja­vaikat birtokba vegyék. A napokban megho­zott alkotmánybírósági döntés pedig előké­szíti és teljessé teszi a magyar parasztság jogfosztását AFüggetlen Kisgazdapárt debreceni szer­vezete ezért követeli a nemzetellenes kom­munista törvények azonnali eltörlését és a demokratikus jogrend megteremtését. Kérik ehhez a magyar és a nemzetközi közvéle­mény, a parlamentek és a kormányok támo­gatását Felhívják a nemzeteket, hogy a Ma­gyar Köztársaság kormányát csak oly mér­tékben támogassák, amilyen mértékben a törvényhozási munkája nem a kommunista tulajdonhasználat módját akarja konzerválni, mint teszi ezt napjainkban - fogalmaz a Füg­getlen Kisgazdapárt debreceni felhívása. A Kisgazdapárt elnökének nyilatkozata Mint a Független Kisgazdapárt országos elnöke, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy az Alkotmánybíróság értelmezése után indított helyi kezdeményezések ellentétesek a pártvezetés és a képviselőcsoport állásfog­lalásával. A vitás kérdéseket elveink fenntar­tása mellett, koalíción belül kivánjuk törvé­nyesen megoldani, szélsőséges indulatoktól mentesen. A Hajdú-Bihar megyei kezdemé­nyezés és Cseh Sándor alelnök nyilatkozata ezzel ellentétes, önkényes és fegyelemsértő, melytől a' párt nevében elhatárolom maga­mat NAGY FERENC JÓZSEF Litvániai lengyelek Nemzeti autonóm terület létrehozásáról döntöttek szombaton megtartott kongresz- szusukon Litvánia lengyel nemzetiségű tör­vényhozói és tanácsi képviselői. A döntés értelmében a lengyel autonóm területet a litván főváros, Vilnius térségében hozzák létre, és a Litván Köztársaság részét fogja képezni. A Szovjetunióból való kiválást szorgalma­zó litván kormány, amely a leghatározottab­ban ellenezte a lengyelek autonómiára vo­natkozó törekvéseit egyelőre nem foglalt ál­lást a szombati döntés kapcsán. Litvániában 250000, az összlakosság nyolc százalékát kitevő lengyel nemzetiségű lakos él. Párthírek KDNP Kampányzáró gyűlés A Kereszténydemokrata Néppárt Bonyhá­di Szervezete tisztelettel meghív minden ked­ves érdeklődőt az 1990. október 10-én (szer­dán) este 19 órára a bonyhádi művelődési ház nagytermében megrendezésre kerülő kampányzáró választási gyűlésére. Az est szónoka: dr. Varga László, a KDNP országos társelnöke. MSZP Beszélgetések a választópolgárokkal Viszmegné Schmidt Katalin a szekszárdi 12-es választókerület szocialista párti jelöltje október kilencedikén 17 órától várja válasz­tóit az V-ös iskolában, ahol kötetlen beszél­getésben válaszol a kérdésekre, illetve várja a választópolgárok javaslatait Csapó Ferenc a szekszárdi 5-ös választó- kerület szocialista párti jelöltje október 9-én 17 órától beszélgetésre várja választóit az V- ös iskolában. Ruanda: feltámadnak a régi démonok? (Folytatás az 1. oldalról.) Belgiumban, amely - mint volt gyar­mattartó - talán a legérdekeltebb euró­pai ország, aggódva követik.a hétfő óta érkező híreket. Több mint 1600 belga él a 26 ezer négyzetkilométeres, mintegy 5 millió lakosú országban; ha az újra vérbe borul, őket is komoly veszély fenyegeti. Márpedig a szegénység (Ruanda a világ három legszegényebb országa közé tar­tozik) és az etnikai feszültség keveréke veszélyes robbanóanyag. A gyarmati rendszer a kisebbségi, a la­kosságnak mintegy 15 százalékát képvi­selő, termetre viszont sokkal nagyobb, magasabb tutsziknak a hutu parasztok fölötti szinte feudális uralmára települt rá - ám 1959-ben a hutuk véres lázadása elsöpörte a tutszi uralkodó osztályt, ama­zoknak menekülniük kellett. A szomszé­dos Ugandába, Tanzániába, Burundiba, rokon törzsekhez emigráltak közülük so­kan és azóta álmodoznak a visszatérés­ről. Azazhogy nemcsak álmodoznak: többször is betörtek az országba, de nem képviseltek jelentős katonai erőt, vissza kellett vonulniuk. Ezúttal más a helyzet: Ugandában Mu­seveni elnök maga is egy, a tutszikhoz közel álló törzs fia, és az Ugandában élő tutszik jelentős szerepet játszottak az előző rendszert megdöntő lázadásnak győzelmében. így lehetett tutszi az ugan- dai fegyveres erők helyettes vezetője, az a Fred parancsnok, aki a Ruandába be­hatolt hadoszlopot vezeti. így rendelkez­hettek a behatolók kiváló fegyverzettel és utánpótlással, és így férhet némi kétely azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyekkel az északi, hatalmas szomszéd kormány­zata elhatárolja magát a területén élő tut­szik ruandani betörésétől, sőt büntetést helyez kilátásba. Előbb is megakadá­lyozhatta volna ugyanis az akciót, amely­ről mindenképpen tudomással kellett bírnia. A lázadók ugyan Habyarimana elnök korrupt rendszere ellen hirdettek harcot, a választóvonal azonban törzsi. Elképzel­hetetlen, hogy jelentős támogatásra ta­láljanak a földjüket féltő hutu parasztok között, ezzel szemben a konfliktus köny- nyen felszíthatja a Habyariamana-kor- mányzat által az utóbbi több mint másfél évtizedben takaréklángon tartott etnikai belviszályt. Belga megfigyejők szerint a kigali vezetés népszerűsége ugyan csökkent az utóbbi időben, ám afrikai mércével nem tekinthető különösképpen korruptnak, és a tutszi támadás nem a társadalmi, hanem az etnikai szembenál­lást lobbantja lángra. Máris érkeztek jelentések arról, hogy az ország különböző területein tutszikat tartóztatnak le. S a hadsereg, amely talán langyos védelmet nyújtana egy belső válság esetén az elnöknek, hutukból áll, és a tutszi behatolókkal szemben az éle­téért küzd. A tutszik győzelme a kisebb­ségi uralom helyreállítását jelentené, kö­vetkezésképpen - brüsszeli elemzők szerint - a terrort és a vérfürdőt tenné el­kerülhetetlenné. A szomszédos Burundiban is ugyanez a két törzs él, s két éve még véres mé­szárlásokra került sor a hutukkal szem­ben. Ott Pierre Buyoya elnök hutu mi­niszterelnök kinevezésével próbálta helyreállítani a belső békét - de ha Ruan­dán úrrá lesz a zűrzavar, Burundiban is felborulhat a rend. A franciák attól tartanak, hogy ezt ne­héz lesz megakadályozni, ők már indul­nak is hazafelé. A belgák még remény­kednek. BARACS DÉNES (Brüsszel) Aradi koszorúzás (Folytatás az 1. oldalról.) A diktatúra bukása után első szabad megemlékezést beárnyékolta a két or­szág közötti kapcsolatok feszültsége: ro­mán részről még helyi szintű képviselet sem jelent meg. Ezzel függ össze több ro­mán lap alaptalan és torz vádaskodása, miszerint „a román nép gyilkosai is vol­tak”. A felemelő emlékezést az egyházak képviselői arra használták fel, hogy 141 évi késéssel ugyan, de egyházi végtisz­tességet adjanak a vértanúknak. Ha­rangzúgások közepette ökumenikus is­tentiszteletet rendeztek az obeliszk mel­lett emelt szószéken, amelynek asztalára tizenhárom szál piros szegfűt helyeztek el. Innen imádkozott a vértanúkért Héjjá János plébános, az erdélyi minorita rend főnöke, Mózes Árpád evangélikus lel­kész, Kiss László és Tötös István, a bap­tista gyülekezet lelkipásztora, Reics Di- mitrie szerb ortodox esperes és Kovács József református lelkész. A román orto­dox egyház ígérete ellenére nem küldte el képviselőjét az istentiszteletre. Az egyházak képviselői igehirdetésük­ben kifejtették: - Isten szolgái leróják ke­gyeletüket az utókornak azzal az üzenet­tel, hogy a vértanúk áldozata a közsza­badságért örök példakép marad. Az ökumenikus istentisztelet befejezés seként a résztvevők magyarul, románul és szerbül a Miatyánkor imádkozták el, majd egyházi énekek csendültek fel az aradi magyar líceum, a baptista, az evan­gélikus, a református egyház kórusának előadásában. Ezt követte az emlékhely megkoszorú­zása. Mára kora délelőtti órákban a mesz- sze földről, erdélyi városokból és falvak­ból érkezettek csoportjai virágokkal borí­tották a sírdombot, amelyen a gránit emékmű magasodik. A feljáraton az ara­di magyar líceum fiataljai álltak díszőrsé­get: 13 fiú és 13 leány, kezükben szekfű- vel és égő mécsessel. Távolabb fáklyák füstje gomolygott a szürke égbolt felé. Felcsendült Mozart Requiemje, és ha­marosan koszorúk, virágok erdeje bori-, tóttá a gránit obeliszk talapzatát, amely alatt a vértanúk földi maradványai pihen­nek. A magyar kormány nemzetiszínű sza­laggal átkötött koszorúját Katona Tamás és a parlamenti küldöttség többi tagja együttesen helyezte el. A bukaresti ma­gyar nagykövetség részéről Rudas Ernő nagykövet és Aradi Sándor ezredes, ka­tonai és légügyi attasé koszorúzott. A Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Elnöksége nevében Bitay Ödön és Hosszú Géza, főtitkársága ré­széről pedig Szőcs Géza és Velkov Ká­roly helyezte el a kegyelet koszorúját. Ezenkívül több más szervezet és küldött­ség virágai kerültek a sírdombra. A Ma­gyar Demokrata Fórum Országos Elnök­sége képviseletében Maróthy László Fe­renc és Marsi Péter rótta le kegyeletét. A volt politikai foglyok küldöttein kívül a Magyarok Nemzeti Szövetsége és az Er­délyi Szövetség delegációja is koszorú­zott. Elhozta az emlékezés virágait a Bé­kés megyei országgyűlési képviselők csoportjának küldöttsége is. A vesztőhelyen lévő emlékművet az esti órákig több ezren keresték fel. Fiata­lok és felnőttek virágcsokrokkal a kezük­ben feketéllő sorokban haladtak át a Ma- ros-hidon az obeliszkhez. Este a római katolikus templomban gyászmisét ce­lebráltak, amelyen egyházi énekeket ad­tak elő, köztük fuvolakísérettel a Csik- somlyói Szüzmáriát, amelynek szólóit Horváth Tünde és Matekovics Marika énekelte. Katona Tamás a megyei prefektúra épületében találkozott Gheorghe Garbo- vanu megyei prefektussal és Titus Ghiorghioff aradi polgármesterrel. A kor­mányküldöttség vezetője látogatást tett az RMDF aradi székházában is. Megemlékezés Eleméren A bánáti Eleméren Kiss Ernő vértanú sírjánál szombaton koszorút helyezett el őszi István belgrádi magyar nagykövet, dr. Ország Imre ezredes, katonai és lég­ügyi attasé, valamint Svraka István taná­csos. Ott voltak a megemlékezésen a zrenjanini községi tanács vezetői és a helyőrség képviselője. A sírboltnál a ju­goszláv néphadsereg katonái álltak díszőrséget. A megemlékezés misével kezdődött, amelyet Tietze Jenő nagy-becskereki (zrenjanini) esperes celebrált abban a templomban, amelyet 144 évvel ezelőtt éppen Kiss Ernő építtetett. A misén több százan voltak jelen Vajdaság számos helységéből: meghatottan hallgatták a vértanúk, s minden igaz ügyért meghalt ártatlan emlékére mondott imát. Az egyházi szertartást követően he­lyezték el a koszorúkat a templom kriptá­jában lévő sírboltnál. A magyar nagykö­vetség képviselői után tették le koszorú­jukat a Vajdasági Magyarok Demokrati­kus Közösségének vezetői, a Jugoszlá­viai Magyarok Művelődési Társaságának képviselői. Utánuk következtek a Ju­goszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesü­let, valamint az Alkotók Gyűlése nevű szervezet küldöttei, akik szintén koszorút vittek a síremlékhez. A kegyeletes ün­nepséget Kalapis Zoltán neves publicista előadása, színvonalas zeneszámok és versek tettek még emlékezetesebbé. Fellángoló nacionalizmusok Jugoszláviában (Folytatás az 1. oldalról.) A két legnagyobb csoport: a szerbek és a horvátok kapcsolata mindig feszült volt. A történelem során sok volt a vérontás. Egyik fél sem felejtette el a másiknak a második világháborúban elkövetett mészárlásokat. A jelenlegi probléma az, hogy a szerbek és a horvátok között újra kiéleződtek a nacio­nalista jellegű feszültségek. Tito elnök annak idején megpróbált egy olyan rendszert kiépíteni, amellyel megakadályozta volna, hogy az ország egyes részei túlsúlyba kerüljenek, és ke­ményen elbánt a nacionalista megnyilvá­nulásokkal. Az elmúlt két évben azonban hirtelen fellángoltak a nacionalista indulatok Szerbiában, az ország legnagyobb köz­társaságában, s ezeket a helyi vezető, Szlobodan Milosevics tovább táplálta. Hatalomra jutása aggodalmat keltett a többi jugoszláviai nemzetiség körében, akik attól tartanak, hogy a szerbek újra - csakúgy mint a háború előtt - uralni akarják az országot. A horvátok kezdték veszélyben érezni magukat, és júniusban egy erősen na­cionalista szellemű kormányt juttattak hatalomra, amely azután a köztársaság kiválását szorgalmazta. Ettől a fejlemény­től megriadva, és mondván, hogy az új horvát kormány megkülönböztető bá­násmódot tanúsít velük szemben, a szer- bek akcióba léptek. Egyes csoportok fegyvereket zsákmányoltak, és bariká­dokat emeltek a szerblakta vidékeken. Előfordult az is, hogy összetűztek a helyi rendőrökkel. Múlt hétfőn pedig az történt, hogy az általában szerblakta területekre vonatkozólag autonómiát hirdettek ki Horvátországban. A Horvát Köztársaságban élő szerbek lelkes támogatást élveznek Szerbia és Milosevics, sőt az országban másutt élő szerbek részéről is. Attól tartanak, hogy amennyiben Horvátország tovább halad a kijelölt nacionalista vágányon, polgár- háború törhet ki, amely széttépheti az or­szágot. A horvátországi szerb kisebbség és a horvát rendőrség közötti összecsapások egyelőre kevésbé súlyosak, azokkal a zavargásokkal összehasonlítva, amelyek Jugoszlávia egy másik tartományában, Koszovóban zajlanak már régóta. Koszovóban a szerb hatóságok évek óta fojtják el a jórészt mohamedán albán többség követeléseit, amely nagyobb autonómiára törekszik. Koszovóban ugyan nem sok szerb él, de a terület mégis szimbolikus jelentőséggel bír szá­mukra. Koszovót tartják nemzetük böl- % csőjének, és vallásuk központjának. De ez a konfliktus - legalábbis földrajzilag - az ország egyik sarkába szorul. A szerbek és a horvátok azonban nem­csak saját köztársaságaikban, de az or­szág minden részében szétszórva is él­nek. így ha közöttük kerül sor konfliktus­ra, abba az ország háromnegyed része belekeveredne. Ezért látszik olyan ve­szélyesnek a jelenlegi feszült helyzet. Az AustriaLotto nyerőszámai A Lottóunió Kft. közlése szerint az AustriaLotto 40. heti eredményei a kö­vetkezők: leadott szelvény összesen 2 712 389 darab, ez102 040 988 schilling Austria­Lotto fogadási dijat jelent. A teljes AustriaLotto nyereményösszeg 61 752 873 schilling, ebből a hatosra 26038 527 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 5, 6, 29, 31, 32, 43 Pótszám: 38 A teljes joker fogadási díj 22510442 schilling. Ez az első nyeröosztály a joker 5 753 615 schillinggel való dotációját jelenti. Jokerszám 156437

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom