Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-06 / 157. szám

1990. október 6. TOLNATAJ - 5 Bár szép formájú, régi parasztháznak is gondolhatná a felületes szemlélődő Fad- don az Alvég utca 7-es számú házat, ha nem tűnne fel a homlokzat nyílászárói­nak íves formája, a zárt és mégis nyitott kerítés, a még be nem fejezettséget mu­tató homokkupacok. Az építtető, Bényi András és felesége egy hosszú, öreg ház helyére terveztetett Lőrinczy Gyula építésszel a falusi kör­nyezetbe illő, korszerű, új lakóházat. A lakás alaprajzi szervezése jó, az ét­kező és a nappali csatlakozása a terasz­hoz, a lakás és a kert kapcsolata min­taszerű. A ház „lelke” a nappali-étkező, innen nyílik a konyha, a fürdőszoba és a két há­lószoba. A tetőtér beépíthető lenne, de egyelőre üresen áll.- Még ez a 120 négyzetméter is sok nekünk, hiszen csak hárman lakjuk, a fe­leségem, az 5 éves kislányunk, meg én - mondja Bényi András. - Kisebb házat Falusi komfort Az év lakóháza ’90 szerettünk volna, de „áldozatul estünk” a tervezők gigantomániájának. Jó darabig írogattuk az építkezés költségeit, így tu­dom, hogy ez a külső homlokzati forma, a boltíves ajtók, ablakok túl nagy plusz költséget nem jelentettek, mintegy 30-40 ezer forinttal fizettünk többet. A ház belülről is éppolyan egységes, mint kívülről, fehér falak, fehér kövezet, fehér, hímzett függönyök. A tetőn régi, apatini bontott cserép, az udvaron régi pince. A 760 négyszögöl kertben 30 sár­gabarackfa és mindent megtermő kony­hákért. Bényiéknél teljes a falusi komfort. F. KOVÁTS ÉVA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Hálószoba-hangulat Kapu ■ •a* aaa* aaaa • aaa Bejárat Utcafront Meleg hangulat cserépkályhával Nagy emberek - kis történetek A megelőzés nem rendőrségi belügy Növekvőben az erőszakos bűncselekmények száma Schopenhauemak, a világhírű filozófus­nak nyers modoráról rengeteg - részben hi­teles, részben kitalált - anekdota kering. Egyik asztalszomszédja a frankfurti Eng­lischer Hofban a nagy étvágyú filozófus füle- hallatára megjegyezte:- Ez két ember helyett eszik! Schopenhauer kurtán csak ennyit vála­szolt a sértésre:- De kettő helyett gondolkodom is! * Balassa János, a híres sebészprofesszor nem szerette, ha a páciensei sokat beszéltek. Egyszer egy fiatal hölgy kért tőle orvosi ta­nácsot, közben annyit fecsegett, hogy a tu­dós szóhoz sem jutott. Balassa végre közbevág:- Kérem, mutassa a nyelvét! A hölgy engedelmesen kiölti.- És most tartsa úgy, míg én magamat ki­beszélem... * Friedrich Schiller, a nagy német költő egy időben sokat hárfázott, de rosszul. A szom­szédasszonya átszólt hozzá:- Schiller úr, Ön úgy hárfázik, mint Szent Dávid, csak nem olyan szépen. A költő így válaszolt:- Ön pedig úgy beszél, mint Salamon ki­rály, csak nem olyan bölcsen! * Szókratész, az ókor egyik nagy bölcse előtt egy pazarló panaszkodott, hogy nincs pénze.- Kölcsönözz saját magadtól, csökkentve kiadásaidat - felelte a filozófus. * Egy alkalommal Mark Twain halálhírét köl­tötték. Néhány lapban nekrológ is jelent meg a világhírű íróról. Twaint egyik barátja éppen a nekrológok tanulmányozása közben lepte meg.- Sosem hittem volna, hogy ilyen szépeket írnak majd rólam - mondotta az író könnyek­kel a szemében. - Hiába, az embernek több­ször kellene meghalnia. * Francesco Brioschi olasz matematikus, a milánói egyetem megszervezője igen kedé­lyes ember volt. Egy alkalommal a társaság tagjai a tudós jelenlétében az elvont tudomá­nyok, köztük a matematika nehézségeiről beszélgettek. Az egyik fiatalember - aki nem tudta, hogy Brioschi matematikus - gőgösen kijelentette:- Véleményem szerint a matematika a sza­marak tudománya. Mire a tudós megütközés nélkül válaszolt:- Nem is hittem volna, hogy uraságod ma­tematikával is foglalkozik. * Amikor egyszer Bemard Shaw-tól meg­kérdezték, hogy miért hallgat mindig az asz­talnál, az író így válaszolt:- Nem szeretek evés közben vitatkozni. Ilyenkor rendszerint az győz, akinek a leg­rosszabb az étvágya! Nem szeretnék abba a közismert hibá­ba esni, hogy mindenről ugyanaz jut eszembe, de az erőszakos, garázda jel­legű bűncselekmények számának ala­kulása Tolna megyében ez év és az el­múlt év hasonló időszakát összevetve a súlyosabb „műfajokban" növekszik, ami talán különösebb erőszaktétel nélkül tár­sadalmi jelenségekre (is) visszavezethe­tő. Az emberölések és a rablások száma több mint duplájára emelkedett. A szo­morú statisztikák között különösen ki­emelésre szorul a csecsemőgyilkossá­gok gyakorisága. Ha az előzőekre nem is lehet vigasz, mégis említést érdemel, hogy az erőszakos bűncselekmények más területein (testi sértés, erőszakos közösülés, garázdaság) kevesebb bűn­elkövetés történik, mint tavaly. Az erőszakos bűncselekmények roha­mos növekedésének okairól és megelő­zésének lehetséges módjairól Görgye Lajos rendörszázadost, megyei életvé­delmi előadót kérdeztem.- A különböző bűncselekmények motívumait külön kell választani. Más az emberölés, a csecsemőgyilkosságok és a rablások esetében. A rablások növeke­désének eredője tulajdonképpen az a fejreállt világ, amiben most élünk. És elsősorban a fiatalok közül kerülnek ki az ejkövetők, vagyis a tizenévestől a harmincas korosztályig. De az okok kö­zött kiemelten említeném az emberek közömbösségét. Nagyon keveseket érdekel, hogy a közvetlen környeze­tükben mi történik. Más a helyzet az emberöléssel. Nagyon kevés az olyan eset, amit nyereségvágyból követnek el. Ez inkább a primitívebb emberek között fordul elő és általában házaspárokkal. Jellemző még, hogy az alkohol szinte minden alkalommal szerepet játszik. Leggyakrabban mind a két fél iszik és valamelyik nem tud már uralkodni magán, veszekedés közben elborul az agya. Mostanában inkább a nőknél törté­nik ez meg.- Az emberölések is visszavezethetők társadalmi összefüggésekre?- Igen. Ingerültek az emberek, problé­mát okoz a mindennapi megélhetés. Legalábbis jelentős rétegnek. De ezt el­mondhatnám a csecsemőgyilkosságok jellemzőiként is. Nagy általánosságban az iskolázatlanok folyamodnak ehhez a tragikus megoldási módhoz. Bár itt is akadnak kivételek. Az anyákat csecse­mőjük megöléséhez a félelem vezérli. Kistelepüléseken félelem a környezettől, ahol még mindig bélyeg a leányanyaság. Az ilyen nők életét megkeseríti a falu. Másrészt félelem attól, hogy nem tudja felnevelni gyermekét. Ugyanakkor tudatlanságukat az mu­tatja, hogy nem vesznek tudomást arról: a nem kívánt terhesség ellen lehet véde­kezni, sőt a világra hozott gyermekről is le lehet mondani.- Mekkora itt a szülők felelőssége?- Ma már el kellene jutni gyerek és szülő viszonyában addig a pontig, hogy ne állhasson elő az a helyzet: az anya együtt él lányával és nem tud terhessé­géről. Ez a nevelés „eredménye". Ilyen szituáció nem adódhat akkor, ha szülő és gyerek között olyan a kontaktus, hogy beszélnek ezekről a kérdésekről.- Ezeknek a bűncselekményeknek a megelőzésében a rendőrségnek alig van eszköze. Hogyan lehet mégis a további növekedésnek elejét venni?- A környező megyékben egyre sza­porodó rablások, újabban álarcos rablá­sok azzal fenyegetnek, hogy hamarosan átterjednek Tolna megyére is. Jellemző ezekre, hogy apró településeket keres­nek meg az elkövetők, és ott is az idős, egyedül élő embereket. Leggyakrabban éjszaka követik el a rablást. A rendőrség ennek megelőzésében annyit tehet, hogy sűríti a járőrök programját. Gyakrabban fordulnak meg egy-egy településen. De az kiszámíthatatlan, hogy a bűncselek­ményt hol fogják elkövetni. Az emberek­nek jobban kell figyelniük egymásra. A közömbösség táptalaja a bűncselekmé­nyek elkövetésének.- pi -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom