Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

1990. február 23. 2 KÉPÚJSÁG Közéleti „Ruszkik, go home!” (Folytatás az 1. oldalról.) Mindez persze nem változtat három tényen. Azon, hogy Európában nincs igazi tömbközi háborús veszély, a fegyveres összecsapás kontinensünkön „ellehetetlenült”. Másrészt a NATO máris legyözöttnek, bénltottnak tartja a Varsói Szerződést, s bizonyos lazaságokat immár sajátmagának is megenged. Végül, Nyugat a maga gazdasági, technológiai, pénz­ügyi eszköztárával elérhetőnek látja azt, ami háborúval vagy háborús fenyegetéssel egyál­talán elérhető. A Szovjetunió az NDK-ban 380 ezres, Csehszlovákiában 75 ezres, Magyarországon 50 ezres, Lengyelországban 40 ezres kontin­genst tart. Az állomásoztatott amerikai haderő létszáma az NSZK-ban 254 000, Nagy-Britan- niában 30 000, Olaszországban 15 000, Spa­nyolországban 10000, Törökországban 4000, Görögországban és Izlandon 3-3000, Portugáliában 1800, Hollandiában és Bel­giumban 1500-1500, Norvégiában 200. A Né­met Szövetségi Köztársaság területén az ame­rikaiakon kívül 60000 brit, 50000 francia, 25 000 belga, 7700 holland és 7300 kanadai katona tartózkodik. Bush elnök tavaly májusban, a brüsszeli NATO-csúcson egyenlő, 275-275 ezres maxi­mális létszámszintet ajánlott az Európában, idegen országok területén állomásoztatott amerikai és szovjet csapatokra vonatkozóan. Az 1990. január 31-i javaslatban szűkül a csökkentési övezet - a két Németország, a Be­nelux, Dánia, valamint Csehszlovákia, Len­gyelország és Magyarország szerepel benne - és az új közös szint 195 000 fő, plusz egyéb európai övezetekben - csak az amerikaiak számára - 30 000 fő. A Varsói Szerződés udvarias jóindulattal fogadta az új javaslatot, amely már Bécsben is előterjesztésre került, de világos, hogy Wa­shington az ezredfordulóig sem hajlandó visszavonni összes külföldön levő csapatait. Az aránytalanság nemcsak azért indokolatlan, mert Európáról van szó, hanem azért is, mert a Varsói Szerződés fegyveres erőinek összlét- száma 5,3 millió, a NATO-é pedig 6,5 millió. Szó sincs az amerikai javaslatban az NSZK „vendégszeretetét” élvező, mintegy másfélszázezer nem amerikai katona visz- szavonásáról, de még csökkentéséről sem. Szó sincs természetesen a haditengeré­szetről. Ezek azonban csak fizikai vetületei egy olyan politikának, amely az utóbbi hónapok­ban nyilatkozatok sorában tükröződött. Túl azon, hogy Bush elnök már egy héttel üzenete után kijelentette: Amerikának mindig felké­szültnek kell lennie a harcra a szabadságért és biztonságért -, hadügyminisztere deklarál­ta: ha a szovjet fenyegetés teljesen megszű­nik, az amerikai katonai erőre akkor is szükség lesz, hogy Washington „reagálhasson külön­böző körülményekre” a világban. Wörner, a NATO főtitkára egyszerűen eluta­sítja a NATO és a VSZ, illetve a szovjet és az amerikai csapatok európai állomásoztatásá- nak párhuzamba állítását. Kijelenti, hogy a szovjet csapatok kelet-európai kivonását nem szabad az amerikai csapatok visszavonásától függővé tenni. „A szovjet csapatok teljes visz- szavonása az amerikai erők szintjének csök­kenését eredményezheti, de nem a teljes kivo­násukat Európából” - hangoztatja a nyugat­német főtitkár, aki szerint a helsinki keret a NATO nélkül nem tudná betölteni a biztonsági struktúra szerepét... Wörner NATO-apológiája rendre együtt jár Moszkva kioktatásával: a Szovjetunióval szemben nincs nyugati fenyegetés, értel­metlen biztonsági aggodalma, nincs szüksége Nyugaton előretolt erőkre. „A Szovjetuniónak el kell fogadnia, hogy közép- és kelet-európai ütközőövezetének elvesztésével biztonsága inkább nő, mint csökken.” Ha tehát a Varsói Szerződés Nyugat helyett is leszerel, a NATO hajlandó helyette is gon­dolkozni. Moszkva elfogadta az amerikai aján­latot Ottawában és alig polemizál Washing­tonnal. Határidők nem szerepelnek, a nemzeti és tömbszintek homályban maradnak, a szovjet eredmények újabb és újabb követelésekre sarkallják Nyugatot Bécsben és másutt. Er­kölcsi fölény itt, katonai és gazdasági fölény ott, közös csupán a duzzadó centrifugális na­cionalizmus. Pirityi Sándor (MTI-Press) hírek A „Dombóvár és Vidéke” cimű helyi lap szerkesztősége 1990. február 25-én, vasár­nap, 18 órakor választási gyűlést rendez a dombóvári művelődési otthonban. A gyűlésre a szerkesztőség a választókör­zet valamennyi képviselőjelöltjét meghívta. * A péntek este 18 órára Bátaszéken meghirde­tett Független Kisgazdapárt választmányi gyűlé­se technikai okok miatt elmarad. FKgP * A Szabad Demokraták Szövetsége tamási szervezete választási nagygyűlést tart 1990. február 24-én (szombaton) 15 órakor a tamási diákcentrumban (volt úttörőház). A rendezvé­nyen bemutatkozik a megye valamennyi sza- / baddemokrata képviselőjelöltje- Házigazda: Királyné Békefi Stefánia. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! (SZDSZ) * Simony József szabaddemokrata képvise­lőjelölt rendszeres találkozóra hívja választó- kerületének polgárait Pakson a lakótelepi An­na presszóba (Paks, Barátság, u. 2.) minden hétfőn 17 és 20 óra között. (SZDSZ) * A Magyar Demokrata Fórum nagydorogi szervezete február 23-án (pénteken) 16 óra­kor Sárszentlőrincen a községi tanácson, 24- én 18 órakor pedig Pálfán, a művelődési ház­ban tart választási gyűlést. A gyűlésen bemu­tatkozik Figler János, a választókörzet MDF- képviselőjelöltje. A Magyar Demokrata Fórum paksi szervezete február 26-án (hétfőn) este hat órakor Dunakömlődön, a volt pártházban tart választási gyűlést. A gyűlésen bemutatko­zik Figler János, a választókörzet MDF-képvi- selőjelöltje. MDF Az MDF a vallásszabadságról Használt autók árai Hilcz autókereskedés, Kakasd Dacia Furgon 1304 1988-as kiadású 200 000.­Trabant 601 L. S. 1978-as kiadású 30 000.­Wartburg de Luxe 1980-as kiadású 42 000.­Lada 2101-es 1973-as kiadású 47 000.­Wartburg 353 Spec. TT. 1986-os kiadású 130000­Volga Gaz 2410 1987-es kiadású 207 800.­Trabant 601 S. 1982-es kiadású 42 000.­Zuk A 11 1981-es kiadású 70000.­IZS Furgon 1984-es kiadású 73 000.­Dacia 1310 1984-es kiadású 90000.­Nysa 522 Furgon 1983-as kiadású 40000.­Dacia TX 1986-os kiadású 145 000.­Wartburg * 1976-os kiadású 20000.­Zsuk A 11 1987-es kiadású 18 800.­Skoda S100 1975-ös kiadású 34 000.­Polski Fiat 126/650 E 1989-es kiadású 175 000.­IZS 27151-01 1983-as kiadású 25 000.­Az autókereskedés megkezdte új és használt nyugati típusú személygépkocsik árusítását Piaci árak Bosnyák téri nagybani piac Tolbuhin krt. Szekszárd Burgonya 10-12 10-18 10-14 Sárgarépa 12-16 18-36 30-40 Petrezselyem 35-40 40-58 40-60 Vöröshagyma 7-8 9-18 14-18 FÓkhagyma 40-50 50-100 70 Fejes káposzta 10-12 18-20 14 Alma 16-20 14-32 14-30 Tojás 2,60-2,90 2,80-3,­2,80-3,50 Új IBUSZ-iroda Európaiság és keresztényi értékek (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Ternák Gábor az iránt érdeklődött, hogy vajon miként foglal állást az egyház egy konkrét kérdésben, nevezetesen a szekszárdi római katolikus templom felújí­tása érdekében végzett MSZP-gyüjtést ille­tően. Mayer Mihály szerint a sokak szemé­ben különös változásról majd a történelem mond ítéletet, de „ha nem állok szóba velük, akkor nem vagyok keresztény, akkor nem vagyok ember.” Szilvási Géza református lelkész a pártok felelősségét hangsúlyozta, a hiteles emberek hitelesen szóljanak, s utalt a Bibliára, amelyben az ellenség sze- retete is megtalálható. Hafenscher Károly evangélikus tiszteletes úgy vélekedett, hogy nem szabad elitélni olyan próbálko­zásokat, amelyek jó célt szolgálnak.-szá-ór­Dr. Ternák Gábor, Mayer Mihály, Hafenscher Károly, Szilvási Géza és Nyerges Tibor Pártok - választások „Az anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat, és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak közvetítő...” (Részlet a megállapodásból) Esélyegyenlőség, avagy válasz az MSZP sajtófőnökének Kedves Ihárosi Ibolya! Manipulálni egy újságban nem csak cenzúrával lehet. Lehet például úgy is, hogy egy többórás választási gyűlés sok-sok témájából önkényesen kieme­lünk olyan részgondolatokat, amelyek más pártokat ilyen formában sérthetnek, vagy a cikkek olyan szövegkörnyezetébe helyezésével, ami elveszi, illetve kidom­borítja azok életét, stb... De, térjünk a tárgyra. Néhány dolgot szeretnék tisztázni. 1. Dr. Hegyi Attila, sajnos, még nem gazdagítja tagjaink táborát, de szívesen látnánk magunk közt. 2. Mielőtt az SZDSZ megjelent a politikai palettán, alapítói megteremtették és min­den rendőri zaklatás ellenére fenntartották a cenzúramentes második nyilvánosságot 3. Az SZDSZ megalakulása óta többek közt azért harcol, hogy az újságok, a rá­dió, a tv szerkesztőségei, minden politi­kai nyomástól mentesen, önállóan, lehe­tőleg önfinanszirozva határozzák meg arculatukat, jövőjüket. 4. Az SZDSZ nem akar intézkedni a nyil­vánosságról, csak mint jelentős politikai erő, súlyának megfelelő mértékben, torzí­tásmentesen jelen akar lenni benne. 5. Én 1954-ben születtem, mégis van fogalmam róla, milyen megtorlási hullám követte 1956-ot. Még személyesen is. Nélkülöztem gyermekkoromban az apai nevelést és az anyagi javakat. (A mellék- büntetés: teljes vagyonelkobzás volt.) Egyébként a témának jelentős, mostaná­ban már legális irodalma van. 6. A különböző neveken futó állam­pártnak csakugyan volt mindig belső el­lenzéke is. (Pl.: Rajk László, Nagy Imre, Kis János, Király Zoltán.) Azt is készsé­gesen elismerjük, hogy az MSZP egyes tagjainak történelmi érdemei vannak az állampárt lebontásában, de azért talán az ellenzék is tett egy és mást mindezért. 7. Lakitelek, az MDF megalakulása. Még nem pártként, hanem ténylegesen fórumként. Az ellenzék mai megosztott­ságának egyik oka pedig, hogy Pozsgay Imre népfrontfőtitkár részvételének felté­tele volt, miszerint a keményebb szamiz- datos ellenzékiek ne vegyenek részt a ta­nácskozáson. Ez utóbbiakból alakult ké­sőbb az SZDSZ. 8. Érthetetlen számomra az MSZP görcsös ragaszkodása a megyei lapok így a Tolna Megyei Népújság tulajdonlásához. Főleg, ha ezt a független lapot kénytelen szűkös párt­kasszájából még finanszírozni is. Ha egy 40 000 példányban megjelenő új­ság előfizetőkkel, hirdetésekkel ráfizetéses, akkor ott bizony nagy bajok vannak amit ta­lán a „lapgazda”-váltás megold majd. Tisztelettel: Marián Béla, az SZDSZ Tolna Megyei Szervezetének ügyvivője Még egyszer a manipulációról Ihárosi Ibolya nekem címzett válasza kis­sé személyeskedőre sikerült (Népújság 1990. február 20.). Indulataiból arra követ­keztetek hogy érdemes volt megírni „Ki mi­vel manipulál" c. visszhang-cikkemet (Népújság 1990. február 15.). Vitapartnerem sajátosan értelmezte (fél­re) soraimat Nyilvánvaló, hogy a megyei la­pok visszaadásánál néma megyén, hanem a visszaadáson volt a hangsúly. Mindegy tehát hogy - esetleg - megváltozik-e a közigazgatás szerkezete (és nem lesznek megyék). Azt is mindenki tudja, hogy mi a kü­lönbség egy kommunista és egy szocia­lista párt között. A nehézség akkor jelent­kezik, ha konkrétan, itt és most akarunk különbséget tenni. Nehéz ugyanis meg­különböztetni ezeket a szocialistákat (akik most annak mondják magukat) azoktól a kommunistáktól (akik a korábbi törvény- sértéseket elkövették), hiszen ezek több­ségükben ugyanazok. (A tékemagyarázá- sok elkerülésére sietek megjegyezni, hogy most sem személyeket támadok - legke­vésbé jelenlegi vitapartneremet - hanem pártokat.) A Szocialista Párt hitelét leginkább ha­talmi pozíciója ássa alá (ami a jogutódlás következtében 1948 óta folyamatos). Az állampolgár nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy hátha csak érdekből, a hatalom megtartása végett változtatta meg arcát. Vélhetően a legtöbben még azt sem hiszik el, amit (esetleg) őszintén mond. Már A régi irodát „kinőtte” az IBUSZ szekszárdi kirendeltsége. Érthető, hogy nagy örömmel adták át teg­nap azt az új létesítményt, mely korszerű felszereléseivel - telex, fax, video, számítógépek - egyaránt segíti a pult innenső és túlsó oldalán tartózkodókat. A közel hatmilliós beruházással szép, kulturált irodát alakítottak ki a volt szekszárdi pártszékház földszintjén. emiatt is - és saját megújulása miatt is - előnyére lenne, ha legalább egy választási ciklusra kimaradna a hatalomból. A már­ciusi választás ehhez talán segítséget nyújt. Azt sem vitatta Senki - én a legkevésbé - hogy a Népújságban ellenzéki írások is megjelennek. Csak halkan teszem fel a kérdést: mióta? És esetleg: meddig? Egy dolog még. Indulatos észrevételei­nek előadásakor - s talán éppen azok miatt - Ihárosi Ibolya megfeledkezett a fő kérdésről. Az pedig ez: ha a Szocialista Pártnak nem fűződik politikai érdeke a megyei lapokhoz - ráadásul azok anyagi veszteséget is okoznak számára akkor mi az ördögnek ragaszkodik tulajdonlá­sukhoz? Dr. Hegyi Attila Egy nyilatkozatháború margójára Félidejéhez közeledik a választási kam­pány, az ajánlószelvények leadásával lezá­rul a. választási küzdelmek első szakasza. Dúl a nyilatkozatháború, se vége, se hossza a közleményeknek, felhívásoknak és nyílt leveleknek. Az utóbbi napokban a Szocialista Párt két olyan közleménnyel is a nyilvánosság elé lépett, mely indulatos - a vétlen vagy szándékos csúsztatásoktól és a közvélemény - félrevezetésétől sem mentes - reagálásokat váltott ki néhány párt képviselőjéből. E megnyilatkozások személy szerint engem is érintettek, így ta­lán megengedhető, ha néhány szóban vá­laszolok rájuk. 1. Köztudott, hogy a Szocialista Párt je­löltjeként tv-vitára hívtam ki Pólyák Sán­dort a helyi kábeltelevízióban, hogy a po­litikai tájékozódás megkönnyítése érde­kében ütköztessük nézeteinket és állás­pontjainkat s válaszoljunk a nézők tele­fonon feltett kérdéseire. A stúdióvitától - mely az indulatok helyett a józan érvekre irányítva a'figyelmet a jelöltek felkészült­ségét mérte volna - az SZDSZ kezdettől fogva elzárkózott. Helyette közönség előtti vitát javasolt, amit a televízió élőben vagy felvételről, teljes egészében vagy utólag szerkesztett formában közvetített volna. Az egyeztető tárgyalások során az az előzetes kompromisszumos megegyezés született, hogy a stúdióvitára (1990. március 2-án Kocsis J. Antal vezetésével) és egy későbbi időpontban a közös jelölőgyűlésre egy­aránt kerüljön sor. Az SZDSZ később fel­mondta ezt a megállapodást s visszatért eredeti álláspontjához, a közönség előtti vi­tához. A Szocialista Párt - az SZDSZ legutób­bi közleményével ellentétben, - nem zár­kózott el ettől a javaslattól, hanem mind a mai napig mérlegelte azt Mérlegelte min­denekelőtt azért, mert egy ilyen közönség előtti vita - figyelembe véve a mai feszült, s a közeljövőben még tovább éleződő politi­kai helyzetet - könnyen a pártok háborújá­vá válhat ami a racionális érvek helyett a hangulati elemekre és nyíltszíni demonst­rációkra irányítja a figyelmet Egy ilyen vita óhatatlanul korlátozottá teszi a nyilvánosságot hiszen a pártok támadó vagy védekező alapállásuk miatt egyaránt igyekezni fognak, tagjaikkal és szimpatizánsaikkal színültig megtölteni a termet Könnyen kialakulhat egy olyan helyzet mely az elemző érvelés helyett a szélsőséges indulatokat ütközteti, s a ki­hívás eredeti szándékaival épp ellentétes célokat szolgál. Eddigi politikai tevékenységem során sohasem hárítottam el, s ezután sem fo­gom elkerülni a józan megfontoláson ala­puló, higgadt nyílt színi vitát. Egy olyan műsorhoz azonban, mely fel­korbácsolva az indulatokat a társadalmi megbékélés ellen hat s tovább fokozza a közérzetben és közhangulatban amúgy is meglévő félelmeket és feszültségeket, nem kívánok partner lenni. Különösen nem egy olyan párttal szemben, mely vá­lasztási esélyei növelése érdekében a té­nyek elhallgatásától, meghamisításától, S a közvélemény félrevezetésétől sem riad vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom