Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-07 / 237. szám
Megkezdődött az MSZMP XIV. kongresszusa Megújuló párt vagy új párt? - Az MSZMP jogutódjaként Magyar Szocialista Párt? Élénk vita a párt jövőjéről A négytagú elnökségből hárman A „Demokrácia, Jogállam, Szocializmus” jelmondat jegyében péntek délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa Budapesten. A párt 710 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszusi Központ Pátria-termében, hogy az MSZMP legfelső fórumának négynaposra tervezett tanácskozásán megvitassa és eldöntse a kormányzó párt belső életének, a társadalom iránt vállalt kötelezettségeinek legfontosabb kérdéseit. A hivatalos megnyitó a tervezett 8.30 órához képest némi késéssel, 9 óra 20 perckor hangzott el, mivel a csütörtök esti előzetes vita eredményeként számos módosítás született a tanácskozás ügyrendjével kapcsolatban, s az e változásokat tartalmazó javaslatot még a megnyitó perceiben is sokszorosították a kongresz- szusi központban. A csúszás ezúttal nem pusztán formai okok következménye volt, hiszen az ügyrend mögött fontos tartalmi kérdések húzódtak meg. Az egyik előzetes tervezet szerint ugyanis a párt céljáról, jellegéről, programjának alaptételeiről folytatott vita után választanák meg az új vezető testületeket. Egy másik variáció viszont együtt nyitna vitát a különböző beszámolók felett, s csak a tanácskozás végén kerülne sor a vezetőségválasztásra. A tanácskozás kezdetén Ormos Mária történészprofesszor, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja a szabadság- harc 1849. október 6-án kivégzett mártírjaira emlékezett. Ormos Mária megemlékező szavai után Nyers Rezső pártelnök lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a megjelenteket, s a sajtó nyilvánosságán keresztül a kongresszus munkája iránt érdeklődő valamennyi honfitársát. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Kádár Jánosnak, az MSZMP egyik alapítójának, a párt volt elnökének emléke előtt, s megemlékeztek a magyar közélet, a munkásmozgalom közelmúltban elhunyt, kiemelkedő személyiségeiről. Nyers Rezső a küldöttekkel történt előzetes konzultációk alapján javasolta, hogy a megnyitó ülés elnöki tisztével Gönci Jánost bízzák meg. Az indítványt a kongresszus elfogadta, igy a tanácskozás irányítását ettől kezdve Gönci János vette át. A levezető elnök mindenekelőtt a pártfórum munkájának zökkenőmentes lebonyolításához szükséges munka- bizottságok vezetőinek személyére tett javaslatot. Ezt elfogadva a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Vastagh Pált, az ügyrendi bizottság elnökévé Kovács Lászlót választották meg. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a megválasztott 1279 küldött közül a tanácskozás első napjának reggelén 1256-an regisztráltatták magukat, tehát a kongresszus határozatképes. Bejelentette, hogy a területi küldöttcsoportokon kívül több platform szerinti csoport alakult: a népi demokratikus platformhoz 68, az összefogás az MSZMP megújításáért platformhoz 30, a platform az MSZMP-ért csoportosuláshoz 35, a reformszövetséghez 464, a vidék esélyegyenlőségéért elnevezésű platformhoz 43, az ifjúságért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az agrár- és élelmiszergazdasági platformot, amelyhez eddig 28-an jelezték csatlakozási szándékukat. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus jóváhagyta. A kongresszus napirendjével kapcsolatban a küldöttek döntöttek arról, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság küldöttnek meg nem választott tagjai tanácskozási joggal vehessenek részt a kongresszus vitájában, viszont úgy foglaltak állást, hogy azokon az üléseken, amelyeket a kongresszus zártnak nyilvánít, csak a teljes jogú küldöttek lehessenek jelen. Ezt követően az ügyrendi bizottság elnöke, Kovács László számolt be arról, hogy a csütörtöki vitában megfogalmazódott alternativ javaslatokat, szövegmódosító indítványokat a bizottság „átvezette” az új dokumentumba. A napi- és ügyrend feletti vita ennek ellenére mintegy két órán át tartott, mert a különböző változatok elfogadtatására többször is meg kellett ismételni a szavazást. A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. E szerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámolója; politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai kérdések, indítványok, fellebbvi- teli ügyek; a párt országos testületéinek és tisztségviselőinek megválasztása. A küldöttek úgy határoztak, hogy legalább 12 tagú küldöttcsoportokat a kongresszus ideje alatt is alakíthatnak, s azok saját alakuló létszámuk feléig funkcionálhatnak. Egyetértés volt abban, hogy a felszólalások ne legyenek hosz- szabbak 5 percnél. Vita bontakozott ki abban, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a Demisz képviselői az általuk választott vitaszakaszban kapjanak-e felszólalási lehetőséget. A többség amellett voksolt, hogy indokolt 15 percet kapniuk véleményük kifejtésére. A kongresszusi vita ütemezésének kérdésében véleménykülönbség mutatkozott. Csaknem ötszázan voksoltak amellett, hogy az első három napirendi pont szóbeli kiegészítésének elhangzása után tisztázzák a párt céljait, jellegét, programjának alaptételeit, működési elveit, s döntsenek a párt nevéről is. Szükségesnek ítélték, hogy már ebben az első vitaszakaszban fogadják el az országos vezető testületekre és tisztségviselőkre vonatkozó alapszabályt, válasszák meg az országos testületeket és tisztségviselőket. A küldöttek többsége a változat első felével szintén egyetértett, de amellett volt, hogy csak a második szakaszban vitassa meg és fogadja el a kongresszus a párt programnyilatkozatát és alapszabályát, ezt követően válasszák meg az országos testületeket és tisztségviselőket, majd a kongresszus harmadik szakaszában foglaljanak állást időszerű politikai kérdésekről, indítványokról, valamint a fellebbviteli ügyekről. A kongresszus résztvevői ezután arról döntöttek, hogy egy javaslat csak akkor válik határozattá a kongresszuson, amennyiben azt a szavazók több mint fele támogatja. A kongresszuson létrehozandó országos testületek és tisztségviselők választásával kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy a pártelnököt egyéni, a további tisztségviselőket és elnökségi tagokat zárt listás jelöléssel válaszszák meg a küldöttek. Az elnök személyére a plenáris ülés nyilvánossága előtt tegyenek javaslatot, s a jelölőlistára kerüléshez a szavazatoknak több, mint a felét kell elnyerni. A küldöttek elfogadták a kongresszus időrendjére, a kongresszus elnökségének tagjaira és a levezető elnökökre tett javaslatot, majd jóváhagyták a kongresz- szusi munkabizottságok vezetőinek listáját. A párt programnyilatkozatát szerkesztő bizottságot Pozsgay Imre, az alapszabály-szerkesztőt Fejti György vezeti. A személyi kérdéseket előkészítő bizottság vezetője Kovács Jenő, a kongresz- szusi ügyrendi bizottságé Kovács László, a mandátumvizsgálóé Vastagh Pál, a (Folytatás a 2. oldalon.) A Tolna megyéből érkezett küldöttek többsége a reformra szavazott Néma koszorúzás Aradon Az 1848-49-es magyar szabadság- harc vértanúinak aradi emlékműve kerítésekkel elzártan, elszigetelten áll. A korábbi évekkel ellentétben a helyi lakosok és más vidékről érkezettek, köztük magyarországi látogatók pénteken, a 13 hős kivégzésének 140. évfordulóján nem helyezhették el a megemlékezés virágait. Ismert a tény, hogy 140. évforduló alkalmából hivatalos magyar állami és pártszervek jelentették be koszorúzási szándékukat, de ezt a román fél elutasította. Csak annyit engedélyeztek, hogy a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete helyezzen el koszorút. Ennek megfelelően Szűts Pál bukaresti nagykövet, Aradi Sándor ezredes katonai és légügyi attaséval, valamint a nagy- követség több diplomatájának kíséretében vörös szegfűből készített nagyméretű koszorút tett az emlékmű talapzatára. Némán zajlott le a koszorúzás, nagy biztonsági őrizettel - néptelenül. Este az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak szekszárdi szervezetei emlékeztek meg a mártírokról. Gyertyát gyújtottak az emlékmű talapzatánál a pártok képviselői, meghallgatták a Szózatot, majd a Kerekasztal jelenlegi elnöke, Kapitány Ferenc helyezett el koszorút. Éppen megkondultak a belvárosi templom harangjai, amikor énekelték a Himnuszt. Az aradi vértanúk emlékére, haláluk évfordulóján tegnap délelőtt koszorúzást tartottak Szekszárdon. A megyeszékhelyen állomásozó fegyveres testületek nevében a Béla király téri 48-as emlékműnél Erdős László ezredes helyőrségparancsnok és dr. Horgos Ferenc rendőr őrnagy, városi rendőrkapitány helyezte el az emlékezés virágait. FOTÓ: -órKoszorúzások Szekszárdon
