Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-25 / 121. szám
2^ÉPÜJSÁG 1989. május 25. Kongresszusról, választásokról, programról A kamara véleménye Egyetlen politikai tényező se taktikázzon, hanem a nemzet érdekében cselekedjen Interjú Jánosi Györggyel, az MSZMP megyei bizottságának első titkárával- A „fontos" és az „érdekes" jelző - talán mert okkal, ok nélkül használjuk - némileg devalválódott, most viszont azt hiszem, joggal minősíthetjük így azt a megbeszélést, amelyre a minap került sor Szekszárdon, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának székházában.- A városi, nagyközségi pártbizottságok első titkárait, titkárait korábban arra kérte a megyei pártvezetés, hogy az általunk megválasztott körben gyűjtsék össze a párt javasolt programjára, feladataira, a helyhatósági és az országgyűlési választások időpontjára, menetrendjére vonatkozó véleményeket. Ezeket most összegeztük, és kialakítottunk egy megyei álláspontot.- Gondolom, nem véletlenül került egymás mellé a két téma.- így van, ugyanis az, ami majd a pártértekezleten vagy kongresszuson történik, közvetlenül befolyásolja az MSZMP választási esélyeit, így ebben a kérdésben választások ütemezéséhez, menetrendjéhez kell igazodnunk.- Tehát a választások...- Erről az a véleményünk, hogy a felső szintű pártvezetés a menetrendre vonatkozó javaslatának kialakításakor ne az MSZMP taktikai érdekeit, hanem elsősorban a nemzet, a társadalom javát tartsa szem előtt. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a magyar társadalom politikai szerkezete mennyire érett a választásokra. Ha ugyanis ezeket túlságosan előrehozzuk, nem hagyva kellő időt a társadalomnak, magunknak és más politikai szervezeteknek a felkészülésre, akkor előfordulhat, hogy az új parlament legitimitását folyamatosan vitatni fogják, s nem alakul ki nyugodt társadalmi légkör a törvényalkotói munkába. Márpedig az ország jelenlegi válságos helyzetében ez nagyon veszélyes lenne.- Mi a konkrét javaslatuk?- Alkotmányozó nemzetgyűlést kell választani, amely megalkotja az alkotmányt, a választójogi törvényt, végigviszi a költség- vetési reformot, előkészíti a későbbi helyhatósági és képviselő- választásokat. Az alkotmányozó nemzetgyűlési választások esetében konszenzusra kell törekedni az Ellenzéki Kerékasztallal és minden fontosabb társadalmi, politikai erővel.'Ezért azt javasoljuk, hogy az MSZMP vezetése, az Ellenzéki Kerekasztal és minden más társadalmi szervezet, hagyjon fel a politikai, taktikai csatározásokkal és a nemzet, a társadalom érdekeit, vegye figyelembe.- Némi optimizmussal bízzunk abban, hogy ez megvalósul. Utána?- Ha az alkotmányozó nemzetgyűlés - széles társadalmi köz- megegyezésre alapozva - elvégzi a munkáját, akkor a jövő év elejére kellene előrehozni á választásokat: az első hónapokra a helyhatóságit, az első negyedév végére pedig a képviselőit.- És mi az álláspontjuk arra az esetre, ha nem kerül sor az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására?- Akkor szerintünk az idei esztendő végére előre kell hozni az országgyűlési képviselőválasztásokat, a helyhatóságiakat pedig jövőre tartsuk meg.- Az eddig elmondottakat is figyelembe véve milyen feladatai lehetnének egy országos pártértekezletnek?- Április 29-én, a megyei értekezleten úgy döntöttünk, hogy kongresszusra van szükség. Ha lesz alkotmányozó nemzetgyűlés, akkor ennek a kongresszusnak - a tegnapelőtti tanácskozás résztvevői szerint - a következő kérdésekkel kellene foglalkoznia: A párt múltjának értékelése megalakulásától -1956. végétől, eddigi tevékenységének elemző feltárása; A párt programnyilatkozatának kidolgozása, stratégiai jellegű koncepciójának felvázolása; Az előbbiek figyelembe vételével új szervezeti és működési szabályzat kidolgozása; A személyi kérdések teljes körű tisztázása. Végül, ha nem kerül sor alkotmányozó nemzetgyűlés választására, hanem novemberben lesznek az országgyűlési képviselőválasztások, akkor a kongresszuson a stratégia mellett meg kell fogalmazni a párt választási programját is.- Köszönöm a beszélgetést. GYURICZA MIHÁLY Közéleti Sajtótájékoztató a MÁV-nál Megjelent az új menetrend Egy jel a menetrendben - ennyi az újdonság, amelyről a MÁV Pécsi Igazgatóságán mint nóvumról tudtak beszámolni az újságíróknak, a május 28-án életbe lépő új menetrend kapcsán összehívott sajtótájékoztatón. Nem került új vasúti kocsi a Dél-Du- nántúlra, holott a MÁV ez évben vásárolt 20 darabot Jugoszláviától, darabonként 42 millióért. Jelentős erősítést tehát nem kaptak, ami pozitívum, az a teherforgalomban jelentkezik, s a személyforgalmat nem érinti. Megjelentek az új menetrendek, s a vállalat vezetői állítják: ezekben olyan szerkezeti változások vannak, melyek az eddigi (jogos) észrevételek figyelembevételével készültek. E könyvecskék adataiból az utazni szándékozó pontosan össze tud állítani egy teljes nyugati utat, egy nyári programot. Bár ajánlották, hogy mielőtt elindulnánk, nem árt felhívni az információt, valóban akkor és onnan indul-e az a vonat, amelyikre akkor és ott szeretnénk felszállni. Megtudtuk, hogy Tamási viszonylatában fejlesztés, Bikács tekintetében megszüntetés várható a gyér forgalom miatt. Szekszárd körzetében javították a diákok hazautazási lehetőségeit. Szekszárdról munkanapokon 13.40-kor Bátaszékre indítanak egy vonatot, mely onnan 15.50-kor érkezik vissza. A szép kivitelű, hivatalos menetrend 100 forintba kerül, a nemzetközi s a területi ára 25 forint, a balatoni menetrendet 15 forintért adják. Új menetrendek, új árak... no, és egy újdonság: a jel a könyvecskében. Egy bőrönd - a poggyászkocsi egyértelmű jele. cs. j. hír A megnövekedett létszámú gyerekkorosztályok oktatási feltételeinek alakulása megyénk középfokú oktatási intézményeiben a témája - többek között, - a Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mai ülésének. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a tanácsi szervek és a középfokú oktatási intézmények hogyan készültek fel a következő tanévekben jelentkező demográfiai helyzetekből adódó feladatok teljesítésére. A párt vonuljon ki a vállalatoktól (BUDAPESTI MUNKATÁRSUNKTÓL) Immár a Magyar Gazdasági Kamarának is van szóvivője! Igaz nem függetlenített státusban: Kelényi Gábor főtitkárhelyettes eredeti tisztsége mellett tölti be a szóvivői szerepet, ezt külön hangsúlyozta is, tegnapi, első sajtótájékoztatóján. A magyar munkáltatók érdekvédelmi szervezete örömmel üdvözli, hogy a kormány új csomagterve ezúttal nem a jövedelemtulajdonosok „megkopasztását” célozza - mutatott rá Kelényi Gábor. Látszik az elgondolásokból, hogy élénkíteni igyekszik a vállalkozásokat a mai gazdaságvezetés. Ám ez az élénkítés egyelőre kevés - vélik a kamarában. Bátrabb adókedvezményekkel célszerű impulzust adni az új gazdasági kezdeményezéseknek. A mostani kedvezmények ugyanis a gyöngék támogatását célozzák, ebből azonban nem lesz kibontakozás. Kifejtette a szóvivő, hogy a kamara szerint még nem történt bérreform: a kötöttségek némi lazítása ellenére még mindig „pántlikázzák” a bérköltséget. A nagyobb bértömeg-növekedésért ugyanis kiemelt adót kell fizetniük a vállalatoknak. A munkáltatók azt szeretnék, ha a bér fedezné a munkaerő újratermelésének költségeit, s az ehhez szükséges pénzt napi nyolc óra alatt is megkereshetnék a foglalkoztatottak. Ettől azonban - tette hozzá Kelényi Gábor - még messze vagyunk. Kérdésre válaszolva a kamara főtitkár- helyettese elmondta: elő kívánják segíteni, hogy az MSZMP mint szervezet mielőbb vonuljon ki a vállalatokból. A sikeres piac- gazdaságokban ugyanis nincs példa arra, hogy bármely politikai párt a cégek költségén gyárkapun belül politizáljon. Ez ugyanis az apparátusok fenntartási költségei miatt emelné a termékek árát, egyúttal a dolgozóknak kifizethető bért csökkentené. MOLNÁR PÁL Ófaluról a tudósok szemével A növekvő energiaéhséget mindenképpen csillapítani kell Mindezeket tegnap Veszprémben észlelhette a megfigyelő, ahol a Pécsi és a Veszprémi Akadémiai Bizottság előadói napot rendezett „Radioaktív hulladékok elhelyezése és hosszú idejű tárolása” címmel. A népes hallgatóságot dr. Salánki János akadémikus, a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnöke köszöntötte. A tudósok felelősségéről szólt arról az előzményről, ami nem volt szenvedélyektől mentes a hulladéktároló ügyében. Az Akadémia elnöksége is foglalkozott az üggyel, és dr. Nemecz Ernő akadémikus, a VEAB alelnö- ke, akadémiai bizottság elnöke közölte, hogy elfogadták az eddigi kutatási eredményeket, egyetértenek azzal, hogy Ófalun létrehozható a hulladéktemető. Az akadémikus azt is hangsúlyozta, hogy érdemes lenne elemezni a föld népességének alakulását, ahhoz, hogy megértsük: a világ kénytelen elfogadni alternatívként az atomenergiát, mert máskülönben képtelenek lennének kielégíteni azt az óriási energiaéhséget, amit mindenképpen csillapítani kell. Ófaluval kapcsolatban a hibát ott követték el, hogy nem az atomerőmű-beruházással egy időben történt a hulladéktároló tervezése és építése. Ha akkor a helyi lakossággal együttműködnek, ma nem lenne ügy, nem lenne vita. A tanácskozáson minduntalan felvetődött a kérdés, hogy akkor miért mondtak ellent egymásnak a szakemberek. Szabad-e megalapozatlanul befolyásolni a laikus lakosságot? A későbbiek során több előadó elemezte a radioaktív hulladékok keletkezésének és kezelésének szükségességét, technológiáját. Rósa Géza, a Paksi Atomerőmű Vállalat sugárvédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a közelmúltban 116 kiégett üzemanyagkazettát szállítottak vissza a Szovjetunióba. (Ez a tény azért is fontos, mert nagyon sokan úgy tudják, hogy a kiégett üzemanyag is Ófalura kerül, több lapunkban így is jelent meg.) Egyetlen ilyen kazettában több hasadóanyag marad, mint amennyit 30 év alatt Ófalura szállítanának. Érdekfeszítő előadást tartott - többek között - dr. Fehér István kandidátus, a Központi Fizikai Kutatóintézet főosztályvezetője, aki a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének sugárvédelmi követelményeiről beszélt. Nagy hangsúlyt fektetve a lakosság veszélyeztetettségére, a lehetséges ártalmakra. A két akadémiai bizottság előadói napja - ahol három akadémikus és öt kandidátus tartott előadást - dr. Tigyi József akadémikus, a PAB alelnöke zárszavával ért véget. H. J. Csak radikális megújulás biztosíthatja a stabilitást! A reform, vagy a „rend” hozhatja-e el? A munkaügyi bíróság döntése Nem volt jogellenes a kesztyűsök sztrájkja • A vállalat fellebbez Nem ütközött jogszabályba a Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat dombóvári gyárában megtartott május 3- i szabászsztrájk. A vállalatnak a jogellenesség megállapítása iránti kérelmét a Pécsi Munkaügyi Bíróság elutasította. A május 17-én keltezett végzés indoklása szerint az ÁBMH 1989. március 25-i rendelete a kollektív szerződésekről szóló korábbi rendeletet hatályon kívül helyezte úgy, hogy az előzőleg megkötött kollektiv szerződések hatályáról nem rendelkezett. Ebből milyen következtetéseket vont le a bíróság? Hogy a munkáltatónál az 1989. március 25. előtt megkötött kollektív szerződés ezen időponttól már nem hatályos. „A vállalati bizalmi küldöttek tanácskozása, mely az 1989. évi béremelés mértékéről határozott, nem volt abban a helyzetben, hogy a csak később - 1989. április 12-én - hatályba lépő és ezt követően kihirdetett - sztrájktörvény rendelkezéseit figyelembe vehesse.” Így tehát nem tudhattak arról sem, milyen jogszabályok vonatkoznak a kollektív szerződésbe foglalt megállapodás megváltoztatására irányuló sztrájkra. Végül a bíróság azt a következtetést vonta le, hogy „a sztrájk célja az alkotmányba nem ütközik és nem egyedi munkáltatói intézkedéssel szemben folyt... nem minősül jogellenesnek azért sem, mert a kollektív szerződés hatályán túli időszakban történt”. A végzés ellen 15 napon belül fellebbezni lehet a Baranya Megyei Munkaügyi Bíróságon.- Élnek-e ezzel a jogukkal? - kérdeztük dr. Jancsi Gyula vezérigazgatótól.- Természetesen, mert az egész indoklás nem állja meg a helyét. De várjuk meg az újabb bírósági döntést, majd utána beszélgessünk - hangzott a rövid, kategorikus válasz. Paári Ferenc dombóvári gyárigazgató szerint is támadható a bíróság Ítélete, ugyanis az 1989. évi bérfejlesztésről a bi- zalmik és a vezérigazgató közösen állapodtak meg, tehát a dolgozók a saját képviselőik által is jóváhagyott bérfejlesztés ellen tiltakoztak. Bár a kollektív szerződés évi rendszeres módosításáról szóló javaslatot csak ma tárgyalja a bizalmi testület, s öt képviselőjük jövő hétfőn utazik a pécsi központba, az ottani egyeztető tárgyalásra. A gyárban ennek ellenére viszonylagos nyugalom van, s mint Fürdős Ernő szabászoktatótól, a kesztyűsök egyik szószólójától hallottuk, az áprilisi szünet után újra vállaltak pluszmunkákat is. - cser A jelenlegi gyors változásoktól sokan féltik az ország stabilitását. Azonban látnunk kell, hogy éppen a Kádár-korszak utolsó másfél évtizedének változatlansága, „rendje” vezetett a mai válsághoz. Lengyelországban az 1981-es decemberi „önpuccs” sem oldott meg semmit, csupán elnyújtotta a krízist. (Más kérdés, hogy Lengyelországban az ellenzék akkori agresszív magatartása tett volna-e lehetővé másfajta megoldást.) Amikor egyesek visszatekintenek a „régi szép időkre”, az egyhangú határozatok, 99,7 százalékos szavazatok, a nagy „össznemzeti egyetértés” sosem volt korára, akkor elfelejtik, hogy éppen ez a kor készítette elő a krízist. A visszatérés ehhez a múlthoz, az egypártrend- szerhez, a látszatdemokráciához - mégha súlyos katasztrófa, polgárháború nélkül is menne végbe, ami aligha valószínű - csak konzerválná Magyarország gazdasági elmaradottságát, biztosítaná milliók elnyomorodását, lecsúszásunkat a harmadik világba. A stabilitáshoz tehát éppen a gazdasági, politikai reformok radikális végigvitele vezethet .el bennünket. A stabilitás nem azonos a stagnálással, sokkal inkább egy napról napra újraképzödő egyensúly, tehát egy dinamikus egyensúly. Ez |ll a politikai és a gazdasági szférára egyaránt. Ilyen dinamikus, változó egyensúly alakult ki a fejlett nyugati centrumországokban, amelyek ma már egyre kevésbé tekinthetők valamiféle „bur- zsoá”, vagy akár „polgári” demokráciának. A továbbiakban tehát a „polgári demokrácia” a terminológiát a „nyugati” demokrácia szinonimjaként használom. A többpártrendszer sem Nyugaton, sem nálunk nem lesz destabilizáló tényező. Ellenkezőleg! Ahogy ott is, így nálunk is a dinamikus stabilitás fontos eszköze, fenntartója lesz! Egy modern nemzetállamban, a XX. század végén, már megkövetelhető, hogy a különböző csoportok, rétegek, vagy a különféle ideológiák hordozói a politikai színtéren is artikulálhassák törekvéseiket; erre pedig csak a politikai pártok léte adhat megfelelő garanciát és kereteket. A szocialista tulajdonviszonyok dominanciáját az alkotmánynak, a jogrendnek, illetve ahogy a modern polgári demokráciákban ez bevált, az államfőnek vagy államfői testületnek kell biztosítania. Nem szabad lesöpörnünk a polgári demokráciák elért eredményeit az államszervezés és a népképviselet terén, valamiféle vulgármarxista halandzsával („Ahogy ők a demokráciát és az emberi jogokat értelmezik", stb.) A polgári demokrácia nagy eredményeket ért el az egyén sajátos jogainak; partikuláris, individuális megnyilvánulásainak, azaz másságának, különösségének biztosításában. Marx írja: „Egy állam polgárai annyiban szabadok, amennyiben korlátozzák saját államuk önmagukkal szembeni szabadságát.” E rendszerközömbös meghatározás, igaz a szocialista országokra is. Szükséges lenne végre Magyarországon egy valódi jogkörrel felruházott alkotmánybíróságra (az Alkotmányjogi Tanácsnak nevezett sóhivatal helyett), amely kettős funkciót látna el: 1. Az államfő, vagy államfői testület mellett őrködne a szocialista viszonyok alkotmányban rögzített dominanciájának betartásán. 2. Megvédné az állampolgárt és a gazdálkodó szervezeteket „saját államuk bürokratikus kinövéseitől”. Csak egy megjegyzés: ha lett volna 1975-ben Alkotmánybíróság, akkor aligha lehetett volna bevezetni a termelőszövetkezetekben a törvénytelen bérszabályozást, amely azóta is érvényben van! A lenini elveknek megfelelően szükségszerűnek látom az erős, független szakszervezetek kifejlesztését a meglevő szervezetekből. Helytelen gyakorlat volt a múltban, hogy az érdekképviseleti szervek (szakszervezet, TOT) vezetői tagjai voltak a párt politikai bizottságának, azaz a hatalom részeseiként alá voltak vetve a pártfegyelem és az általános hatalmi-fegyelmi mechanizmus követelményeinek. Magyarországon már sikerült szakítani ezzel a gyakorlattal! Mindenképpen erősíteni kell a jövőben a szakszervezetek érdekképviseleti, érdekérvényesítési funkcióit. Jelenleg a szakszervezet túlságosan is a hatalom része, semhogy annak kontrollját alkothatná. Csak egy példa: amikor az iparban és más ágazatokban bevezették a 40 órás munkahetet és ebből diszkriminatív módon kihagyták a mezőgazdaságot, akkor a Medosz járt az élen ennek a „megmagyarázásában”. Holott ez durván sértette az egyenlő munkáért egyenlő bér szocialista elosztás alapelvét. (Évi 108 órával, azaz 13 nyolcórás munkanapnak megfelelő idővel kellett egy mezőgazdasági dolgozónak többet dolgoznia ugyanannyi bérért, mint pl. egy ipari dolgozónak.) Végezetül nagy szerepet kell hogy kapjanak a különböző lakóhelyi illetve rétegcsoportok, egyesületek, klubok stb. Döntőnek tartom, hogy visszatérjünk a tiszta forráshoz, a klasszikusok által lerakott eszmei alapokhoz és szakítsunk mindazzal a kolonccal, ami a sztálini struktúra kiépülésével rárakódott a szocializmus építményére. Mindenekelőtt a személyi függések rendszerének komor épületét kell lebontanunk, hogy megszűnjön a „mindenkit fortélyos félelem igazgat” állapot. A gazdasági reformfolyamat jó kiindulási alapot teremtett e társadalmi átalakuláshoz, azonban sokkal következetesebben és sokkal nagyobb területet felölelő szélességben kell újraindítani á reformot. Ez a reform megfeneklett 1973-74-ben és azóta is csupán erőtlen, vérszegény kísérletek történtek az elörelenditésére. A Szovjetunióban megkezdődött átalakítás kedvező nemzetközi helyzetet teremtett számunkra, meg kell ragadnunk a lehetőséget. A politika és a gazdaság szétválasztása A politika és a gazdaság szétválasztását végig kell vinnünk, meg kell szüntet-
