Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám

TOLNA MEGYEI FEBRUÁR 13 HÉTFŐ Névnap: Ella,. Linda A Nap kél 6.54 órakor nyugszik 17.03 órakor A Hold kél 9.53 órakor nyugszik 1.33 órakor ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ: F. KOVÁTS ÉVA Telefonszámunk: 16-211, melyen reggel 8 órától este 20 óráig hívható ügye­letes munkatársunk. Üzenetrögzítőnk száma: 16-211, mely 20 órától reggel 6 óráig rögzíti mondandójukat Telexszámunk: 14-251, ez a vonal nap közben él. CB-számunk: 18-as csatorna Népújság 1, AM-üzemmódon. Ezen szintén reggel 8-tól este 20 óráig lehet hívni szerkesztőségünket. Ügyeletes újságíró Bonyhádon: SZABÓ SÁNDOR, a városi tanács épületé­ben, 8-tól 10 óráig. Telefon: 51-410. Felhőátvonulások A várható időjárás az ország területére ma estig: nyugat felől megnövekszik a felhőzet. Kisebb zápor többfelé előfordulhat. Később felhőátvonulások várha­tók, hózáporokkal. A kezdetben gyenge, változó irányú szél északnyugatira fordul és megerősödik. A hőmér­séklet csúcsértéke 4 fok körül lesz. 220 évvel ezelőtt, 1769. február 13-án született IVAN KRI­LOV orosz író, pub­licista, meseköltö. Első komédiáiban az ostoba hivatalno­kokat, a maradi, pro­vinciális gondolko­dású nemeseket állí­totta pellengérre. írt költeményeket, tragédiákat, színikritiká­kat, de csak később talált rá igazi műfajá­ra, a verses mesékre, melyeknek mestere lett hazája irodalmában. Ezekben az álta­lános emberi hibákat gúnyolta ki s er­kölcsbírálata gyakran politikai szatírába torkollott. Meséiben olykor történelmi eseményeket is feldolgozott, melyekben - ösztönös demokratizmussal - mindig a gyengébbek oldalára állt- LOTTÓNYEREMÉNYEK. A Sportfo­gadási és Lottóigazgatóság közlése sze­rint a 6. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények - a nyere­ményilleték levonása után - a követke­zők: 4 találatos szelvénye 94 fogadónak volt, nyereményük egyenként 148 777 fo­rint; 3 találata 9141 fogadónak volt, nyereményük egyenként 765 forint; a 2 találatos szelvények száma 235 904 da­rab, ezekre egyenként 30 forintot fizet­nek.- A RICHTER-SKÁLÁN hármas erős­séggel jelölt földrengés volt szombaton a kora reggeli órákban Pozsony közelé­ben. Mint a csehszlovák hírszolgálati iro­da jelentette, a rengések epicentruma nem messze volt a szlovák fővárostól. A Szlovák Tudományos Akadémia geofi­zikai intézetének közlése szerint a rengé­seket érezni lehetett Pozsonyban és Dél- nyugat-Szlovákia egyes részein is. Anyagi kárról nem érkezett hír. Földmoz­gást észleltek szombaton 3 óra 47 perc­kor Győr-Sopron megye északi terüle­tén, a magyar-csehszlovák határ térsé­gében. A Magyar Tudományos Akadémia Földrengésjelző Obszervatóriumának műszerei a Richter-skála szerinti 3-3,2 magnitúdó erősségű földmozgást észlel­tek. A gyenge földrengés károkat sehol sem okozott.-JELENLÉT címmel új irodalmi-művé­szeti folyóirat lát napvilágot márciusban. A negyedévenként megjelenő kiadvány elsősorban az induló, fiatal írók és művé­szek publikációs gondjain kíván enyhíte­ni, s helyet akar biztosítani mindazon tö­rekvéseknek, amelyek szokatlanságuk, „másságuk” miatt nehezen vagy egyálta­lán nem kapnak teret a jelenlegi folyó­iratstruktúrában. r 6. HETI A Balatoni Halgazdaság ódörögpusztai piszt­rángtelepén sikeresen kezdték meg az ún. konté­neres szuperintenzív halhústermelést, kevesebb táplálék felhasználásával; a medencékben víz­köbméterenként tartható ötven hal helyett a konté­nerekben 500 halat nevelhetnek, folyamatos vlz- cserével és oxigéndúsítással. ■ Új gyógyszert dol­goztak ki interferonokból szófiai kutatók a bőrrák gyógyítására, amit eddig inkább besugárzással és operációval végeztek, s az Alfainterferonnak el­nevezett preparátum már a gyakorlatban is bizo­nyította hatásosságát. ■ Vadregényes természeti környezetben új üdülőhely kialakítását kezdték meg a Rába folyó mentén Bodonhely határában. ■ A főleg rókák által terjesztett veszettséget csalo­gató illatú, jó Ízű falatokba rejtett vakcinával pró­bálják felszámolni az NDK-ban; 15 ezer hektárnyi erdőben helyeztek ki veszettség elleni megelőző hatóanyagot tartalmazó táplálólabdacsokat. ■ Ré­gi pompáját megőrizve, új köntöst kap a szegedi MÁV Nagyállomás 1902-ben készült épülete, a megkezdett felújítást több ütemben valósítják meg. ■ Egynapos „zsákbamacska” légiutakat kí­nál a Sabena belga légitársaság, viszonylag ol­csón; az utasok csak a beszálláskor tudják meg, hogy Nyugat-Európa mely városába viszi őket a repülőgép, ugyanis a járatok üresen maradt férőhelyeit árusítják ki. ■ A virágzó idegenforgalmú Esztergom­ban nagyszabású szállodaépítési program készült, s korszerűsítik a város meglévő szállóit is. ■ Hatezer-ötszáz méter mélységbe lejutó, háromszemé­lyes merülőkabint bocsátottak tengerre Japánban; vele a tengerfenék tanul­mányozásával a földrengések keletkezését is kutatják. ■ Szarvasi krónika címmel új művelődéstörténeti és közművelődési folyóirat jelent meg a körös­parti kisvárosban 14 helyi intézmény és üzem anyagi támogatásával, a HNF kiadásában; a félévenként olvasható folyóirat főszerkesztője dr. Tóth Lajos főiskolai nyugalmazott tanár. _ B. L Iskolabővítés - megspórolt forintokból A Szakályi Általános Iskola felső tagozatának öregedő épülete előtt tölgyből faragott, díszes kapu, a ta­valyi, nyári faragótábor emléke jelzi az előkerti bejáratot. Innen nem látni az iskolának.azt a traktusát, amelyet most építettek a Hőgyészi Vegyes­ipari Szövetkezet dolgozói -; a sport­udvarra nyíló vakolatlan épületrészt, ami majd a tanári szoba, illetve egy korszerű vizesblokk lesz. Talán el is siklana a figyelmünk az önmagában szerény beruházás fö­lött, ha nem hallottuk volna, hogy a költségek nagy részét kétévi takaré­koskodással, saját költségvetési ke­retükből „spórolták” ki. A tető alatt ál­ló ház építőmesteri munkáival már végeztek, a 652 ezer forintos eddigi kiadásból 400 ezer forintot tudtak saját erőből vállalni. A tavasszal in­duló befejező munkák - vakolás, festés, szak-szerelőipari feladatok - még hozzávetőleg 400-500 ezer fo­rintba kerül majd. Ehhez már a helyi tanács házilagos brigádja is segítsé­get ad, és várják a szakmunkákban jártas szülőket is, hogy az új iskolaév kezdetére, szeptemberre elkészülje­nek. - br - sm ­140 éve történt... A szabadságharc emlékezete 1849. február 12-én császárhű magyar föurak, gróf Apponyi György, Jósika Samu báró és még mások bizottságot alakítottak a ha­zai közjogi helyzet kialakítására, a magyar erők leverésével számolva. * 1849. február 13-án a Debrecen­ben ülésező képviselöház törvény­erőre emelte azt a javaslatot, mellyel már február 3-ával kapcso­latban foglalkoztunk. Ezt Madarász László tette, az árulók megbünteté­sére szánt öttagú bizottságok felál­lításáról, melyek csak felmentő vagy halálos ítéleteket hozhattak. OLVASTAM Gondola-gond Érdeklődés mutatkozik az olasz utak iránt - olvastam szombati lapszámunkban az utazási körkép egyik megállapítását A csodás félsziget valóban számos látniva­lóval várja az érdeklődőket, gondoljunk akár a főváros, Róma antik és középkori emlékeire, a nápolyi kikötő filmekben látott harsány vidámságára vagy az észak­olasz vidék modern metropoliszaira, Milánóra és a Fiat fellegvárára, Torinóra. A fel­sorolást a végtelenségig lehetne folytatni, de nem kívánok ingyenpropagandát folytatni, egyrészt, mert nem megengedett, másrészt pedig a turisták hada már ré­gen döntött úticélját illetően. Azért még egy rövid ideig Olaszországnál maradva: az előbbi kedvcsináló felso­rolásból kimaradt Velence, és nem véletlenül. Ugyenezen lapszámunk ugyanis ér­dekes és meglepő fotót is közöl a lagúnák városáról, ahol a szokatlanul alacsony vízállás miatt a meder alján vesztegelnek a gondolák. Igaz, hazai turistáinkat mind­ez nem valószínű, hogy túlzottan befolyásolja. A jelenlegi valutakeretet ismerve elképzelhetetlen, hogy Velencében járva gon- dolázással töltenék el idejüket De erről talán az áruházak eladói tudnának többet i mondani...-szeri­A Magyar Cserkészszövetség I. közgyűlése Dr. Surján László nyugalmazott egyetemi tanárt, a 75 esztendős fűl-orr-gégespecialistát vá­lasztották meg a Magyar Cserkészszövetség elnökévé szombaton, a szövetség I. közgyűlésén, amelyet szombaton tartottak meg a Fővárosi Gázművek óbudai művelődési házában. A tanács­kozáson elfogadták a szövetség alapszabályát és további tisztségviselőket is megválasztottak. Jó munkát! - köszöntötték az érkezőket a művelődési ház kapujában a rendezők, akiknek öltö­zékén ott csillogott a cserkészjelvény, a szent koronával ékesített hagyományos liliom. Jóllehet, a művelődési ház mintegy két és félszáz ember befogadására képes, a színházterem földszinti és emeleti széksorai nem bizonyultak elegendőnek. A tanácskozás ünnepélyes hangulatban kezdő­dött meg: fiatalok és idősebbek, hajdani cserkészek és érdeklődők százai - közülük jó néhányan már cserkészegyenruhában - énekelték el a Himnuszt, a Cserkészindulót, s hallgattak meg az al­kalomhoz illő verseket, prózai művekből részleteket Sinkovits Imre tolmácsolásában. Több ízben nagy taps fogadta Urhelyi Jánosnak, a szövetség egyik újjászervezőjének gondo­latait, és bejelentéseit. így például azt a tényt, hogy január 24-én a Fővárosi Bíróságon a társadal­mi szervezetek listáján egyes számmal jegyezték be a Magyar Cserkészszövetséget, jogfolytonos utódjaként az 1912-ben megalakult Magyar Cserkész Szövetségnek. Az aradi tizenhármak emlékműve Sarkadon Az aradi vértanúk hősiességét idéző emlékmű­vet állítanak fel Sarkadon; a tervek szerint az 1849. október 6-i politikai gyilkosság száznegyvenedik évfordulóján, idén ősszel avatják föl Békés megye bihari részének központjában. A világosi fegyverle­tétel után az Aradon kivégzett tizenhárom tábornok közül ötöt Sarkadon őriztek az oroszok: Knézich Károlyt, Nagy Sándor Józsefet, Aulich Lajost, Kiss Ernőt és Vécsey Károlyt - de nem kizárt, hogy to­vábbi két tábornokot is itt őriztek. Sarkadon au­gusztus 17-től 21-ig volt hadifogoly-állomás, innen Gyulára kerültek a honvédtisztek. Autózás Magyarországon A KSH felmérése A gépkocsipark jelenleg meghaladja az 1,7 milliót, s míg negyedszázada a személyszállítás háromnegyedrésze a tömegközlekedésre hárult, napjainkra a személygépkocsik már lényegesen na­gyobb szerepet kapnak; a közlekedők több mint fele saját gépkocsiján utazik. A dinamikus fejlődés ellenére nemzetközi összehasonlításban Magyarország sze­mélygépkocsi-állománya igen szerény, Európában az ezer lakosra jutó gépko­csik számát tekintve a 27. helyen állunk. Ez derül ki abból az összeállításból, ame­lyet A személygépkocsi-közlekedés helyzete, ipari-kereskedelmi háttere címmel a Központi Statisztikai Hivatal ké­szített a hazai autózással kapcsolatos szerteágazó információkat csokorba gyűjtve. A kötet ismerteti a gépkocsi-ellá­tottság, a javítás, az alkatrészellátás és az úthálózat jellemzőit. Részletesen elemzi a hazai gépkocsik futásteljesítményét, üzemeltetési körülményeit és azt is, hogy mindez mibe kerül a lakosságnak. Az ösz- szeállítás bemutatja, hogyan alakítja át a gépkocsi időbeosztásunkat, utazási szo­kásainkat, s számot ad a balesetek ala­kulásáról is. A gépkocsik száma nagyobb annál, mint amit a kapcsolódó, elmaradott infrastruktúra kielégíteni képes. Útháló­zatunk hossza 30 ezer kilométer, szerke­zete, teherbíró képessége nem elégíti ki a megfelelő sebességgel és biztonság­gal szervezhető áru- és személyszállítás követelményeit. Kevés az autópálya - hossza alig ha­ladja meg a 200 kilométert - és a korsze­rű burkolatú, megfelelő szélességű or­szágos közút. A személygépkocsi-állomány és az infrastruktúra közötti feszültséget tovább növeli, hogy a személygépkocsik átlagos életkora az elmúlt hét év alatt 2,5 száza­lékkal nőtt, s jelenleg már 9 év. A tíz évnél idősebb gépkocsik képviselik az állomány csaknem felét. Ez jelentősen megnöveli a gépkocsit javítás- és alkat­részigényét. Az alkatrészellátásra a mennyiségi és választékbeli hiányok a jellemzőek, ab­roncsköpenyekből és tömlőkből - ame­lyekből hazai termelés nincs - az elmúlt hat év alatt mintegy 9 százalékkal csök­ken a forgalom, elsősorban a kínálat hiánya miatt. A javítókapacitás nem kielégítő, annak ellenére, hogy a telephelyek, illetve a ma­gánvállalkozók száma az utóbbi években jelentős mértékben gyarapodott. ~~----------------------------------------------------1----------------------------------------------------------------— ---------------------------------------------------------------------------------------------------------\ N ÉPÜJ- Ä A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottságának lapja. - Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ. Főszerkesztő-helyettesek: GYURICZA MIHÁLY és HAZAFI JÓZSEF. Szerkesztőség: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Telefon: 16-211. Sportrovat: 11-457. - Kiadja a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 16-211. Telex: 14-251. Postafiók: 71.- Felelős kiadó: DR. MURZSA ANDRÁS igazgató. - Készült: dms 7000 fényszedő rendszerrel, Saphir 96-os ofszet-rotációs géppel a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Széchenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 11-422. Felelős vezető: BENIZS SÁNDOR igazgató. - Terjeszti a Magyar Posta. - Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 105,- Ft, negyedévre 315,- Ft, egy évre 1260,- Ft. - Indexszám: 25069. ISSN 0133-0551. V. J Markovics György igazgató egy kis „eligazítást” tart a napköziseknek az iskola épülő szárnya előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom