Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

1988. november 1. ^NÉPÚJSÁG 5 Lehalászás Paradicsompusztán A Tolnai Halászati Szövetkezet a múlt év decemberében vásárolta meg a 101 hektár területen fekvő paradicsompusztai öt halastavat. Közülük idén csak né­gyet üzemeltettek, a „betakarításra” most került sor. Október 10-én kezdték meg a lehalászást, az elmúlt hét végéig három tóból 42 tonna halat szállítottak el. Ez az összes tervezett mennyiség felét teszi ki. A héten a kakasdi tavon foly­tatják a munkát, az innen kiemelt tenyészhalakat részben helyben helyezik ki, a fennmaradó állomány a tolnai telelőkbe kerül. Fotó: -ka­Nem jókor jött a télies hideg Saját boltjaikban, Tolnán és Fad- don értékesítik Népszámlálás 1990-ben Hazánkban a tizenharmadik népszámlá­lást - a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak döntése alapján - 1990-ben tartják meg. Magyarországon 120 éve folytatnak adatgyűjtést a népességről. Ezek a felmé­rések már beletartoznak az ENSZ-ajánlá- sok alapján szervezett világnépszámlálá­sok sorozatába, egyben eleget tesznek a KGST-tagországok által támasztott közös népszámlálási követelményeknek is. A népszámlálás egyszerre szolgálja a hazai adatbázis felfrissítését és a nem­zetközi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését is. Magyarországon a helyes politikai, gazdasági, kulturális és szociá­lis döntések meghozatalához, a közép- és hosszú távú tervek elkészítéséhez nélkülözhetetlenek a népszámlálás ál­tal szolgáltatott adatok. Ezek az informá­ciók lehetővé teszik a népesség társa­dalmi-foglalkozási összetételében, a háztartás, család- és lakásviszonyokban létrejövő változások figyelemmel kíséré­sét. A népgazdaság termelési szerkeze­tének korszerűsítése várhatóan felgyor­sítja a munkaerö-átrétegződést. Nagyon lényeges annak pontos ismerete, hogy ez a folyamat milyen demográfiai, csa­ládháztartás- és lakáskörnyezetben megy végbe. A kormány stabilizációs és kibontakozási munkaprogramjának lényeges eleme a lakáskérdés meg­nyugtató módon történő megoldása. A helyes döntések meghozatalának alap­vető feltétele, hogy a döntéshozók ren­delkezzenek az egész országra kiterjedő lakásösszeírás adataival, amelyek tájé­koztatnak a lakásállomány műszaki jel­lemzőiről, a lakók társadalmi-foglalkozá­si összetételéről is. A népszámlálás során az adatgyűjtést, az információk feldolgozását és tárolását az' állampolgárok személyiségjogai messzemenő védelmével szervezik meg. A kérdőíven nem szerepel egyetlen olyan kérdés sem, amelynek válaszából köz­vetlenül következtetni lehet a vagyoni helyzetre, illetve jövedelemre. Az adato­kat szigorúan statisztikai célokra hasz­nálják fel. E téren csupán egyetlen kivétel lesz, az iskolai végzettségre vonatkozó kérés. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján a lakosság iskolai vég­zettségére vonatkozó adatokat nemcsak statisztikai célokra, hanem az állami né­pességnyilvántartás adattárának kiegé­szítésére is fel kívánjuk használni. A népszámláláskor teljeskörűen, min­denkire kiterjedően csak az alapvetően fontos adatokat fogják összeírni. Első­sorban demográfiai - kor-, nem-, csa­lád-, háztartás-összetétel - foglalkozási és iskolázottsági adatokról van szó. Emellett a kérdőíveken választ várnak a lakáskörülményekkel kapcsolatos kér­désekre is: mikor épült a lakás, milyen a lakásfelszereltség, mennyi a helyiségek száma, kinek a tulajdonában van a lakás. A korábbi népszámlálások tapasztalatai szerint a legnagyobb gondot a foglalko­zási, iskolázottsági, szakképzettségi kér­dések helyes megválaszolása jelenti. Ezért a népszámlálás szervezői e téren a munkáltatók segítségét kérik. A tervek szerint a munkáltatók a dolgozók rendel­kezésére bocsátanak egy kérdőívet, amely a munkaügyi nyilvántartások alap­ján tartalmazza a foglalkozási, iskolázott- sági adatokat. Ezt a dolgozók átadják az őket felkereső számlálóbiztosoknak, s így lényegesen gyorsabbá válik a nép- számlálással kapcsolatos adatfelmérés. A teljes körű népszámlálást kiegészíti a népesség 20 százalékára kiterjedő reprezentatív felmérés, amelynek a rész­letesebb információgyűjtés a feladata. Ennek során olyan adatok után is érdek­lődnek a számlálóbiztosok, mint az ál­lampolgárok főfoglalkozás melletti mun­kavégzése, utazási szokásaik, vagyis ho­gyan jutnak el munkahelyükre, mennyi időt töltenek el utazással. Számos kiegé­szítő kérdést is feltesznek a lakáskörül­ményeikre vonatkozóan: például milyen a lakás fűtése, rendelkeznek e telefonnal, hogy minősítik lakáskörülményeiket. A népszámlálást a tervek szerint 1990 januárjában kezdik meg, s egy hónap alatt befejezik. Az állampolgárokhoz el­juttatott kérdőíveket a január 1 -jei állapot szerint kell kitölteni. Valamennyiünk segítségét kérik Készülőben a szekszárdi „mindentudó” A paksi információs füzethez hasonló, azonos elven összegyűjtött de annál bő­ségesebb információval szolgáló kiad­ványt szeretne megjelentetni a Tolna Me­gyei Könyvtár. A már megkezdett anyag- gyűjtés felgyorsítása érdekében a könyvtár valamennyiünk segítségét kéri: mindazoknak az írásos jelentkezését, akik a lakossággal kapcsolatos bármifé­le állandó jellegű információ közzététe­lében érdekeltek vagy azzal a lakosság teljesebb körű, pontosabb, szakszerűbb tájékoztatását szolgálják. A példa kedvéért említve, korántsem teljeskörű felsorolással, idetartoznak a szolgáltatással kapcsolatos mindenne­mű közhasznú és köznapi tudnivalók: a tanácsi osztályok szakigazgatási, egész­ségvédelmi, szociálpolitikai munkájában eligazító félfogadási idők, az ügyintézés legkülönfélébb fajtái-formái, az ipari és kereskedelmi jellegű szolgáltatások hosszú sora a cipészektől a fodrászokig, a gázszereléstől a teherfuvarozásig. Ide­tartozik a különféle boltok - élelmiszer, műszaki, ruházati -, a kenyérbolt, a szak­üzletek, kulcsmásoló, Ofotért, a rende­lők, a gyermekkönyvtár, a kiállítások, bí­rósági, ügyvédi munkaközösségek, iro­dák nyitva tartási rendje, megkülönböz­tető sajátosságának feltüntetése, kieme­lése is. Természetesen nem akar megfeled­kező a kiadvány a város múzeumi, ide­genforgalmi, egészségügyi, vendéglátó­ipari információiról, a csak szezonáli­san működő fagylaltozókról sem. Például arról sem, hol fogyaszthatok diétás éte­lek, hol és mikor vannak nyitva az újsá­gos standok, hol található a városban borozó, vendégszoba, autócentirozó műhely vagy maszek sütöde. A megyei könyvtár nemcsak a tájé­koztató könyv kiadását tervezi, de a beérkezett minél teljeskörűbb és alapo­sabb információtömegből egy számító- gépes adatbázist hoz létre, amelynek a segítségével az időpontok, szolgáltatá­sok életbeni változását is követni kívánja majd. Az adatbázis alapján elkészülő kis könyv a helyi lakosságot és a városba lá­togatót egyaránt sokoldalú köznapi és közhasznú tudnivalókkal szeretné ellátni. Példányszámáról is úgy szeretnének gondoskodni, hogy az ismeretek lehető­ség szerint mindenkihez eljussanak. Az sem közömbös, hogy a Tolna Megyei Könyvtár mindenféle hirdetési felár nél­kül, ingyenesen vállalta fel ezt a munkát, amelynek jó lenne, ha valamennyien a partnerei lennénk. A beérkéző információkat a gyorsabb feldolgozás érdekében levélben várják.- br ­A macska nem tud röpülni! A kert végében fehér galamb tollász­kodik. Szürke macska lesben lapulva fi­gyeli. Óvatosan megközelíti a madarat, majd hirtelen mozdulattal ráveti magát. A galamb ügyesen arrább röppen egy mé­terrel. A macska ismét figyel, kúszik, vetődik, de mindhiába. A galambnak tet­szik a játék, a macska egyre ingerültebbé válik. Percek mennek így röppenve, ug­rálva. A galamb egyszer csak a közeli fa ágai között talál búvóhelyet. A macska természetesen ide is követi, amikor a ga­lamb hirtelen felröppen. Vele szinte ugyanabban a pillanatban mozdul, ugyanabban az irányban a macska is. Egyik el, a másik le! Tudjuk, a macskák mindig talpra esnek. E rövid történetnek a tanulsága: a macska nem tud röpülni. Ám a mesének még nincs vége! Kis idő múlva a macska egy formás kis egérrel a szájában vonult át az udvaron. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy a macska maradjon csak macska, és tegye azt, amit tud! Apropó: mit tud? Ki mit tud? Vetélkedő a televízióban és a hétköznapokban. Ér­deklődve figyeltem a képernyőn látható játékot. Sokat bosszankodtam is miatta. Leginkább az ingerelt, hogy különböző kategóriákat vetett össze a zsűri. Paro­dists és egy keréken egyensúlyozó, vagy éppen tüzet nyelő ifjú produkcióját pél­dául. A magam részéről azt tartom igaz­ságosnak, ha minden műfajban van egy kötelező és egy szabadon választott programja a színre lépőnek. No, de a macskáról csak egyetlen sze­replője jutott eszembe ez országos ak­ciónak. Nevezetesen: Farkasinszky Attila vers-és prózamondó. Örültem, hogy a szakemberek véleményével egyezett az enyém és magas pontszámokat kapott. Az viszont jobban rokonszenvesebbé tette, hogy a műsorvezető kérdéseire vá­laszolva megtudtuk tőle: nem akar más lenni, mint ami. Ö ezt tudja, ez élteti és boldoggá is teszi. A televízió Új hullám műsorában is találkozhattak vele a né­zők. Az is kiderült róla, hogy betanított munkás egy cipőipari szövetkezetben és ha teheti, szépirodalmat, verseket olvas és mond, no meg ir is, de... Elégedett, boldog ember! Ismeri önmagát, erejét, tehetségét és az elért siker sem vakítja, nem teszi túlbuzgóvá, nem tűz elérhetet­len célokat, de amit tud... Igen! Követnünk kellene a példáját! Különösen most, amikor annyi szó esik a megújulásról! Mindenkinek önmagát kell megvizsgálni először, amikor úgy érzi, hogy a meghirdetett programok lassúak, nem követi tett a szavakat. Tegyük fel magunknak a kérdést: mit tudok én tenni kis körben? Képes vagyok-e frissebbé, elevenebbé válni? Aktívabb, mozgéko­nyabb gondolkodásban, cselekdetben? Magam és mások javára? Amikor változást követelünk az élet minden területén, gondoljunk a vers­mondóra és a macskára: A fiú országos hírnevet szerzett, mert tudása legjavát mutatta és további terveit sem befolyá­solja a siker, marad a kaptafánál, becsü­lettel helytállva. A macska megelégedett a földön beszerezhető falatokkal, fino­mabbra vágyott, de nem tud röpülni! DECSI KISS JÁNOS Kenyér nem kell, francia konyak igen Áruházi tolvajlások nyomában- Néha az az érzésem, hogy nincs mit tennünk a tolvajok ellen - mondja nem kis elkeseredéssel Bujdosó Károlyné, a szekszárdi 50. számú bolt vezetője. - Csak az az érdekes, hogy kenyeret eddig még sohasem toptak tőlünk, luxuscikke­ket - például francia konyakot és egyéb márkás italokat - már annál többször. Az áruházi szarkák - akiknek száma, ha nem is meredeken, de a gazdasági helyzetből adódóan folyamatosan emel­kedik - jelentős kárt okoznak megyénk­ben is akcióikkal. Szekszárd a maga szá­mos önkiszolgáló egységével kedvelt va­dászterületet jelent számukra. Különö­sen nagy nyomás nehezedik a már emlí­tett 50. számú boltra, mely a város köz­pontjában található: az itteni dolgozók igyekeznek megelőzni a tolvajlásokat, de magától értetődően nem állíthatnak min­den vevő mellé egy eladót.- Már eljutottunk addig, hogy a köz­kedvelt árukat a pénztárosok által is jól látható helyre tesszük - folytatja Bujdo- sóné. - Sokszor mégis hiába. Múltkor az öt kilogramm Omnia kávéból négy kiló tűntél nyomtalanul. Ugyanígy rendszere­sen megdézsmálják a spray-készletün- ket, a habfürdőket, a tábla csokoládékat és a cigarettákat is. A dianás üvegekből egyszerűen kiitták a sósborszeszt: levet­ték a kupakot, majd visszatették azt, mintha semmi sem történt volna. Az elkövetők között a munkanélkülitől az orvosig szinte minden társadalmi ré­teg megtalálható: többségük azonban fiatalkorú, illetve nyugdíjas. Míg az előb­biek közül sokan csak a „balhé” kedvéért emelnek el ezt-azt a polcokról, addig az utóbbi kategória képviselői általában a kevés keresetükre hivatkoznak. - Pró­bálna meg maga megélni ebből a nyug­díjból - hangzik az érvelés. A tolvajlások száma a szekszárdi Ská­la Áruházban szintén növekvő tendenciát mutat: a tavalyi adatok szerint az akkori első három negyedévre 32, míg a negye­dikre 27 - szerencsére megakadályozott - lopás jutott. Hogy ténylegesen mennyi­vel károsítják meg a Skálát, arra pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Annyi valószínűnek tűnik, hogy havi ezres nagyságrendekről van szó. Egy évre te­hát a képzeletbeli összegzéskor tekinté­lyes summa kerekedik ki. Az italok és a kávéfajták tartoznak itt is az élelmiszer osztály „keresett” árui közé. De más eset is előfordult: két héttel ez­előtt egy kisfiúnál négy tábla csokoládét, két darab Helikon cigarettát, két csomag Dunakavics cukorkát és egy csomag rá­gógumit találtak. Ugyancsak a megyeszékhely centru­mához tartozik a Korzó Áruház. Helfen- bein János igazgató az egyik legkelle­metlenebb feladatként említi a tettenérés utáni tennivalókat, a szabálysértésből adódó jegyzőkönyvezést.- Nagy a kísértés, az áruink mondhatni ajánlják önmagukat. S nem akarjuk ron­tani hírnevünket azok rögzítésével, vagy leláncolásával. Fokozottabb ellenőrzés­sel, az eladók nagyobb odafigyelésével próbáljuk elejét venni a bajnak. Hozzá­tenném, hogy természetesen minden be­térő vevőben megbízunk.- Bőráruk, pulóverek, harisnyanadrá­gok, kozmetikai cikkek - sorolja Szabó Imre üzemrendész azokat az árukat, me­lyek mágnesként vonzzák az áruházi szarkákat. - Az esetek többségében a tettesek nem is képesek, vagy nem haj­landók megmagyarázni indítékaikat - néhányan feledékenységre, pillanatnyi kihagyásra hivatkoznak, mások meg egyenesen agresszív módon lépnek fel. Több alkalommal igénybe kellett ven­nünk a rendőrség segítségét is. A megszólaltatott boltvezetők, rendé- szek történetek tucatjait hozták fel - az egyébként régóta alkalmazott - trükkök szemléltetésére. Szervezett csoportok kötik le az illetékesek figyelmét, míg má­sok zavartalanul - és gátlástalanul - süllyesztik el a különböző rejtekhelyek mélyére a kiszemelt tárgyakat. Felnőttek kisgyermekeket biztatnak az eltulajdoní­tásra tudván, hogy a kiskorúak más elbí­rálás alá esnek. Néhányan nem eléged­nek meg az egy helyen történő „beszer­zéssel”, körbejárják az üzleteket, s ahol csak lehetőség nyílik, kihasználják a fi­gyelmetlenséget. Mindezekhez még az is hozzátartozik, hogy a tettenérést követő esetleges eljá­rás, a kihallgatás és a bírósági tárgyalás időnként az áruházi dolgozókra is nagy terheket ró, olyan időt rabló procedúrát jelent, melytől érthetően a lehető leg­gyorsabban szeretnének megszabadul­ni. A boltok, áruházak alkalmazottai még­is érthetően érdekeltek a leleplezések­ben, hiszen a játék zsebre megy - a hiányt általában az év végi elosztás ke­retösszegéből egyenlítik ki. Helyzetük érthetően távolról sem irigylésre méltó: az alkatom ugyanis nap mint nap szüli a toivajt... SZER| árpád Fotó: SÖRÖS MIHÁLY Öt-hat kilós példányok sem ritkák Egy kis kollekció a közkedvelt árucikkekből

Next

/
Oldalképek
Tartalom