Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

1988. november 5. 2 ivÉPÜJSAG Ünnepi nagygyűlés Szekszárdim (Folytatás az 1. oldalról.) nunk, de ez nem lehet csupán gazdasági válasz. A jelenleg működő politikai intéz­ményrendszer mechanizmusa ugyanis - amely a sztálini időszakban alakult ki, és amelyet mi is kritikátlanul átvettünk - mind a mai napig lényegét tekintve to­vább él és nem teszi lehetővé a felzárkó­zást. így általános fejlődés gátja lett poli­tikai intézményrendszerünk. Ezen a té­ren is megújulásra van szükség, mert „mi magunk is a szocializmus építése során kitermeltük a saját voluntarizmusunkat, dogmáinkat, sablonjainkat és hosszú ideig kritikátlanul megtűrtük az elveinktől idegen jelenségeket és gyakorlatot. Nem voltunk következetesen képesek arra, hogy munkánkat, eredményeinket, célki­tűzéseinket szüntelenül szembesítsük a valósággal és őszintén elemezzük hely­zetünket a társadalom színe előtt.” A városi pártbizottság első titkára ez­után arról beszélt, hogy az elmúlt évek­ben adósságterheink gyorsna növeked­tek, gazdaságunkban válsághelyzet ala­kult ki. Sokasodtak és mélyültek a társa­dalmi konfliktusok, csökkent az életszín­vonal. Az egészségügy, a közoktatás, a közművelődés egyébként is behatárolt fejlődési lehetőségei tovább szűkültek. Leértékelődött a tudás, az alkotó munka becsülete, a hiánygazdálkodásban szin­te kényszerré vált a korrupció, a protek­cionizmus, a csúszópénz, a hálapénz. Minden ország életében vannak sorsfor­dulók, válságos helyzetek. Hazánk most sorsfordulóhoz érkezett. Ebben a hely­zetben a helytálláson, az értő cselekvé­sen, a józan politikán múlik a fennmara­dás, illetve a felemelkedés, vagy ennek hiányában a bukás. Meggyőződésem - hangsúlyozta a szónok -, hogy a magyar népnek és nekünk, Tolna megyeieknek Az ünnepi nagygyűlés résztvevői és szónoka lesz hitünk, önbizal­munk, erőnk és fel- készültségünk az értő cselekvéshez és túl fogunk jutni nehézségeinken. Ezt követően Csáki Béla kiemel­te, hogy a májusi or­szágos pártértekez­let egy új minőség elérését tűzte ki cé­lul. Ezt kell minden párttagnak és pár- tonkívülinek segíte­nie. Végre kell haj­tani az elhatározott radikális szocialista megújulást, a fordulatot, nem szabad utat nyitni a pártértekezlet előtti állapotok visz- szarendeződéséhez, de a szocializmus­tól eltérő törekvéseknek sem. Mindezt tü­relmes, meggyőző vitákkal, állandó tár­sadalmi kontrollal kell elérni. Október hagyatéka - hangzott el befe­jezésül - közös örökség. A 71 évvel ez­előtt milliókat megmozgató eszmék ma is vezérlő tanai a szocialista társadalom építésének. A nagygyűlést a budapesti HVDSZ Bi­hari Együttes nagysikerű műsora zárta.-fké-sm­Grósz Károly bécsi tárgyalásai Grósz Károly ausztriai látogatásának második napja azzal a sajtóértekezlettel kezdődött, amelyet a pártfőtitkár minisz­terelnök vendéglátójával, Franz Vranitzky osztrák kancellárral együtt pénteken ko­ra délelőtt tartott Bécsben, a kancellári hivatal épületében. A tájékoztatón a ha­zai és külföldi sajtó több mint ötven tudó­sítója vett részt. Bevezetőül mindkét vezető rövid nyi­latkozatot tett. Franz Vranitzky megállapította, hogy a magyar-osztrák kapcsolatok több évti­zede kedvezően alakulnak és ez hozzá­járult a mai kedvező európai politikai lég­körhöz is. Vranitzky kitért a magyar vezetővel folytatott tárgyalásainak főbb témáira is. Közölte: biztosították egymást mindkét országnak a Bécs-Budapest világkiállí­tás közös megrendezésére irányuló szi­lárd szándékáról és együttműködési készségéről. Az osztrák kormányfő a nagymarosi vízlépcső építését illetően leszögezte, hogy az ebben való osztrák közreműködés szerződéseken alapul, e szerződések változatlanul érvényesek és az osztrák félnek semmi oka sincs a köz­reműködés „megfontolására”, vagy mó­dosítására. Ugyanakkor kész részt venni a Magyarországon elhatározott kiegészí­tő környezetvédelmi beruházások meg­valósításában. Grósz Károly a kétoldalú kapcsolato­kat a kelet-nyugati párbeszéd szem­pontjából is példamutatónak értékelte. A politikai kontaktusok fejlődéséről szólva elégedettségét fejezte ki, ugyanakkor nem volt ilyen kedvező a véleménye a gazdasági kapcsolatok alakulásáról. A miniszterelnök tájékoztatta osztrák kollégáját arról, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső magyar építése folytatódik, s ebben hazánk számít arra, hogy a szer­ződésben foglalt osztrák feladatoknak is eleget tesznek partnereink. A magyar külpolitikával kapcsolatban kiemelte, hogy a korábbinál is érdemibb együttműködésre törekszünk a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal. Nemzeti érdekeinknek megfelelő kapr csolatépítés a cél a világ azon régióival, amelyekkel eddig nem voltak kontaktu­saink. Még intenzívebb együttműködés­re törekszünk a fejlett tőkés országokkal és folytatjuk a kapcsolatépítést az integ­rációs szervezetekkel, itt is keresve az új formákat. Grósz Károly és Franz Vranitzky ez­után kérdésekre válaszolt. Grósz Károly a délelőtti órákban a Waagner-Bíró AG. munkájával ismerke­dett. Gyárlátogatáson vett részt és az évi csaknem 3 milliárd schilling termelési ér­téket előállító nagyvállalat vezetői tájé­koztatták az 1945-ben államosított cég mai munkájáról, terveiről. A déli órákban Grósz Károly, kíséretének tagjaival együtt látogatást tett Kurt Waldheim köz- társasági elnöknél. Rövid eszmecseréjük után az osztrák államfő ebédet adott a magyar vezető tiszteletére, s ezen mindketten pohárkö­szöntőt mondtak. Grósz Károly és kísérete pénteken délután az osztrák parlament épületében találkozott Leopold Gratzcal, a Nemzeti Tanács első elnökével és a négy parla­menti frakció vezető képviselőivel. Grósz Károly átadta Stadinger Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének üdvözletét, majd ismét tájékoztatást adott a magyarorszá­gi reformfolyamatok előrehaladásáról, külön kiemelve az Országgyűlés megnö­vekedett szerepét a törvényalkotó mun­kában és a kormány tevékenységének ellenőrzésében. A parlamenti találkozót követően - szűk körben - zárómegbeszélést folyta­tott Grósz Károly és Franz Vranitzky. Ezen értékelték a találkozó tapasztalatait. A magyar kormányfő magyarországi lá­togatásra hívta meg az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárját, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. Este a magyar pártfőtitkár miniszterel­nök Franz Vranitzky személyes meghívá­sának tett eleget, amely egy jellegzetes osztrák vendéglőbe, vacsorára szólt. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács pénteki ülésén támogatás­csökkentési programot tárgyalt meg, s úgy hatá­rozott, hogy arról az Országgyűlés számára írá­sos tájékoztatást ad a novemberi ülésszakon. Úgy döntött, hogy kezdeményezi a felszámolási ésaz állami szanálási eljárásról szóló törvényere­jű rendelet módosítását. Kezdeményezi továbbá az illetékről szóló jogszabály korszerűsítését. A kormány előterjesztést fogadott el a szabvá­nyosításról és a minőségügyről, s tájékoztatást hallgatott meg a foglalkozási rehabilitáció kor­szerűsítéséről. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon részt vett magyar küldöttség szerepléséről készített előter­jesztést, s elismerését fejezte ki az érintetteknek a sikeres szerepelésért. A kormány szóbeli tájékoztatást hallgatott meg a mozgássérültek rehabilitációjáról. A nem­zetközileg elismert gyógyító munka támogatásá­ra a Pető Alapítvány bővítését kezdeményezte. A Minisztertanács végül felmentésekről és ki­nevezésekről határozott. A kormányszóvivő tájékoztatója A Minisztertanács ülését követően a kormány- szóvivő, Marosán György távollétében Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap főszerkesztője tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a testület Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettes elnökleté­vel több mint öt órán át tanácskozott, s a kemény, éles vitákkal kísért eszmecserén csaknem hetve­nen fejtették ki véleményüket a napirenden sze­replő 11 kérdéssel kapcsolatban. A megvitatott témák közül a szóvivő kiemelte a kormány támo­gatáscsökkentési programját. A reformtörekvé­seket gyakorlati tettekre váltó, nagyjelentőségű intézkedéssorozat lényege, hogy a költségvetési támogatások jelenlegi, mintegy 130 milliárd fo­rintos summáját négy esztendő alatt fokozatosan csökkentik. Jövőre, a programnak megfelelően, 29 milliárd forinttal csökken a gazdaság külön­böző területein a támogatások összege; 27 mil- liárddal mérséklődnek a termelői ártámogatá­sok, s kétmilliárd forintot tesz ki a fogyasztói ártá­mogatás elvonása. További két fontos adat: a bá­nyászatnak mintegy 5 milliárd forintos, az agrár­ágazatnak pedig csaknem 9 milliárdos támoga­táselvonással kell szembenéznie. Ugyancsak a pénteki ülés napirendjére került több, a támogatásleépftéssel összecsengő téma is. A Minisztertanács ülésén bejelentették azt is, hogy különböző tárcák vezetőinek részvételével bizottságot hoztak létre, amelynek feladatául szabták a hazai vegyesvállalatok létesítésével kapcsolatos igazgatási, jogi eljárások jelenleg meglehetősen hosszadalmas procedúrájának lerövidítését, meggyorsítását. A testületet Med- gyessy Péter vezeti. Bajnok Zsolttól Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkár vette át a szót, s rövid tájé­koztató után az újságírók számos kérdéssel for­dultak hozzá. Mikor döntenek az ófalui atomhultadék-te- mető létesítéséről? - hangzott el a kérdés a teg­napi szóvivői tájékoztatón. Bajnok Zsolt elmon­dotta: mint ismeretes,a Paksi Atomerőmű Válla­lat kérelmét a Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség elutasította. Az első fokon eljáró szakhatóság megállapította, hogy a tervezett lé­tesítmény több vonatkozásban nem felel meg az országos építésügyi szabályzat előírásainak. Az elutasító határozat ellen a Paksi Atomerő­mű Vállalat fellebbezést nyújtott be. A szakmai kifogásokat a Központi Földtani Hivatal, vala­mint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium vizsgálja, a munka jelenleg folyik. Egyébként a végleges hatósági döntés megho­zatalára illetékes Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium éppen a napokban kérte fel az emlí­tett szakhatóságokat hogy soron kívül nyilat­kozzanak az állásfoglalások elkészítésének ha­táridejéről. így az ófalui atomhulladék-temető ügyében remélhetőleg rövidesen döntés szüle­tik. Erről tájékoztatni fogják az illetékes községi tanácsot is. Üdvözlő távirat A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából táviratban köszöntötte Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnökét, Nyikolaj Rizskovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökét Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. * Várkonyi Péter külügyminiszter ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszternek. Koszorúzási Az 1956-ban, az ellenforradalmárok elleni harcban elesettek emlékének tisz­telegtek pénteken Budapesten. A nép­hatalom hősei, az ellenforradalmárok el­len vívott harcban elesettek emlékhelyei­nél, sírjainál lerótták kegyeletüket a párt-, az állami és a társadalmi szervek, a fegy­veres erők és testületek képviselői, vala­mint a fővárosiak sokasága. ünnepségek A Köztársaság téren, a néphatalom hőseinek emlékhelyénél mintegy négy­ezren gyűltek össze, hogy tisztelegjenek az ellenforradalmárok ellen vívott harc­ban, a párt székházának védelmében elesettek emléke előtt. A megemlékezé­sen részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Nyilvánosság a tanácsi munkában Tegnap ülést tartott az MSZMP Tolna Megyei Tanácsi Bizottsága. A téma a nyilvánosság növelésének lehetőségei a tanács és szervezeteinek munkájában volt. Ebben az esetben a tanácson nem a testületeket, hanem éppen az apparátust kell érteni. A tanácsi tevékenységről - sajnos - a közvélemény még csak nem is oszlik meg - állapítja meg az előterjesz­tés, majd így folytatódik: „A jogos bírála­tokat természetesen kötelességünk megfogadni, de kötelességünk a tanácsi tevékenységről valós képet adni, a nyil­vánosságot magunk mellé állítani, gond­jainkról, terveinkről és lehetőségeinkről őszintén szólni.” Az előterjesztő Csányi László pb-tag volt. A pártbizottság által elfogadott anyag megkülönböztetett jelentőségűnek ne­vezi a döntéselőkészltés demokratizmu­sának növelését, például a népfrontakti­visták és testületek bevonásával. Szó esett az ülésen a fiatalok tájékoztatásá­ról, a jogi ismeretterjesztésről, a tanács­határozatok nyilvánosságáról. Szeretnék a jövőben a belső tájékoztatást is javítani, és felvenni a kapcsolatot a városi televí­ziókkal és a jövendő lapokkal. Szükség lenne, állapították meg, egy saját kiad­ványra is. A pártbizottsági ülés után került sor a megye tanácsainak november 7-i ün­nepségére, ahol az Április Negyediké Érdemrendet vette át Misetics Sándor, a megyei Gamesz vezetője több évtizedes eredményes munkája elismeréseként. Thatcher Varsóban Háromnapos lengyelországi program­ját befejezve Margaret Thatcher brit kor­mányfő pénteken ellátogatott Gdanskba, ahol Wojciech Jaruzelski a lengyel ál­lamtanács elnöke jelenlétében koszorút helyezett el a westerplattei II. világhábo­rús emlékműnél. Rövid sétát tett Gdansk óvárosában és találkozott Lech Walesá­val, a volt „Szolidaritás” egykori elnöké­vel. Ezt követően Thatcher asszony vissza­tért Varsóba, ahol ismét megbeszélése­ket folytatott Wojciech Jaruzelskivel, majd rövid nemzetközi sajtóértekezleten értékelte lengyelországi tárgyalásait. Margaret Thatcher az esti órákban eluta­zott Varsóból. MHSZ-kitüntetések A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából tegnap dél­után Szekszárdon, a MTESZ-székház ta­nácstermében ünnepi állománygyülést tartott az MHSZ Tolna megyei vezetősé­ge. A rendezvényen a szövetség munká­ban élenjáró tagjai, aktivistái kitüntetése­ket vettek át. Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter A Haza Szol­gálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntette ki Szabó Tibort, az MHSZ megyei titkárhelyettesét, valamint Vörös István kiképzési főelőadót. Kéri György vezér­őrnagy, az MHSZ főtitkára az MHSZ Ki­váló Munkáért arany fokozatában része­sítette Jónás Lajost, a gépjármű-kiren­deltség vezetőjét, dr. Albeck Zoltánt, tár­sadalmi aktivistát, illetve Fodor Zoltán és Lovász Lajos honvédelmi klubvezetőket. Ketten elismerő oklevelet és más jutal­mat kaptak. Az MHSZ megyei titkára, Durgonics János, az MHSZ Kiváló Munkáért érem különböző fokozataival a függetlenített, Illetve a társadalmi aktivisták köréből 13- at tüntetett ki. Nívódíj és aranygyűrű A Szekszárdi Nyomdában ünnepség keretében jutalmakat adtak át azoknak a dolgozóknak, akik a nyomda érdekében sok éven át, a napi munkájukon túl is, az átlagosnál jóval többet teljesítettek. Teg­nap, első alkalommal adták át a Nyomda alapítójáról, Újfalusi Lajosról elnevezett nívódijat. Ezt az üzem nyugdíjas dolgozója Szűcs Nándor könyvkötő, iparitanuló­oktató és volt szakszervezeti titkár kapta. Huszonöt éves törzsgárdatagságuk betöltéséért a Szekszárdi Nyomda emblémájával ékesített aranygyűrűt vehette át a délutáni ünnepségen Fodor Mária és Vajda Józsefné könyvkötő, Rudolf Jánosné berakónő, Máthé József­né könyvkötő, Hermann Zoltán korrektor, Rusz György fényszedő-csoportvezető és Tolnai János kéziszedő. Szűcs Nándor átveszi a nívódíjat Koszorúzás az alsóvárosi szovjet emlékműnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom