Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-30 / 207. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA A 1 biztonság 1988. augusztus 30. KEDD mindennél XXXVIII. évfolyam, 207. szám fontosabb ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Magyar-román közös közlemény Újdonságok a SZÜV-nél Kiadványszerkesztés - Megjelent az első könyv Közös megállapodás alapján 1988. Vili. 28-án Aradon munkatalálkozóra ke­rült sor Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra, miniszterelnök és Nicolae Ceauses- cu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke között. A megbeszéléseken magyar részről jelen volt: Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, Szokai Imre, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese, Szűts Pál Magyarország buka­resti nagykövete, s több más hivatalos személy. Román részről Ion Stoian, az RKP KB PVB póttagja, KB-titkár, Silviu Curticeanu, az RKP KB titkára, Constan­tin Mitea, az RKP KB osztályvezető-he­lyettese, Nicolae Mihai, az RKP KB osz­tályvezető-helyettese, Traian Girba, a Román Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Országos Szövetsége Tanácsá­nak elnöke, Traian Pop külügyminiszter­helyettes ült asztalhoz. A két pártvezető kölcsönösen tájékoz­tatta egymást országuk szocialista építé­sének időszerű feladatairól, széles körű véleménycserét folytattak a magyar-ro­mán együttműködésről, a baráti és jó­szomszédi viszonyról, valamint a nem­zetközi helyzet néhány kérdéséről. A munkajellegű, konstruktív légkörű megbeszéléseken hangsúlyozták közös óhajukat, hogy feltárják a két párt és a két nép közötti együttműködés erősítésének módjait, tevékenykedjenek a magyar-ro­mán kapcsolatokban tapasztalható problémák leküzdéséért, a baráti és jó­szomszédi kapcsolatok további erősíté­séért. Aláhúzták: ez megfelel a magyar és a román nép érdekeinek, az új társadalmi rend építése, a jólét és a civilizáció szint­jének növelése, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett aktív együttműködé­süknek. Hangsúlyozták a barátság erősí­tését és a kétoldalú együttműködés fej­lesztését szolgáló érintkezések és véle­ménycserék fontosságát. Kiemelték: a két ország folyamatosan növekvő gazdasági és műszaki-tudomá­nyos potenciálja, valamint a gazdasági együttműködésben elért eredmények kedvező feltételeket teremtenek a gaz­dasági cserék kiszélesítésére, a termelé­si együttműködésre és szakosodásra. Kifejezték Magyarország és Románia azon eltökéltségét, hogy fejlesztik a kul­turális, a tudományos és a turisztikai kapcsolatokat, a delegációk - közte az újságíró-küldöttségek - cseréjét. Mindez a jobb kölcsönös megismerést, a két nép és a két ország közötti megértés és ba­rátság előmozdítását szolgálja. A megbeszélések során aláhúzták, hogy a két ország és nép gazdasági és társadalmi fejlődését segítő román-ma­gyar kapcsolatok erősítése hozzájáru­lást jelent az európai és a világbéke ügyéhez is. A két főtitkár hangsúlyozta annak szükségszerűségét, hogy a jövőben min­den olyan alkalommal találkozzanak, amikor azt a közös érdeklődésre számot tartó problémák megvitatása igényli. A találkozón Nicolae Ceausescu ebé­det adott Grósz Károly tiszteletére. Az ebéden a főtitkárok pohárköszöntőben éltették a magyar-román barátságot, az együttműködés erősítését szorgalmaz­va. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu kifejezte meggyőződését, hogy a mosta­ni magas szintű találkozó és a megbe­szélések fontos eseményt jelentenek a kétoldalú kapcsolatok jövőbeni fejlődé­sében, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság, az MSZMP és az RKP, a magyar és a román nép közötti barátság és jószomszédság erősítésében. A megbeszélések őszinte, nyílt légkörben, a kölcsönös tisztelet je­gyében zajlottak le. A találkozó ideje alatt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Szűts Pál buka­resti magyar nagykövet nemzetiszínű szalaggal átkötött koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékművénél. * Grósz Károly a késő esti órákban ha­zaérkezett. Már nem civilek és még nem katonák. Ezt olvashattuk le tegnap a Babits Mihály művelődési központban az arcokról, ahol több száz Tolna megyei fiatal gyűlt össze, hogy megkezdjék sorkatonai szolgálatukat. Volt aki igyekezett katoná­san viselkedni, volt aki még az utolsó percekben is lezserül fogta fel bevonulá­sát. Mindez érthető is, hisz számukra is­meretlen helyre mennek, olyan 18 hónap kezdődik számukra, ami egy teljesen más, ismeretlen életformát jelent. Reggel 1/2 7-től 8 óráig érkeztek a fia­talok, majd az utolsó adategyeztetés után Erdős László ezredes, a Tolna Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Pa­rancsnokság parancsnoka köszöntötte a fiatalokat, és az őket elkísérő szülőket, testvéreket, feleségeket, barátokat. Majd az orvosi vizsgálat, rövid filmvetítés és el­igazítás után a kora délutáni órákban elindultak szolgálati helyükre. Látogatni két hét múlva lehet őket, a szeptember 24-i katonai eskün pedig bi­zonyára a most még nem katonásan vi­selkedő fiatalok fegyelmezett vigyázzme- netükkel fogják elkápráztatni látogatói­kat. -he-ka­Akik a katonai szolgálatra várnak... ...és akik bánják Végezetül annyit, hogy néhány hónapja fordult a kocka, több megrendelő jön házhoz a szekszárdi számító- központba, mint ahány üzleti kapcsolatot ők szerveznek, azaz mun­kájukat tevékenységü­ket megismerve - ezt szolgálja egyebek között marketing mun­kájuk - egyre többen vannak irántuk biza­lommal.- hm - ka ­Dr. Károly István a sokszorosításra alkalmas jegyzet egy lapját hívta elő a lézernyomtatón Schmidt Zoltán szervező főiskolai jegyzetet tördel A KSH Számítástech­nikai és Ügyvitelszerve­ző Vállalat Szekszárdi Számítóközpontja 1980. január 1 -jével lé­tesült. Az első két esz­tendőt ideiglenes he­lyen töltötték a munka­társak részben a szak­ma megtanulásával, részben pedig piacku­tatással, azaz konkrét számitógépes üzletek szervezésével. A szék­házba költözés óta sok­rétű munkát végeznek- mondhatni nagyüzem­ben. Ehhez természete­sen folyamatos műsza­ki fejlesztésre van szük­ség, amiről a vállalat központja gondosko­dik, a megújulásról, az új viszonyokhoz való alkalmazkodásról pedig a számítóközpont munkatársai. Mielőtt bemutatnánk a figyelemre mél­tó új kezdeményezéseket, meg kell emlí­teni, hogy megyén belül és megyén kívül egyaránt vállalnak különböző feladato­kat. Most több mint ötven cégnek dolgoz­nak, illetve tartanak fenn kapcsolatot, melyek közül mindössze tíz körül van a Tolna megyeiek száma. Hogy miért? Ezt meglehetősen nehéz megfejteni, hiszen mint Nádor Iván, a számítóközpont igaz­gatója elmondta, ök azon vannak, hogy a megyebéli vállalatokkal, intézményekkel jó partneri kapcsolatot alakítsanak ki, s bizonyos tekintetben fogadóképesnek is ítéli meg Tolna megye munkahelyeit. A szekszárdi központ költségszintje pár százalékkal alacsonyabb, mint a „test­vérintézeteké”, és a terület ismeretében igen megbízható, átfogó munkát tudnak végezni, ennek ellenére több az orszá­gos üzlet, mint a megyei. Csupán a rend kedvéért írjuk le, hogy az intézményben végeznek egyszeri és folyamatos földol­gozást és kereskedelmi tevékenységet is az utóbbi években. Számítástechnikai szolgáltatásaik közé tartozik az eladott gépek szervizelése, valamint a szakta­nácsadás. Az említett három alaptevé­kenység árbevétele várhatóan 1989-ben eléri a 100 millió forintot. A vállalat kereskedelmi tevékenysége is újkeletű, egészen új viszont a kiad­ványszerkesztés, amit idén vettek föl re­pertoárjukba, s amellyel sikerült egy olyan hiányterületet meglelni, melyben igen nagy lehetőségek rejlenek. E tevé­kenységet a könyvkiadásra alakult EDITOR Kisszövetkezettel végzik közö­sen, a nyomdai munkát pedig a Franklin, a veszprémi és a Tolna Megyei Moziüze­mi Vállalat nyomdája végzi, de a Szek­szárdi Nyomdával is rendszeres - első­sorban technikai vonatkozású - üzleti kapcsolatban vannak. A számítóközpont kiadói tevékenység megszerzéséért fo­lyamodott, s amennyiben megkapják az ehhez szükséges engedélyt, Babits Mi­hály Kiadó néven jelentetnek meg szép- irodalmi műveket, folyóiratokat. Jó hírként közölhetjük, hogy már meg­jelent az első könyvük - Karinthy Ferenc: Vége a világnak - a Pallas Lap- és Könyvkiadó gondozásában, s két hét múlva várható dr. Szentiványi Iván Bank­jog című munkája, melyet a Közgazdasá­gi és Jogi Kiadó gondoz. Ezenkívül, mint azt dr. Károly Istvántól, a kiadványszer­kesztési csoport vezetőjétől megtudtuk, a számítástechnikai főiskolának jegyze­teket is készítenek. Ez utóbbiak közül egy jegyzet néhány lapját láthattuk is, amint meglehetősen gyors ütemben - percenként tíz oldal - „adott ki” a tesztelésen itt lévő lézer- nyomtató, ami grafikát és képet is tud produ­kálni, s közreműködé­sével a nyomdák sok­szorosításra alkalmas, előkészített fotóeredetit kaphatnak. Szovjet-afgán űrrepülés A bajkonuri űrrepülőtérről tegnap, a tervezett időben, moszkvai idő szerint 8 óra 23 perckor felbocsátották a Szojuz TM-6 űrhajót, amely szovjet-afgán űr­személyzettel a fedélzetén a Mir űrállo­másra tart. A Szojuz TM-6 parancsnoka a 47 éves Vlagyimir Ljahov, a Szovjetunió kétszeres hőse, eddig két ízben járt a vi­lágűrben, először 1979-ben, majd 1983- ban. A legénység másik szovjet tagja, Va- lerij Poljakov foglalkozását tekintve or­vos. A Szojuz TM-6 harmadik űrhajósa Abdul Ahad Momand, afgán állampolgár, az afgán légierő tisztje. Stifler Attila Gerjenből személyi igazolványát adja le Ballag a katona...

Next

/
Oldalképek
Tartalom