Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

1988. augusztus 29. 2 NÉPÚJSÁG TÖRVÉNYTERVEZET a gyülekezési jogról Magyar-román pártfőtitkári találkozó volt Aradon Az Országgyűlés annak érdeké­ben, hogy a gyülekezési jog, mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa az alkotmány 54. §-ának (3) bekezdésében és 64. §-ban foglaltak alapján - összhang­ban a Polgári és Politikai Jogok Nem­zetközi Egyezségokmányának ren­delkezésével - a következő törvényt alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1.§ (1) A Magyar Népköztársaság elis­meri és biztosítja a gyülekezés sza­badságát. (2) A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a köz­erkölcsöt, illetőleg nem járhat a köz­egészségnek, valamint mások jogai­nak és szabadságának sérelmével. 2. § (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások (a továbbiak­ban együtt: rendezvény) szervezhe­tők, illetőleg tarthatók, amelyeken a részvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják és közös álláspon­tot alakíthatnak ki. (2) A rendezvény részvevői jogo­sultak a közösen kialakított állá­spontjukat az illetékes állami szerv­hez, gazdálkodó szervezethez, tár­sadalmi szervezethez vagy egyesü­lethez eljuttatni, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és pa­naszokról szóló törvény rendelkezé­seinek megfelelően köteles eljárni. 3. § A rendezvény rendjének biztosítá­sáról a szervezők gondoskodnak. A rendezvény rendjének biztosításá­ban - szükség esetén - a rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek. 4. § A törvény hatálya nem terjed ki: a) az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek rendeltetésszerű működésével kapcsolatos rendez­vényekre; b) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával össze­függő gyűlésekre, valamint a képvi­selői és tanácstagi beszámoló gyű­lésekre; c) az államilag bevett és elismert vallási felekezetek épületeiben szer­vezett vallási szertartásokra, rendez­vényekre és a körmenetekre; d) a kulturális rendezvényekre és sporteseményekre; e) a családi eseményekkel kap­csolatos rendezvényekre. II. fejezet A rendezvény szervezése és megtartása A rendezvény szervezése 5. § Nem lehet a rendezvény szervező­je az a személy, akit a bíróság eltiltott a közügyektől. 6. § A/Változat (1) A közterületen vagy középület­ben tartandó rendezvény szervezé­sét a rendezvény helye szerint illeté­kes rendőrkapitányságnak, Buda­pesten a Budapesti Rendőr-főkapi­tányságnak (a továbbiakban: rend­őrség) legalább öt nappal a rendez­vény megtartásának tervezett idő­pontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendez­vény szervezőjét terheli. B/Változat (1) A közterületen vagy középület­ben tartandó rendezvény szervezé­sét a rendezvény helye szerint illeté­kes városi, nagyközségi, községi ta­nács - Budapesten a Fővárosi Ta­nács - végrehajtó bizottsága titkárá­nak (a továbbiakban: végrehajtó bi­zottság titkára) öt nappal a rendez­vény megtartásának tervezett idő­pontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendez­vény szervezőjét terheli. (2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékességi területét is érinti, a bejelentés bármelyik érintett tanács végrehajtó bizottságának tit­káránál (rendőrségnél) megtehető. 7. § (1) Nem kell előzetesen bejelente­ni azoknak a rendezvényeknek a szervezését, amelyeken a résztve­vők létszáma - előreláthatóan - a 200 főt nem haladja meg. (2) Nem mentesül az előzetes be­jelentés kötelezettsége alól az a ren­dezvény, amelynél a részvételre való felhívás tömegkommunikációs esz­közök útján, plakáton vagy röplapon történik. 8. § A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a tervezett rendezvény időpont­ját, helyszínét, illetőleg útvonalát; b) a rendezvény célját, illetőleg na­pirendjét; c) a rendezvényen résztvevők vár­ható létszámát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők kép­viseletére jogosult személy nevét és címét. A rendezvény megtartása 9§ (1) Az előzetes bejelentéshez kö­tött rendezvény megtartását a végre­hajtó bizottság titkára (rendőrség) a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított öt napon belül megtilthatja, ha az az állam biz­tonságát, a közbiztonságot, a köz­rendet, a közerkölcsöt sértheti, illető­leg a közegészségnek, valamint má­sok jogainak és szabadságának sé­relmével járhat, továbbá, ha a beje­lentés a 8. §-ban meghatározottakat nem tartalmazza. (2) A 6. § (2) bekezdésében meg­határozott esetben a rendezvény megtartását csak az a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a bejelentés érkezett. (3) A rendezvény megtartását megtiltó határozatot haladéktalanul közölni kell a szervezőkkel. 10. § (1) A rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen fellebbezés­nek helye nincs; a határozat a közlé­sétől számított három napon belül bí­róság előtt megtámadható. A kere­setlevélhez csatolni kell az állam- igazgatási szerv határozatát. (2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát a rendezvény beje­lentésében megjelölt időpontját kö­vetően helyezi hatályon kívül, a ren­dezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a bejelentést elbíráló hatóságot 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztat­ni kell. 11. § A hatóság a rendezvény megtartá­sának feltételeként - a rendezvény részvevőinek várható létszámához igazodóan - meghatározhatja a ren­dezők számát. 12. § (1) A szervező jogosult eltávolítani a rendezvényről azt, akinek maga­tartása a rendezvény törvényes le­bonyolítását veszélyezteti. (2) Ha a rendezvény részvevőinek magatartása miatt annak törvényes lebonyolítása nem biztosítható, a szervező köteles a rendezvényt fel­oszlatni. (3) A rendezvényen részt vevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, valamint felfegyverkezve. E rendel­kezés nem vonatkozik azokra, akik hivatalból jogosultak fegyverviselés­re és szolgálati okból vesznek részt a rendezvényen. 13. § (1) A rendezvény részvevőinek magatartásával okozott kárért a ká­rosulttal szemben a rendezvény szervezője felelős, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általá­ban elvárható. (2) Ez a szabály nem érinti a szer­vezőnek azt a jogát, hogy a károko­zótól a kár megtérítését követelhes­se. 14. § (1) Ha az előzetes bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés vagy pedig a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlat­hatja. (2) Ha a gyülekezési jog gyakorlá­sa az állam biztonságát, a közbizton­ságot, a közrendet, a közerkölcsöt sérti, illetőleg a közegészségnek, va­lamint mások jogainak és szabadsá­gának sérelmével jár, a rendőrség­nek a rendezvényt fe kell oszlatnia. (3) A rendezvény feloszlatását fi­gyelmeztetésnek kell megelőznie. (4) A rendezvény feloszlatásának jogszerűsége a feloszlatástól számí­tott tizenöt napon belül a bíróság előtt megtámadható. 15. § A helyi tanács a helyi körülmé­nyekre figyelemmel közegészség- ügyi, közlekedésbiztonsági, tűzren­dészet! és honvédelmi érdekből ki­vételesen - rendeletben - korlátoz­hatja egyes közterületek és középü­letek gyülekezési jog gyakorlása céljából történő igénybevételét. III. fejezet Vegyes és zárórendelkezések Értelmező rendelkezések 16. § E törvény alkalmazásában a) az állam biztonságának, a köz- biztonságnak, valamint a közrend­nek a sérelmén olyan tevékenységet kell érteni, amely (1) a Magyar Népköztársaság al­kotmányos rendjével való szemben­állásra; (2) a Magyar Népköztársaság füg­getlensége, területi épsége, szövet­ségi rendszerhez való tartozása el­len; (3) nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkü­lönböztetésére irányul; (4) háborús uszításnak minősül vagy (5) bűncselekmény elkövetésére hív fel. b) közterület: a mindenki számára igénybe vehető, magántulajdonban nem lévő terület, útvonal, út, utca, tér; c) középület: a mindenki számára nyitva álló, illetőleg a díjfizetés vagy más időszaki belépési engedély alapján bárki által igénybe vehető épület. Zárórendelkezések 17. § (1) Ez a törvény 198... 1 -jén lép ha­tályba. (2) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a 103. § után a kö­vetkező címmel és 103/A §-sal egé­szül ki: „Gyülekezési joggal visszaélés 103/A § (1) AKi bejelentési kötele­zettséghez kötött összejövetelt, gyű­lést vagy felvonulást bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a hatóság tiltó határozata ellenére szervez, vagy a megtartását irányítja, illetőleg a hatóság által meghatározott felté­telnek nem tesz eleget, tízezer forin­tig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatá­rozott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.” (Folytatás az 1. oldalról.) kében. Fontosnak ítéltük, hogy kapcsola­taink szolgálják a szocializmus szélesebb körű érdekeli az egységes Európa megte­remtésének ügyét, annak az egységes Eu­rópának a megteremtését, amely a társa­dalmi rendszerek különbözőségére és minden nép ama jogának tiszteletben tar­tására épül, hogy külső beavatkozás nél­kül, saját akaratának megfelelően fejlessze országát Közös egyetértésre jutottunk ab­ban - jelentette ki Nicolae Ceausescu -, hogy a gazdasági-műszaki-tudományos és kulturális együttműködésben, a külön­böző cserekapcsolatokban, mint pl. a tu­risztika, mindez megvalósítható a jelenlegi körülmények között: nevezetesen, hogy szükség van a tapasztalatcsere kiszélesí­tésére, hogy jobban megértsük egymás or­szágának problémáit hogy megtalálhas­suk az együttműködés lehetőségeit mind szélesebb területen.- Vannak olyan kérdések, amelyekben nézetkülönbségek maradtak - utalt rá a ro­mán főtitkár. Abban egyeztünk meg azon­ban, hogy előtérbe kell helyezni azokat a témákat, amelyekben azonos, vagy na­gyon közeli az álláspontunk. Az általános kérdéseket illetően pedig tovább kell mun­kálkodnunk álláspontjaink közelítésén, azon, hogy az együttműködés során meg­értésre jussunk azokban a témákban is, amelyekben továbbra is nézetkülönbsé­gek vannak. Abból indulunk ki, hogy a szo­cializmus országonként különböző feltéte­lek között épül - minden pártnak és nép­nek önállóan kell megválasztani a szocia­lista építés útját. Maga az élet is bebizonyította, hogy ez az egyedüli helyes út ebben az irányban. A mostani megbeszélés során ebben a kér­désben megegyeztünk. Úgy véljük: ameny- nyiben egyes általános elméleti vagy gya­korlati kérdésben vannak is nézetkülönb­ségek közöttünk, ezeket nem kell eltúlozni, arra törekedjünk, hogy jobban megértsük egymást, helyezzük előtérbe azokat a té­mákat amelyekben közös az álláspontunk. Elmondhatjuk, hogy a legtöbb kérdésben, beleértve a szocialista építés kérdéseit is, közös álláspontot sikerült kialakítani. Maradtak még meggondolandó és meg­vitatandó kérdések természetesen, de az a keret amelyben megegyeztünk, jó és szé­les perspektívákat nyújt, így népeink és pártjaink között az együttműködésben. A tárgyaláson abból a felelősségtudatból in­dultunk ki, amelyet valamennyien érzünk népeink és pártjaink iránt, hogy az évszá­zadok óta szomszédságban élő népeink­nek fejleszteniük kell a kapcsolatokat, a barátságot, s nem létezik más út, mint az együttműködés annak érdekében, hogy biztosíthassuk a haladást, a jólétet és a füg­getlenséget minden nép számára. Az egyetlen, aki eldöntheti, hogy milyen politi­kát folytatunk, az az adott ország népe. Senki sem tekintheti magát az igazság leté­teményesének valamennyi kérdésben. Nicolae Ceausescu végül kifejezte meg­győződését, hogy a most született meg­egyezések fontos mozzanatai lesznek a két párt és a két nép további kapcsolatainak. Kijelentette: az RKP, annak vezetése min­dent megtesz azért, hogy a magyar néppel és a magyar kommunistákkal való barát­ság és együttműködés tovább bővüljön. Ezt követően Grósz Károly nyilatkozatá­ban kifejtette: nagy érdeklődéssel fogadta el az MSZMP Politikai Bizottsága Nicolae Ceausescu meghívását.- Nagy várakozással jöttünk, várakozá­sunkban nem csalódtunk - mondta. - A hasznos, nyílt, realista, jó légkörű tárgyalás alkalmat és lehetőséget adott arra, hogy eszmét cseréljünk kétoldalú kapcsola­tainkról. Tájékoztathattuk a román kommu­nista párt vezetését az MSZMP törekvései­ről, megismerhettük véleményüket a kétol­dalú kapcsolatokról, valamint azt a gondol­kodásmódot, ahogyan román elvtársaink vizsgálják a szocializmus építésének kér­déseit. Minden kérdésről szót váltottunk, ami a magyar közvéleményt, a párt tagsá­gát foglalkoztatja, amely hatással lehet jö­vőbeni együttműködésünkre. Mint ahogy Ceausescu elvtárs is hang­súlyozta: a két nép, a két ország több száz éve él egymás mellett ezen a földrészen jó­ban, rosszban. Voltak feszültségek, vannak nézetkülönbségek, amelyek zöme a múlt­ból fakad, abból táplálkozik. Aszocializmus ma még nem tudta mindezeket a problé­mákat feloldani. Ehhez alkotó légkörre, nyíltságra van szükség. Ez a nyíltság és őszinteség lehetővétette, hogy elismerjem: sok mindent nem tudunk egymástól, sok kérdésben hiányos az informáltságunk. Vannak olyan kérdések is, amelyek meg­közelítésében felfogásunk eltér. Ugyanak­kor azt is tapasztattam, hogy szinte minden kérdésben segítő szándékkal válthattunk szót, cserélhettük véleményt, és meg va­gyok arról győződve, hogy közös akarattal a vitatott kérdések is megoldhatók. Tárgyalásunkat végigkísérte az a fele­lősségtudat, amellyel népünknek tarto­zunk politikánk alakításakor, a szocialista világnak és az egyetemes emberi érdekek­nek, törekvéseknek. Hasonló a vélemé­nyem tárgyalópartneremmel: politikánk minősítése a gyakorlati tapasztalatok alap­ján elsősorban és mindenekelőtt népeink­re vár. Egyöntetűen arra törekedtünk, hogy az együttműködés lehetőségeit keressük, ezért mindenekelőtt a termeléssel össze­függő kérdésekben állapodtunk meg. Úgy gondoljuk, hogy e téren már eddig is szép eredményeket értünk el, de mégsem lehe­tünk elégedettek, hiszen úgy látjuk: kölcsö­nösen nagy tartalékaink vannak még. Min­denekelőtt a tudományos kutatás, a terme­lési kooperáció, a vegyes vállalatok mű­ködtetése, valamint az országainkon kívüli piacok feltárása hordoz még nagy lehető­ségeket Fontosnak tartottuk kölcsönösen, hogy ne csak a politikusok, hanem a nép is folytasson diplomáciai tevékenységet. Ezért bátorítjuk a turizmust: népeink ismer­kedjenek meg egymás országának életé­vel, természeti kincseivel, adottságaival, él­vezzék a barátságból származó előnyöket Úgy látjuk, a történelmi múlt is sok kér­dés feltárást teszi indokolttá, ezért a törté­nelmi vegyes bizottság munkájának bátorí­tásában állapodtunk meg, s a kulturális ve­gyes bizottságot is arra kérjük: szervezze kulturális kapcsolatainkat, munkálkodjon a kulturális együttműködésen. Egyetértés volt közöttünk abban is, hogy közös haladó hagyományaink ápolására az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Közös szándékkal kiszélesítjük az újságírók cse­réjét, hogy a tömegtájékoztatás útjain ke­resztül is még több reális információt, isme­retet juttassunk el népeinkhez. Meg vagyok róla győződve, hogy találkozónk eredmé­nyes hozzájárulás volt az enyhülésért, a népek közötti együttműködésért kifejtett erőfeszítésekhez. Kijelenthetem: a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi és politikai kö­teleségének tartja, hogy minden korábbi jelenlegi megállapodást maradéktalanul betartson és a politika eszközeivel szervez­ze az állam, a társadalom, a gazdaság kü­lönböző szervei közötti kapcsolatok elmé­lyítését. Személyes meggyőződésem, hogy rendszeresebben kell találkozniuk pártjaink vezetőinek, az állami és a társa­dalmi szervek, intézmények irányítóinak, hogy ne csak a nagy egészről, hanem a ré­szekről is több ismeretünk legyen - mon­dotta végezetül Grósz Károly. Elve az alka-, lommal, sok sikert kívánt a Románia népei-* nek a szocializmus építéséhez. A sajtókonferencián a továbbiakban kérdésekre válaszoltak a főtitkárok. Az első kérdésre Nicolae Ceausescu válaszolt Ki­fejtette: véleménye szerint mindkét ország tájékoztatási eszközeinek az a legfőbb kö­telessége, hogy mindig a realitásokat mu­tassa be anélkül, hogy nem eléggé meg­alapozott ismeretek alapján alkotna véle­ményt A sajtó, a rádió, a televízió szolgálják a barátság és az együttműködés érdekeit népeink és a népek között általában. En­nek érdekében született meg a tárgyaláson az a megállapodás, amely a két újságíró­szövetség közötti kapcsolatok fejlesztését irányozza elő, lehetővé téve az újságíró- cserék rendszeressé tételét egymás or­szágának jobb megismerése érdekében. A nemzetiségi kérdésekben kialakított álláspontot firtatta egy következő újságírói kérdés. A román főtitkár válaszában utalt arra, hogy a megbeszélés során számos kérdés terítékre került, így természetesen a különböző nemeztiségű állampolgárokat érintőek is. A tárgyalásokon abból indultak ki - hangsúlyozta hogy e kérdések meg­oldása az adott ország pártjának, illetve kormányának dolga, csak az életszínvonal általános emelése, a szocialista építés biz­tosíthatja az érintett államoknak a jólétét A két nép, a két ország közötti együttmű­ködés kell, hogy hozzájáruljon a szocializ­mus építéséhez, mindkét országban az életszínvonal emeléséhez. Grósz Károly egy hozzá intézett kérdés­ben, válaszolva kifejtette: mint főtitkár és mint kormányfő van jelen a sajtókonferen­cián, s ezért kijelentheti: kormányzati szin­ten ugyanúgy kívánjuk a párbeszédet el­mélyíteni, nyílttá, őszintévé tenni, mint a pártközi kapcsolatok terén. A családegyesítésről folytatott megbe­szélés eredménye iránti érdeklődésre Ni- colae Ceausescu elmondta: a továbbiak­ban sem kívánják bátorítani az állampolgá­rokat arra, hogy hagyják el országunkat Akik mégis úgy döntenek, hogy más or­szágban élnek, megkapják a lehetőséget e szándékuk megvalósítására. A tárgyaláson - utalt rá - mindkét fél úgy ítélte meg: min- denekinek a saját országában kell élnie, ahol született, ott építse a szocializmust keresse boldogulását A nap folyamán Szűrös Mátyás koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékművén. A kegyeletes megemlékezésen jelen volt Szűts Pál. A sajtókonferenciát követően ünnepé­lyes keretek között búcsúzott el egymástól Grósz Károly és Nicolae Ceausescu. A ma­gyar és román zászlóval, valamint a két pártfőtitkár fényképével díszített megyehá­za előtti téren felsorakozott a díszőrség, amelynek tisztelgő sorfala előtt elvonult a magas rangú vendég és vendéglátója. Fel­csendült a magyar és a román himnusz, majd Grósz Károly és Nicolae Ceausescu búcsút vett egymástól. Ezt követően az MSZMP főtitkára gépkocsiba szállt, elindult Magyarország felé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom