Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

1988. április 11. TíÉPÜJSÁG 5 Csehszlovák siker a FESTŐ Kupán Kerékpáros Hungária GP A Csepel és Debrecen vitte a prímet A FESTŐ Kupa serdülő kosárlabda­torna óriási közönségsikerrel befejező­dött, a döntőre teljesen megtelt a paksi sportcsarnok. A döntőben a Chemosvit Svit mindössze egy ponttal győzött az olasz Don Bosco Trieste ellen, egy olyan mérkőzésen, aminek a második félidejét a közönség felállva tombolta végig. A harmadik helyet a Crvena Zvezda Beograd szerezte meg, miután legyőzte az Interslovnaft Bratislavát. Ötödik he­lyen végzett a MAFC csapata, hatodik a Kecskeméti SC, hetedik Varsó váloga­tottja, nyolcadik pedig az Atomermü SC gárdája lett. A torna legjobb játékosa a csehszlo­vák Jan Drobny, ő lett a torna kosárkirá­lya is 117 pontjával. A torna legjobb vé­dőjátékosa Pasqato Rafaelé, az olaszok Tolnai VL-Erzsébeti Spartacus MTK 16:9. A mérkőzést Budapesten játszották le, melyen a tolnaiak meggyőző, remek játékkal vágtak vissza az ősszel tolnán el­szenvedett 13:12-es vereségért. Pedig a mérkőzés nem úgy indult, hogy vendég­sikernek örülhetünk, hisz az első forduló­ban az ESMTK 3:2-es előnyre tett szert. A második fordulóban óriási meglepe­tésre Pata Teréz 2:0-ra nyert a volt válo­gatott Tihanyi ellen, s ez a forduló 4:1 -es vendégsikert hozott. A harmadik forduló ismét a hazaiak 3:2-es győzelmét hozta, ekkor az eredmény 8:7 volt Bolváriék ja­vára. A negyedik és ötödik fordulóban a Ba­logh által vezérelt tolnai csapat 4:1-es győzelmet aratott, mely beállította a 16:9- es végeredményt. Ez a nagyarányú győ­Paksi SE-Tatabányai Bányász 14:8. A válogatottjaikat nélkülöző, a bajnokságot tulajdonképpen már megnyert paksiak Tatabányán léptek szoritóba a még hát­ralevő egyik CSB-mérközésükön. Három mérkőzést a szövetség beleegyezésével későbbi időpontban rendeznek meg a paksiak válogatottjainak távolléte miatt. Már az ifjúsági korcsoportban kidombo­rodott az újdonsült magyar bajnok na­gyobb tudása, 10:2-es vezetésre tettek szert. A felnőtteknél magasba emelték a ke­zét Váradinak, Kővárinak, vesztett viszont Karmacsi, Gál és Rimóczi. De ezzel együtt is csak szépíteni tudott a Pakson nagyarányú vereséget szenvedő, egykor szebb napokat megélt Tatabánya. Tőrsiker Minszkben a női tőrözők Világ Kupa­versenye szép magyar sikert hozott. Já­nosi Zsuzsa, a múlt évi Világ Kupa-győz­tes remek vívással szerezte meg az első­séget, miután a döntő asszóban 8:0 (!) arányban nyert a nyugatnémet Zita Fun- kenhauser ellen. A további sorrend: 3. Luan (kínai), 4. Götze (NDK-beli), 5. Tufán (román), 6. Sun (kínai), 7. Béka (román), 8. Bresanova (szovjet). játékosa lett. A legjobb centernek Silo- bad Blazan (Crvena Zvezda Beograd), a legjobb irányítónak Francescin Frederi- co (Don Bosco Trieste), a legjobb ASE- játékosnak pedig Rausch Ferenc bizo­nyult. A legsportszerűbb csapat a Kecs­keméti SC lett, akik bravúros beugrásuk­kal megmentették a tornát. A helyosztók eredményei: 7-8. helyért: Varsó válogatottja-Atomerőmű SE 51- 48,5-6. helyért: MAFC-KSC 70-58,3-4. helyért: Crvena Zvezda Beograd-lnters- lovnaft Bratislava 88-54, 1-2. helyért: Chemosvit Svit-Don Bosco Trieste 79-78. Tekintettel a torna óriási sikerére, a rendező szervek elhatározták, hogy az elkövetkező években is megrendezik a FESTŐ Kupát a tavaszi szünet idejében. zelem azt jelenti, hogy a Tolnai VL a Mis- kolc-Kanizsa Bútor mérkőzés eredmé­nyétől függően a dicséretesnek számító 4-6. hely valamelyikén végez. Ez igen jó eredmény, hiszen a Bolvári Ildikó nélkül szereplő tolnaiaknak nem sok esélyt ad­tak a csoportjukban való bennmaradás­ra. A mérkőzésen kiemelkedően szere­pelt Balogh Ilona, aki határozott, korsze­rű támadójátékkal, játszmavesztés nélkül szerzett öt győzelmet, de felzárkózott mellé Bolvári Katalin és Pata Teréz is, akik 4-4 győzelemmel oroszlánrészt vál­laltak a meglepően nagyarányú győze­lem elérésében. Pontszerzők: Balogh 5, Bolvári, Pata 4-4, Kaiser 3, illetve Siry 3, Tihanyi, Pintér 2-2, Bohus, Szőnyegi. A csapatbajnoki találkozó előtt került sor az első Diákolimpia országos döntő­jének zárónapi fináléjára. A Tolna megyei ökölvívó-palántákra valóságos éremeső hullt a bányászvá­rosban, ami önmagában már fémjelzi, hogy az utánpótlás terén megyénkben tesznek a legtöbbet a sportágban. A Diákolimpián bajnoki címet szerzett a paksi Mukli (46 kg), ezüstérmes lett ugyanebből az egyesületből Rigó (71 kg), és mellette még Illyés ( + 71 kg) Dombóvárról. A dobogó harmadik fokára állhatott fel: Goman (Dombóvár, 40 kg), Árvái (Dombóvár, 43 kg), Halász (Paks, 46 kg, König (Dombóvár, +71 kg). Újabb magyar világbajnok A budapesti 6. Taekwon-do Világbaj­nokság záró, vasárnapi versenynapján a törés női oldalsó rúgással végrehajtott kategóriájában Papirovnyik Mónika 12 induló közül négy deszkát törve világbaj­noki címet szerzett. A Hungária GP több mint hetven ver­senyzőt számláló mezőnye nem akart hinni a szemének szombat délelőtt. Az elmúlt két évi, az évszakhoz megle­hetősen szokatlan zimankó után ezúttal, végre előbukkant egy kis napfényes, de­rűs idő. Hogy mindez csak gonosz tréfa volt az égiektől, erre már a viadal második sza­kaszán rá kellett jönniük a versenyzők­nek, amikor a 109 kilométerből legalább százon lerázhatatlan útitársként melléjük szegődött az eső. Schneider Konrád, a Szekszárdi Spar­tacus vezető edzője korábbi emlékeiből táplálkozva eképp fakadt ki: „Gyerekek, ez nem mehet így tovább, el kell vinnünk erről az időpontról a versenyt! Persze, az, hogy a mester hirtelenjében kedélybeteg lett, annak volt más, talán majd ennél nyomósabb oka, de erről majd később. Előbb arról, hogy mi történt a már ha­gyományosnak számító Szekszárd-Ta- mási 52 km-es szakaszon. Hát ez az, amin általában nem történik semmi - Ta­mási határáig. Békésen poroszkált a me­zőny, hogy a mögöttük jövő kocsisor uta­sai ne unják el magukat, volt egy két szín­lelt szökési kísérlet, de ezeket senki sem vette komolyan. A „sparis" stábnak mégis volt izgulni- valója. Hőgyészről kiérve a szekszárdiak egyik győzelmi várományosának, Liská- nak lecsúszott a lánca - ha még a nyak­lánca lett volna... - s az együtt haladó me­zőny elrobogott mellette.- Szerencsére, lejtő jön - kiállt föl megnyugtatást keltőén idősebb Halász László szerelő, akinek Liskát enyhén szólva nem kell bemutatni. Tényleg szerencsére, mert ha egy ki­sebb kaptató jön, az a szekszárdi fiút - aki Petőfihez hasonlóan, igaz merőben más okból - nem szereti a hegyeket, igencsak megkínozta volna. De Szaká- lyig jól „meggurult” és a sorompó után már megfogta a többieket. Beékelődött az élbolyba, ahol a szakvezetés nagy örömére csaknem a teljes szekszárdi csapat hajtott. Tamási belterületén aztán jött a néhány perces tömény izgalom. De minden a szekszárdiak által előre megál­modott forgatókönyv szerint történt: Já­vorék figyeltek a debreceniekre, no meg a pályásokra, Liska pedig kitűnő hajrá­készségét érvényesítve megverte a me­zőnyt. Végeredmény: I. szakasz (52 km-es országúti verseny): 1. Liska Pál (Szek­szárdi 2. Egyedi (Tamási), 3. Máthé (DMVSC). Nők: 1. Izsák Éva (MÁV-DAC), 2. Seregély, 3. Szalay (mindkettő FTC). * Jót tett a kora délutáni kis pihenő a Dám Hotel előtti parkolóban, mert eléggé gyors tempóban vágtak neki a kerekesek a 109 km-es második szakasznak (Ta- mási-Nagykónyi-Kurd-Aparhant- Bonyhád-Szálka-Szekszárd), és a „ha­gyományos” eső sem zavarta túlzottan őket. Ötven kilométer után jöttek az álta­lában vízválasztó tolnai dombok, de mégsem ezek rázták szét igazán a me­zőnyt, hanem a Kurd utáni 6 km-es emel­kedőt követő sárfelhordott útszakasz. A nagy elánnal tekerő kerekesek mindezt kevésbé tekintették veszélyforrásnak: hirtelenjében mégis úgy dőlni kezdtek, mint a bábuk egy menőnek számító teke­versenyen. Nos, visszatérve a szekszár­diak mesteréhez, Schneider Konrád attól lett igazán rosszul, amikor hinni kellett a szemének, a földön fájdalmas arccal el­terülő húszaknak csaknem felét a szek­szárdiak alkották.- Na, csapatban készek vagyunk - kiált fel. Mint utólag kiderült, az első csa­patból egyedül Kasza úszta meg szára­zon. Ö volt ezen a szakaszon az egyetlen halovány reménysugara a hazaiaknak. Már olyan értelemben, hogy ott lesz az üldözőboly élén Szekszárdon, a Kálvária dombon található cél előtt. Mert a tömeg­bukás után a két szökevény - a fradista Eisenkrammer és a debreceni Máthé - úgy meglépett, hogy előnyük már har­minc kilométerrel a cél előtt behozhatat­lan volt. Nos, Kasza ott volt valóban, de nem éppen kedvező pozícióban. Ebben a szintén debreceni országúti válogatott, Csikós volt. A dombtetői hajráig a két él­lovas jól kibeszélgethette magát, aztán hirtelen élesre váltottak: a pályás fradista megfircskázta az országúti bringást, iga­zolva a tételt, miszerint abból lesz a jó pá­lyás, aki az országúton is edz. Végeredmény: 1. Eisenkrammer Ká­roly (FTC), 2. Máthé (DMVSC), 3. Csikós (DMVSC), 4. Vágvölgyi (Csepel), 5. Nagy (DVMSC II). * Egy kicsit megfogyva bár, de törve nem, tegnap délelőtt nekivágtak a hazai legjobb kerekesek a harmadik, egyben leghosszabb és legmegerőltetőbb táv­nak, a 122 km-nek. Most Kölesd, Gyönk és Hőgyész érin­tésével jutottak el Kurdig, a többit pedig már a múltból, ha onnan nem akkor az előző napról ismerték... Csakhogy a min­dent eldöntő szakaszon már más volt az ábra. Az előző szakaszokon csak meg­megvillanó csepeliek közül Zsiborás és Vágvölgyi egy hozzájuk csatlakozó fra- distával és egy debrecenivel úgymond „megkóstolta” a mezőnyt. Már Harchoz érve „meglógtak”, és rendre meghiúsítot­ták a többiek szerelési kísérleteit. Hamar bebizonyosodtt, hogy bennük van a leg­több kraft, az a plusz, ami egy hazai vi­szonylatban ilyen rangos verseny meg­nyeréséhez kell. A jelekből Ítélve jól takti­kázott Vágvölgyi, aki az utolsó szakaszra jócskán tartalékolt erejéből. De a debre­ceni csapatsiker is már hamarabb meg­jósolható volt. A szekszárdi fiatalok ezút­tal kissé a várakozás alatt szerepeltek. Képességük, elsősorban erejük alapján feltétlenül többre hivatottak, de hiányzik még belőlük a kezdeményezéshez szük­séges, frissesség, robbanékonyság, s az erőbeosztás sem eléggé tudatos még. Talán majd a Gemenc Kupán az lesz. A III. szakasz végeredménye (122 km- es országúti verseny): 1. Vágvölgyi Zol­tán (Csepel), 2. Zsiborás (Csepel), 3. Fá­bián (FTC), ...11. Liska, 12. Kasza (mind­kettő Szekszárd). A Hungária GP végeredménye: Egyéni összetett: 1. Vágvölgyi Zoltán (Csepel), 2. Máthé (Debrecen), 3. Eisenkrammer (FTC), ...9. Liska, ...11. Kasza (mindkettő Szekszárd). Csapatban: 1. DMVSC I., 2. DMVSC II., 3. Csepel I., 4. PMSC, 5. Szekszárd I. BÁLINT GY. Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Rendcsinálás az Olasz Atlétikai Szövetségben Csaknem hét hónapig tartó huzavona és találgatás után - úgy tűnik - e hét végén pont került az Evangelis- ti-ügy végére. A közelmúltban számtalan hírügynökségi jelentés, újságcikk, televíziós és rádiós riport foglal­kozott az olasz atléta válogatott ismert távolugrójának esetével, aki tavaly Rómában úgy lett szabadtéri vi­lágbajnoki bronzérmes, hogy honfitársai - előre kipróbált módszerrel - szándékosan elmérték utolsó ugrá­sát. A csalásra furcsa módon az olasz televízió hívta fel a figyelmet, amelynek munkatársai nem csupán a hi­vatalos eredménymérő és -közlő berendezésre támaszkodtak, hanem saját számítógépes szolgálatukra is. .Az üggyel tavaly év végén a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség Tanácsa is foglalkozott, de elegendő bi­zonyíték hiányában a pályán elért eredményt hitelesítette. Más szóval: a sportág vezérkara - amelynek elnö­ke nem más, mint az olasz Primo Nebiolo - úgy döntött, hogy Giovanni Evangelisti 8,38 métert ért el, s nem 7,80-at... Függetlenül a nemzetközi szövetség vizsgálatától és döntésétől, az Olasz Atlétikai Szövetség (FIDAL) saját hatáskörében ugyancsak vizsgálatot indított, amelynek eredményeképpen 82 oldalas jelentés került az illetékesek elé. Asztalitenisz NB I. Javítanak a tolnaiak Ökölvívó NB I. Tartalékosán is győzelem Rajt zuhogó esőben A csepeli Vágvölgyi (elöl) útban a végső győzelem felé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom