Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

1987. november 30. 4 HéPÜJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mennyi szabadság jár? A. l.-né írta, hogy nyolc éve van munka- viszonyban. Hat évvel ezelőtt, szeptember 25-én megszületett első gyermeke. Szülés előtt kilenc hónapig táppénzen volt Még a gyes ideje alatt lett meg második gyerme­ke is. Munkahelyén a közel hét évre 34 nap szabadságot kapott Ö ezt kevésnek tartja. Dr. Deák Konrád válasza:- A Munka Törvénykönyve szerint: „A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenöt munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejétől függően pótszabadság jár.” A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete szerint pedig: „A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött három év után egy, de évenként legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság jár.” Ami a gyes utáni szabadságot illeti, ide- vonatkozóan akként rendelkezik a jog­szabály, hogy szabadság illeti meg a dol­gozót „a tíz éven aluli gyermek gondozá­sa vagy ápolása miatt munkában nem töl­tött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási se­gély. Ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti.” A gyesen töltött három évből tehát csu­pán egy után illeti meg a szabadság a dol­gozót, az újabb szülést követő gyesen töl­tött három évből ismét egy év után. Erre az időre természetesen megilleti az alapsza­badság és a pótszabadság is. Itt jegyez­zük meg azonban, hogy pótszabadság il­leti meg - többek között - a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát, a ti­zennégy évnél fiatalabb gyermeke után éspedig a gyermekek számától függően eltérő mértékben, pótszabadság illeti meg a bányászatban a föld alatt állandó jelleggel dolgozókat, az ionizáló sugár­zásnak kitett munkahelyen dolgozókat, a magasabb vezető állású és a vezető állá­sú dolgozókat, a bölcsődékben, a cse­csemőotthonokban, az óvodákban, to­vábbá az alsó-, közép-, felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát vég­ző dolgozókat. Lesz-e az épületen házszámtábla? Egy olvasónk - ki kérte, nevét lapunk­ban ne közöljük - a következőket irta leve­lében: „A Csatári torok lakói nevében kér­dezem, hogy mi az akadálya annak, hogy a házakra felszereljék a házszámtáblákat Az Alisca utca 36-42., a Csatár és a Dr. Hir- ling Ádám utca szövetkezeti lakásairól van szó. A legrégebben átadott ház 4 éves, a legutóbbi átadás is legalább egy éve meg­történt Idén május elseje előtt a zászlótar­tó rudacskákat a lakásszövetkezet felsze­reltette. Miért nem lehetett volna a két telje­sen azonos jellegű szerelési munkát ösz- szekapcsolni a költségek ésszerű csök­kentése érdekében? Problémánk nem­csak egyéni jellegű - nem találják meg a megrendelőt a redőny-, roló-, stb szerelők, taxisok, esetleg a mentő - hanem a város­ra nézve sem jó pont hogy nem lehet el­igazodni az utcáiban. Hogy mennyit jártam már ebben az ügyben, azt részletezni nem kívánom.” Erős István, az Alisca Lakás-, Garázs-, Műhelyépítő és Fenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatója válaszolt:- Az eddigi gyakorlat szerint az újon­nan épült, lakásszövetkezethez csatlako­zott házak esetében a városi tanács mű­szaki osztálya felé a lakásszövetkezet megrendelésben kérte a házszámtáblák elkészíttetését, majd azok elkészülte után azokat elhelyezte. A levélben említett épületek házszám­tábláit az átadások után folyamatosan megrendeltük. Ez év tavaszán a tagérte­kezletek alkalmával szintén felmerült ez a probléma. Ügyintézőnk a műszaki osz­tálynál érdeklődött a házszámtáblák meglétéről, mire azt a választ kapta, hogy elkészültek, de előkeresésük időbe telik. Tucatnyi megkeresésünk különböző okokra hivatkozva eredménytelen ma­radt. Szeptember 16-i levelünkben ismé­telten megsürgettük a házszámtáblákat, de azóta is eredménytelenül. Amennyiben a városi tanács műszaki osztálya rendelkezésünkre bocsátja a házszámtáblákat, úgy részünkről az elhe­lyezésnek akadálya nincs. Jár-e háztáji? Özv. Szabó Dezsőné dombóvári olva­sónk férje termelőszövetkezetben dolgo­zott nyugdíjazásáig, 1985. május 26-ig. Az elmúlt évre - ekkor halt meg férje - még megkapta utána a háztáji termést. Most 1987. évre azonban nem. A tanács azon­ban kiküldte az adóívet, hogy fizessen jö­vedelemadót „Én írtam a téesznek, hogy jár-e háztáji, ők nagyon rövid választ küld­tek, hogy sajnos nem, mert férjem halála­kor nem töltöttem be az 55. évemet Most csak annyit szeretnék tudni ha betöltőm ­1988. március 15-én leszek 55 éves -, ak­kor kapok-e.” Barsi Mihály, a Tolna Megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövetségének tit­kára küldte meg a kérdésre a választ:- A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. tv. végrehajtása tárgyá­ban kiadott 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 78. paragrafus (1) bekezdése értelmében a háztáji földhasználatra, ter­ményjuttatásra jogosult tag halálát köve­tően a vele együtt élt házastárs, ha a ha­láleset bekövetkezésekor elérte a nyug­díjkorhatárt a juttatás a feltétel bekövet­kezésétől kezdődően akkor is megilleti a házastársat, ha a feltétel a halálesetet kö­vetően egy éven belül áll be. Ha a feltétel egy éven túl következik be, a szövetkezet vezetősége méltányosságból a juttatást engedélyezheti. Mivel a juttatásra jogosí­tó feltétel a haláleset bekövetkezésétől számított egy éven túl következik be, ház­tájijuttatásra nem jogosult. A hivatkozott jogszabály értelmében azonban a feltétel bekövetkezésekor (55 életév elérése) méltányosságból kérheti a termelőszö­vetkezet vezetőségétől a háztájijuttatás engedélyezését. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Az adóigazgatási eljárásról szól a Minisztertanács 50/1987. (X. 14.) számú ren­delete, amelyből itt csupán annak ismertetésére szorít­kozunk, hogy: „Ha a magán- személyek jövedelemadójának szabá­lyai szerint az adót a munkáltató állapítja meg, a munkáltató és a magánszemély között keletkezett vita eldöntése a mun­káltató ügyeiben eljáró adóhatóság ha­táskörébe tartozik.” Utalunk még arra, hogy a rendelet az alábbi jogkövetkez­ményeket sorolja fel: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, különbözeti pótlék és bírság. A jogszabály a Magyar Köz­löny idei 46. számában olvasható és 1988. január 1-jén lép hatályba. A Magyar Közlöny idei 47. számában jelent meg a Minisztertanácsnak a Fog­lalkozási alap létrehozásáról és a foglal­koztatás-politikai célú korengedményes nyugdíjazásról szóló 52/1987. (X. 15.) számú rendelete, amely szerint a mun­káltató megszűnése, átszervezés ese­tén az öregségi nyugdíjkorhatárnál leg­feljebb öt évvel alacsonyabb életkorú dolgozó korkedvezményes nyugdíjazá­sát engedélyezheti a munkáltató telep­helye szerint illetékes megyei tanács el­nöke. A korkedvezményes nyugdíjazást - a dolgozó hozzájárulásával és a szak- szervezettel egyetértésben - a munkál­tató kezdeményezheti akkor, ha a dolgo­zó megfelelő elhelyezése nem biztosít­ható, és a dolgozó nő legalább 25 évi, a férfi legalább 35 évi szolgálati idővel és az adott munkáltatónál legalább 5 évi munkaviszonnyal rendelkezik. A megyei tanács elnöke pedig az ilyen korkedvez­ményes nyugdíjazást csak akkor enge­délyezheti, ha a munkáltató vállalja, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a megállapított nyugdíjösszeget az illeté­kes társadalombiztosítási szervhez évente előre befizeti, vagy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a nyugdíja­zás engedélyezéséhez hozzájárul és az említett nyugdíjösszeget a Foglalkoztatá­si Alap terhére átvállalja. A jogszabály ki­hirdetése napján - 1987. október 15-én - hatályba lépett, a Foglalkoztatási Alap­ra vonatkozó rendelkezéseit pedig 1988. január 1-től kell alkalmazni. A pénzügyminiszter 503987. (X. 15.) PM szám alatt rendeletet adott ki az 1987. évi téli szőlőfagykárokkal kapcsolatos in­tézkedésekről. A rendelet megszabja a termő és a nem termő ültetvényekre ad­ható támogatásokat, az adókedvezmé­nyeket, rendelkezik a keresetszabályo­zásról és tartalmazza természetesen a vonatkozó eljárási szabályokat is, ame­lyekből csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a különböző kedvezmények csak azon ültetvényekre és olyan mértékben vehetők figyelembe, amelyre és amilyen mértékben a Növénytermesztési és Mi­nősítő Intézet 1987. november 15-ig iga­zolja az 1987. évi tényleges fagykárt. Tá­mogatási okiratot módosítani, illetve ki­váltani az 1987. évi szőlőfagykár címén 1987. december 31-ig lehet. Az árkon­zultációról szól az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 9/1987. (X. 15.) ÁH számú rendelkezése, amely szerint meg­határozott feltételek fennforgása esetén valamely vállalatot árkonzultációra lehet felkérni, a felkért vállalat a jogszabályban megjelölt adatokat bocsátja rendelke­zésre, majd árpolitikai egyeztetésre kerül sor. A jogszabály előírja a további teen­dőket arra az esetre is, ha felek közötti egyeztetés eredménnyel jár, illetve ha közöttük megállapodás jön létre. Az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökének 11/1987. (X. 15.) számú rendelkezése a tervezett áremelés előzetes bejelentési kötelezettségét írja elő. A rendelkezés melléklete sorolja fel tételesen azokat a szabad árformába tartozó termékeket, szolgáltatásokat, amelyek árának terve­zett emelését előre be kell jelenteni. Ez utóbb említett jogszabályok is 1988. ja­nuár hó 1. napján lépnek hatályba és a Magyar Közlöny 47. számában jelentek meg. DR. DEÁK KONRÁD Andras-napra . (Tudósítónktól) András, november utolsó napján, 30-án van. András bátyja volt Péter apostolnak, aki később Róma I. püspöke lett, ma úgy mondjuk, ö volt az első pápa. András szin­tén követője, apostola volt Jézusnak. Ö a Fekete-tenger vidékén hirdette az evangé­liumot, majd Achájába ment. Itt Patraszban a helytartó elfogatta és X alakú keresztre feszítette fejjel lefelé. A vértanúságot a ha­gyomány szerint hetvenben szenvedte. Keresztjéhez hasonló keresztet nevezzük András-keresztnek. András görök szó, magyarul férfit, férfiast jelent. András egyébként más néven Endre, Bandi. András-kereszt látható a tamási temp­lom tornyán, valamint a szentély feletti te­tőn. A torony keresztje tulajdonképpen egy hármas kereszt. A függőleges szárán há­rom vízszintes ág van. A középső vízszintes szár arányosan nagyobb mint a felette és alatta lévő két kisebb, de egyforma vízszin­tes szár. A két kisebb vízszintes szár mérta­ni középpontjában két egyenes szálú fém­pálca Ándrás-keresztet formál. Az egész kereszt esztétikai arányosságot mutat. Szabad szemmel úgy tűnik, mintha egy- koncepciójú diszkereszt volna. Távcsővel nagyon szépen lehet elemezni. A szentély tetején lévő úgynevezett hát­só kereszt ugyanilyen összeállítású, ará­nyosan kisebb méretben. Ezen a keresz­ten azonban a két András-kereszt minde- nik szára nem egyenes vonalú, hanem hul­lámos. így ez a kereszt kissé díszesebbnek mutatkozik. IttTamásiban, amikor az ácsok az építkezéshez állványt ácsoltak, András- keresztet szegeztek az állványra biztonsá­gos megerősítés végett. András napján azután - mert a tél miatt ilyenkor már nem volt építkezés - az egyik ács reggeli után a vállára vett egy ilyen András-keresztet és végig vitte a falun ki a szőlőhegyre az ő vagy valamelyik társa pincéjéhez. Ez után az ács után ment a többi ács és kőmíves. A présházban az­után ment a hurka-, kolbász-, pecsenye­sütés, mert ez idő tájt Tamásiban szokás­ban volt a „frissling” vágás, azaz valami hí­zott süldő elővágása. Hiszen a régebbi időkben Katalin már-már vagy „kopogott”, vagy „csúszkált” azaz vagy kemény fagy volt vagy hó. A sültekre azután csúszott az óbor, vagy az újbor, sőt a forralt bor is. Id- dogáltak, beszélgettek, nótáztak, vigadoz- tak. így mesélte el nekem Miklós József nyugdíjas kőmíves és felesége. Abban az időben a présházakban több helyen András-kereszt lába volt az asztal­nak. A századforduló körül a vásárra járó portékások András-kereszt formájú széket használtak. A metszéspontban tengely kö­rül össze lehetett csukni úgy, hogy az ülő­kéje is csukódott. A széket szépen össze­csukták, szekérre tették a ponyvák mellé. Sátorverés után a pult mögött ezen üldö­gélt, vevőt várva az elárusító. Már régen ke­resem ezt a széket fényképezésre, de egyik falumúzeumban sem látom. András-naphoz sok babona is fűződik, így a férjhez menő lányok „cédulázása” is. Erről már írtam a régebbi Tolna Megyei Népújságban. Mosta nyugdíjasSzalay Je­nő hívta fel a figyelmemet arra, hogy a há­zasuló legények is kiváncsiak voltak a jö­vendő feleségre. Ezért András napján a le­gény egész nap böjtölt és vacsora nélkül tért nyugovóra, hogy éjjel álomképben megláthassa jövendőbelijét. DR. KOPPÁN JÓZSEF Szilárd burkolatú út épült Magyarkesziben (Tudósítónktól) A Magyarkeszin átvezető összekötő úton kívül a községi tanácsnak immár 7 kilométer hosszú szilárd burkolatú út karbantartásáról kell gondoskodnia. Az idei évben a lakosság jogos igényét sike­rült a tanácsnak teljesítenie. Közel há­romszázezer forintos költséggel szilárd burkolatú utat kapott a 650 méter hosszú Vörösmarty utca, ahol a jelentős tár­sadalmi munka mellett az úttesten a „tü­kör” kivágását gmk-ban végezték. Az öt­száz köbméter alapozó követ a termelő­szövetkezettehergépkocsijai szállították, míg a száz köbméter szemcsézett betont az Épfu vitte a helyszínre. A konkrét mun­kát, szórást, hengerezést a KM tamási üzemmérnökségének szakemberei és gépei végezték. A jó minőségű munkájukkal az ottlakók és a tanács egyaránt elégedett. A lakos­ság társadalmi munkája árokásás és földmunkákban valósult meg. MINÁRIK LAJOS margójára. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Egy 1903-ban kelt alapító levélben herceg Esterházy Miklós doktor a Római Katolikus Hitközösségnek adományozta az akkori Szt. László tér 21 -22. szám alatti telkét, melynek meghatározott célja egy katolikus jellegű iskola létrehozása. Ez volt a „mag”, melyből ez az iskola kinőtt. 1915-ben már polgári leányiskola nyitotta meg kapuit, melyben kassai tanító apácák oktatták a nebulókat. Dombóvár növekvő vonzása az isko­lák telítettségében is jelentkezett. Hogy ki tudják elégíteni az igényeket, már 1917-ben építkezni kellett. 1925-ben új kápolna épül és örven­detesen az oktatási profil is szélese­dik a beindult nővériskolával. Eb­ben szabásra, varrásra tanították az akkori lányokat. Az építkezés nem áll meg, 1927-ben diákotthon, 1932- ben uszoda, 1933-ban betegpavilon épül. A dátum 1927, melytől az iskola fennállását számítják, ugyanis eb­ben az évben a római katolikus taní­tóképző beindulásával az intézmény középiskolai rangra emelkedett. Az évek tovább alakították történelmét. 1948-ban történt meg az államosí­tás. Az 1955-56-os tanévben veszi fel az iskola Apáczai Csere János, a nagy erdélyi pedagógus nevét. 1959-ben gimnázium, majd 12 évfo­lyamos iskola lesz, 1963-ban keres­kedelmi, 1968 vasútforgalmi, 1969 egészségügyi, 1978-ban postafor­galmi szakközépiskolai tagozat in­dul. 1986-ban a vasútforgalmi szak helyett 5 éves képzésű vasútüzemi szak indul, mely mártechnikusi okle­velet ad a végzősöknek. A rövid történelmi áttekintésből lát­ható, hogy az iskola 60 éves pályáját nem kevés profilváltás kísérte végig, ami mint minden, jó és rossz oldalból áll. Jó, mert azt mutatja, hogy az isko­la mindenkori vezetése igyekezett eleget tenni az élet diktálta igények­nek, és merte vállalni a megszokott biztonsága helyett az új kockázatát. Rossz talán annyiban, hogy „szétda­rabolta” az iskola patináját, habár voltak időszakok, amikor kifejezetten sikk volt ebbe az intézetbe járni. Ugyanezt lehet elmondani az épüle­tekről. A háború pénzhiánya, az igé­nyek időbeni változása befolyásolták a szétszóródó építkezést, így az épü­letek egy-egy korszak képviselői is. Fennállása óta nem kevés esetben voltak anyagi gondjai. Legemlékeze­tesebb talán a tanítóképző építésé­nek pénzügyi nehézségei. Megol­dására egy hágai bankkal kötöttek hosszú lejáratú hitelszerződést, hogy a kétemeletesre tervezett épü­letet felépíthessék. A kölcsön elma­radt, az építkezést is le kellett állítani. De a kultuszminiszter és a helyi la­kosság (már akkor is volt társadalmi összefogás) dr. Möller Károly műépí­tész segítségével az építkezést be tudták időre fejezni. 1968-ban jelen­tős beruházással épül meg az új kol­légium. Az iskola már-már halaszt­hatatlan belső korszerűsítése a het­venes évekre esik, de aki ma belép az iskola belső udvarába, láthatja, hogy az évszámok sora tovább író­dik. A diákság mindig fontos része volt a település kulturális és sport­életének, nemzeti ünnepeinken adott műsorok 1955 óta már-már legen­dás farsangi bálok. De ami a profilba legjobban illik, a szakmai és tanul­mányi versenyeken is komoly ered­mények jelzik az iskola kiválóságát. Napjainkra ezt az iskolát is elérte a szaktantermesítés hulláma, ami két­ségkívül használt az oktatás színvo­nalának, de nem kevesebbet ártott a saját osztálytermen keresztül kiala­kuló kötődésnek az iskolához. A kor Emléksarok a névadó tiszteletére elengedhetetlen technikája a videó- lánc, számítógépterem, 1983 óta se­gíti a korszerű oktatást.- Egy iskola életében 60 év nem nagy múltnak számít, de olyan kerek szám, melyet méltóképpen szeretne a jelenlegi pedagógusgárda és az intézet tanulói megünnepelni - mondja Gaál János, megbízott igaz­gató -. Az egész év már a méltó meg­ünneplés érdekében folyó munkával telik el, melyen közösen munkálko­dunk tanártársaimmal és a diákok­kal. Erre az alkalomra íródott egy kö­zel 200 oldalas jubileumi évkönyv, melyben a kollégáink írnak emlé­keikről, dolgozzák fel történelmi do­kumentum értékű módon az iskola múltját, jelenét. Méltó tisztelgés ez az alma mater előtt, de nem túlzás, ha úgy mondom, értéket teremtettünk a jövő számára, melyből utódaink me­ríthetnek. A megemlékezésre - mely december 12-én lesz - az iskola ve­zetése meghívja valamennyi peda­gógusát, diákját, dolgozóját és leve­lező hallgatóját. Beles Lajos Fotó: Rajczi Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom