Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-30 / 282. szám
1987. november 30. 4 HéPÜJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mennyi szabadság jár? A. l.-né írta, hogy nyolc éve van munka- viszonyban. Hat évvel ezelőtt, szeptember 25-én megszületett első gyermeke. Szülés előtt kilenc hónapig táppénzen volt Még a gyes ideje alatt lett meg második gyermeke is. Munkahelyén a közel hét évre 34 nap szabadságot kapott Ö ezt kevésnek tartja. Dr. Deák Konrád válasza:- A Munka Törvénykönyve szerint: „A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenöt munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejétől függően pótszabadság jár.” A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete szerint pedig: „A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött három év után egy, de évenként legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság jár.” Ami a gyes utáni szabadságot illeti, ide- vonatkozóan akként rendelkezik a jogszabály, hogy szabadság illeti meg a dolgozót „a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti.” A gyesen töltött három évből tehát csupán egy után illeti meg a szabadság a dolgozót, az újabb szülést követő gyesen töltött három évből ismét egy év után. Erre az időre természetesen megilleti az alapszabadság és a pótszabadság is. Itt jegyezzük meg azonban, hogy pótszabadság illeti meg - többek között - a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát, a tizennégy évnél fiatalabb gyermeke után éspedig a gyermekek számától függően eltérő mértékben, pótszabadság illeti meg a bányászatban a föld alatt állandó jelleggel dolgozókat, az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozókat, a magasabb vezető állású és a vezető állású dolgozókat, a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép-, felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző dolgozókat. Lesz-e az épületen házszámtábla? Egy olvasónk - ki kérte, nevét lapunkban ne közöljük - a következőket irta levelében: „A Csatári torok lakói nevében kérdezem, hogy mi az akadálya annak, hogy a házakra felszereljék a házszámtáblákat Az Alisca utca 36-42., a Csatár és a Dr. Hir- ling Ádám utca szövetkezeti lakásairól van szó. A legrégebben átadott ház 4 éves, a legutóbbi átadás is legalább egy éve megtörtént Idén május elseje előtt a zászlótartó rudacskákat a lakásszövetkezet felszereltette. Miért nem lehetett volna a két teljesen azonos jellegű szerelési munkát ösz- szekapcsolni a költségek ésszerű csökkentése érdekében? Problémánk nemcsak egyéni jellegű - nem találják meg a megrendelőt a redőny-, roló-, stb szerelők, taxisok, esetleg a mentő - hanem a városra nézve sem jó pont hogy nem lehet eligazodni az utcáiban. Hogy mennyit jártam már ebben az ügyben, azt részletezni nem kívánom.” Erős István, az Alisca Lakás-, Garázs-, Műhelyépítő és Fenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatója válaszolt:- Az eddigi gyakorlat szerint az újonnan épült, lakásszövetkezethez csatlakozott házak esetében a városi tanács műszaki osztálya felé a lakásszövetkezet megrendelésben kérte a házszámtáblák elkészíttetését, majd azok elkészülte után azokat elhelyezte. A levélben említett épületek házszámtábláit az átadások után folyamatosan megrendeltük. Ez év tavaszán a tagértekezletek alkalmával szintén felmerült ez a probléma. Ügyintézőnk a műszaki osztálynál érdeklődött a házszámtáblák meglétéről, mire azt a választ kapta, hogy elkészültek, de előkeresésük időbe telik. Tucatnyi megkeresésünk különböző okokra hivatkozva eredménytelen maradt. Szeptember 16-i levelünkben ismételten megsürgettük a házszámtáblákat, de azóta is eredménytelenül. Amennyiben a városi tanács műszaki osztálya rendelkezésünkre bocsátja a házszámtáblákat, úgy részünkről az elhelyezésnek akadálya nincs. Jár-e háztáji? Özv. Szabó Dezsőné dombóvári olvasónk férje termelőszövetkezetben dolgozott nyugdíjazásáig, 1985. május 26-ig. Az elmúlt évre - ekkor halt meg férje - még megkapta utána a háztáji termést. Most 1987. évre azonban nem. A tanács azonban kiküldte az adóívet, hogy fizessen jövedelemadót „Én írtam a téesznek, hogy jár-e háztáji, ők nagyon rövid választ küldtek, hogy sajnos nem, mert férjem halálakor nem töltöttem be az 55. évemet Most csak annyit szeretnék tudni ha betöltőm 1988. március 15-én leszek 55 éves -, akkor kapok-e.” Barsi Mihály, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára küldte meg a kérdésre a választ:- A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. tv. végrehajtása tárgyában kiadott 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 78. paragrafus (1) bekezdése értelmében a háztáji földhasználatra, terményjuttatásra jogosult tag halálát követően a vele együtt élt házastárs, ha a haláleset bekövetkezésekor elérte a nyugdíjkorhatárt a juttatás a feltétel bekövetkezésétől kezdődően akkor is megilleti a házastársat, ha a feltétel a halálesetet követően egy éven belül áll be. Ha a feltétel egy éven túl következik be, a szövetkezet vezetősége méltányosságból a juttatást engedélyezheti. Mivel a juttatásra jogosító feltétel a haláleset bekövetkezésétől számított egy éven túl következik be, háztájijuttatásra nem jogosult. A hivatkozott jogszabály értelmében azonban a feltétel bekövetkezésekor (55 életév elérése) méltányosságból kérheti a termelőszövetkezet vezetőségétől a háztájijuttatás engedélyezését. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Az adóigazgatási eljárásról szól a Minisztertanács 50/1987. (X. 14.) számú rendelete, amelyből itt csupán annak ismertetésére szorítkozunk, hogy: „Ha a magán- személyek jövedelemadójának szabályai szerint az adót a munkáltató állapítja meg, a munkáltató és a magánszemély között keletkezett vita eldöntése a munkáltató ügyeiben eljáró adóhatóság hatáskörébe tartozik.” Utalunk még arra, hogy a rendelet az alábbi jogkövetkezményeket sorolja fel: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, különbözeti pótlék és bírság. A jogszabály a Magyar Közlöny idei 46. számában olvasható és 1988. január 1-jén lép hatályba. A Magyar Közlöny idei 47. számában jelent meg a Minisztertanácsnak a Foglalkozási alap létrehozásáról és a foglalkoztatás-politikai célú korengedményes nyugdíjazásról szóló 52/1987. (X. 15.) számú rendelete, amely szerint a munkáltató megszűnése, átszervezés esetén az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel alacsonyabb életkorú dolgozó korkedvezményes nyugdíjazását engedélyezheti a munkáltató telephelye szerint illetékes megyei tanács elnöke. A korkedvezményes nyugdíjazást - a dolgozó hozzájárulásával és a szak- szervezettel egyetértésben - a munkáltató kezdeményezheti akkor, ha a dolgozó megfelelő elhelyezése nem biztosítható, és a dolgozó nő legalább 25 évi, a férfi legalább 35 évi szolgálati idővel és az adott munkáltatónál legalább 5 évi munkaviszonnyal rendelkezik. A megyei tanács elnöke pedig az ilyen korkedvezményes nyugdíjazást csak akkor engedélyezheti, ha a munkáltató vállalja, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a megállapított nyugdíjösszeget az illetékes társadalombiztosítási szervhez évente előre befizeti, vagy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a nyugdíjazás engedélyezéséhez hozzájárul és az említett nyugdíjösszeget a Foglalkoztatási Alap terhére átvállalja. A jogszabály kihirdetése napján - 1987. október 15-én - hatályba lépett, a Foglalkoztatási Alapra vonatkozó rendelkezéseit pedig 1988. január 1-től kell alkalmazni. A pénzügyminiszter 503987. (X. 15.) PM szám alatt rendeletet adott ki az 1987. évi téli szőlőfagykárokkal kapcsolatos intézkedésekről. A rendelet megszabja a termő és a nem termő ültetvényekre adható támogatásokat, az adókedvezményeket, rendelkezik a keresetszabályozásról és tartalmazza természetesen a vonatkozó eljárási szabályokat is, amelyekből csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a különböző kedvezmények csak azon ültetvényekre és olyan mértékben vehetők figyelembe, amelyre és amilyen mértékben a Növénytermesztési és Minősítő Intézet 1987. november 15-ig igazolja az 1987. évi tényleges fagykárt. Támogatási okiratot módosítani, illetve kiváltani az 1987. évi szőlőfagykár címén 1987. december 31-ig lehet. Az árkonzultációról szól az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 9/1987. (X. 15.) ÁH számú rendelkezése, amely szerint meghatározott feltételek fennforgása esetén valamely vállalatot árkonzultációra lehet felkérni, a felkért vállalat a jogszabályban megjelölt adatokat bocsátja rendelkezésre, majd árpolitikai egyeztetésre kerül sor. A jogszabály előírja a további teendőket arra az esetre is, ha felek közötti egyeztetés eredménnyel jár, illetve ha közöttük megállapodás jön létre. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 11/1987. (X. 15.) számú rendelkezése a tervezett áremelés előzetes bejelentési kötelezettségét írja elő. A rendelkezés melléklete sorolja fel tételesen azokat a szabad árformába tartozó termékeket, szolgáltatásokat, amelyek árának tervezett emelését előre be kell jelenteni. Ez utóbb említett jogszabályok is 1988. január hó 1. napján lépnek hatályba és a Magyar Közlöny 47. számában jelentek meg. DR. DEÁK KONRÁD Andras-napra . (Tudósítónktól) András, november utolsó napján, 30-án van. András bátyja volt Péter apostolnak, aki később Róma I. püspöke lett, ma úgy mondjuk, ö volt az első pápa. András szintén követője, apostola volt Jézusnak. Ö a Fekete-tenger vidékén hirdette az evangéliumot, majd Achájába ment. Itt Patraszban a helytartó elfogatta és X alakú keresztre feszítette fejjel lefelé. A vértanúságot a hagyomány szerint hetvenben szenvedte. Keresztjéhez hasonló keresztet nevezzük András-keresztnek. András görök szó, magyarul férfit, férfiast jelent. András egyébként más néven Endre, Bandi. András-kereszt látható a tamási templom tornyán, valamint a szentély feletti tetőn. A torony keresztje tulajdonképpen egy hármas kereszt. A függőleges szárán három vízszintes ág van. A középső vízszintes szár arányosan nagyobb mint a felette és alatta lévő két kisebb, de egyforma vízszintes szár. A két kisebb vízszintes szár mértani középpontjában két egyenes szálú fémpálca Ándrás-keresztet formál. Az egész kereszt esztétikai arányosságot mutat. Szabad szemmel úgy tűnik, mintha egy- koncepciójú diszkereszt volna. Távcsővel nagyon szépen lehet elemezni. A szentély tetején lévő úgynevezett hátsó kereszt ugyanilyen összeállítású, arányosan kisebb méretben. Ezen a kereszten azonban a két András-kereszt minde- nik szára nem egyenes vonalú, hanem hullámos. így ez a kereszt kissé díszesebbnek mutatkozik. IttTamásiban, amikor az ácsok az építkezéshez állványt ácsoltak, András- keresztet szegeztek az állványra biztonságos megerősítés végett. András napján azután - mert a tél miatt ilyenkor már nem volt építkezés - az egyik ács reggeli után a vállára vett egy ilyen András-keresztet és végig vitte a falun ki a szőlőhegyre az ő vagy valamelyik társa pincéjéhez. Ez után az ács után ment a többi ács és kőmíves. A présházban azután ment a hurka-, kolbász-, pecsenyesütés, mert ez idő tájt Tamásiban szokásban volt a „frissling” vágás, azaz valami hízott süldő elővágása. Hiszen a régebbi időkben Katalin már-már vagy „kopogott”, vagy „csúszkált” azaz vagy kemény fagy volt vagy hó. A sültekre azután csúszott az óbor, vagy az újbor, sőt a forralt bor is. Id- dogáltak, beszélgettek, nótáztak, vigadoz- tak. így mesélte el nekem Miklós József nyugdíjas kőmíves és felesége. Abban az időben a présházakban több helyen András-kereszt lába volt az asztalnak. A századforduló körül a vásárra járó portékások András-kereszt formájú széket használtak. A metszéspontban tengely körül össze lehetett csukni úgy, hogy az ülőkéje is csukódott. A széket szépen összecsukták, szekérre tették a ponyvák mellé. Sátorverés után a pult mögött ezen üldögélt, vevőt várva az elárusító. Már régen keresem ezt a széket fényképezésre, de egyik falumúzeumban sem látom. András-naphoz sok babona is fűződik, így a férjhez menő lányok „cédulázása” is. Erről már írtam a régebbi Tolna Megyei Népújságban. Mosta nyugdíjasSzalay Jenő hívta fel a figyelmemet arra, hogy a házasuló legények is kiváncsiak voltak a jövendő feleségre. Ezért András napján a legény egész nap böjtölt és vacsora nélkül tért nyugovóra, hogy éjjel álomképben megláthassa jövendőbelijét. DR. KOPPÁN JÓZSEF Szilárd burkolatú út épült Magyarkesziben (Tudósítónktól) A Magyarkeszin átvezető összekötő úton kívül a községi tanácsnak immár 7 kilométer hosszú szilárd burkolatú út karbantartásáról kell gondoskodnia. Az idei évben a lakosság jogos igényét sikerült a tanácsnak teljesítenie. Közel háromszázezer forintos költséggel szilárd burkolatú utat kapott a 650 méter hosszú Vörösmarty utca, ahol a jelentős társadalmi munka mellett az úttesten a „tükör” kivágását gmk-ban végezték. Az ötszáz köbméter alapozó követ a termelőszövetkezettehergépkocsijai szállították, míg a száz köbméter szemcsézett betont az Épfu vitte a helyszínre. A konkrét munkát, szórást, hengerezést a KM tamási üzemmérnökségének szakemberei és gépei végezték. A jó minőségű munkájukkal az ottlakók és a tanács egyaránt elégedett. A lakosság társadalmi munkája árokásás és földmunkákban valósult meg. MINÁRIK LAJOS margójára. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Egy 1903-ban kelt alapító levélben herceg Esterházy Miklós doktor a Római Katolikus Hitközösségnek adományozta az akkori Szt. László tér 21 -22. szám alatti telkét, melynek meghatározott célja egy katolikus jellegű iskola létrehozása. Ez volt a „mag”, melyből ez az iskola kinőtt. 1915-ben már polgári leányiskola nyitotta meg kapuit, melyben kassai tanító apácák oktatták a nebulókat. Dombóvár növekvő vonzása az iskolák telítettségében is jelentkezett. Hogy ki tudják elégíteni az igényeket, már 1917-ben építkezni kellett. 1925-ben új kápolna épül és örvendetesen az oktatási profil is szélesedik a beindult nővériskolával. Ebben szabásra, varrásra tanították az akkori lányokat. Az építkezés nem áll meg, 1927-ben diákotthon, 1932- ben uszoda, 1933-ban betegpavilon épül. A dátum 1927, melytől az iskola fennállását számítják, ugyanis ebben az évben a római katolikus tanítóképző beindulásával az intézmény középiskolai rangra emelkedett. Az évek tovább alakították történelmét. 1948-ban történt meg az államosítás. Az 1955-56-os tanévben veszi fel az iskola Apáczai Csere János, a nagy erdélyi pedagógus nevét. 1959-ben gimnázium, majd 12 évfolyamos iskola lesz, 1963-ban kereskedelmi, 1968 vasútforgalmi, 1969 egészségügyi, 1978-ban postaforgalmi szakközépiskolai tagozat indul. 1986-ban a vasútforgalmi szak helyett 5 éves képzésű vasútüzemi szak indul, mely mártechnikusi oklevelet ad a végzősöknek. A rövid történelmi áttekintésből látható, hogy az iskola 60 éves pályáját nem kevés profilváltás kísérte végig, ami mint minden, jó és rossz oldalból áll. Jó, mert azt mutatja, hogy az iskola mindenkori vezetése igyekezett eleget tenni az élet diktálta igényeknek, és merte vállalni a megszokott biztonsága helyett az új kockázatát. Rossz talán annyiban, hogy „szétdarabolta” az iskola patináját, habár voltak időszakok, amikor kifejezetten sikk volt ebbe az intézetbe járni. Ugyanezt lehet elmondani az épületekről. A háború pénzhiánya, az igények időbeni változása befolyásolták a szétszóródó építkezést, így az épületek egy-egy korszak képviselői is. Fennállása óta nem kevés esetben voltak anyagi gondjai. Legemlékezetesebb talán a tanítóképző építésének pénzügyi nehézségei. Megoldására egy hágai bankkal kötöttek hosszú lejáratú hitelszerződést, hogy a kétemeletesre tervezett épületet felépíthessék. A kölcsön elmaradt, az építkezést is le kellett állítani. De a kultuszminiszter és a helyi lakosság (már akkor is volt társadalmi összefogás) dr. Möller Károly műépítész segítségével az építkezést be tudták időre fejezni. 1968-ban jelentős beruházással épül meg az új kollégium. Az iskola már-már halaszthatatlan belső korszerűsítése a hetvenes évekre esik, de aki ma belép az iskola belső udvarába, láthatja, hogy az évszámok sora tovább íródik. A diákság mindig fontos része volt a település kulturális és sportéletének, nemzeti ünnepeinken adott műsorok 1955 óta már-már legendás farsangi bálok. De ami a profilba legjobban illik, a szakmai és tanulmányi versenyeken is komoly eredmények jelzik az iskola kiválóságát. Napjainkra ezt az iskolát is elérte a szaktantermesítés hulláma, ami kétségkívül használt az oktatás színvonalának, de nem kevesebbet ártott a saját osztálytermen keresztül kialakuló kötődésnek az iskolához. A kor Emléksarok a névadó tiszteletére elengedhetetlen technikája a videó- lánc, számítógépterem, 1983 óta segíti a korszerű oktatást.- Egy iskola életében 60 év nem nagy múltnak számít, de olyan kerek szám, melyet méltóképpen szeretne a jelenlegi pedagógusgárda és az intézet tanulói megünnepelni - mondja Gaál János, megbízott igazgató -. Az egész év már a méltó megünneplés érdekében folyó munkával telik el, melyen közösen munkálkodunk tanártársaimmal és a diákokkal. Erre az alkalomra íródott egy közel 200 oldalas jubileumi évkönyv, melyben a kollégáink írnak emlékeikről, dolgozzák fel történelmi dokumentum értékű módon az iskola múltját, jelenét. Méltó tisztelgés ez az alma mater előtt, de nem túlzás, ha úgy mondom, értéket teremtettünk a jövő számára, melyből utódaink meríthetnek. A megemlékezésre - mely december 12-én lesz - az iskola vezetése meghívja valamennyi pedagógusát, diákját, dolgozóját és levelező hallgatóját. Beles Lajos Fotó: Rajczi Kálmán
