Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

6 NÉPÚJSÁG 1987. október 29. Közalkalmazottak területi lövészversenye Szekszárdon rendezték meg Baranya, Somogy, Tolna megyék közalkalmazot­tak szakszervezeti tagjainak területi lö­vészversenyét. A sportbaráti kapcsolat évekkel ezelőtt kezdődött. Előbb kispá­lyás labdarúgásban, majd asztalitenisz­ben rendeztek területi döntőket. Miután a tagság körében népszerű a kispuskalö­vészet, így ez a sportág következett sor­rendben. Az alapszervezeti versenyeket megyei döntők követték, azokon győztes csapat képviselte megyéjét a területi döntőn. A lisztesvölgyi lőtéren Bartos László, a Tolna megyei titkárság titkára köszöntötte a résztvevő csapatokat. A lőállásokban először a nők teljesítet­ték - várakozáson felül - a feladatot, ahol Somogy megye csapata jeleskedett. Ezután a férfiak mezőnyében a megyén­ket képviselő MHSZ-dolgozók együttese egyéniben és csapatban is figyelemre méltó eredményeket értek el. Eredmények, nők: 1. Simonné Hajgató Ágnes 69 kör (Somogy), 2. Bedő Tiborné (Somogy), 3. Schrottner Judit (Tolna). Csapatban: 1. Somogy, 2. Baranya, 3. Tolna. Férfiak: 1. Steiner Béla MHSZ (Tol­A férfiak csapatversenyét az MHSZ- dolgozók együttese nyerte na) 91 kör, 2. Tanosits Elemér (Somogy), 3. Kecskés András MHSZ (Tolna). Csa­patban: 1. Tolna, 2. Somogy, 3. Baranya. Pálinkás István sportköri elnök (balról), Szajki László, valamint a két mongol vendég eszmecseréje Becker sérült A kétszeres wimbledoni bajnok nyu­gatnémet teniszező, Boris Becker orvosi tanácsra nem áll rajthoz a jövő heti stock­holmi Grand Prix versenyen. Becker a közelmúltban befejeződött tokiói tornán elszenvdett combizomhúzódása miatt vált harcképtelenné. Asztalitenisz ETTU Kupa A tolnaiak Franciaországban mérkőznek A Tofnai VL női asztalitenisz-csapata ma délelőtt utazott el Franciaországba, ahol az ETTU Kupa második fordulójá­ban - a legjobb nyolc közé jutásért - az ACBB Boulogne Billancourt együttesével mérkőzik október 30-án este 20 órakor. Éberhardt János vezető edző és Pálinkás János csapatvezető társaságában a kö­vetkező játékosok keltek útra a Ferihegyi repülőtérről: Balogh Ilona, Bolvári Kata­lin, Kaiser Ágnes és Pata Teréz. A házigazda franciákról rendkívül ke­vés információval bírnak a tolnai szakve­zetők. Azt azonban tudják, hogy a kupa első fordulójában a Boulogne együttese idegenben legyőzte 5:4 arányban a jó képességű holland TV Irene Tilburg csa­patát. így aztán cseppet sem ígérkezik könnyűnek a holnap esti mérkőzés. An­nál is inkább, hiszen az NB I. legutóbbi fordulójában rendkívül gyengén szere­peltek a tolnaiak Miskolcon. Mi másban reménykedhetnek, mint a színházi élet­ből vett zsargonban, miszerint a rossz főpróbát kitűnő előadás követ. __ S « S :x " Kézilabda A dombóváriaké a „November 7.” Kupa Egy héttel a megyebajnokság befejezése után a „November 7.” Ifjúsági Kupa szólította a pályára a kézilabda ifjúsági csapatokat. Közülük is a férfiegyütteseket, akik Szekszárdon a Zrínyi utcai csarnokban mérték össze tudásukat. Két csoportban előbb körmérkőzéseket játszottak, majd az azonos helyezettek egymás elleni dön­tője alakította ki a végső sorrendet. A Dombóvári Kesztyűgyár SE gárdája a bajnokságban szer­zett ezüstérme mellé egy kupagyőzelmet is el­könyvelhet az idei esztendő eredményei közé. Eredmények: I. csoport: Tolnatej-Fadd 28-14, Iregszemcse-Fadd 22-16, Tolnatej-lreg- szemcse 18-9. II. csoport: Szedres-Hőgyész 28-14, Dombóvár-Hőgyész 37-10, Dombóvár- Szedres 29-19. Helyosztók: Fadd-Hőgyész 28-27, Iregszemcse-Szedres 17-13, Dombó­vár- Tolnatej 15-14. Végeredmény: 1. Dombóvár, 2. Tolnatej, 3. Iregszemcse, 4 Szedres, 5. Fadd 6 Hőgyész. Balczó András élménybeszámolója A Mongol Szövetségi válogatott képvi­seletében az OKISZ meghívására dele­gáció érkezett a fővárosba. Közülük két kerékpáros edző, S. Enhszajhan és Cs. Szamand ellátogatott Szekszárdra. A kéttagú küldöttséget Szajki László, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője, vala­mint a Szekszárdi Spartacus egyesületi vezetői fogadták. A vendégek megtekintették me­gyeszékhelyünk kerékpáros-létesít­ményeit, találkoztak a Spartacus versenyzőivel és edzőivel, és tanulmá­nyozták kerekeseink edzési módszereit. Délután a vendégek városnézésen vettek részt, majd Csapó Jenő, a szakosztály el­nöke fogadta őket baráti beszélgetésre, tapasztalatcserére. Események - eredmények A megyei ökölvívó-szövetség novem­ber 8-án Jánoshalmán rendezi a Leposa Dezső emlékére kiírt körverseny negydik fordulóját. * Olimpiai ötpróba Tamásiban. Az őszi próbák során kerékpárban 39-en, leg­utóbb az esős, rossz idő ellenére a futó­próbán 23-an álltak rajthoz fiatal váro­sunkban. Legközelebb november 14-én az őszi gyalogtúrát rendezik meg. * A junior korosztályúak cselgáncs Bu- dapest-bajnokságán az Atomerőmű SE versenyzői közül négyen szereztek do­bogós helyezést. A paksiak eredményei: 60 kg: 3. Bernáth Péter. 65 kg: 2. Puskás Jenő. 86 kg: 2. Grill László. 95 kg: 3. Tör­tek Zoltán. A Cegléden megrendezett ÉVIG Kupa országos úttörő rangsorver­senyen a 29 kg-osok súlycsoportjában Húsz Ignác aranyérmet nyert, Pach Já­nos ötödik lett. A 45 kg-ban indult paksi Lisztmayer Zoltán ugyancsak az ötödik helyen végzett. * Tamásiban két sportágban bajnokot avattak az általános iskolai diákolimpián. Nagypályás labdarúgásban hét csapat közül Hőgyész, kézilabdában öt együttes közül a Simontornya nyerte a városkör­nyéki bajnokságot. A két győztes csapat képviseli a terület színeit a megyei dön­tőn. Kirajzolódó erő- és törésvonalak Már csak másodpercek választanak el bennünket a forduló mérkőzése ranggal felruházott Paksi SE-Mohács mérkőzé­sen a hármas sipszótól. A paksiak tech­nikai megoldásokban sem szűkölködő „trükkmestere”, Kovács Zoltán gondol egyet és külsővel nyesve-csavarva mér­tani pontosságú átadással indít a jobb szélen. A csereként beállt Tóth futógyor­saságát igazolandó a védelem mögé ke­rül és már csak a kapussal áll szemben. A „csak” a gyorsaságukról ismert embe­rek az esetek többségében kellő higgad- ság, körültekintés hiányában nem tudják feltenni arra a bizonyos í-re a pontot. A tétel most is igazolódott... A kihagyott helyzeten nincs mit tépe- lődni, nagyobb sztárokkal is megesett már ez döntő pillanatban. Az akció, ha mélyebben bonckés alá vesszük a pak­siak játékmódját, tanulságot hord magá­ban. Ugyanis a mezőnyben most is jól kombináló, a rá jellemző sok átadással pozíciót kereső Paksnak tulajdonképpen ez volt az egyetlen igazi gólhelyzete a meccsen. Mert Horváth Péterék szépek lehettek a mohácsi 16-osnál, de eredmé­nyesek már kevésbé. A fegyelmezetten védekező vendégek fizikai erejüket, ru­tinjukat kamatoztatva mindig közbe tud­tak avatkozni. Az utolsó percben azon­ban nem a Mohács által várt és többé ke­vésbé ismert koreográfia szerint „épült” a hazai akció. Amiből először az követke­zik, hogy ha feladja saját, eddig többnyire eredményes stílusát a PSE és középpá­lyásai észreveszik, hogy a szélsők egy­ből történő leindításával lehet a vendég­védelem mögé kerülni, akkor... Győzelmi ünnep lehetett volna. A meccsen az eredménytől függetle­nül arra voltunk a legkíváncsiabbak, hogy ez az alakuló, formálódó, már-már merész álmokat is szövögető Márkus-le- génység mire lesz képes egy igazán jó csapat ellen, amely már így ahogy van, kész az NB ll-re. Nos, azon a bizonyos mestergerendán ezután a 90 perc után megerősödtek az eddigi erővonalak, de ezzel párhuzamosan kirajzolódtak a rej­tett törésvonalak is. Biztató, hogy a csa­pat meghatározó középpályás játékosai­nak technikai tudása most is kidomboro­dott, kisebb helyen, kevesebb idő alatt is sikerültek a megoldásaik. Biztató, hogy szabadrúgásaik, szögleteik ezúttal is gólveszélyesek voltak. Ami viszont javí­tandó: úgy összességében, a védekezés. Látni lehetett, hogy egy olyan csapat el­len, amely néhány húzásos gyors akciója révén nem mond le a győzelemről, az el­len még nincs felkészülve a mai Paks. A közvetlen védelem eléggé könnyen za­varba hozható. S a helyzetet csak nehe­zíti, hogy a hátsó négyes a kimondottan támadó felfogású középpályásoktól ke­vés támogatást kap. Persze, azt is tudjuk, hogy ezeken vál­toztatni nem csupán elhatározás kérdé­se. Adottságok, képességek bizonyosan behatárolják a lehetőségeket. Ám változ­tatni mindenképpen kell! - bégyé ­Hujber nem kedveli a ballábasokat... A mérkőzés lefújásának pillanatában csörrent meg először sportrovatunk tele­fonja. „Tudják már a Csepel-Szekszárd eredményt?” - kérdezték a vonal túlsó végéről. Aztán vagy 45 percen át ismét­lődtek a hívások, helyiek, meg vidékiek egyaránt. Amikor sokadszor közöltük a döntetlen tényét, hozzáfűzve azt is, hogy Hujber büntetőt hárított, az egyik telefo­náló így búcsúzott: „Szóval, a dózsás ka­pus bizonyult a csepeli hősnek. Lassan már a 11 -esek specialistájává válik”. Négyszemközt Hujber Gyulával. A ka­puvédő szerényebb annál, hogy kisajá­títsa a dicséreteket.- Csepeli pontszerzésünk az egész csapat érdeme, hiszen többen is jól ját­szottak. Az kétségtelen, hogy a 11-es ki­védése döntő fordulatot adott a mérkő­zésnek. Nem kaptunk gólt, maradt a re­mény az eredeti célunk valóra váltásá­hoz.- Az miben fogalmazódott meg?- A listavezető szolnokiak legyőzése után talán nem tűnik nagyképűségnek, ha azt mondom: pontszerzés reményé­ben utaztunk Csepelre. Az autóbuszban is sokat beszélgettünk erről, sőt rögtö­nöztünk egy házitotót. Én 2-Z-t tippel­tem, de mások is voksoltak a döntetlenre. Igaz, hogy a házigazdák ragadták ma­gukhoz a kezdeményezést, de gólhely­zetet nem tudtak kialakítani. Kitámad­tunk, fél órán át kiegyenlítődött a küzde­lem.- A 35. percben viszont jött a 11 -es.- Jogos volt. Miközben Horváth állít- gatta a labdát, gyorsan rákérdeztem Var­gára és Knieszre, de egyikük sem tudott hasznosat „súgni” a lövés várható irá­nyáról. Nem szeretem a ballábas csatá­rokat, mert lövéseik kiszámíthatatlanok.- Márpedig a csepeli Horváth ballá­bas...- Az bizony. Szóval előbb balra akar­tam vetőtni, már-már mozdultam is volna, de az utolsó pillanatban jobbra vetődtem, szerencsémre, hiszen arra a sarokra he­lyezte a labdát. Tavasszal két büntetőt hasonlóan sikerült elcsípnem.- Ne hallgassuk el a hajrá legizgalma­sabb pillanatát se.- Úgy a 80. perc körül járhattunk, ami­kor a csereként beállt Jakab borzolta az idegeimet. Közel a kapumhoz csinált egy lövőcselt, ezzel elfektetett, de a földről felpattanva sikerült kiütnöm a hosszú sa­rokba tartó lövését.- A játékosszerzők figyelik a szekszár­diak kapusát?- Annyi biztos, hogy Csepelen két-há- rom NB l-es klub megfigyelője is ott volt a lelátón. Hogy személy szerint kikre voltak kíváncsiak, azt nem tudom.- Ha holnap valaki becsöngetne laká­suk ajtaján és szerződést ajánlata, itt hagyná a Dózsát?- Remélem senki nem ütközik meg vá­laszomon, gondolkodás nélkül aláírnám a passzust. Minden vágyán az NB l-es megmérettetés.- Kifelé tart hosszú hullámvölgyéből a csapat?- Meggyőződésem, hogy igen. Lauer és Szabó visszatérésével stabilabbá vált védelmünk, egységesebbé a csapatjáté­kunk. Örvendetes, hogy Kniesz hetek óta jó formában játszik. Vannak tehát olya­nok, akik az edzőnk által korábban hiá­nyolt pluszt kölcsönzik a csapatnak.- Mit vár a Metripond SE ellen, hiszen volt egy „tévés” találkozó, amikor a hód­mezővásárhelyiek 4-0-ra lelépték a lila­fehéreket?- Álmomban se jöjjön vissza annak a mérkőzésnek az emléke. Most minden­képpen nyerni akarunk. Az utóbbi két hét pontszerző szériájának folytatódni kell, mert nem akarunk leszakadni a közép­mezőnytől. - fekete ­Mongol vendégek a Szekszárdi Spartacusnál A többszörös világbajnok és olimpiai aranyérmes, minden idők legeredménye­sebb magyar öttusázója, Balczó András nagy sikerű, filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartott Szekszárdon a tanítóképző főiskola kollégiumában. A csoportmérkőzések során a szedresiek 28-14-re nyertek a Hőgyész ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom