Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-28 / 74. szám

4 Képújság 1987. március 28. „Az erőgyűjtés éve Adás: április 6-án Interjú a városi tanács elnökével- Hogyan kezdődött az 1987-es év és milyen kérdések foglalkoztatják leginkább Vidóczy Lászlót, a városi tanács elnökét?- Nem a legjobban kezdődött ez az év, a kemény tél sok gondott okozott, főleg a helyi közlekedéssel volt problémánk, bár mindent igyekeztünk megtenni a zavarok elhárítása érdekében. Többnyire sikerült is megtisztítani az utakat, ebben sokat je­lentett a szovjet elvtársak segítsége is. A testület, az apparátus évi munkáját a lakosság részéről a tanácstagi beszámo­lókon és egyéb fórumokon felmerült kérések, javaslatok felmérésével, rendszere­zésével kezdte. Megpróbáltuk a szűkösebb anyagi lehetőséginkkei kisebb közös­ségek kéréseit is teljesíteni. így sikerült támogatni anyagilag a kertvárosi gázcsere­telep létesítését, és előreláthatóan megoldódnak még ebben a félévben a szőlőhe­gyi városrész ivóvízgondjai is. Ez a rész a város egyetlen ivóvízzel nem ellátott terü­lete. A munkák már elkezdődtek, az ottani lakosság pénzbeni hozzájárulása jelentős. Sok vihart kavart a városi lakosság körében a Szuhai-domb ügye. Itt na­gyon magas a talajvízszint, ennek elvezetését évek óta kérik. A tanács úgy döntött, hogy a tervezettnél magasabb összeggel folytatja a munkát, így ha év végére nem oldódnak meg a gondok, jelentősen csökkenni fog a talajvizszint.- Mi jellemzi ezt az esztendőt leginkább?- Az erőgyűjtés éve 1987. A városi tanács számára tervezési, előkészítési fel­adatok vannak inkább. Folytatódnak a lakásépítések számára a terület-előkészítő munkák, elkészültek az új, 16 tantermes általános iskola kiviteli tervei, az építkezés jövőre kezdődik.- Lesz-e valamiféle változás idén a vízellátásban?- Jelentősebb problémánk eddig nem volt, az aszályos időszakokban is csak át­meneti vízhiány volt tapasztalható a város egyes részein. A lakosság növekedése azonban indokolja egy hatszáz köbméteres föld alatti ivóviztározó megépítését. Ha ez elkészül, a Dombóvár jelképének számitó, a centrumban álló víztorony kifejezet­ten a magasabban fekvő - Molnár György utca, Allende lakótelep, Kertváros - terü­leteket látja majd el. Szintén az infrastruktúra témájához kapcsolódik, hogy a város- környék lakóinak érdekében teljesítjük azt a régi kérést, hogy a helyközi járatok - főleg az északról jövők - érintsék a városközpontot is.- A hírek szerint új egészségügyi létesítmény készül. Hol és mi épül?- A város és városkörnyék hét végi orvosi ügyeleti ellátásának színvonalasabbá tétele érdekében ügyeletet ellátó komplexum épül a kórház területén. A tanácsi költségvetésből és társadalmi munkával készülő létesítmény jó színvonalú, komp­lex ellátást biztosít majd a betegeknek. A társadalmi munkát a városban és a város- környéken dolgozó körzeti orvosok szervezik.- Van-e elég telefon a városban?- Bár jelentősebb anyagi eszközöket áldozott a város crossbar-rendszerbe való bekapcsolásért, időközben a telefonhálózat nem bővült. A Pécsi Postaigazgató­sággal megegyeztünk, hogy a városközpontban és a kertvárosi részen bővítsék a telefonhálózatot. Emellett még az idén a Kertváros északi részén, Új-Dombóváron a Vili. utca környékén és a Szuhai-dombon egy-egy nyilvános telefonfülkét állíta­nak fel.- Mint köztudott, idén januárban felbomlott az Unió szövetkezet. Hogyan működ­nek tovább a volt üzemei?- Az Unió a megye egyik legnagyobb ipari szövetkezete volt. 1985-ben két rész­re, a Color műanyagipari szövetkezetre, és az Unióra oszlott. Idén január elsején ez az Unió bomlott tovább. Egy hagyományos építő és szerelő szövetkezetre és négy kisszövetkezetre. Ebből kettő faipari, kettő pedig szállítási, illetve szerelő kisszövetkezetté alakult, tevékenységüket három hónap alatt megítélni nem lehet, az biztos, hogy nagy lekesedéssel és akarással kezdtek. Bízunk benne, hogy megállnak a saját lábukon.- Egyéb tervek?- Új-Dombóváron és Kertvárosban folytatódik a szilárd burkolatú utak építése, természetesen a lakosság társadalmi munkájával és anyagi hozzájárulásával. No­vemberben ünnepeljük a Gunarasi gyógyfürdő tizedik születésnapját, összekötve egy tudományos tanácskozással. Azt hiszem, minden fontosabb kérdést érintettünk, megismétlem, hogy 1987. az erőgyűjtés éve. A feladatainkat nagyjából már összegyűjtöttük, reméljük, a megol­dás sem sokat késik. A mi televíziónk Brunner Vincével, a városi pártbizott­ság titkárával, a városi televízió műsor­tanácsának elnökével arról beszélge­tünk, hogy milyen igény szülte a dom­bóvári városi televízió létrehozását.- Ahhoz, hogy a város fejlődjék - kezdi a pártbizottság titkára -, a lakos­ságnak egyre fontosabb szerep jut egy-egy döntés meghozatalában. A társadalmi összefogásra fokozottab­ban van és lesz szükség, mint eddig. A lakossággal való kapcsolatteremtés gyors eszközének tekintjü k a kábeltele­vízióban rejlő lehetőségeket. Ismerve a településen üzemelő vállalatok, gyárak audiovizuális eszközellátását, úgy éreztük, hogy városunkban adottak a feltételek ahhoz, hogy ebben az évben megkezdjük a mi televíziónk műsorá­nak sugárzását.- Melyek voltak az első lépések e cél felé?- Az elvi kérdések tisztázása után, a tárgyi és személyi feltételek megterem­tése. A műszaki szakemberek által ösz- szeállltott technikai eszközök biztosítá­sa. A városi tanács előlegezett a költ­ségvetésében szereplő összegből 2 és fél millió forintot ezekre. A munkahelyek vállalták, hogy néhány éven belül ezt a tanácsnak visszafizetik. így teremtődött meg az alap. Egyébként a televíziónk gazdája természetesen a városi tanács lett. Szakmai felügyeletet a művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztály gyakorol. A következőkben megalakult a műsortanács és a szerkesztőkből álló bizottság, kijelöltük a Molnár György ál­talános iskola auláját stúdiónak és be­szereztünk minden szükséges kelléket, ami ahhoz elegendő, hogy egy viszony­lag jó színvonalú első adást biztosít­sunk.- A tervekről mondana néhány gon­dolatot?- Azt szeretenénk, ha ez a város fóru­ma lenne. A közélet egy olyan tere, ahol minden megtalálható, ami az itt élőket érdekli. Kérdéseikre e helyről kapjanak megnyugtató válaszokat. Riportokat készítünk érdekes foglalkozású embe­rekről, különböző szolgáltatások beve­zetéséről, egy-egy munkahely életéről, aktuális eseményekről, ünnepekről, év­fordulókról. Nem folytatom, hogy azért maradjon meglepetésnek is néhány dolog.- A városban hányán tekinthetik meg az első adást?- Most még a város kisebbik hánya­dán fogható a műsor, ez körülbelül 1500 lakást érint. Azt tervezzük, hogy kezdetben egy-egy intézményben biz­tosítunk helyet, ahol kollektívák is néz­hetik a programunkat. Első adás április 6-án 19 órakor lesz, amit a VHF 1 -es sáv 3-as csatornáján kell keresni. Ezzel kapcsolatban felvilágosítást a 66-934- es telefonszámon kérhetnek az érdek­lődők. Pillanatkép Töltött káposztát Líbiába Olyan emberről kell felvillantani egy képet, aki a város életében - egy meg­határozott időben - olyan szerepet ját­szott, amellyel felkeltette sokak érdek­lődését. Azok az olvasók, akik rendsze­resen figyelemmel kísérik a Hét végi beszélgetéseket lapunkban, nem igénylik Nagy István személyének rész­letes bemutatását, hiszen ez 1981 októ­berében - akkor még vasárnapi be­szélgetés formájában - megtörtént. Nagy István akkor mint üzletvezető élt itt a városban. Munkájának híre túlnőtt a környék, de a megye határán is. A Szász söröző egykori vezetője most új vállakózásba kezdett. Az akkori felada­tok ellátásához, a sajátos vendéglátó hangulat megteremtéséhez nem kellett egyéb, mint e munka szeretete. Ezen belül már természetesnek tűnnek azok a fogalmak: az emberek tisztelete, be­csülése, szakmai tudás magasabb szinten való megjelenítése... Szakma, mesterség. Nagy István ti­zenhat éve került Dombóvárra és az ak­kori felszolgálóból, szakácsból lett a Szász söröző vezetője, majd 1985-től a Hotel Dombóvár igazgatóhelyettese. Mindez a munka melletti tanulást köve­telte közép-, aztán felsőfokon. Szakmai ösztöndíjnak tekinthető az, amire hóna­pokkal ezelőtt készült. E sorok megjelenésekor, már saját bőrén tapasztalja a líbiai utazással járó esetleges megpróbáltatásokat, örömö­ket. Nyugatnémet építkezési vállalkozó Magyarországon járt, amikor megis­merkedett Nagy Istvánnal. Az üzleti élet útjai kinek-kinek tartogatnak meglepe­téseket, ám némi érzékkel, látszólag könnyedén járhatóak. Olyan feladatot kell az afrikai országnak végezni, hogy az ottani építkezések dolgozói, megis­merjék a magyar konyha ízeit. Ezért vál­lalt garanciát Nagy István. Mi tagadás, az egy esztendőre szóló szerződés anyagi feltételei is vonzóak. Az útra készülve tájékozódott a föld­rajzi, éghajlati viszonyokról, étkezési szokásokról, az ott élők életmódjáról. A látványos felkészüléshez tartozott az a fogyókúra is, ami segítségével a 8 hó­nappal korábbi 105 kilogrammos test­súlyából 15 kilót leadott. Erre éppen olyan speciális ételreceptje van, mint kedvenc főztjeihez, a paprikás csirké­hez, vagy a töltött káposztához. Ezeket Líbiában is elkészíti majd... KISZ-helyzetkép A KISZ Dombóvár Városi Bizottságához 2500 tag tartozik, akik 103 alapszervezetbe tö­mörülnek. Takács Józsefet, a városi KISZ-bizottság tit­kárát idei terveikről, feladataikról kérdeztük.- Munkánkat a KISZ KB „Jövőnk a tót!” felhí­vása határozza meg. Az alapszervezetekkel megegyszetünk, hogy a beszámoló taggyűlé­seken megvitatják a határozatot, ahol szük­séges, külön fórumot is tartanak. Ez utóbbira több mint tíz alapszervezetnél került sor. A fel­hívásnak köszönhetően március 23. és 25. kö­zött a dombóvári MÁV-csomópont egész terü­letén „ötletnapokat” tertottak a KISZ-szervezet kezdeményezésére. Itt mindenki elmondhatta a termelőmunká­val kapcsolatos ötleteit, javaslatait, amelyek közül a legjobbakat a helyszínen jutalmazták. Dolgozó fiataljaink és középiskolásaink beér­kezett kritikai észrevételeit, javaslatait továb­bítottuk a KSZ KB-nak, várjuk a visszajelzése­ket.- A beszámoló taggyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a KISZ-kong resszus cél­kitűzései a dolgozói területen nem valósul­tak meg. A középiskolákban viszont komoly változások, valódi megújulási törekvések ta­pasztalhatók. Ezeket a törekvéseket az isko­lák igazgatói, tantestülete is támogatja. Az alapszervezetek minősítésénél arra töreked­tünk, hogy ne a szokványos, írásos formában ismertessük, inkább leültünk az alapszerveze­tek vezetőivel, és megbeszéltük, mit kellene másképpen vagy jobban csinálniuk. A dolgo­zói alapszervezeteknél elsősorban a politikai munkát kell erősíteni.- Április negyedikén ifjúságmozgalmi vetél­kedőt rendezünk, egybekötve a kitüntetési ün­nepséggel és nemzedéki találkozóval. Ez utób­bira 1957-es KISZ-alapítótagokat hívtunk meg. A városban a legnagyobb KISZ-rendezvény az Ifjú Gárda XIV. országos szemléje lesz idén nyáron. Az augusztus 20. és 25. közötti ese­ményre körülbelül ezer főt várunk. A szervező- bizottság már megalakult, közel százan vesz­nek majd részt a szervezésben, lebonyolítás­ban. A rendezés jogát megyei pályázaton nyer­tük, ez egyben elismerése is a városban műkö­dő Ifjú Gárda szervezet jó munkájának. Remél­jük, a szemlén is sikerül majd bizonyítani. Bőséges programajánlat, változó érdeklődés „A művelődési ház a helyi közélet színtere is kell, hogy legyen” A város központjában álló, modern műve­lődési ház 1979 óta fogadja rendszeres, il­letve alkalomszerűen betérő látogatóit. Be­járatánál állandóan újabb és újabb csaloga­tó táblákat látni, melyek a legváltozatosabb programokra invitálják a dombóváriakat. Kell is a széles körű ajánlat, mert mint Marcali Ferenc igazgatóhelyettestől meg­tudtuk, a ház - tavaly ez már komolyan érez­hető volt - kezdte elveszíteni vonzerejét.- Egyre többször tapasztaltuk, hogy mind a művelődési ágazat vezetői, mind a lakos­ság részéről csökkent az érdeklődés intéz­ményünk iránt, ami ellen feltétlenül tenni kell - mondja Marcali Ferenc. - Az okok külön­bözőek, az egyik az, hogy az országos mű­velődéspolitika főleg a szórakoztatásra épít. Mi nem ezt tartjuk elsőrendű feladatunknak. Úgy gondoljuk, hogy a művelődési ház a he­lyi közélet, nyilvánosság és a demokrácia színhelye is kell, hogy legyen. Amihez vi­szont arra van szükség, hogy az emberek saját maguk is intézhessék, szervezhessék művelődési, társasági létüket. Megpróbljuk ezt lehetővé tenni, úgy tűnik, sikerrel. Hogy konkrét példát is mondjak: a galériában most éppen Vasarely képeinek kiállítása lát­ható. A szervezést teljes egészében a városi diáktanács végezte. Ók keresték meg Cse- pei Tibor gyűjtőt, aki a művész alkotásaival rendelkezik, mi csak a szállltójárművet és a helyet biztosítottuk.- Arra törekszünk, hogy népművelőink feladata egyre inkább csak a lakosság köré­ben felmerülő igények felmérése, s a kisebb, öntevékeny csoportok szervezése, segítése legyen. Persze, ez nem megy egyik napról a másikra. Vannak olyan kis közösségeink, amelyek egészen hétköznapi dolgokban is igénylik a „beavatkozást”. Múltkor például a nyugdíjasok kártyaszobájában vita támadt arról, hogy tilos legyen-e a dohányzás, vagy ne. Hozzám fordultak, nekünk kellett igazsá­got tennünk az ügyben. (Azóta a helyiség­ben nem szabad füstölni.)- A különféle szakkörök, klubok sorába 1985. szeptemberétől belépett egy számító- gépes tanfolyam is, nagy-nagy sikerrel. Tiz- húsz főt tudunk egyszerre programozásra, gépkezelésre, gépi adatfeldolgozásra taní­tani, legyenek azok egyéni érdeklődök, vagy vállalatoknál, iskolákban szervezett csopor­tok. Egy információs táblánk is van több mint fél éve, bel- és külföldi ajánlatokról, árakról ad hírt a számítástechnikával foglalkozók­nak. Rengeteg prospektusunk is van, s ta­valy októberben több cég meghívásával áru­sítással egybekötött kiállítást is tartottunk. Közel négyszáz - köztük sok vállalati szak­ember - jött el erre. - Nyáron bentlakásos tábort szerveztünk falusi diákoknak, hogy városi iskolába kerülve ne legyen hátrányuk abból, hogy nem találkoztak még számító­géppel, s tartottunk alapfokú képzést a vá­roskörnyék pedagógusainak is.- Az érdektelenség tehát relatív. A nép­szerű együttesek rengeteg fiatalt becsalo­gatnak, s az egyéb jó rendezvényekre is so­kan eljönnek. Az utóbbi időszak legsikere­sebb programja az egészségügyi és szociál­politikai szabadegyetem. Ezeket az előadá­sokat azok látogatják, akik munkájuk során érintkeznek e két problémakörrel, a vé­dőnőktől a fiatalkori bűnözéssel foglalkozó rendőrnyomozóig. A meghívott neves szakemberek között volt Török Iván pszichológus, dr. Erdősi Má­ria, a Tolna Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője is, s hamarosan várjuk Ferge Zsuzsa szociológust. Az oldalt készítették: Wenter Mariann, Cser Ildikó, Decsi Kiss János és Gottvald Károly J Óvodások a művelődési ház bejáratánál A Gőgös Ignác Gimnázium negye­dikesei Vasarely képei előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom