Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

■ •• AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA ■ ALKOTÓI 1986. október 20. DÍJASAINK HÉTFŐ XXXVI. évfolyam, 247. szám (3. old.) ÁRA: 1,80 Ft H TÁVOKTATÁS omo studiosus - új fogalom honosodik meg ezekben az években az oktatással, az informatikával kapcsolatos szakirodalomban. A tanuló ember, tegyük hozzá: a folytonosan, egész életében tanuló ember ki­fejezés jogosságát mai világunkban immár senki sem vonhatja kétségbe. Hi­szen nyilvánvaló: a tudományos-technikai forradalom, mindenekelőtt pedig a számítógépek robbanásszerű fejlődése az új ismeretek olyan özönét zúdítja az emberiségre, amelynek elsajátítása minden korábbinál nagyobb feladatok elé állítja nemcsak az információra éhes embereket, hanem az egész oktatási in­tézményrendszert is. Az informatika rohamos fejlődésének egyik el nem ha­nyagolható következménye, hogy az iskolákban, a tanfolyamokon szerzett tu­dás igen gyorsan elavul. Némely felmérés szerint ez az idő az informatikában például mindössze három év. Mi hát a teendő? Hiszen ha nem tartunk lépést a világ élvonalával, a leg­újabb, legfrissebb tudományos-technikai vívmányokkal, ha nem képezzük ön­magunkat, ha nem törekszünk az új ismeretek naprakész elsajátítására, óha­tatlanul elmaradunk, s egyre növekszik az a szakadék, amely ma esetleg még áthidalható a legfejlettebb technológiák s mai gyakorlatunk között. Nem kis feladat ez, hiszen a ma hazánkban élő és dolgozó felnőtt nemzedék nagy részének sohasem volt alkalma, hogy az informatikát megismerje, meg­tanulja. Így több millió embernek kell megtanítani lehetőleg minél rövidebb idő alatt az informatikai alapismereteket, s speciális szakismereteket. Nyilvánvaló, hogy ezt az oktatás klasszikus módszereivel, tanfolyamokon, tanárok, hagyo­mányos intézmények közreműködésével elérni nem lehet. A távoktatás az egyetlen lehetőség, hogy a célt elérhessük. e hát mi is ez a távoktatás, amelyről alig néhány éve is még,sokan azt mondhatták: utópia. Nos, a szakirodalom meghatározása szerint a távoktatás az a módja a tanulásnak, amelyben a tanár és diák között valamilyen médium közvetíti a tananyagot. Klasszikus eszközei a könyv, a film, a video, a hangszalag, amely mind használatos volt már eddig is többé-kevés- bé a hazai, a klasszikus oktatási rendszerekben is. Csakhogy a hagyományos eszközök már mind kevésbé felelnek meg az új követelményeknek. Mert ezek a médiumok passzívak, azaz a tanuló megismerheti segítségükkel a tananya­got, de ennél az egyoldalú elsajátítási lehetőségen kívül mást nem kínálnak. A számítógépek fejlődésével e téren is új út nyílt meg az oktatásban. Végül is a komputerek teszik lehetővé, hogy ne csak ismertetni lehessen a tudnivaló­kat, de a gép vissza is tudjon kérdezni, sőt meg tudja keresni a tudásbeli hiá­nyosságokat, s le is tudja vizsgáztatni a tanulót. Arra is lehetőség nyílik, hogy a gép tanítás közben pszichológiai teszteket végezzen, ami korábban a tanár fel­adata volt. Mindemellett a számítógépet sokféle passzív távoktatási eszközzel lehet kombinálni. Utópia lenne mindez? Ami az eszközök meglétét illeti, aligha. Ám sokan, ami­kor utópiának minősítik az új módszereket, voltaképpen a tanárért, a pedagó­gus funkciójáért, szerepéért aggódnak. Nos, tanárra a jövben is szükség lesz, továbbra is központi helyet foglal el az oktatásban, mert az oktatás módszerta­nát, a kikérdezés, a vizsgáztatás rendszerének kifejlesztését, azaz a megfelelő gépi programok kidolgozását csak ő végezheti el. A távoktatás fontosságát hazánkban is felismerték a szakemberek. Ennek is tudható be, hogy a Nemzetközi Információfeldolgozási Szövetség oktatási­műszaki bizottsága széles körű nemzetközi és hazai részvétellel e tárgyban el­sőként, nemzetközi konferenciát rendez Budapesten, amely október 20-án nyílik meg. Az eszmecserére 14 országból 41 előadó érkezett, 12 Magyar- országról, ami jelzi: hazai szakemberek is élénken foglalkoznak a kérdéssel. A tanácskozás megrendezésében részt vesz a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelméleti Intézet, az Ipari Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság, a KISZ KB, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, valamint a brit nyílt egyetem és a BBC. A nyitóelőadást Kapolyi László akadémikus, ipari miniszter tartja majd. konferencia végén, ha a résztvevők egyetértenek a távoktatás hasz­nosságával, megalakulhat a Nemzetközi Információfeldolgozási Szö­vetség új munkacsoportja, amelynek feladata lenne a társadalmi méretű informatikai képzés lehetőségeinek tanulmányozása. A tanácskozás jó alkalmat nyújt rá, hogy megismerjük: hol tart e tárgykörben a világ, s milyen feladatokat kell itthon is megoldanunk, hogy lépést tudjunk tartani a legfejlettebb országokkal. Hogy a távoktatás utópiából reális lehető­ség legyen itthon is. F. R. Elutaztak az űrhajós- kongresszus résztvevői Az Űrhajósok Nemzetközi Szövetsége amely jelenleg 16 ország mintegy 40 rhajósát fogja össze - október 13. és 7. között a kormány és Farkas Bertalan nérnök ezredes, az első magyar űrha- ós meghívására Budapesten tartotta a II. ongresszusát. Czinege Lajos miniszterelnök-helyet- es, a kongresszus fővédnöke a résztve- ök tiszteletére adott fogadáson - a kor- nány nevében - kifejezte azt a meggyő- ödését, hogy a szervezet a továbbiak­ban is arra összpontosítja erőfeszítéseit, ogy a világűrt az emberiség boldogulá­sának szolgálatába állítsák és ne enged­jék a pusztítás színterévé tenni. A kongresszuson a résztvevő 32 űrha­jós és több világhírű űrhajózási szakértő az űrhajózás tapasztalatairól és jövőjéről, valamint szervezeti kérdésekről tárgyalt. Megtekintették fővárosunk történelmi, kulturális, építészeti és egyéb nevezetes­ségeit, ismerkedtek zenei és tánckultú­ránkkal és egri kiránduláson vettek részt. Az Űrhajósok Nemzetközi Szövetsége II. kongresszusának résztvevői elutaztak hazánkból. A MTESZ XIV. küldöttközgyűlése A finn külügyminiszter látogatása Paavo Váyrynen, a Finn Köztársaság külügyminisztere dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására hétfőn hivata­los látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) Marjai József tárgyalásai az NSZK-ban Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, aki az NSZK-beli Hannoverben megnyitotta a magyar napok rendezvény- sorozatát, tárgyalásokat folytatott Martin Bangemann nyugatnémet gazdasági mi­niszterrel. E megbeszéléseken a felek véle­ményt cseréltek a világgazdaság, a nem­zetközi kereskedelem és a pénzügyi élet időszerű kérdéseiről. Áttekintették továbbá a Magyarország és NSZK közötti kétoldalú gazdasági együttműködés helyzetét, s megvizsgálták a kapcsolatok fejlesztésével összefüggő teendőket. Marjai József tárgyalt Bernhard Vogel Rajna-Pfalz és Ernst Albrecht Alsó-Szász- ország tartományi miniszterelnökével. A Minisztertanács elnökhelyettese Ernst Albrechttel, más tartományi vezetőkkel, va­lamint Hannover város és különböző válla­latok képviselőivel megvitatta a magyar és az alsó-szászországi vállalatok közötti kapcsolatok további fejlesztésével össze­függő kérdéseket. Marjai József szombat délután elutazott Hannoverből, és hazaérkezett Budapestre. Szombaton Budapesten az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának székházában rendezték meg a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének XIV. küldöttközgyűlését. A 170 ezer mű­szaki, agrár-, természettudományi és gazdasági szakember képviseletében 500 küldött tanácskozott. A közgyűlésen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai; Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; Pál Lénárd az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Faluvégi lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is. Ott voit a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, valamint a tár­sadalmi és tömegszervezetek számos vezető képviselője. Fock Jenőnek, a MTESZ elnökének megnyitója és a munkabizottságok meg­választása után Tóth János, a MTESZ fő­titkára fűzött szóbeli kiegészítést az Or­szágos Elnökség beszámolójához. El­mondta, hogy a MTESZ 33 tagegyesüle­tében és 22 területi szervezetében tevé­kenykedő szakemberek nagy többsége az eltelt öt esztendőben jól dolgozott. A szövetség a beszámolási időszakban közreműködött a műszaki fejlesztés szükségességének és meggyorsításá­nak elfogadtatásában, továbbá a szelek­tív műszaki fejlesztési koncepció kialakí­tásában és annak végrehajtásában. Kiemelte, hogy a MTESZ-en belül szervezetileg és egyénileg is jelen van az innovációs lánc minden szakmai, tudo­mányos képviselője. A testületek és a szakemberek napi munkájuk során rendszeresen szembesítik a világgazda­ságnak, a világ tudományos-műszaki ha­ladásának a tendenciáit hazánk lehető­ségeivel, adottságaival. A MTESZ-ben mindezek alapján fogalmazódnak meg a hazai műszaki-tudományos haladás meggyorsításával kapcsolatos észrevé­telek és javaslatok. A főtitkár kifejtette, hogy az elmúlt öt évben a MTESZ céltudatosabb érdekfel­táró, érdekközvetítő és érdekképviseleti tevékenységet folytatott. A következő években valószínűleg még többet foglalkoztatja a közvéle­ményt a műszaki fejlődés és hazánk mű­szaki helyzete - hangsúlyozta Tóth Já­nos. - Számos érdek együttesen jelent­kezik, gyakran ellentmondások közepet­te kell a politikának helyes döntéseket hoznia, s a MTESZ-nek ezekben a kérdé­sekben a véleményalakítás fontos szere­pét kell betöltenie. A műszaki értelmiség helyzetéről és közérzetéről szólva Tóth János hangoz­tatta: sürgető feladat a reálértelmiség jobb erkölcsi és anyagi megbecsülése. A műszakaiak helyzetének javítása egy­aránt igényli a vállalati és a központi in­tézkedéseket. A főtitkári beszámolót, majd az ellenőr­ző bizottság és az alapszabály-szerkesz­tő bizottság jelentését vita követte. A vitában felszólalt Pál Lénárd is. Pál Lénárd felszólalása Elöljáróban tolmácsolta a küldöttek­nek az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét, valamint Ká­dár János személyes jó kívánságait, majd így folytatta:- A MTESZ jelentős befolyással ren­delkező, nagy hatású társadalmi szerve­(Folytatás a 2. oldalon.) Biztonságosabb lesz a hajózás Partvédelem a Sión Befejezéséhez közeledik az a nagy­szabású, 14 és fél milló forintos partbiz­tosítási munka, amit a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Üzem- mérnöksége saját tervezésben és kivite­lezésben a Sió árvízkapu és a Duna kö­zötti két és fél kilométeres szakasz több pontján folytat. A nemrég végrehajtott komplex medencekotrás után 17 ezer tonna terméskővel erősítették meg a ré­zsűk lábait, s ezt követően a netlonháló- kat terítették le. Ezeknek talajmegkötő tulajdonságuk van, így a gyakori vízszint- ingadozás ellenére megszűnik a további partvonal-lepusztulás. A tervek szerint november végén készül el véglegesen a partvonal-erősítés, és ezzel a hajózás akadálytalanná válik. A netlonháló megakadályozza a partvonal alámosását

Next

/
Oldalképek
Tartalom