Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

1986. október 20. C TOLNA ', níÉPÜJSAG 3 Alkotói díjasaink Francia gyermekszervezet vezetőinek látogatása Dr. Kelemen Endre osztályvezető főorvos Aki ismeri dr. Kelemen Endrét, a megyei kórház sebészeti osztá­lyának vezető fő­orvosát, az jól tudja, hogy ő nem a „szavak embe­re”. S ez több vo­natkozásban is igaz, kiváltkép­pen akkor, ami­kor ő magáról van szó. Úgyhogy csöppet sem csodálkoztam, mikor legutóbbi beszélgetésünk­kor - igaz, hogy csupán egy fél­mondattal - utalt arra, hogy nem kedvére való idealizálni sze­mélyeket, dolgo­kat. Természete­sen csínján bá­nok a szavakkal, amikor a három esztendővel ez­előtti dolgokról kérdezek, vagyis az indokokat so­rolom, melyek jegyében a rangos megyei kitüntetést az alkotói díjat dr. Kelemen Endrének adományozták. Rákérdezek például a gépi altatás intézeti bevezetésé­re. Hogy úgy mondjam, nincs találatom, mert:- Nagyon meglepődtem, amikor e kitün­tetést kaptam. Tettem a dolgomat, éreztem és végeztem, amit kellett, s most is így va­gyok ezzel. A teherbírásommal nem volt, és nincs is gondom. A gépi altatás? Egysze­rűen a körülmények „diktáltak”. Be kellett vezetni, s az tőlem függetlenül is megtör­tént volna. Legfeljebb hibámul lehetett vol­na felróni, ha a dolog időben eltolódik. Ta­lán az elektrolit-folyadék terápia elősegíté­se, fejlesztése? De hát az is éppen aktuális volt... Hasonló a helyzet a sebészeti munka érsebészeti profillal való bővítésével. A sebészeti osztályon a napi feladatok ellátása mellett változatlanul folyik a tudo­mányos kutató munka. Azóta született egy könyv a veseütőerek sebészetéről, ami sok éves tapasztalatot összegez. A terjedelmé­ben is figyelemre méltó tudomá­nyos munka szerzői az osz­tályvezető főor­voson kívül: dr. Szarka József és dr. Éliás Sándor. (S csak mint ér­dekességet jegy­zem meg: a gé­pelést is a szer­zők végezték. S mint utóbb kide­rült, jól tették, hi­szen a szerzői honorárium nem fedezte volna a gépelési költsé­get.) S hozzá kell tenni, hogy a ve­se működésével - pontosabban a veseütőér szűkü­letével - s más egyéb fontos dol­gokkal, megbete­gedésekkel kap­csolatban jelen­leg is folytatnak tudományos munkát, e mellett viszont a főorvos napjai „semmi különösek." Reggel hét óra­kor megy be a kórházba, nyolcig két kávét iszik és adminisztrál, utána nagyvizit, majd a másnapi műtétek programozása követ­kezik. Hetenként négy-öt műtétben vesz részt dr. Kelemen Endre, ami öt-tizenöt órányi időt jelenthet. És a szabadidejében? Rengeteget olvas, „nem válogatok a klasszikus irodalmi művek és a nem klasz- szikus ponyvák között különösebben”, no és hasonló a helyzet a zenével, ami szintén szebbé, teljesebbé teszi az életét. S közis­mert, hogy nemesak hallgatja, hanem ve­lünk „hallgattatja” is a zenét, hiszen maga is muzsikus: tagja a szekszárdi jazz-kvar- tettnek. S mint együttesnek nagy-nagy érdeme, hogy megyeszékhelyünkön a jazz műfaját kedvelő közönséget kovácsoltak össze, ál­lítottak maguk, illetve a jazz mellé.- hm - gk­Húsipari vetélkedő A szegediek kiemelkedő szereplése Szombaton a szekszárdi Panoráma filmszínházban ünnepélyes eredmény- hirdetéssel ért véget az ifjú húsipari szak- és betanított munkások IV. szakmai-poli- tikai-munkavédelmi vetélkedőjének or­szágos döntője. Tóth Éva, a KISZ KB me­zőgazdasági osztályának munkatársa megnyitó beszéde után Szlovicsák Gá­bor, a Szolnok-Kispest Gazdasági Tár­sulás igazgatója, a zsűri elnöke értékelte a fiatalok tevékenységét. Mint mondotta, a versenyzők elméleti és gyakorlati téren egyaránt nagyfokú felkészültségről tet­tek tanúbizonyságot. Ezt követően kihir­dették a helyezettek névsorát. Marha- csontozásban első helyezést ért el Ke­resztes János, a Szegedi Húskombinát dolgozója, második lett Juhász János miskolci, harmadik Molnár László győri versenyző. Sertéscsontozásban Apjok Sándor, ugyancsak a Szegedi Húskom­binát dolgozója vitte el a pálmát, az ezüs­töt a komáromi László Vince, a bronzér­met Sallai Dénes, a PENOMAH verseny­zője vehette át. Schwáb István, a legjobb szekszárdi az ÉDOSZ különdíját kapta, míg az Aranybárd vándordíj a Szegedi Húskombinát tulajdonába ment át. György Tibor, a SZHV KlSZ-bizottsá- gának titkára - aki egyébként a legjob­ban mozgósító KISZ-szervezetnek járó jutalmat vette át - az alábbiakban foglalta össze véleményét a háromnapos ren­dezvényről: - Nagy megtiszteltetés volt számunkra az országos döntő. Sokat ta­nultunk, és ezeket az új tapasztalatokat minden bizonnyal a vállalatnál is fel tud­juk majd-használni. Apjok Sándor, (jobbról) a sertéscsontozás győztese Beszélgetés Pierre Durand-val, az FFC főtitkárával Francia vendégeink Szombaton délelőtt francia vendégek érkeztek Szekszárdra a frnacia-magyar kormányközi bizottság programjának keretében. Vendégeink, mint mondták külök kérték, hogy magyarországi tartóz­kodásuk alatt találkozhassanak szervezetükkel, s egy-egy programjukor részt vehessenek. Magyarázatul és elő zetesen annyit, hogy a vendégek az (Francs et Franches Camerades, magya­rul: őszinte barátok és barátnők szerve­zete, azaz gyermekjóléti mozgalom) ve­zetői : Pierre Durand, az FFC főtitkára, Hu­bert Gourichon, az FFC külügyi titkára, Jean-Yves Crenn, az FFC egyik megyei képviselője. Temesi Ágnes, Tolna megyei úttörőelnök szombaton délelőtt hivatalá­ban fogadta a vendégeket, s a találkozón részt vett Herczig Ferenc, a megyei párt- bizottság osztályvezetője is. E megbe­szélésen a két szervezet vezetői kölcsö­nösen tájékoztatták egymást munkájuk­ról, terveikről, és gondjaikról, de szó ke­rült az ifjúsági delegációk rendszeres cseréjéről is. Kora délután a vendégek Kiss Magdol­na, a KISZ Tolna Megyei Bizottsága első titkára, Temesi Ágnes és Herczig Ferenc kíséretében a szekszárdi úttörőházba mentek, ahol részt vettek azon a szüreti mulatságon, melyet nemcsak a szek­szárdi, hanem a megyében élő és az út­törő-honismertei munkában tevékeny­kedő gyerekeknek rendeztek. Vendégeink véleménye is az, hogy a színes mulatság nagyon hangulatos és nagyon hasznos volt, s az itt látottakat ka­matoztatni fogják otthon. Fél kettőkor kezdődött a mulatság, mégpedig a kisbí­ró bedobolta a programokat, majd Bogár István, nyugalmazott népművelő a szüreti hagyományokról beszélt a sok-sok ér­deklődőnek, ezután pedig dalt tanított a gyerekeknek... Néhány perc múlva csak úgy zengett a tér a nótától, hogy Elmen­tem én a szőlőbe, hejre tyu-tyu-tyu... Azután a bátai népi együttes lányai beka­rikáztak a szüretbe, majd a sok-sok gye- rekkisérővel együtt a lakótömb körül föl­vonultak. A továbbiakban a Bartina együttes utánpótlás csapata sárközi cinö- gést járt, majd követ­kezett a mulatság, ahol - a bor helyett - ízletes szőlővel kínál­ták a vendégeket. A bál pedig olyan volt, mint az igazi... A program közben néhány kérdést tet­tünk fel Pierre Du- rand-nak, az FFC fő­titkárának.- Kérem, hogy szóljon szervezetük­ről. Pierre Durand A lakótömb körüli felvonulás H- Francia gyermek- és ifjúsági szer­vezet a miénk, s tevékenységünk nem kapcsolódik az iskolai munkához, ha­nem elsősorban a szabadidőben gon­doskodunk gyerektagságunk program­járól. Elveink közül a legfontosabbakat sorolom: úgy nevelni a gyerekeket, hogy azok akarják a népek közötti barátságot, s járuljanak hozzá a béke megőrzéséhez.- Említette, hogy partnerszervezetük­kel szeretnének találkozni. Tehát a Ma­gyar Úttörő Szövetséget partnerüknek tartják?- Természetesen igen, úgy hiszen, ez már elveink sorolásakor is kiderült. A szekszárdi látogatás és a megyei úttö­rőelnökkel történt megbeszélés nagyon hasznos volt számunkra, s úgy látjuk, hogy a közös munkánkat - ami elsősor­ban gyermekeink nyári „cserenyaralta- tásában” csúcsosodik ki - folytatnunk kell mindkettőnk hasznára. A cserék köl­csönös alapon történnek a megyék kö­zött, de természetesen az országos szer­vek tudtával. Egymás mozgalmi tapasz­talatait felhasználjuk munkánkban, s mint Temesi Ágnesnek is elmondtam, hogy a gyakorlatban mi a munkánkat a gyerekek életre való felkészítése jegyé­ben végezzük. Azon igyekezünk, hogy a felnövekvő nemzedék aktív álampolgárrá nevelődjön, s már egészen fiatal koruk­ban kialakuljon bennük a felelősségtu­dat. Három síkon folyik amunkánk, intel­lektuális téren, ezenkívül fizikailag is és a gyakorlati életre is felkészítjük fiataljain­kat.- Milyen az együttműködésük a fran­cia gyermek- és ifjúsági szervezetekkel?- Először elmondom, hogy nálunk ren­geteg ifjúsági szervezet működik. Körül­belül húsz nagyobb és száz kisebb. Egyesekkel együttműködünk, másokkal nem. Megmagyarázom. Azokkal a szer­vezetekkel tartjuk a kapcsoatot, melyek­kel a gondolatiság is összeköt bennün­ket. És ezek kizárólag világi szervezetek.- Az önök szervezete hány tagot szám­lál, s van-e tagfelvétel?- Franciaországban a harmadik leg­nagyobb ilyen szervezet a miénk, egymil­lió taggal. Van országos vezetőségünk és minden megyében elnökségünk, sőt ez utóbbi vonatkozik a tengerentúli terüle­tekre is. Önöknél lehet, hogy furcsán hangzik, de az országos és a megyei ve­zetés kapcsolata vagy a helyi tanácsok­ra, illetve egy-egy nagyobb üzemre, munkahelyre vonatkozik. Tagfelvételi kérvényt nem kell senkinek benyújania, programjaink nyitottak, s előfordul, hogy más szervezet tagjai is részt vesznek rendezvényeinken.- Magyarországi, esetleg Tolna me­gyei tapasztalatai?- Sajnos, még rövid időt töltöttem az önök hazájában, különösen megyéjük­ben. Ami megragadott az a teljes nyíltság, az udvariasság és a segítőkészség. Ha csak a délelőtti megbeszélést használom példának, elmondhatom, hogy igazi nyílt eszmecserét folytattunk, vagyis mond­hatom, hogy önöknél kicsit otthon érzem magamat. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Családi házak több ütemben HVDSZ­fiatalok tanácskozása A városgazdálkodási, településszol­gáltatási üzemekben, közműveknél, a helyiipari vállalatoknál dolgozó mintegy'' 90 ezer fiatalt érintő szakszervezeti fel­adatokat összegezte szombaton Buda­pesten a Helyiipari és Városgazdálkodá­si Dolgozók Szakszervezete fiataljainak első országos tanácskozása. A 30 éven aluliak képviseletében mint­egy 200 küldött vitatta meg a közös ten­nivalókat. A HVDSZ első országos ifjúsági konfe­renciája a beszámoló és vita után a szak- szervezeti ifjúsági munka továbbfejlesz­téséről szóló dokumentumot fogadott el. Több szakaszban felépíthető családi házak terveit készítette el az Épinvest Du­naújvárosi Vállalkozó-tervező Közös Vál­lalat. Az építés anyagi tértiéi így hosz- szabb időszakra eloszthatók, s már az el­ső ütem elkészültével 40 négyzetméteres összkomfortos lakásba költözhetnek be a fiatal házaspárok. A tágas lakókonyhá­ból és hálószobából álló épület a máso­dik ütemben egy nappalival és egy háló­szobával 76 négyzetméterre bővíthető, a harmadik ütemben pedig újabb szobával és garázzsal 105 négyzetméterre növel­ve befejezhető. Az új családi ház igen gyorsan kivite­lezhető, ugyanis falai hang- és höszige- telt, tűzbiztos habosított betonból készül­nek és elöregyártott panelként szerelhe­tők össze. Várható költsége négyzetméterenként 8-10 ezer forint között lesz. Az első há­rom kísérleti házat a jövő esztendőben építik fel Dunaújvárosban. Ha a kísérlet beválik, a kivitelező, a 26- os Állami Építőipari Vállalat berendezke­dik a habosított betonpanelek gyártásá­ra. Az Épinvest a többlépcsős otthonok láncházszerű telepítését tartja ideális­nak, ugyanis ezek a családi házak 50 négyszögöles telken bővített formájuk­ban is jól elhelyezhetők, kedvezően fűz­hetek egymáshoz, s így közművesítésük is olcsóbban megoldható. „Az érsebészet nem tartozik az osztály munkakörébe”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom