Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

2 Képújság 1986 október 16. A Gorbacsov-Reagan-találkozó újabb visszhangja Mihail Gorbacsov tévébeszédét hallgatja egy moszkvai házaspár (Telefotó) Vélemények Horn Gyula beszéde az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról.) sére és mindkét fél számára azonos kötelezettségek vállalására. Ez a maga- tártás még inkább kétséget támaszt Wa­shington azon kijelentése iránt, miszerint az SDI-program (a hadászati védelmi kezdeményezés) úgymond békés jelle­gű. Az egyszerű logika azt diktálja, hogy ha nincs kard, nincs szükség pajzsra sem. Mindent egybevéve, ennek a prog­ramnak más a rendeltetése. Az SZKP KB PB jóváhagyta Mihail Gor- bacsovnak a Ronald Reagannal való ta­lálkozón kifejtett tevékenységét és meg­állapította, hogy minőségileg új helyzet alakult ki. A nukleáris leszerelésért foly­tatott harc magasabb szintre érkezett, to­vább kell növelni az erőfeszítéseket az atomfegyverek radikális csökkentése és teljes felszámolása érdekében. A PB hangsúlyozta: fontos, hogy a kontaktusok megmaradjanak,a tárgyalá­sok folytatódjanak, többek között Genf- ben, a nukleáris és az űrfegyverekkel kapcsolatos kérdések egészéről, a szov­jet fél Reykjavíkban előterjesztett prog­ramja alapján. Végzetes lépés volna kihagyni a hábo­rú és béke problémáinak megoldására kínálkozó történelmi esélyt. Mindent meg kell tenni a lehetőség kihasználására. Ez megfelel a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok alapvető érdekeinek, az emberi­ség érdekeinek. Az SZKP KB PB ülésén konkrét külpoli­tikai intézkedéseket is áttekintettek és jó­váhagytak. Ezek a reykjavíki találkozó ki­menetelével összefüggő elvi irányvonal megvalósulására irányulnak. Reagan újabb nyilatkozata Igen nagy érdeklődéssel fogadták az Egyesült Államokban Mihail Gorbacsov keddi, a reykjavíki találkozóval foglalkozó beszédét. A jelentések kiemelik, hogy Gorbacsov bírálta Reagan elnök magatartását, külö­nösen azt, hogy az elnökből hiányzott a politikai akarat és a bátorság a történelmi jelentőségű döntések meghozatalához. Ugyanakkor azt is aláhúzzák, hogy a be­széd megerősítette: a találkozó nem volt hiábavaló, a Szovjetunió realista módon ítéli meg a helyzetet, nem látja lehetetlen­nek az amerikai politikai légkör megvál­tozását. Reagan elnök ugyanakkor két napon belül már másodszor bizonygatta, hogy a reykjavíki találkozó révén „lehetővé vál­hat az alapvető előrelépés a szovjet- amerkai kapcsolatokban. „Reykjavikot nem abból a szempontból kell megítélni, hogy ott nem írtunk alá megállapodáso­kat. A találkozó jelentősége az, hogy ál­láspontunk igen közelkerült egymás­hoz” - mondotta. Reagan azonban ismét hangoztatta, hogy az Egyesült Államok­nak folytatnia kell az űrfegyverkezési programot. Reagan beszédét, s a kormányzat több más tagjának hasonló szellemű nyilatko­zatait az. első kommentárok úgy ítélték meg, hogy azok nagyszabású „önigazo­lási hadjárat” részei, s céljuk elsősorban az, hogy - ellentétben az első hivatalos amerikai értékelésekkel - a reykjavíki ta­lálkozót komoly sikernek tüntessék fel. Erre - a The New York Times elemzése szerint - azért van szükség, hogy ellen­súlyozzák azt a kedvezőtlen benyomást, amelyet Reagan magatartása keltett: az elnök az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés kedvéért feláldozta az igen átfogó leszerelés lehetőségét. London reménykedik „Gorbacsov nyitva hagyja az ajtót” - „Moszkva feltámasztja a rakétamegálla­podás reményét” - ilyen és hasonló cí­mekkel tudósítottak szerdán reggel az angol lapok az SZKP KB főtitkárának elő­ző esti TV-beszédéről. Brit megfigyelők az újraéledő derűlátás jegyében mérle­gelik azokat a megjegyéseket is, amelye­ket Viktor Karpov, a Szovjetunió genfi tár­gyalóküldöttségének vezetője tett Lon­donban kedd esti sajtóértekezletén. Karpov nyomatékosan megerősítette, hogy minden szovjet javaslat továbbra is a tárgyalóasztalon van, s lehetségesnek mondotta, hogy akár az „eurorakéták- ról”, akár az atomfegyver-kísérletek tilal­máról a csillagháborús program kérdé­sétől „elkülönítve” is tárgyaljanak. A hivatalos látogatáson Ausztráliában tartózkodó Radzsiv Gandhi indiai minisz­terelnök kedden a tiszteletére adott dísz­vacsorán a nukleáris fegyverek kísérle­teire és fejleâztésére vonatkozó azonnali, a Föld egészére kiterjedő moratóriumra szólított fel. Az indiai kormányfő hangsú­lyozta: más országoknak is a szovjet pél­dát kell követniük. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtit­kára annak a véleményének adott han­got, hogy az amerikai úrfegyverkezési program a nukleáris fegyverkezési haj­sza fokozódását eredményezheti. Az SDI-t a franciák 1940-ben kiépített Magi- not-vonalához hasonlította, amely kiter­jedt, de sebezhető volt. Brian Mulroney kanadai miniszterel­nök „óvatos optimizmussal” nyilatkozott a reykjavíki csúcs nyomán kialakult hely­zetről, a béke kilátásairól. A kanadai kor­mányfő ígéretet tett arra, hogy országa mindent megtesz a szovjet-amerikai pár­beszéd folytatásának elősegítésére. Giulio Andreotti olasz külügyminiszter szerint az izlani csúcsot „túl sietősen” ké­szítették elő, de véleménye szerint nincs ok aggodalomra a kelet-nyugati viszony­nyal kapcsolatban. Párizsban Francois Mitterrand francia elnök és Johannes Rau nyugatnémet szo­ciáldemokrata kancellárjelölt keddi talál­kozójukon reményüknek adtak hangot, hogy Reykjavik után újabb megbeszélések kezdődnek, amelyeken lehetőség lesz „jó eredményt elérni Európa számára, vala­mint a kelet-nyugati kapcsolatok terén". A kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán kijelentette: Kína reméli, hogy az Egyesült'Államok és a Szovjetunió folytatni fogja a párbeszédet. » Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a nemzetközi biztonság és a leszerelés kérdéseiről folyó általános vitában szer­dán felszólalt Horn Gyula külügyi állam­titkár. Helyzetértékelésében hangsú­lyozta: „A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja, hogy az államok közötti bé­kés, kiegyensúlyozott politikai kapcsola­tok, a sokoldalú együttműködés és a köl­csönös bizalom szilárd alapjainak meg­teremtése és feltételrendszerének kiépí­tése nélkül nem szavatolható a világ egyetemes biztonsága. Szélesebb távlatú, komplex megköze­lítésű mód jellemzi a 10 szocialista or­szág - közöttük Magyarország - azon kezdeményezését, amely átfogó nemzet­közi biztonsági rendszer megteremtését irányozza elő, és amelyet a javaslatot ki­dolgozó országok nevében Magyaror­BUDAPEST - Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán interjút adott az amerikai NBC televíziós társaságnak. GENF - Az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó szovjet-amerikai tárgyalások keretében szerdán Genfben ülést tartott az űrfegyverekkel, valamint a hadászati fegyverekkel foglalkozó csoport. MOSZKVA - Nyikolaj Cservov ve­zérezredes, a Szovjetunió Fegyveres Erői Vezérkarának csoportfőnöke szer­dán Moszkvában sajtókonferenciát tar­tott abból az alkalomból, hogy megkez­dődött 6 szovjet ezred, szám szerint 8000 fő és hadfelszereléseik kivonása Afga­nisztánból. A kivonás, amely két gépesí­tett lövész, egy páncélos és három légvé­delmi ezredet érint, a hónap végéig befe­jeződik. PEKING - Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki részt vett a kínai-szovjet államközi kapcsolatok nor­malizálásáról folyó konzultációk Peking- ben megtartott 9. fordulóján, szerdán délelőtt hazaindult a kínai fővárosból. A kiadott közlemény szerint Kína és a Szovjetunió megállapodott abban, hogy 1987 februárjában felújítják a két ország közötti határtárgyalásokat. STOCKHOLM - Két amerikai és egy kanadai tudós nyerte szerdán az idei szág terjesztett az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszak elé." Az 1. sz. (Politikai Bizottság) napirend­jén levő kérdések közül a magyar képvi­selő nagy hangsúllyal szólt annak fon­tosságáról, hogy a nukleáris veszélyt véglegesen meg kell szüntetni. A nukleá­ris fegyverkészletek felszámolása terén az első logikus, mással nem helyettesít­hető lépés a kísérleti robbantások be­szüntetése - mondta. A közös és kölcsönös biztonság meg­teremtése és megszilárdítása csak kö­zös erőfeszítések, politikai tárgyalások eredményeként lehetséges. Ezzel összefüggésben Horn Gyula hagnsúlyozta a Varsói Szerződés júniusi budapesti felhívásának jelentőségét, amelyet a közgyűlés hivatalos okmánya­ként is közzétettek. kémiai Nobel-díjat. Az 54 éves Dudley Herschbach, a 49 esztendős, tajvani szü­letésű Yuan Lee, valamint az 1929-ben Németországban született John Polanyi megosztva kapták a magas elismerést a kémiai reakciók folyamatának jobb meg­értését szolgáló kutatásaikért. BECS - „Konzervatív receptek és zöld kísérletek” helyett az osztrák szo­ciáldemokrácia bevált útjának folytatását ajánlja az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) választási programja. Az elgondolásokat szerdán közösen terjesztette a nyilvá­nosság elé Fred Sinowatz, a párt elnöke és Franz Vranitzky kancellár. BARCELONA - Kedden éjszaka Barcelónában pokolgépes merényletet hajtottak végre: egy rendőr meghalt, töb­ben megsebesültek. A robbanószerke­zetet gépkocsiba rejtették, s a módszer arra utal, hogy a merényletet az ETA el­nevezésű baszk szélsőséges szervezet hajtotta végre. SAN SALVADOR - Salvadorban kedden a mentőosztagok folytatták a múlt heti földrengés romjainak eltakarítá­sát és a kutatást a túlélők után. Eközben San Salvador egyik külvárosában leg­alább kétszáz ember holttestére bukkan­tak. Az áldozatok pénteken földcsuszam­lás következtében vesztették életüket. Ezzel már 1200-ra nőtt a közép-amerikai országban történt természeti katasztrófa halottainak száma. PANORÁMA Közlemény a Varsói Szerződés I külügyminiszteri tanácskozásáról Korunk alapvető kérdése a béke meg­szilárdítása, a fegyverkezési verseny - elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny - beszüntetése, a leszerelés, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárí­tása - állapította meg többek között a Varsói Szerződés tagállamainak külügy­miniszteri bizottsága Bukarestben tartott október 14-15-i soros ülésén. Az ülésen részt vettek: Marij Ivanov, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszte­rének első helyettese, Bohuslav Chnou- pek, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság külügyminisztere, Marian Orze- chowski, a Lengyel Népköztárság kül­ügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Ős- kar Fischer, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügy­minisztere, Eduard Sevardnadze, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének külügyminisztere. A miniszterek véleményt cseréltek és tájékoztatták egymást az európai és a vi­lághelyzetről, a fő figyelmet a fegyverke­zési hajsza beszüntetése és a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés kérdé­seire fordították. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egye­sült Államok elnöke közötti, a Szovjetunió kezdeményezésére Reykjavíkban meg­tartott találkozójának eredményeiről. Az ülésen képviselt államok teljes határo­zottsággal támogatják a Szovjetunió e ta­lálkozón képviselt álláspontját, a nagy horderejű és messzemenő szovjet javas­latokat. A Varsói Szerződés tagállamai kifejez­ték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megteremtéséért vívott harc folytatására. A miniszterek megállapították, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában a ne­hézségek mellett az utóbbi időben pozitív tendenciák észlelhetők. Nagyra értékelik a stockholmi konfe­rencia első szakaszának eredményeit. Üdvözölték a nukleáris balesetek esetén nyújtott tájékoztatásról és segítségnyúj­tásról megkötött egyezményt. Az ülésen képviselt államok határozot­tan síkraszállnak a nukleáris leszerelé­sért, nagy jelentőséget tulajdonítanak a nukleáris és más tömegpusztító fegyve­rek e század végéig történő teljes felszá­molására irányuló program megvalósítá­sának, amit a Szovjetunió javasolt. Az ülésen hangsúlyozták a Politikai Ta­nácskozó Testület budapesti tanácsko­zásán elfogadott felhívásnak a jelentősé­gét, amely az államok katonai kiadásai­nak megfelelő csökkentése mellett, az európai fegyveres erőknek és hagyomá­nyos fegyverzetnek a 90-es évek kezde­tére történő 25 százalékos csökkentésé­re irányul. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere tájékoztatott a Politikai Tanácskozó Testület budapesti ülésén elfogadott felhívás terjesztésével kapcsolatos tevékenységről, és a felhí­vás visszhangjáról. Az ülésen képviselt államok eltökélt szándéka, hogy folytatják és elmélyítik a politikai párbeszédet a többi állammal a bizalom és kölcsönös megértés, a lesze­relés és a béke megőrzésének kérdései­ről szóló konkrét megállapodások eléré­se érdekében. Az ülésen részt vevők állást foglaltak a népek szellemi értékeinek bővülő cseré­je mellett. Síkraszálltak az emberi vonat­kozású kérdésekben kialakítandó széles körű együttműködésért, az emberi jogok teljes biztosításáért minden területen, különösen azért a jogért, hogy mindenki a béke és a szabadság feltételei között élhessen, az államok szuverenitásának figyelembevételével. A miniszterek síkraszálltak az Európai Gazdasági Közösség tagállamaival foly­tatott kölcsönösen előnyös együttműkö­dés fejlesztéséért, és megerősítették ál­lamaik azon álláspontját, hogy a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa és a KGST egyes tagállamai létesítsenek hi­vatalos kapcsolatokat a Európai Gazda­sági Közösséggel. Kifejezték annak szükségességét, hogy az ENSZ égisze alatt tartsanak nemzetközi konferenciát a Közel-kelet­ről. Úgy ítélik meg, hogy a terrorizmus, különösen az állami szintű terrorizmus nagy veszélyt jelent a békére, a bizton­ságra és a nemzetközi együttműködésre és hangsúlyozták készségüket, hogy más államokkal építő módon együttmű­ködjenek e veszélyes jelenség felszámo­lására. A Varsói Szerződés tagállamai ismé­telten síkraszállnak olyan világfórum ösz- szehívásáért, amelyen együttesen lehet­ne megvitatni a gazdasági biztonság problémáit, az új nemzetközi világgazda­sági rend megteremtésének kérdéseit, valamint minden, a békés gazdasági kapcsolatokat hátráltató jelenség'felszá- molását. Az ülésen megállapították, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetben nagy je­lentősége van a Varsói Szerződés tag­államai egységének és összeforrottsá- gának, védelmi szövetségük megszilár­dításának, együttműködésük fejleszté­sének minden területen. Megerősítették következetes álláspontjukat a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszla­tásáról, s ez irányú első lépésként kato­nai szervezeteik felszámolásáról. A Varsói Szerződés tagállamai felhí­vással fordulnak minden országhoz, néphez és békeszerető erőhöz: csele­kedjenek a nemzetközi békeév nemes céljainak szellemében, egyesítsék erőfe­szítéseiket, tegyenek meg mindent an­nak érdekében, hogy konkrét intézkedé­sek szülessenek a nukleáris leszerelés­ről, minden atomkisérlet beszüntetésé­ről, a hagyományos fegyverzet és fegy­veres erők, valamint a katonai költségve­tések csökkentéséről. A nukleáris űrkor­szakban ez az egyetlen út a tartós euró­pai és egyetemes biztonság megterem­téséhez. A külügyminiszteri bizottság ülését a barátság és az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. A következő ülést Moszkvában tartják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom