Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA, XXXVI. évfolyam. 21«. szám. ARA: 2,20 Ft 198«. szeptember 13., szombat. Mai számunkból MEGYEI PB OKTATÁSI IGAZGATÓSÁG (3. old.) „AZÉRT JÔ, HOGY MÉG SÜT A NAP" (4. old.) ÚJ ARCOK A SZEKSZÁRDI Dózsánál (13. old.) HÉTVÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) Munka és fegyelem Már nem is csodálkozom azon, hogy nálunk az 50-es évek első felére szinte mindennek megvolt az „ideológiája” — vagy hazai előállításban, vagy importból. Nem kivétel ebben a munkafegyelem sem. A kapitalizmusban a munkafegyelem a munkás kiszolgáltatottságán, elbocsátástól való félelmén alapul; a szocializmusban pedig az elvtársi kapcsolatokon és a kölcsönös segítésen. A szocializmusban a tudatos fegyelem alapja a kizsákmányolás alól felszabadult emberi munka, amikor minden munkás magáért a szocialista társadalomért dolgozik, nem pedig a tőkés,- a földesúr számára. Elképzeltünk egy üzemet, ahol jó az anyag, a gép, a szerszám; ahol olyan a szervezettség, hogy egyből kiderül, ki rontott el valamit. Elképzeltünk olyan üzemi légkört, ahol a hibát keresik, és nem a hibást; ahol a másoknak való károkozás a legnagyobb bűn. Kissé -csúfolódva, de irigykedve rajzoltuk meg a japán munkás karikatúráját, aki becsavarodik, ha hibázik; rohan a művezetőhöz, a gépbeállítóhoz, a minőségellenőrhöz' „gyertek, nézzétek meg, hol a hiba, az anyagban, a szerszámban, a gépben, vagy bennem?”. És addig nem engedi a szakembereket elmozdulni a munkapadjától, amíg őt rendbe nem szedik. Elképzeltünk olyan helyzetet, ahol a minőség csak a munkáson múlik, mert minden egyéb feltétel adott. Ilyen körülmények között a magyar munkás is olyan, mint a japán. Fegyelmezett, és lelkes. És egyiket sem szégyenli. Nem azért fegyelmezett, mert ki van szolgáltatva és fél az elbocsátástól. Nem is azért fegyelmezett, mert a többivel elvtársias a kapcsolata. Nem is csak azért, mert felszabadulva a kizsákmányolás alól, a szocializmust építi. Egyszerűen azért, mert beosztotti, munkavállalói kötelessége a jó munka, és ehhez a munkaadó megadta a feltételeket. A munkafegyelem csupán a többi „fegyelem” végeredménye, olyanoké, mint a szerződési, a pénzügyi és a tervfegyelem, a szervezési, szervezeti, felelősségi és bérezési fegyelem. Ha ezekkel baj van, bekövetkezik a szakmai-erkölcsi normák tartós eróziója, a beilleszkedési zavarok okozta fegyelemlazulás. A munkafegyelem „ideológiai” alapja ma már az, hogy az ember általában szeret dolgozni, hasznosat tenni; munkája révén a társadalmi gyakorlat részese lenni. Ma már nagyon avultnak tűnik, hogy valamikor a munkaerkölcs, a munkafegyelem egyértelműen munkáserkölcs és beosztotti fegyelem volt. Megmondták felülről, hogyan kell viselkedni alul. Itt az ideje, hogy megmondják alulról is, hogyan kell viselkedni felül. A vezetés fegyelme legalább olyan fontos, mint a vezetők fegyelmező funkciója. Ez magában foglal olyan kötelezettségeket, mint a munka megszervezése, igazságos bérezése, példamutatás, a vezetői hatalom önkontrollja, szigorú felelősségi rendszer, intézményesített garanciák. A munkafegyelem lazaságáért a beosztott dolgozó ritkán felelős. Ha van munka, akkor dolgozik. Ha a többi termel, ő sem lazsálhat. Persze, a legszervezettebb munkahelyen is lehet fegyelmezetlen ember. Késik, részegen jön be, igazolatlanul hiányzik, selejtet gyárt, megbízhatatlan. Fel kell neki mondani. Szocialista rendszerben nincs szükség az egzisztenciális és jövedelmi biztonság olyan fokára, amely biztonságot nyújt azoknak is, akik önmaguk biztonságáért semmit nem tesznek, rendesen dolgozni nem hajlandók. Ahhoz, hogy a fegyelem üzemen belül megszilárdítható legyen, feltétel, hogy a vállalat adjon teret dol- I gozói fejlődésének, jellemük, egyéniségük kibontakoztatásának, a jó együttműködés lehetőségeinek. Fontos a munkához való jog helyes értelmezése. „A munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni, a munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzésének feltételeit biztosítani, valamint a munkavégzés módiára vonatkozóan a szükséges iránymutatást megadni” — mondja a Munka Törvénykönyve. De ki védi meg a munkást, ha akadozik a munkaellátás, és kifolyik a pénz a zsebéből ? A munkahelyi — ezen belül a munkarendi, a termelési, a minőségi és technológiai — fegyelem feltétele a felelősségi fegyelem. Ez a szervezeti fegyelem része, eleme. A szervezeti fegyelem megköveteli, hogy minden területnek, minden szintnek meglegyen az egyszemélyi felelős vezetője, aki gazdája a területének, és akinek a feje felett nem lehet átnyúlni. Az informált- sági. a döntési, a felelősségi és az érdekeltségi körök igazodjanak egymáshoz. Legyen mindig megállapítható. személyre konkretizálható a felelősség — ne csak a beosztottaknál, hanem a vezetőknél is. A munkásban megvárná felelősségérzet egyrészt azon az alapon, hogy felelősségre vonhatják, másrészt azon az alapon, hogy munkáját szereti, munkatársait, vezetőjét becsüli, kötelességét- tudja. A két „alap” egymást I erősíti, ha megvan a felelősségi fegyelem. Az új kollektív vállalatirányítási formáknál ezért is kell ügyelni arra, hogy csak a legáltalánosabb stratégiai ügyekben legyen kollektív a döntés és a felelősség. Attól, hogy a dolgozó — egy kollektíva tagjaként — tulajdonosi jogosultságokkal is rendelkezik, még munkavállalói mivoltát nem veszíti el. Vezetői és beosztotti felelőssége személyre szabott és konkrét. Fegyelme öntudaton alapszik, de ez főleg a körülményektől függ. Valahogy így fest a munkafegyelem mai „ideológiája”. DR. P1R1TY1 OTTÓ Losoncáéi Pál Szíriába látogat Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Háfez Asszadnak, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének, a Szíriái Arab Újjászületés Szocialista Pártja (BAATH) főtitkárának meghívására párt- és állami küldöttség élén hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Szíriái Arab Köztársaságba utazik. BNV-nyitás pénteken Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár és Körösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója pénteken közös sajtótájékoztatót tartotta szeptember 19-én nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről, céljairól, a várható látnivalókról. ■ Elmondták: hazánkkal együtt 35 ország csaknem 1200 kiállítója vesz részt az őszi BNV-n, s az évek óta tartó élénk érdeklődés jelzi, hogy a szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő országok vállalatai egyaránt fontosnak tartják részvételüket a fogyasztási cikkek budapesti seregszemléjén. A külföldiek közül ezúttal is a Szovjetunió a legnagyobb kiállító, köztársaságai közül önálló bemutatóval áz idén Grúzia jelentkezik. Először állít ki Kőbányán Egyiptom és Indonézia, s hosszabb szünet után ismét jelentkeznek a kínai vállalatok, amelyek több mint félezer négyzetméteren kínálják termékeiket. Jól bevált gyakorlat, hogy a vásáron kiállított termékek árucsoportonként tekinthetők meg, a tavalyihoz képest azonban jelentősen változtak az arányok: csaknem kétszer akkora területen láthatók a családi- és hétvégi házak, mint tavaly, kevesebb viszont a lakberendezési és lakásfelszerelési cikk, valamint a kultúrcikk. A vásárral egyidőben rendezik meg a Hoventa szak- kiállítást, amely számos ötletet ad a szállodáknak, állami, szövetkezeti és magán ven déglátóhelyek tulajdonosainak olyan korszerű berendezések alkalmazására, amelyeknek révén emelhető a szolgáltatások színvonala. A Protenvita környezetvédelmi szakkiállítás pedig a természet- és környezetvédelem hazai és külföldi eredményeit tükrözi majd. A vásáron mintegy 900 hazai vállalat állít ki, kevesebb, mint az elmúlt évben, viszont valamivel nagyobb területen. Részvételükről szólva az ipari minisztériumi államtitkár hangsúlyozta: mivel az ipari termelés mintegy 20 százaléka jut el közvetlenül a fogyasztókhoz, a vásári bemutató ennek a 20 százaléknak adja reprezentatív keresztmetszetét. A magyar vásárlók fogyasztásicikk-szük- ségleteinek 80 százalékát a belföldi vállalatok elégítik ki, s szinte minden látható majd a bemutatókon, ami az üzletekbe kerül. Kívánatos lenne — hangsúlyozta az államtitkár —, hogy az ipar kevesebb, de az eddiginél versenyképesebb termékeket gyártson, s szükség volna az export- és az importforgalom növelésére. A nyitottabb piacot még annak veszélyeivel együtt is vállalni kellene — tette hozzá. Budapest Űrhajóskongresszus Az Űrrepülések Résztvevői Szövetségének Végrehajtó Bizottsága szeptember 8. és 11. között Budapesten ülésezett. A tanácskozáson részt vett Alekszej Leonov (Szovjetunió), Russel Schweickart és Edgar Mitchell (Egyesült Államok), Sigmund Jahn (NDK), Szultán al-Szauö (Sznúd-Arábia), valamim Farkas Bertalan (Magyarország). A végrehajtó bizottság tagjai megvitatták a szövetség második kongresszusának előkészítésével és megrendezésével kapcsolatos kérdéseket. Döntöttek arról, hogy a kongresszust október 13—17. között Budapesten rendezik meg, s a tanácskozáson a tervek szerint 12 ország mintegy 40 űrhajósa vesz részt. A kongresszus fő témája „a világűr, mint az élet közege”. Az űrhajósok előadásokat tartanak a' kiemelt témáról, kicserélik információikat a végrehajtott űrrepülésekről, napirendre tűzik a szövetség szervezeti szabályzatának, emblémájának, jelszavának valamint más, szervezeti kérdéseknek a megvitatását. V ‘ i A szövetség első, alapító kongresszusát 1985. októberében Párizsban tartották, 13 ország 25 űrhajósának' a részvételével. Főpróba az országos döntő előtt Megyei verseny a SZHlf-nal A Mezőigazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, az Állami Ifjúsági Bizottság, a TOT és az Él elmezés ipari Dolgozók Szakszervezete ez évben is meghirdette az Ifjú Húsipari szak- és betanított munkások szakmai-politikai vetélkedőjét. A verseny felmenő rendszerű, így ennek részeként tartották meg tegnap — egyébként elismerésre méltóan jó rendezéssel — a Szekszárdi Húsipari Vállalat üzemcsarnokában a Tolna megyei döntőt. A délelőtt folyamán elsőiként elméleti, munkavédelmi higiéniai tesztet és politikai totót oldott meg a 16 szekszárdi, és az egy tolnai (a különböző megyei vállalatok, boltok ki tudja miért, sajnálatos módon nem éltek a nevezés lehetőségével) fiatal, majd a szarvasmarha-csontozás és kivágásban, valamint a sertés felvágósban bizonyította gyakorlati, szakmai jártasságát. A különböző kategóriákban eredményesnek bizonyult versenyzők értékes pénz- és tárgyjutalomban részesültek. A legjobbak, Schváb István és Darabos József (mindketten SZHV) képviselik megyénket az országos versenyen, amit szintén a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál rendeznek meg október 17. és 19. között. Erős volt a mezőny a marhacsontozóknál Nász Miklós, a politikai totó győztese sertéscseatezás kS* ben
