Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám
2 Képújság 1986. március 18. Reagan Nicaragaát támadta Managua tiltakozó jegyzéke Mai kommentárunk Párizs - öröm nélkül Senki sem ünnepel önfeledt örömmel Párizsban. A polgári jobboldal két vezető ereje, a laza választási szövetségre lépett új-gaulleista RPR és az UDF ugyan megszerezte az abszolút többséget, de nem az általuk remélt arányban. És ezt is csak a késő éjszakai órákban vehették biztosra. Sokáig úgy látszott, rászorulnak majd más, kisebb jobboldali erők támogatására. A szocialisták minimális célkitűzésüket ugyan megvalósították, megszerezték a szavazatoknak több mint 30 százalékát, de elvesztettek 66 mandátumot, s képviselőik száma a következő időszakban csak 216 lesz. A Francia Kommunista Pártnak ugyancsak veszteségeket kellett elkönyvelnie. Mindössze 34 mandátum jutott neki. A választásokon a meglepetést a szélsőjobboldali Nemzeti Front okozta, amely immár ugyancsak 34 képiviselői hellyel rendelkezik. Sikerükért éles bírálatok érik minden oldalról a szocialistákat, mert — mint a kritizálok rámutatnak — az általuk erőltetett és a törvényhozáson keresztülhajszolt új választási rendszer nyitotta meg az utat a Nemzeti Front előtt, amely — minthogy harmincnál több a képviselője — önálló parlamenti frakciót alakíthat. Most Francois Mitterrand elnökön az ország szeme. A kérdés: kit bíz meg kormányalakítással? Mivel az RPR— UDF-nek megvan az abszolút többsége, nagy a valószínűsége annak, hogy e pártok vezetői közül választja ki azt, aki számára a legmegfelelőbb partnernek látszik. Mindenképpen új korszak kezdődik tehát az ország életében. Az államfő az övétől eltérő pártállású kormányfővel, illetve kormánnyal kényszerül együtt munkálkodni. Ám a még De Gaulle tábornok által megalapozott elnöki hatalom meglehetősen széles körű, s Mitterrand már korábban értésre adta: a szocialisták veresége esetén sem mond le tisztéről, hivatalban marad, és vállalja e politikai társbérlettel járó nehézségeket. THURZÓ TIBOR Szovjet diplomata az ENSZ-képviseletről Csúcspontnak szánta vasárnap esti — fő műsoridőben közvetített — televíziós beszédét Reagan amerikai elnök a nicaraguai ellenforradalmárok katonai segélyezéséért indított propagandahadjáratában a törvényhozás jövő hétre esedékes vitája és szavazása előtt, — de a Demokrata Párt képviseletében válaszoló Jim Sasser szenátor haladéktalanul elutasította Reagan érvelését és ismételten felszólította a kormányzatot: kezdjen közvetlen tárgyalást Nicaraguával a békés megoldásról. Az elnök immár két hete szinte pillanatnyi szünet nélkül folytatja a vádaskodást a sandinista kormány ellen. Vasárnapi televíziós beszédében minden eddigi vádját összegyűjtve sorolta fel: attól kezdve, hogy Nicaraguában „hídfőállást biztosítanak a Szovjetuniónak és Kubának az amerikai kontinensen, alig két órányi repülőútra az Egyesült Államok határától”, azon keresztül, hogy a sandinisták „veszélyeztetik szomszédaikat” és „otthont adnák a nemzetközi terrorizmusnak” egészen odáig, hogy a managuai kormány „elnyomja a nicaraguai népet” és „nem engedélyezi a szabad vallás- gyakorlást” — mit sem törődve például olyan 'tényekkel, ihogy az amerikai televíziós hálózatök rendszeresen szólaltatnak meg — igaz, főként kormányellenes — nicaraguai papokat templomukban, misézés után. Sasser szenátor ugyan kijelentette, egyetért Reagannal abban, hogy „meg kell akadályozni Nicaragua szovjet támaszponttá válását” és „biztosítani kell a nicaraguai nép demokratikus jogait”, de egyúttal sorra cáfolta meg az elnök állításait. A szenátor rámutatott: Reagan a katonai megoldást szorgalHétfőn az Országos Béketanács székházában Sebestyén Nándornénak, az OBT elnökének, a BVT alelnöké- nek vezetésével tanácskozást tartottak a Béke-világtanács magyar tagjai. Megvitatták a BVT április végi szófiai közgyűlésének előkészítésével mázzá, mielőtt kihasznált volna minden lehetőséget a békés tárgyalásra, rendezésre, a tárgyalás helyett „végzetes lépést” tervez. A szenátor nagyon határozatitan szögezte le: az ellenforradalmárok vezetői nem „szabadságharcosok”, hanem Somoza volt tisztjei, akiknek az amerikai adófizetők dollárjai segítségével végrehajtott rémtettei elhomályosítják a sandinista kormányzat állítólagos jogellenes lépéseit. Az ellenforradalmá- rok egyébként — annak ellenére, hogy eddig már százmillió dollárt kaptak Amerikától — nem tudtak katonai sikereket felmutatni és nincs esélyük katonai győzelemre. A szenátor követelte: Reagan mondja ki nyíltan, ha a sandinista kormány erő- szákos, katonai megdöntésére törekszik, s ezt vitassa meg a kongresszussal, az amerikai néppel. Sasser elmondotta: az elmúlt napokban találkozott mind a négy, Nicaraguával határos közép-amerikai ország vezetőivel, s úgy tapasztalta, hogy azok ugyan „kordában akarják tartani” a sandinistákat, de kifogásolják, hogy az Egyesült Államok semmi esélyt sem adott a latinamerikai országok által javasolt tárgyalásoknak, a Contadora-csoportnak, megszakította a tárgyalásokat Nicaraguával. Sasser szenátor javasolta: függesszék fel az ellenforradalmárok segélyezését, érjenek el fegyverszünetet Nicaraguában és kezdjenek tárgyalásokat a sandinista kormánnyal. Csak ezéknek a lépéseknek kudarca vezethet el ahhoz, hogy megtegyék „az abszolút utolsó lépést” és katonai megoldást keressenek Nicaraguában. Reagan egyébként beszédében csak „demokratikus kapcsolatos feladatokat. Megállapították, hogy a magyar békemozgalom megfelelő ütemben készült a nagy jelentőségű eseményre, a szocialista országok béketanácsaival együtműködésben. Hazánk elsősorban a fiatalok megoldásról" szólt, legfőbb poli tá'ka i munkatársa, Donald Regan, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője azonban sokkal nyíltabban beszélt egy vasárnapi televíziós interjújában: szerinte az Egyesült Államoknak „ilyen, vagy olyan módon” el kell érnie a sandinista kormány „eltávolítását az amerikai kontinensről.” Nyilatkozatban tiltakozott a nicaraguai kormány Ronald Reagan vádaskodásai ellen, amelyek az amerikai elnök vasárnapi televíziós beszédében hangzottak el. A közép-amerikai ország washingtoni nagykövetsége által közzétett dokumentumban „uszító retorikának” minősítik az amerikai kormányzat vezetőjének rágalmait, amelyek „hamis következtetéseken és a tények kiforgatásán alapulnak”. Az elnök állításai ellenére — mutatnak rá — az ellenforradalmároknak szánt amerikai segítség kiszélesítése szöges ellentétben áll a Contadora-csoport erőfeszítéseivel, amelyek arra irányulnak, hogy a békés párbeszéd, a tárgyalások útján kerüljék el a háborús konfliktust. A managuai kormánynyilatkozat végezetül hangsúlyozza: az Egyesült Államoknak „komolyan és felelősség- teljesen kell kezelnie a közép-amerikai problémákat”. Daniel Ortega nicaraguai államfő — aki a svéd fővárosban Olof Palme temetésén vett részt — vasárnapi sajtó- nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy kész találkozni Ronald Reagan amerikai elnökkel. „Készek vagyunk tárgyalni az ellenforradalmárok vezetőjével, aki nem más, mint Reagan” — jelentette ki Ortega a stockholmi rádiónak. körében folytatandó tevékenysége, a nyugat-európai békemozgalmakkal való együttműködése és munkastílusának megújítása terén nyújthat segítséget a három és fél évtizede munkálkodó béke-világmozgalomnak. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Svante Lundkvist svéd mezőgazdasági minisztert, aki Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására látogatott hazánkba. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Cziffra György zongoraművésznek kiemelkedő művészi tevékenysége, valamint a magyar kultúra külföldi megismertetése érdekében kifejtett munkássága elismeréseként, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át hétfőn a Parlamentben. KAPOSVÁR Rolboz István újságíró emléktábláját hétfőn avatták fel Kaposváron. Rolboz István alapította százhúsz esztendeje a városban a Somogy című hetilapot a szerkesztőség egykori helyén, a Dózsa utca 9. számú házban. MOSZKVA Az elmúlt 25 év óriási eredményeket hozott az űrkutatásban, de Jurij Gagarin 1961-es repülése idején egyikünk sem gondolta volna, hogy egyszer majd ő is sorra kerül — jelentette ki hétfőn Moszkvában Farkas Bertalan ezredes, űrhajós, óbból az alkalomból, hogy részt vesz az első űrrepülés negyedszázados évfordulója alkalmából a szovjet fővárosiban rendezett nemzetközi tudós- és űrhajós-találkozón. VARSÓ Lengyel—szovjet külügyminiszteri tárgyalások kezdődték Varsóban. Eduard Sevárdnadze, szovjet külügyminiszter a lengyel kormány meghívására hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra Varsóba, s találkozott lengyel kollégájával, Marian Orzechowskival. Utána teljes ülést tartott a lengyel és a szovjet külügyi tárgyalóküldöttség is. Az amerikai kormányzatnak az a követelése, hogy a Szovjetunió, a Belorusz SZSZK és az Ukrán SZSZK csökkentse állandó, New York-i ENSZ-képviseletének létszámát, törvénytelen, ellentmond a nemzetközi jogi normáknak — szögezte le Vaszi- lij Szafroncsuk a Szovjetunió állandó ENSZ-képvise- lőjének első helyettese az amerikai ABC-televíziónak vasárnap adott nyilatkozatában. Szafroncsuk hangsúlyozta, hogy az amerikai követelés sérti az ENSZ központi intézményeiről szóló 1947-es egyezményt és az 1975-ös bécsi konvenciót, melyek az ENSZ és az ENSZ-képviseletek közti kapcsolatok rendjét határozzák meg. Homlok- egyenest ellentétes a nemzetközi jogi bizottság következtetésével, amely szeitnt kizárólag maguk az ENSZ-kép- viseletek jogosultak meghatározni alkalmazotti létszámukat és a képviselet személyi összetételét. A washingtoni kormány március 8-án jelentette be követelését, hogy a szovjet ENSZ-képviseltek október 1-től több mint egyharmadnyival csökkentsék alkalmazotti létszámukat. Követelésének ürügye az, hogy e képviseletek nagy alkalmazotti létszáma „az amerikai nemzetbiztonságot fenyegeti”. A BVT szófiai közgyűlése előtt „A szerkesztés megkezdődött, még ha nam is száz kilométeres, hanem csak ötkilométeres sebességgel” — jelentette ki az amerikai küldöttségvezető Stodkhölmban a múlt hét végén, a kilencedik forduló végeztével. Szovjet kollégájának értékeléséből ennyi optimizmus sem csendült ki, de még fél év, és három forduló hátra van szeptember 19-ig. Harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada stockholmi konferenciájáról van szó, amely 1984. január 17-e óta tárgyal az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésékről. Megbízatása, amelyet a 35 állam madridi találkozójától 'kapott, úgy szólt, hogy „szakaszosan megvalósuló, új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen a további előrehaladásra a bízatom és a biztonság erősítésében és a leszerelés ér- dékében” — végrehajtva és kifejezésre juttátva az államoknak azt a kötelességét, hogy egymás közötti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől. Madrid kimondta azt is, ■hogy a Stockholmban összehangolódó intézkedések katonai szempontból jelentősek, politikai lag kötelezőek lesznek és az ellenőrzés megfelelő, az intézkedések tartalmával összhangban álló formái mellett valósulnak meg. Végül megfogalmazták, hogy a helsinki folyamatban részt vevő államok következő találkozója, amelyre Bécsben kerüli sor, 1986. november 4-ével kezdődően, felméri majd a stockholmi konferencián addig elért előrehaladást. Stockholmban elhatározták, hogy a konferencia ti- zertkettediik fordulójának végére, ez év szeptember 19- re kidolgoznák egy politikai és 'katonai-technikai rendelkezéseket tartalmazó okmányt, aimely lehetővé teszi, hogy kontinensünkön csökkenjen a háború szándékos kirobbanásának veszélye, a katonai helyzet nagyobb mértékben előre látható legyen, növekedjék a biztonsági stabilitás. A kiinduló javaslatokat már 1984-ben benyújtották, és 1985-ben érzékelhető volt mind a felék lemondása a máslilk fél számára eleve elfogadhatatlan elképzelések erőltetéséről, mind a másik fél bizonyos indítványainak feltételiekhez kötött, részleges elfogadása. Ehhez járultak olyan eljárási előrelépések, mint a munkacsoportok megalakulása és a témák elosztása közöttük, valamint a koordinátorok kijelölése és munkába állása. A kilencedik forduló végén öt munkacsoport tevékenykedett, élükön a semleges és el nem kötelezett ál- liamcsoportókból kijelölt, közvetítő szerepet is betöltő koordinátorokkal. Az A 1 munlkacsoport foglalkozott — Wolfgang Loiíbl osztrák nagykövet közreműködésével — a nemzetközi erőszáktéte! elvetésével. Az A 2 munkacsoport, amelyben Blaise Schenk svájci nagykövet töltötte be a koordinátori tisztséget, a katonai információ, ellenőrzés, konzultáció és hírközlés kérdéseit 'tárgyalta. A katonai tevékenységék korlátozása, valamint azok éves naptári tervének témája szerepelt az A 3 csoport napirendjén.. Ezt a témát ugyancsak svájci diplomata. Benoit Junod tanácsos koordinálta. A hadgyakorlatok előzetes bejelentésével foglalkozott a B 1 munkacsoport (koordinátor a svéd Curt Lidgard nagykövet) és a katonai megfigyelők meghívásával a B 2 munkacsoport (koordinátor: Matti Ka- hiluoto finn nagykövet). A kilencedik forduló elemzői felhívták a figyelmet arra, hogy a szocialista országok elfogadták a hadgyakorlatok és 'katonai erőátcsoportosítások korlátozására vonatkozó semleges javaslatokat. Egyetértés van abban, hogy a bejelentésiköteles hadgyakorlatokra valameny- nyi résztvevő állam megfigyelői hivatalosak lesznek, a helyszínen állapíthatják meg, hogy a szóban forgó tevékenység nem veszélyeztető jellegű. A Varsói Szerződés tagállamai elálltak attól, hogy a haditengerészeti tevékenységekéit a tárgyalások mostani szakaszában bejelentéskötelessé tegyék. Ez ösztönzést adott a NATO- országoknák, hogy valamivel konkrétabban foglalkozzanak a nemzetközi erőszak elvetésével. Ugyancsak lendületet adott az egyezkedésnek a Szovjetunió hozzájárulása a katonai tevékenységék évi naptárt tervének előzetes kicseréléséhez. Változatlanul problémát okoz, hogy Nyugat az erőszak kizárásának kérdéskörében nem hajlandó túllépni az ENSZ-alapOkmány és a Helsinki Záróokmány rendelkezésein. Az atlanti hatalmak továbbá olyan ellenőrzési-felügyeleti igényekkel lépnek fel, amelyek nem veszik tekintetbe a katonaföldrajzi aszimmetriákat és egyoldalú 'katonai-felderítési előnyszerzést céloznak. A bejelentés- és éllenőrzéskö- teles katonai tevékenységek paramétereinek kidolgozása kétségkívül még kemény összecsapásokat hoz a stockholmi konferencián. Ugyanez várható a megfigyelők mozgási és cselekvési szabadsága, technikai felszerelése vonatkozásában. Április 15-től, a stockholmi konferencia tizedik fordulójának kezdetétől hozzávetőleg tizenöt munkahét áll még a delegációk rendelkezésére. Ez elegendő a megállapodás kidolgozására, ha a NATO lemond arról a szokásáról, hogy az utolsó napokban jelentkező időzavarra spekuláljon. A nagyobb katonai tevékenységek bejelentésével és felügyeletével összefüggésben tízéves tapasztalat áll immár rendelkezésre, Kelet és Nyugat szélesedő biztonsági koncepciókat hirdet, a megbízható ellenőrzéshez kölcsönös igények fűződnek — mindez kedvez a stockholmi megegyezésnek, az egyetlen és első olyan katonai-politikai tárgyalófórum sikerének, amelyen az összes európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselve van. PIRITYI SÁNDOR Stockholm: lassan a célegyenesben A plenáris ülések színhelye a stockholmi konferencián A tanácskozás április 15-én folytatódik.
