Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
8^tHèPÜJSÀG 1986. március 29. Sirálytérkép A lett pilóták megkapták a tavi sirályok repülési útvonalának térképét. Ez csökkenti annak a veszélyét, hogy a madarak összeütköznek a repülőgépekkel. Az ornitológusok hosszú ideje figyelik a tavi sirályokat, amelyeknek száma gyorsan növekszik. Míg a 40-es évek végén az Engure tavon csak 200 sirálypár fészkelt, napjainkban számuk több mint 26 ezer. A sirályok jól alkalmazkodtak az ember közelségéhez, szívesen tartózkodnak a halfeldolgozó üzemek közelében. Égési sebek gyors gyógyítása Égési sérülések sikeres gyógyítására alkalmas, különlegesen jó hatású készítményt állított elő Adolf Fiebik professzor és dr. Wieslawa Stozkowska, a Gdanski Orvostudományi Akadémia két tudósa. Az Argosulfo néven forgalmazott új klinikai készítmény jelentős mértékben sietteti az égési sérülések gyógyulását, csökkenti a csak bőrátültetéssel kezelhető seb műtéti előkészítési idejét. Ennek eredményeként lerövidül a beteg kórházi tartózkodása is. Tekintettel erős baktériumölő hatására, az új szer fekélyek és felfekvések kezelésére is használható. Az automatika csodái Új teher-légipályaudvar Moszkvában Az utóbbi öt esztendőben a szovjet polgári repülés gépei azonfelül, hogy több mint félmilliárd utas használta őket, csaknem 16 millió tonna terhet és postát is szállítottak. Jelenleg az Aeroflot a világ 97 országába indít rendszeres járatokat 155 személy- és öt teherszállító légiútvonalon. Ugyanakkor 29 államból 27 külföldi légitársaság gépei repülnek a Szovjetunióba. Éppen a teherszállítások intenzív növekedése tette szükségessé a nemrég Moszkvában, a Seremetyevo-2 nemzetközi légikikötőben megnyílt speciális teher-légipályaudvar megépítését. Ennek az egyedülálló, világviszonylatban az egyik legnagyobb komplexumnak az üzembehelyezése lényegesen megnöveli az Aeroflot külföldi partnerei kiszolgálásának színvonalát. A komplexum tervezésében a Polar finn cégen és alvállalkozóin kívül aktívan részt vett az Aeroprojekt szovjet intézet, közreműködtek továbbá a nemzetközi légiközlekedési központi hivatal, a polgári repülésügyi fő számítóközpont szakemberei. A külföldi szervezetek közül a Polaron kívül az építkezésben részt vett még egy finn társaság, a raktározási rendszerekre specializálódott Kone és a francia TITN, amely a rakodókomplexum irányító rendszerének automatizálását dolgozta ki, valamint egy sor más cég. Az új teher-légipályaudvar az Aeroflot és a külföldi légitársaságok valamennyi típusú személy- és teherrepülőgépe (köztük az IL-76 vagy a Boeing-747) által a nemzetközi légi útvonalakon szállítandó export- és importrakományok kezelésére szolgál. A komplexum a nemzetközi személyrepülőpályaudvar közvetlen közelében fekszik és mintegy 35 hektárnyi területet foglal el. Napi teherforgalma 600 tonna. A légipályaudvaron egyidejűleg 3000 tonna rakomány tárolható. A légipályaudvarhoz félautomata konténerraktár, automatizált magasj raktár és speciális raktárak tartoznak. Ezekben a legkülönfélébb rakományok tárolhatók; darabáru, konténeres, nem szabványméretű rakomány, élelmiszerek, növények, biológiai preparátumok. Az állatok számára speciális részlegeket tartanak fenn. A darabos rakomány tárolására szolgáló sokemeletes magasraktárt darukkal szerelték fel, amelyek rakodólapokon helyezik el az árut a 8320 polcrekesz egyikébe. A daruk mozgását mikroszámítógépes alapon működű automatizált rendszer irányítja. A konténereket kétszintes raktárban helyezik el. A terhet konténerszállító berendezés továbbítja a felvevőhelyről. A raktárból a konténerek emelőszerkezetekkel felszerelt két szállítóvonalon jutnak el közvetlenül a repülőgép fedélzetére. Ezen kívül speciális helyiségek vannak nem szabályos, rendkívül nagy méretű rakományok, az élelmiszerek és állatok számára. A romlandó élelmiszereket tároló hűtőkamrákban a hőmérséklet nulla és plusz 10 Celsius fok között szabályozható. A komplexum berendezését szállítószalagok és görgősorok, beépített mérlegekkel ellátott híddaruk és soktonnás emelő-szállító szerkezetek egészítik ki. Az új teherkomplexumot a technológiai folyamatok automatizálásának magas szintje jellemzi. A SZIGMA automatizált rendszer (ez a nemzetközi légi útvonalakon lévő rakományokról ad információt) ellenőrzi a légi úton szállítandó rakományokat, előrejegyzésüktöl kezdve egészen a címzetthez való eljuttatásig. E rendszer segítségével a szállítmány elűjegyeztethető Moszkvában és gyakorlatilag az Aeroflot minden külföldi kirendeltségén. Ugyanakkor ez a rendszer irányít a szállítmányok raktáron belüli kezelésével összefüggő minden műveletet (átvételét raktározásra és tárolásra, az ügyfélnek való kiadását, a vámműveleteket), kinyomtatja a szükséges dokumentációt: fuvarleveleket, nyilatkozatokat, az ügyfelek értesítését a szállítmány megérkezéséről. INNA PLATONOVA Renyi kikötője (Ukrajna). Ebbe a Duna-parti kikötőbe évente több mint hétezer külföldi hajó érkezik. A szovjet Inflat hajózási ügynökség nyújt segítséget a hajók személyzetének a ki- és berakodási munkálatokhoz, a javításhoz, az élelmiszer-ellátáshoz és egyéb szervizfeladatok megoldásához. A Dunán - Európa kék országútján - számtalan nemzet zászlaja alatt közlekednek a hajók. A folyó torkolatán évente többezer teher- és személyszállító hajó halad át. Megközelítőleg tízszer több, mint a második világháborút megelőző időszakban. Ez a forgalom- növekedés a Duna menti országok és más államok hosszú éveken át tartó kereskedelmi-gazdasági együttműködésének eredménye. A második világháború után az együttműködés kezdeményezői közé tartozott a Szovjetunió is. Jelentős segítséget nyújtott a szállítási útvonalak kiépítésében, a folyó akna- mentesítéséhez, a hidak és kikötők helyreállításában. Az akkoriban megalakult Szovjet Dunai Hajózási Vállalat első járatai térítésmentesen gépeket, építőanyagot, élelmiszert és vetőmagokat szállítottak a felszabadult Duna menti államoknak.- A jószomszédsági viszony az elkövetkező évtizedek során tovább fejlődött - mondta Alekszandr Agafoncev, a Szovjet Dunai Hajózási Vállalat helyettes vezetője. - A vállalat hajói évente 12 millió tonna szovjet és külföldi árut szállítanak, hajói a Dunán kívül bejárják a Fekete-, az Égéi-, a Földközi- és a Vörös-tenger, valamint az Indiai-óceán útvonalait is. A teherszállítás a világ több mint 50 országába irányul. A Duna menti államok kölcsönösen előnyös együttműködésében fontos szerepet kapnak a folyó alsó folyásánál Öt év alatt százezer robot A Szovjetunióban mintegy a másfél- szeresére növekszik a megmunkáló berendezések, programozható, számjegyvezérlésű szerszámgépek és automatizált gyártósorok termelése 1986. és 1990. között, a 12. ötéves terv folyamán. Ugyanerre az időszakra tervezik több mint százezer robot előállítását is. A szovjet szerszámgépgyártók hosszú évek óta kiváló minőségű termékekkel jelentkeznek a nemzetközi piacon, és újabban sikerrel veszik fel a versenyt a vezető exportőrökkel, köztük az NDK-vai. Megmunkálógépeiket, fémforgácsoló, sajtoló és kovácsoló berendezéseiket több mint száz ország vásárolja. A vevők közé sorolhatók ma már a legfejlettebb ipari államok is. A következő öt évben azoknak a legkorszerűbb típusoknak adnak feltétlen gyártási elsőbbséget, amelyek segítségével az értékes munkaerő mellett jelentős mennyiségű nyersanyagot és energiát is megtakaríthatnak. A többi között ilyenek a moszkvai Vörös Proletár Szerszám- gépgyár nagy termelékenységű, automatizált rendszerbe helyezhető gépei. Ezek révén a sorozatban készülő termékek mennyisége megtöbbszörözhető. Az utóbbi négy esztendőben évente átlagosan háromezer új gép, műszer és berendezés kifejlesztésével készültek el a tervezők, s közben ugyancsak évente 2300 elavult, korszerűtlen típust vontak ki a gyártásból. Az új, intenzív technológiák bevezetésének meggyorsítása érdekében a következő ötéves tervben megkezdik 72 szerszámgépgyártó üzem rekonstrukcióját. Az Izmaiii kikötő (Ukrajna). A Duna alsó folyásánál épült kikötőből a szovjet teherszállító hajók a világ több mint 40 országába indulnak. Berakodás alatt a „Jurij Krimov”. Zászlóerdő a Dunán felépült szovjet kereskedelmi kikötők. Itt történik a folyó 2500 kilométeres hosz- szában fekvő nyolc ország áruinak átrakodása a folyami teheráruszállitókról a tengerjárókra, a hajók ki- és berakodása, szükség szerinti javítása és a különböző szervizszolgáltatások biztosítása. Különösen jó az együttműködés a szocialista országok dunai hajózási vállalatai között. A Szovjet Dunai Hajózási Vállalat aktív résztvevője a KGST hosz- szútávú közlekedési célprogramjának. Nincs egyetlen nagyjelentőségű bulgáriai, magyarországi, csehszlovákiai vagy romániai beruházás, amelyhez a szovjet hajók ne szállítanának berendezéseket. Szovjet tengerészek és kollégáik részvételével épült a Duna partján a bratisla- vai és a százhalombattai kőolajvegyészeti kombinát, a kozloduli és a paksi atomerőmű, valamint a csepeli gépgyár. Szén, kőolaj, fém, műtrágya, faáru, szállítóberendezések, papír - közel sem teljes felsorolása azoknak az áruknak, amelyeket a Szovjetunió a Dunán szállít a baráti országoknak. Ugyanakkor Jugoszláviából finomhengerelt árut, Magyarországról a világhírű Ikarus buszokat, Bulgáriából pedig zöldséget és gyümölcsöt szállítanak a hajók. A magyar, a csehszlovák és a bolgár hajózási vállalatokkal kétoldalú egyezmények megkötésére került sor a flották, a kikötők és szállítási szolgáltatások közös használatáról. Ennek az eddig sikeresnek bizonyult együttműködésnek egyik jó példája a majd hat esztendeje működő Dunajtransz szovjet- bolgár együttműködési rendszer, amelyet a KGST Titkársága a szocialista országok hajózási vállalatainak kiemelkedően jó példájaként említett. Ennek - az évi több mint öt millió tonnás áruforgalmat bonyolító - együttműködésnek a keretében a műszaki és szervezési intézkedések koordinálásának köszönhetően gyakorlatilag megkétszereződött a teherszállítás. < « J A Seremetyevo-2 nemzetközi légikikötő teherpályaudvarában lévő egyik raktár vezérlőpultja Berakodás a TU-154 repülőgépbe
