Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám

A NÉPÚJSÁG 1986. január 29. A barokk műemlékek városa: Pápa S1ÏQ \ÍT\ /7 ) 1\V/1 / \ ' / DÛlUlS 1 A nyár végén Pápa váro­sa látta vendégül az or­szág 350 műemléki szakér­tőjét, váro6Szépítőjét, akik a magyar társadalom és építészeti örökségünk té­májáról tanácskoztak. Nem véletlen, hogy Pápára esett a választás, mivel ez a 28 ezer fős dunántúli kisváros példás módon állította hely­re történelmi műemlékeit. A területet államalapító nagy királyunk, Szent Ist­ván Poppo bajor főúrnak adományozta. (Feltehetően innét származik Pápa mai neve.) A település nevével először egy III. Béla király által kiadott oklevélben ta­lálkozunk. Hosszú évszáza­dokig az Esterházy grófok birtoka volt, egészen a II. világháború végéig, A messziről szembetűnő kéttornyú barokk templo­mot Fellner Jakab tervezte, a mennyezeti freskóik a hí­res osztrák-barokk festő, Anton Maulbertsch munkái. A város egyik legszebb épü­lete a pompásan helyreállí­tott barokk Ruszék-ház, amelyben ma idegenforgal­mi hivatal, butik, üzlet van, valamint a patinás Árpád kávéház. A Március 15. téren áll az 1895-ben épített egykori re­formátus kollégium épülete, a Fehér Lóhoz fogadó he­lyén. Az 1531-ben alapított pápai református kollégium a magyarországi reformáci­ót követően, a Dunántúl egyik szellemi központjává vált. A neves protestáns prédikátor, Huszár Gál Pá­pán hunyt el, fia, Dávid, itt nyomtatta ki a Heidel- bergi Káté magyar fordítá­sit. E kollégiumban tanult az 1841—1842-es iskolaévben Petőfi Sándor. Ugyancsak az a ,,skóla” indította el a 19. század legnépszerűbb ma­gyar regényíróját, Jókai Mórt. Petőfi és Jókai ba­rátsága a pápai kollégium önképzőkörében kezdődött. Petőfi szobra a Szabad­ság téren, a hajdani Ester­A pápai barokk Szt. István vértanú plébániatemplom házy-kastély (ma Jókai Mór Városi Könyvtár) előtt áll, szemben vele a neves er­délyi magyar szobrász, a közelmúltban elhunyt Szer- vátiusz Jenő, és fia, Szer- vátiusz Tibor által emelt Jókai-emlékmű. Az épület bejárata mellett az ellenre­formáció által gályarabságra Ítélt prédikátorok emlék­műve áll, Mikus Sándor munkája. Közel hozzá a haj­dani pápai diák, a zseniá­lis költő, Nagy László em­lékére emelt relief, Somo­gyi Józseftől. Érdekes pápai építészeti emlék ez 1790 körül, copf stílusban épült — Mikszáth Kálmán, A Noszty fiú ese­te Tóth Marival című regé­nyében is szereplő — Griff Szálló. A Fő u. 6. szám alat­ti udvarban álló reformá­tus templom 1783—1884-ben épült; benne Egyháztörté­neti Múzeum, a közelben temetői fejfák, kopjafák másolatai láthatók. Az 1737-ben épült „ókollégium” épülete a Petőfi Sándor u. 13. szám alatt áll. Érdékes ipartörténeti emlék látható a Március 15. téren, a 12. szám alatt: a pápai Kékfes­tő Múzeum, az egykori Rlu- ge-féle üzem, Közép-Európa együk legrégibb kékfestő üzeme, ma már védett ipar- történeti emlékünk. A Jókai utca 16. szám alatti épületben őrzik a Du­nántúli Református Egyház- terület levéltári anyagát, itt láthatók a hajdani pápai fő­iskola megmaradt régiségei is. A 75 ezer kötetes könyv­tárban számos régi nyom­tatvány, könyvritkaság van, így Calvin Institúciói, vala­mint Bornemissza Péter Ör­dögi kísértetekről szóló könyve. Egy pápai- kirándulás so­rán érdemes megnézni a Ta­polca patak partján álló — ma már nem működő — ví­zi mai ormokat, sorban, föl Tapolcafőig, a Tapolca pa­tak forrásvidékéig, mely va­laha a pápaiák kedvelt ki- rádulóhelye volt, míg ki nem száradt. B. J. Hazai vendégkiállítások - külföldön Hazai múzeumok anyagá­ból, magyar képzőművészeik alkotásaiból nyílnak tárlatok a napokban külföldi gyűjte­ményeikben, miagyar kulturá­lis központokban. A Magyar Nemzeti Múze­um Szltyeppei népek című ki. állítása január 29-től a müncheni ös- és Koratörté­neti Múzeumiban nyitja meg kapuit. A régészeti kamara- tártat — -amelyet a múlt év végén Linzben .láthatott a közönség — a hunok, avarok és magyarok történetét és emlékanyagát mutatja be 420-tól a magyar államalapí­tásig. A térképekkel és fo­tókkal kiegészített válogatás a Kárpát-medencében, Ma­gyarország területén élt né­pék leletanyagának legszebb és legjellegzetesebb darabjá­ból ál'l össze Január 30-<tól a prágai Ma­gyar Kulturális Központban tekinthető meg Bozóki Mária festőművész tárlata. Csütötökön nyílik meg a varsói Magyar Kulturális In­tézetben a fiatal szentendrei művészek munkáiból váloga­tott bemutató is, amelyen 15 képzőművész vonultatja fel legfrissebb alkotásait — mint­egy félszáz grlaifikát, fest­ményt és plasztikát. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP A Fejér Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya értékelé­se szerint 1985-ben — végre — valamelyest javult a hely­zet, de mégsem annyit, mint az feltétlenül szükséges vol­na. Az üzemek zöme azon. ban ennyivel is elégedett, mert végül is, a korábbi évekhez képest, 1985-ben 650 milliót használhattak fel a traktorok, kombájnok és a szállítóeszközök, az állatte­nyésztés gépeinek felújítá­sára, illetve új gépek vásár­lására. Elfogadható mérték­ben javult a középteljesít­ményű gépek száma, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi nagyüzemi méretek között a tét melési rendszerek (szisz, témák) megközelítő színvo­nalon állnak. Ebben a pilla­natban a megye mezőgazda­sága rendelkezik olyan szín­vonalú gabonabetakarító gépparkkal, amellyel lénye­gesen megbízhatóbban be­takarítható a 6—7 tonnás búza, a 8—9 tonnás kukorica is. A megye mezőgazdasági üzemeinek örökös gondja a jó vetőgép. Üzemi vezetők­nek mondani sem kell, hogy mit jelent ma a pontos és szakszerű vetés. Ahhoz, hogy a megfelelő mennyisé­gű tőszámot elérjék (az idő­beni vetésről nem is szólva), kifogástalan vetőeszközökre van szükség. : 'Feltétlen nagy jelentőség­gel bír például a cukorrépa- betakarítás gépeinek beszer­zése, felújítása. 1985-ben (a termés hozamban és béltar­talomban is jobb volt, mint például az elmúlt két-három évben), mindössze két új be­takarító gépsorra futotta. A meglévőkkel együtt azonban ez is értékes „előrelépés”, mondják a termelők. Hason­lóan elfogadhatónak értékelik az üzemi vezetők azt is, hogy 1985-ben 48 négy és fél­tonnás tehergépkocsit és 7 öt tonna feletti szállítójármű­vet, valamint 143 pótkocsit vásárolhattak. peron Népe A csiperkegoma termeszté­sének új módszerét fedezte fel a Kecskeméti Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Fej­lesztő Vállalat kutatócsoport­ja, amelyet dr. Balázs Sán­dor, az intézet főigazgatója, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja irányít. Tagjai: Kovácsné dr. Gyenes Melinda tudományos munka­társ, Fehér Ildikó technikus, Tóth László, a borotai ter­melőszövetkezet gombaüze­mének vezetője. Kovácsné dr. Gyenes Me­linda elmondta, hogy az eddigi gyakorlat szerint szin­tetikus komposzton, de fő­ként lótrágyán termesztették a népszerű gombafajtát. Az előkészületekhez 21—25 nap kellett, és csak ezután oltot­ták be gombacsírával — mi- oéliummal — a tápTalajt, majd 35—40 nap múlva szed­ték a termést. Az új eljárás szerint a ga­bonaszalmát használják a termesztéshez, és ami a leg­fontosabb, egynapos hőkeze­lés után beolthatják csírával a táptalajt, vagyis több mint három héttel előbb kezd fej­lődni a 60—70 százalékos nedvességtartalmú táptala­jon a gomba. A Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karán, az intézet kutatócso­portjának felügyelete mellett, 50, egyenként 100 kilogram­mos fóliazsákban termesztik az új eljárás szerint a csi­perkét. Egy zsák az eddigi tapasztalatok szerint átlago. san 15 kilogramm termést ad. Az intézet az új, az eddi­ginél gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb, a csiperkegomba­termesztésnél még nem al­kalmazott eljárást szolgálati szabadalomként bejelentette az Országos Találmányi Hi­vatalnak. Dunántúli napló Az országos cipő- és bőr­ipari szakvásárt hatodik al­kalommal rendezik meg Pé­csett, a Nevelési Központban január 23-a és február 12-e között. Az idei szakvásárra 1384 modellt hoztak a gyártó cé­gek: ezek legtöbbje női és leánykacipő és -csizma, a ta­valyinál kevesebb a gyermek­cipő, míg a nagykamasz-, férficipő és -csizma a múlt évihez hasonlóan, szűkös kí- nálatú. A börzén körülnézve, úgy tűnik, hogy nem sok az újdonság — aztán a kiállítók polcai között tallózva kide­rül, hogy sok praktikus, új­szerű megoldással próbál­koztak. Így például a Si- montornyai Bőrgyár most jelent meg első ízben kecske sevróbőrrel, mely a legújabb — MODEURÖP — divatszí­neit mutatja. Újdonságuk a préselt és síma nyúlnappa. A Pécsi Bőrgyár a húsáról kikészített sertés felsőbőrt hozta el mutatóba, sőt, nci és gyermekcipőkön, csizmákon elkészítve is lát­ható. Tartós, és olcsóbban előállítható. Bemutatják a speciális, vízhatlan Niagara sertés nubuk bőrjeiket is. A Pécsi Cipőipari Szövetkezet is újszerű modellekkel jelent­kezett: sportosabb és elegán­sabb, hegyes orrú, bőrfűzős cipőiből 70 000 párat tud a hazai kereskedelemnek fel­ajánlani. A Szigetvári Cipő­gyár a legújabb divatirány­zatú, fűzős bokacipői mellett a csizmái is igen mutatósak. A Bonyhádi és Alföldi Cipő­gyár férfi-, fiúcipői és -csiz­mái között is sok az újszerű, sportosabb és elegánsabb megoldás. Érdekes megfigyel­ni, hogy az idei őszi-téli sze­zonra a tervezett lábbelik színei visszafogottabbak, li- lás, barnás, fekete és fehér árnyalatúak. Inkább több a tűzés, díszítés, mint a több színnel kombinálás. A cipő­sarkak is laposabbak lettek. Somogyi Néplap Már két esztendeje, hogy a siófoki középfokú iskolák­ban szárnitőgép(ék) is az is­kolai oktatás rendelkezésére áll. Az is köáhely, hogy a diákfiatalok zöme szívesen ismerkedik a számítástechni­ka tudományával. Mondhat­juk, hogy többen, mint amennyi számítógép és kép­zett szakember áll rendelke­zésre. Annak idején a tanintéze­tek — helyesen — a város­ban megkeresték azokat a vállalatokat, ahol már a gyakorlatban is alkalmazzák a számítástechnikát. Az ot­tani szakemberek segítségét is kérték az iskolák. Nem eredménytelenül. A Gáz- és Olajszállító Vál­lalat igent mondott a gim­názium, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskola, valamint a szakmunkáskép­ző vezetőinek. A helybeli művelődési ház felkarolta az iskolák kezdeményezését, és helyet is biztosított a számí­tástechnikai tanfolyamnak. Mert sikernek számít már az is, hogy a nagyszámú tan­folyam résztvevői nem fértek el a művelődési házban. Sze­rencsére a GOV e téren is segített, így a gáz- és olajo­sok tanácsterme is esetenként számítástechnikai tanterem­mé válik. Csak így lehetett megszervezni a kezdő cso­portok mellett már a haladó tanfolyamot is. Zömmel középiskolások a résztvevők a kurzuson, de vannak felnőtt vállalati dol­gozók is, akik közül ma már egyre többen rendelkeznek saját ZX 80-as vagy Com­modore 64-es számítógéppel, amelyen esetenként ma már — az ismeretek birtokában — nem is csupán játékprogra­mok készülnek. Mikes Kelemen - a „műfordító Mikes Kelemen .további ki­adatlan művéi't rendezték sajtó alá a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Irodalomtu­dományi Intézetében. Miiként Hopp Lajos, a Mikes kritikai kiadás szerkesztője az MTI munlklatársának elmondta, a Mikes összes művei sorozat V. kötetében egy XVIII. szá- ladi francia szerző, Mikes tolmácsolta művét publikál­ják. A katekizmus formájára való közönséges oktatások című könyvet az Akadémiai Kiadó jelenteti meg, előre­láthatóan ez év első felében. Ez az alkotás ma már esz­metörténeti ritkaság, a korai felvilágosodás korszakában is nagy érdeklődéit keltett, mivel az akikori egyházi ál­lásponttól eltérő vallási né­zetéket tartalmazott, ezért be is tiltották. Mikes Kelemen Rákóczi rodostói könyvtárá­ból választotta ki fordításra ezt a könyvet. A sorozat utolsó, VI. kö­tetének kézirata is elkészült, ebben Mikes másik három 991 eddig kiadatlan fordítását: Az idő jó eltöltésének mód­ja. .., Az Izraeliták és a Ke­resztények szokásairól, vala­mint A Zsidóik és az Ojtes- tamenitum Históriája című francia művek magyar nyel, vű átdolgozását teszi közzé. Ezek, akárcsak az első négy kötetbeitek Mikes kevésbé ismert fordítói munkásságá­ról Valljanak az olvasóknak. Rákóczi fejedelem szám­űzetésbeli sorstársának mun. kásságát sókáig még az iro­dalomtörténészek is csak Le- velesikönyve alapján ítélték meg. E sorozatban tanulmá­nyozhatják első ízben Mikes fordítói erényeit, módszereit. Fordításainak mintegy hat­ezer oldalnyi kézirata is ha­zakerült ugyan a XVIII. szá­zadban, de az id ók során fe­ledésbe merülték, miközben a Leve’eslkönyvet többször is kiadták. A Mikes sorozat első köte­tében ugyancsak törökorszá­gi levéléit jelentették meg, a továbbiakban pedig Mikes által fordított szépprózai, pe­dagógiai, néprajzi, zenetörté­neti, val*ási, egyháztörtáneti műveket ismertettek meg az olvasókkal. így Mikes egész életművét nyilvánosságra hozzák. Ezzel elsőiként bizo­nyították, hogy Mikes sok­oldalú író, aki — miként Rá­kóczi fejedelem — bírálta saját társadalmi osztályát, a nemesi rendet, ugyanakkor a nemzeti nyelv és a nem­zeti művelődés fejlesztéséért is munkálkodott. Rendkívül gazdag szókincse segítségével a francia szövegeket sajátos stílusa szerint ültette ma­gyarra. Ezek a kiadványok jelentős mértékben megvál­tó ztatták a Leveleskönyv szerzőjéről, az egyművi író­ról korábban kialakított ké­piét. Egyre jobban erősítették azt a szakmai véleményt, hogy Mlilkes a felvilágosodás előtti magyar széppróza egyik legnagyobb mestere volt. Az író összes műveinek ki­adása Mikes születésének 300. évfordulójára válik tel­jessé. A templom belseje

Next

/
Oldalképek
Tartalom