Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
1985. október 26. Jugoszlávia Atlantisz Atlantisz, az atlanti-óceáni legendás szigetország sorsa ma is megmozgatja a tudósok és a szépszámú amatőr kutató képzeletét. Sőt, ha alkalom kínálkozik, beható vizsgálatokat folytatnak a feltételezett óceáni térségben, miként azt a közelmúltban két szovjet kutatóhajó személyzete meg is tette. A lázas kutatásoknak és a feltevéseknek az sem vet gátat, hogy Atlantisznak még az egykori megléte is vitatott! Létezését már az ókorban olyan tekintélyes személyiség tagadta, mint Arisztotelész (i. e. 384—322), s ezzel legalábbis kétségbe vonta a kor másik nagy bölcselője, Platón (i. e. 427—347) szavahihetőségét. Ügy vélte, Platón kizárólag a szenzáció, az érdekesség kedvéért találta ki a szigetet. Való igaz, Atlantiszról és sorsáról egyedül Platán tollából maradt dokumentum az utókorra. Timedón és Kni- teión című dialógusaiban említi a hatalmas szigetet, amely Herkules oszlopain — Gibraltáron — túl emelkedett ki az óceánból, s amelyet az atlantok harcias, de kulturált népe lakott. S noha szüntelen hadat viseltek Európa és Ázsia népei ellen, s hódításaiknak csak az athéniak voltaik képesek ellenállni, szerették és értették a művészeteket is. Hatalmas fővárosukban virágzott az építészet, gyönyörű templomot emeltek Poszeidonnak, de mindebből hírmondó sem maradt. A szigetet földrengés rázta meg, s végül elnyelte az óriási szökőár. Mindössze ennyi az Arisztotelész vitatta platoni elmélet, amely eddig valamennyi kutatás alapja volt. A már említett szovjet expedíció is — útban más tudományos célok teljesítése felé — Gibraltár magasságában keresett bizonyítékokat Atlantiszról. A Borisz Petrov kutatóhajó egyik tudósa, Lev Hitrov geokérrtikus arról számolt bei, hogy a tengerfenékről, négy és fél ezer méter mélységből hoztak felszínre figyelemre méltó leletet. A mindkét oldalán sima, krémszínű márványlap egyik peremét bevonó fekete réteg arról tanúskodik, hogy az emberi kéz megmunkálta tömb több ezer éve került a vízbe, abban az időben, amikor még nem szelték vitorlások az óceán hullámait. Ezért teljesen valószínűtlen, hogy hajó fedélzetéről csúszott volna a mélységbe — tette hozzá a tudós. Most azt elemzik, hogy a márványlap lehetett- e az elsüllyedt Atlantisz valamelyik épületének burkolólapja. A Vityaz kutatóhajó tudományos személyzete viszont megállapította, hogy a Platón meghatározta körzetben található a víz alatt az Amper-hegység, amelynek teteje valamikor valóban szigetként emelkedett ki az óceánból. Miközben folynak az óceáni vizsgálódások, Blazo Kri- vókapic jugoszláv éremgyűjtő egészen különös elmélettel állt elő. A niksici amatőr kutató sok éven át gondosan tanulmányozva Platón szövegeit, úgy gondolja, hogy az Adriai-tenger körzetében kell keresni Atlantiszt. Meghökkentő feltevése igazolására segítségül hívta a régészetet, az éremtant, a le- gendábait, s húszéves kutatómunkával arra a következtetésre jutott, hogy Atlantisz nem más, mint a Pannon- síkság Délkelet-Európában. Ugyanis Atlantisznak a Platón által stadionban megadott méretei megegyeznek a Pannon-síkság méreteivel. Az Atlantiszt átszelő folyó hossza és mélysége pedig a Dunáéval, de nem a feketetengeri torkolatig, csak a Dzserdap-s zárosig. Krivobapic Atlantisz fővárosát az adriai-tengeri Ti- vat-öböl három szigetének egyikére helyezi. Nemrégiben ezen a helyen merült le tengeralattjárón egészen a fenékig. A víz alatt felfedezett egy emberi kéz szabályozta folyótorkolatot. Hétezer évvel ezelőtt a tengerszint 27 méterrel volt alacsonyabb. A tudás amatőr arra is felhívja a figyelmet, hogy Platón szerint Atlantisz fővárosának terei, utcái fekete, fehér és vörös kőlapokkal voltak burkolva. Márpedig a Tivat-öbölhöz közeli Kamen- jar kőbányájában is ilyeneket bányásznak, s ugyanilyenekkel borítják Kotor és Herceg-novü utcáit mind a mai napig. Az öbölben a tenger gyakran vet ki ilyen maradványokat. Krivökapic szerint a tengerfenék! iszapréteg alatt tíz méterre lehetnek a templom és a várfal romjai. S végül a környéken Petrovcdban, Niksicben és Budvában 37 bronzfejszét találtak. Ugyanilyet használtak például az egyiptomiak is az időszámításunk előtti 13. században. Ezer gyártmány FORTSCRITT fejőberendezés a hajdúböszörményi állattartó-telepen. A neustadti Mezőgép-kombinát gyártja a KGST valamennyi országában használatos mezőgazdasági gépeket és felszereléseket. A kombinátban mintegy ezerféle gyártmány, köztük százhúsz kulcsfontosságú termék készül. Sxov/et vasutak Naponta W millió tonna teheráru A Bajkál—Amur vasútvonalon Befejeződött Grúziában a Marabda—Ahalkalaki vasútvonal fő létesítményeinek az építése. A Kaukázuson túli köztársaság fővárosát, Tbiliszit köti össze a magashegyi területekkel és a hegyes vidék természeti kincseinek a kiaknázását szolgálja. Az utóbbi 5 évben a Szovjetunióban körülbelül 3000 kilométeres hosszúságú új vasútvonalat építettek. — Kétezerig a csővezetékes, a gépkocsiszállítás, s az egyéb szállítási módok jelentős fejlődése ellenére, a vasutak változatlanul az egész teherszállításnak több mint a felét biztosítják — mondja Albert Bovzenko, a közlekedési miniszter helyettese. — Ezért az ország vasúthálózata az elkövetkező években intenzíven fejlődik majd. Befejezéséhez közeledik a fejlesztés távlati terveinek a kidolgozása. Milyen lesz a fejlődés útja? Űj vasúti fővonalak, tehermentesítő kisegítő vonalak épülnek. A szállítások alapvető növekedését azonban a korszerűbb technikai és irányítási rendszabályok bevezetése révén érjük el. fgy például a vasútvonalakon tökéletesebb és nagyobb teljesítőképességű dízel- és villamos mozdonyok jelennek meg, amelyeknek a kigolgozá- sánál felhasználják az elektronika, valamint a tudomány és technika más ágainak az eredményeit. Tökéletesedik a vasút üzemelési rendszere, növekszik a pályák, az automatikai és a telemechanikai berendezések, a hírközlő-berendezésék és az energiaellátás biztonsága. Mindez hosszabb és nehezebb szerelvények átbocsátását teszi lehetővé. Kialakul az ország vasúti szállításának egységes, automatizált irányítási rendszere. Ez a feladat rendkívül bonyolult, ha figyelembe vesz- szük, hogy 32 olyan vasút- vonaílat ölel fel, amelyeknek mindegyike — hosszúságát és a szállítások volumenét tekintve — a világ egy-egy közepes nagyságú országának vasúthálózatával vetekszik. Jelenleg a Szovjetunióban a vasútvonalak hossza megközelíti az 150 ezer kilométert. Ezek a vasútvonalak naponta több mint 10 millió tonna teherárut és 10 millió utast szállítanak. KNDK Külgazdasági kapcsolatok A KNDK több mint száz országgal tart gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat. A külkereskedelem az utóbbi években ugrásszerűen fejlődött, 1984-iben az 1977-es forgalomnak több mint az ötszörösét bonyolították le a KNDK külkereskedői. A külgazdasági kapcsolatok ápolása és további fejlődése érdekében sorra bővítették a /tengeri kikötőket. Közülük a legnagyobb: Nampho, amelynek kapacitása napjainkra megháromszorozódott. Nőtt a kereskedelmi flotta kapacitása is: 1977-hez képest a 17-szeresére emelkedett a szállítás teljesítménye. A második hétéves terv időszakában, 1978 és 1984 között a kereskedelmi szállítás szolgálatában olyan óriáshajók épültek, melyeknek korszerűsége, rakodótere és felszerelése jóval felülmúlja az eddigiéket. Csehszlovákia Kremnica aranya A rege szerint a sasovi vár urai — szokásukhoz híven vadászattal múlatva az időt — fura foglyot nyilaz- tak le. A vár konyháján a szakács aranyat lelt a madár begyében. Nosza, jelentette az esetet urainak, akik nyomban kirendelték jobbágyaikat az erdőre aranyat ásni. A helyet a madárról Jaralbicának nevezték el, s a botcsinálta bányászok mesés aranykincsre bukkantak. Csakhogy a valóság rácáfolt még a mesére is. Stará Kremnica (Körmöcbánya) lakói már emberemlékezet óta aranyat mostak a helyi bővizű patakból, amelyet követve végül eljutottak az arany forrásához, a Jairabica hegy lábához. Körmöcbánya évszázadokig Európa aranyközpontjának számított. Nagy volt a keletje a körmöci aranynak, melyet 1325-től kezdve Ma- gyiarorságon vertek, s Euró- pa-szerte használtak. Körmöcbánya 30 bányamalma évente legalább 130 kilogramm 12 karátos aranyat állított elő. Azt ma sem tudni, hogy mennyi aranyat bányásztak elő a város alól, de a kitermelt aranyércet mindenesetre tonnákban lehet mérni. Nagy volt itt az ezüstérc-előfordulás is. Persze idővel a bányászat jövedelmezősége apadni kezdett, mivel a fémtartalom megcsappanásával egy időben nőttek a kitermelési költségek és az aranyat, ezüstöt egyre mélyebbről kellett a felszínre hozni. Századunk hatvanas éveinek végére bezárták a híres Ludovik-aknát is. Ma az akna — melyben 1808-tól 376 méteres mélységig jutottak le, s csaknem 35 kilométer hosszú bányafolyosót alakítottak ki — műemlék, s szépszámú látogatója akad. De nem úgy a többi bánya. A körmöcbányai aranybányászat ugyanis újjászületőben van. A klasszikus bányaterületen — Körmöcbánya és Stiu- rec között — 1982-ben átfogó geológiai feltárásokba kezdtek. Néhezítertte a munkát a sok bedőlt, betemetett, elhagyott akna és tektonikus törésvonal. Nem könnyítette meg a kutatást az a szakadék sem, amely 1443 táján keletkezett egy helyi földrengés következtében. Ekkor a Sturec aranycsúcsának egy része több tucat méterrel mélyebbre zuhant. A bedőlt mélyedések érintetlenek maradtak, s ezért a geológusok úgy gondolják, itt szerencsével járhatnak. Ezek a felmérések épp ott folynak, ahol az érckőzet két legnagyobb vonulata találkozik. S miközben dolgoznak, értékes régi bányatörténeti leletekre bukkannak a szakemberek. Eddig már találtak tölgyvagy fenyőfából készült védőpajzsokait ércomlás ellen, sok száz éves bányászlámpákat és bányászkalapácso- kat. Ezekkel a Ludovik-akna kiállítási tárgyait gazdagítják a kellő és pontos restaurálás után. A felmérésre szolgáló Andrej -aknát a bányászok önerőből kutatják fel. A becslések szerint itt több mint 2 millió tonna arany- és ezüsttartalmú ércet rejt a föld. Egy tonna ércből minimálisan 1,5 gramm arany és 15 gramm ezüst nyerhető. Jövőre bevezetik az arany- és ezüsttartalmú ércek feldolgozásának új technológiáját is. Feltételezik, hogy 1989 végéig a térségben — beszámítva az Andrej-aknát Is — 6,5 millió tonna arany- ezüsttartalmú ércet sikerül feltárni a stureci lelőhelyen külszíni fejtéssel. Az Ural-hegységben geo- dinamikai kutatóállomást létesítették. Az állomást olyan körzetben hozták létre, ahol a hegység felszíni rétegeit kőolajkutató fúrások révén már jól ismerik. Az állomáson azt vizsgálják, milyen módon nyomódik egymáshoz az európai táblát alkotó földkéreglemez és az ázsiai lemez. Valószínű, hogy e mozgás során Rusze — Szófia, Plovdiv és Várna után — Bulgária negyedik legnagyobb városa. A bolgár külkereskedelem 75 százaléka Ruszén át bonyolódik. A város nemcsak a legnagyobb bulgáriai Duna- kikötő, de itt vezet át a Duna fölött az a híd, amely az európai tábla nemcsak összepréselődött az ázsiaival — miközben feltornyosí- totta az Ural-hegységet —, hanem lassan betolódott a szibériai masszívum alá. A lemeztektonikai mozgás a földtani múltban jóval erősebb volt, ám még ma is tart. A mozgás mértéke: évente 3—5 centiméter. Hétköznapi nyelvre' lefordítva: Európa ekkora sebességgel közelít Ázsia felé. Bulgáriát Romániával összeköti. Rusze egyben kulturális és ipari központ is. A legidősebb ipari létesítménye az Iván Dimitrov hajóépítő és .javító kombinát, amely folyami hajók építésére és javítására specializálódott. Hajóépítő és -javító kombinát Európa mozog A hajógyár dokkjában
