Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 169. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. július 20., szombat Mai számunkból BOLTOK A PERIFÉRIÁN ' (3. old.) HÁROM ARC EGY FALUBÓL (4. old.) CSAK AZ AZ ÜT LENNE MÁR MEG! (7. old.) MÄRFFY ÖDÜN- EMLÉKKIÁLLlTÁS (11. old.) ÜZENET A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBÖL (5. old.) Az ifjúsági parlamentek tapasztalatai A munkahelyi, oktatási intézményi ifjúsági parla­menteket tavaly ötödik alkalommal rendezték meg. A fiatalok fórumai teljesítették alapvető feladataikat: jól szolgálták a szocialista demokrácia fejlesztését, a kötelességék és a jogok kölcsönösségének hangsúlyozá­sával elősegítették a közéleti tevékenység kibontako­zását — állapítja meg az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságának most elkészült összegzése. A munkahelyi tanácskozások mintegy háromnegyedét szeptember és december között tartották meg, az okta­tási intézményeknél a parlamentek döntő többségét Októberben és novemberben rendezték. Az előterjesztés kiemeli: a parlamenten szavazati joggal résztvevők korhatárát a legtöbb munkahelyen 30 évben határozták meg, de a főleg diplomás fiatalokat foglalkoztató terü­leteken — a munkahelyek mintegy 10 százalékánál — éltek azzal a lehetőséggel, hogy ez a korhatár legfel­jebb 35 évig felemelhető. A fiatalok egy része kritiká­val fogadta a határozatképesség szabályát. Sok helyen feleslegesnek tartották azt a megkötést, hogy a parla­ment határozatképességéhez az érintett fiatalok több mint 50 százalékos részvétele szükséges. Ez azonban csak ott jelentett gondot, ahol nem fordítottak kellő figyelmet a tanácskozások érdemi és technikai előké­szítésére, ahol a fiatalok érdeklődését a felelős gazda­sági, állami vezetők, illetve társadalmi szervek nem tudták kellőképpen felkelteni. A parlamenteken részt­vevők száma hasonló volt az előző időszakéhoz. Az iparban 60—70, a mezőgazdaságban 55, a szolgáltatás­ban 60, az állami apparátusoknál 70, az egészségügyben 75, az egyéb intézményeknél 60, a középfokú iskolák­ban 80—90, a felsőoktatási intézményekben 60—80 szá­zalék körüli volt a diákok, illetve a dolgozók részvételi aránya. A tapasztalatok szerint most is ott voltak eredmé­nyesek és sikeresek az ifjúsági parlamentek, ahol folya­matosan látták el az ifjúságpolitikai feladatokat, ahol az állami, gazdasági vezetők valóban a fiatalok gond­jait, helyzetét, javaslatait, törekvéseit akarták meg­ismerni, illetve támogatni. Az írásos dokumentumok tartalma kedvezően vál­tozott. Az intézkedési tervek kevesebb feladatot tar­talmaznák, összefogottahbak, a fontosabb területekre koncentrálnak. Számos esetben viszont túlzott óvatos­ság jellemezte a fiatalok kezdeményezéseinek felkaro­lását. A tanácskozások tartalmi munkájával kapcsolatban az ÁIB titkárságának előterjesztése hangsúlyozza: A felszólalók száma az előző parlamentekhez képest valamelyest csökkent, a viták túlnyomó többsége jó légkörben, érdemi kérdésekről zajlott. A hozzászólások jelentős része szorosan kapcsolódott napjaink gazda­sági, illetve társadalompolitikai kérdéseihez. A dol­gozó fiatalok körében egyebek közt az önálló lakáshoz, jutás lehetőségeiről, a családalapítás, a gyermeknevelés nehézségeiről, a pályakezdésről, a munkahelyi beil­leszkedési gondokról, a szakmai előbbrejutás kérdései­ről, a teljesítmények szerinti differenciált bérezésről folyt a vita. A diákok ifjúsági parlamentjein a külön­böző oktatáskorszerűsítési, fejlesztési elképzelések meg­valósításának elhúzódására, a szociális ellátás gond­jaira, az ösztöndíjak reálértékének megőrzésére, a tanulmányi munka tárgyi, technikai feltételeinek hiá­nyosságaira, a diákönkormányzatok működési felté­teleivel kapcsolatos igényekre terelődött leggyakrabban a szó. Az 1984. évi munkahelyi, oktatási intézményi ifjúsági parlamentek fórumot teremtettek az ifjúsági szövetség és a szakszervezetek előtt álló feladatok széles körű megismertetéséhez, érdekképviseleti, érdekvédelmi jo­gaik gyakorlásához. A felvetett gondok már ismertek, érvényes programokban, feladattervekben szerepelnek, ezért nincs szükség újabb kormányzati szintű intéz­kedésekre. Az ifjúsági parlamentekre vonatkozó 1983. évi ÁIB-szabályozás helyességét a gyakorlat nagy­részt igazolta. A jövőben még körültekintőbben szüksé­ges meghatározni az eszmecserék gyakoriságát, fel­adatát, a különböző ifjúsági rétegek sajátosságaihoz igazodva, figyelembe kell venni a gazdaságirányítási rendszerben, illetve a szocialista. demokrácia fórum- és intézményrendszerében bekövetkezett változásokat — szögezi le az előterjesztés. Hatszázötven tagú delegáció utazik Moszkvába Sajtótájékoztató a VIT hazai előkészületeiről A moszkvai VIT hazai elő­készületeiről, a fesztivál je­lentősebb eseményeiről, il­letve a XII. világifjúsági és diáktalálkozó idején itthon rendezendő eseményekről sajtótájékoztatón számoltak be pénteken a KISZ Köz­ponti Bizottságának székhá­zában. Ernőd Péter, a KISZ KB titkára, a VIT Magyar Nem­zeti Előkészítő Bizottságának titkára ismertette a feszti­válra utazó magyar delegá­ció összetételét. Elmondotta: a 650 tagú küldöttség legné­pesebb csoportját az ifjúsá­gi szövetség és más tömeg­szervezetek küldöttei alkot­ják. (A legfiatalabb közöt­tük Panolin Tamás, 14 éves és most fejezte be az álta­lános iskolát.) A magyar delegációt Há­mori Csaba, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezeti. A világifjúsági és diáktalál­kozó magyar díszvendégei lesznek Berecz János és Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai, Fejti György, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának első titkára, Farkas Bertalan ezredes, a Magyar Népköz- társaság űrhajósa, Veres András, a Magyar Gördülő­csapágy Művek Állami díjas brigád vezető je és Mátyás László nyugalmazott nagy­követ, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége kül­ügyi bizottságának elnöke. A küldöttséggel a többi között szakértői és sajtócso­port is utazik a moszkvai fesztiválra. A magyar delegáció fel­adatairól szólva a Nemzeti Előkészítő Bizottság titkára kiemelte: a fiatalok — man­dátumuk értelmében — pár­tunk, kormányunk politiká­jának szellemében, az ifjú­sági szövetség iránymutatá­sával összhangban képvise­lik a magyar ifjúságot; kife­jezésre juttatják elkötelezett­ségüket a fesztiválmozgalom, a különböző ideológiai, poli­tikai meggyőződésű fiatalok párbeszédének elmélyítése mellett. A Magyar Nemzeti Klub július 26-án nyitja meg ka­puit, és naponta 15 órán át várja a látogatókat. A klub­ban tematikus kiállításokat, könyvbemutatókat, orosz nyelvű magyar játékfilme­ket, színpadi előadásokat te­kinthetnek meg az érdeklő­dők. A klub zártláncú tv- rendszerének adásaiban, il­letve a „kamion-moziban” is Magyarországról szóló kisfil- meket láthatnak a fiatalok. Magyar—szovjet baráti ta­lálkozókat, munkás-, illetve katonafiatalok közötti esz­mecseréket és a magyar díszvendégek részvételével fórumokat is rendeznek. A kétoldalú baráti találkozó­kon egyebek közt szocialis­ta országok képviselőivel, va­lamint Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Finnország, India, Kína, Ni­caragua, Etiópia delegátusai­val tartanak eszmecserét a magyar fiatalok. A moszkvai fesztiválra uta­zó magyar küldöttséget júli­us 24-én a Parlament előtt ünnepélyes külsőségek kö­zött búcsúztatják. Ekkor ke­rül sor a fogadalomtételre is. Az augusztus 6-án hazaérke­ző magyar fiatalokat ugyan­csak ünnepélyesen fogadják majd. A világifjúsági és diákta­lálkozó idején — július 26- tól augusztus 3-ig — Bala- tonföldváron nemzetközi programmal Mini VIT-et, augusztus 3—4-én Pusztava- cson Békefesztivált rendez­nek. Július 22-én nyílik a fővárosban, a Semmelweis utcában a VIT-centrum. Itt mindennap több színpadon zajlanak majd az események, amelyek sorát az eddigi VIT-ek rendező országainak nemzeti viseletébe öltözött fiatalok menete nyitja meg. A budapesti program 25-én a Bergendy Szalonzenekar utcabáljával zárul. Nairobi Magyar felszólalás Mindenki számíthat együtt­működésünkre, akit a béke és az államok közötti egyen­jogú kapcsolatok szándéka vezet — mondotta Duschek Lajosné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke, a nairobi nőkonferencián részt­vevő magyar kormánydelegá­ció vezetője a pénteki plená­ris ülésen. A magyar delegáció veze­tője részletesen szót azokról az eredményekről, amelye­ket hazánkban az elmúlt év­tizedben sikerült megvalósí­tani a nők egyenjogúságának kibontakoztatása és tovább­fejlesztése érdekében. A magyar delegáció aktív munkát végez a konferen­cián, főleg a munkabizottsá­gokban. Kezdeményezője pél­dául annak a határozati ja­vaslatnak, amely a nők aktív részvételét sürgeti egy új, minden megkülönböztetéstől mentes gazdasági világrend megteremtésében. Számos kétoldalú találko­zóra, megbeszélésre is sor került. A magyar küldöttség tapasztalatcserét folytatott a szocialista országok delegá­cióival, találkozott az új-zé- landi küldöttekkel, valamint a Szocialista Internacionálé és a skandináv országok kép­viselőivel, s Duschek Lajos­né részt vett a parlamenti képviselőnők találkozóján is. Záportározó Mőcsényben és Nagymányokon A Szekszárd—Paksi Vízi­társulat érdekeltségi terüle­tének dombvidéki részén sok lehetőség nyílt és nyílik több hasznosítású víztározók léte­sítésére. Az elmocsarasodott, elsavanyodott völgyekben vi­szonylag alacsony költséggel tudnak építeni völgyzárógá­tas tározókat. Az 1980-ban épült szálkai tározóval meg­oldották 32 négyzetkilométer vízgyűjtőterület csapadékvi­zének felfogását. A tóban 2,5 millió köbméter ivóvizminő- ségű vizet tároznak. De nem­csak az édesvízmentést szol­gálja ez a tó. Záporok ese­tén mintegy félmillió köbmé­ter vizet tud visszatartani és ezzel mentesíti a tározó alat­ti területet az elöntéstől. A már megépült szálkai, váraljai, sötétvölgyi tó több­célú. A tavakat halasították, és a környéket kirándulá­sokra is alkalmassá tették. A vízkészlet visszatartásá­val, ennek nyomán az öntö­zési lehetőség biztosításával és a halasítással a mezőgaz­daság érdekeit is szolgálják ezek a tavak. A vízitársulat továbbra is kiemelt feladatának tartja a völgyzárak, a többhasznosí­tású záportavak építését. Az idén két új tavat adnak át megyénkben: egy hetven- hektárost Mőcsényben és egy 35 hektárosat Nagymányo­kon. Mindkét tó építésén nagy ütemben dolgoznak a Szekszárd—Paksi / Vízitársu­lat gépei. Ugyanakkor újabb völgyzárók és záportavak ta­nulmánytervei is készülnek. Fotó: Gottvald Károly Tizenkét korszerű gép alakítja át a tájat ■■I Munkamegbeszélés a leendő mőcsényi tónál. uhlábhengerrel tömörítik a záportó gátjait

Next

/
Oldalképek
Tartalom