Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

Mai számunkból

XXXV. évfolyam, 132. szám.

ÁRA: 1,80 Ft

1985. június 7., péntek.

HOGYAN

SZAVAZZUNK?

(3. old.)

KANIZSAI

NOTESZLAPOK

(4. old.)

OLVASÓSZOLGÁLAT (5. old.)

•€kH- nim

'• . <. ?*<«- 'f ^

íáy Uitp uL.

• ** "f*"'“ NYOLCVANKÉT KÖZSÉGBŐL — EGY FALU

(3. old.)

Választást nagygyűlés Csepelen

Kadar János beszéde

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Csepeli Sportcsarnokban rendezett választási napgyűlésen találkozott a fővárosi dolgozókkal. A nagygyűlés a szombaton sorra kerülő választások előtti utolsó politikai tömegdemonstráció volt, záróeseménye tehát a választási előkészületeknek, amelyek során az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek találkoztak választóikkal, kifejtették a Hazafias Népfront programja alapján álló elképzeléseiket, s lakosságunk széles rétegei tettek hitet az MSZMP XIII. kongresszusán elhatározott országépítő célok megvalósítása mellett.

Zsúfolásig megtelt a sportcsarnok, ahová a csepeli dolgozók mellett eljöttek más

budapesti munkáskollektívák képviselői is. Az elnökségben helyet foglaltak a főváros, Csepel politikai, társadalmi szervezeteinek vezetői, az élenjáró dolgozóközösségek küldöttei, a munkásmozgalom veteránjai, s_az urnákhoz most először járuló fiatalok képviselői. Ott volt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Horváth István, a Központi Bizottság titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Peják Emil, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának vezető titkára, Ernszt Antal, az MSZMP XXI. kerületi bizottságának első titkára, Tari Antal, a Csepel Művek Ipari Központjának elnöke.

Kállai Gyula megnyitója

A Himnusz hangjait követően Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Elnöki megnyitójában hangoztatta:

— Belpolitikai életünk jelentős eseményéhez érkeztünk. Május 15-én országszerte befejeződtek az új választójogi törvény alapján tartott képviselői és tanácstagi jelölőgyűlések. Ezt követően kezdődtek meg, s itt Csepelen fejeződnek be a választási gyűlések.

A választási előkészületek nagy politikai aktivitásról tettek tanúbizonyságot. A jelölőgyűléseken több mint másfél millió választópolgár vett részt, 200 ezer ember szólalt fel, s mondott véleményt az országos és helyi politikáról, a népfront által nemzeti programmá emelt kongresszusi határozatokról és a népfront jelöltjeiről. A tapasztalatok egyöntetűen tanúsítják, hogy a rendezvények a Hazafias Népfront választási felhívásában körvonalazott politika szellemé, ben zajlottak le, s a felszólalások e politika mellett tettek hitet.

A jelölő- és választási gyűlések a közélet igazi demokratikus fórumai voltak. Kifejezésre juttatták, hogy az

A nagygyűlésen elsőként Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az országos listán szereplő képviselőjelölt szólalt fel. Életútja, munkája elmúlt évtizedeire visszatekintve felidézte hazánk e századi történetének jelentős fordulópontjait, a dolgozó osztályok nyomorúságos korszakát, a második világháború éveit. Kiemelte: a Szovjetunió Vörös Hadserege óriási véráldozatok árán a végpusztulástól mentette meg kifosztott,

állampolgárok nemcsak bele kívánnak szólni életük formálásába, ügyeik intézésébe, hanem részt kívánnak venni a döntések végréhajtásában is. Meggyőződésem, hogy mindezt megerősíti e mostani összejövetelünk is — hangoztatta Kállai Gyula.

romokba heverő országunkat. Az illegalitásban és a szovjet csapatok oldalán harcoló magyar kommunisták, ellenállók, antifasiszták álma beteljesült.

— Ám sokunkban, akit a kezdet kezdetén még nem vallottuk magunkat a születő új, gyökeres változást sejtető világ híveinek, felvetődött az önvizsgálat, az útkeresés igénye, a hova tartozás kérdése. A feudál- kapitalista felépítmény lerombolása, a földosztás, a

Trautmann Rezső felszólalása

demokratikus jogok kiteljesedése hamarosan megnyerte a bizonytalankodókat.

Trautmann Rezső szólt arról, hogy a felszabadulást követő években építész-statikusként a szó szoros értelmében részt vehetett az újjáépítés nagy munkájában, majd felelős köztisztviselőként, 1957-től a kormány tagjaként szolgálhatta hazáját. A továbbiakban így folytatta:

— Sök é,v óta erős szálakkal kötődöm a népfrontmozgalomhoz. Mindenki, aki részt vállal e nagyszerű mozgalomban, tudja, hogy a népfront a párt szövetségi politikájának történelmileg kialakult, a szocializmus építésének teljes korszakában érvényben maradó megjelenési formája. Legutóbb a párt XIII. kongresszusa foglalt ismételten állást a társadalmi osztályok és rétegek együttműködése, a szövetségi politika folytatása mellett,

és megjelölte az ezzel kapcsolatos népfrontféladato- kat is.

— Mozgalmunk éppen e napokban vizsgázik az új választási törvény alkalmazásából. Remélhetően sikerrel, ha a választópolgárok — alkotmányos kötelességük maradéktalan teljesítése révén — ehhez hozzásegítik. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az országos listán ismét képviselőnek jelöltek. Ez a lista szinte jelképezi a párt és a népfront szövetségi politikáját, a nemzeti egységet, a szocialista demokráciát. A javasolt személyek olyanok, akiktől megválasztásuk esetén megkövetelhető, hogy a választókerületekhez nem kötött, országos jellegű ügyeket képviseljék. Jogok és kötelességek szempontjából természetesen nincs különbség köztük és a többi országgyűlési képviselő között — mondotta egyebek mellett Traut- mann Rezső.

Kállai Ferenc

felszólalása

Az országos választási listán képviselőjelöltként szereplő Kállai Ferenc felszólalásában hivatásának, a színészi mesterségnek a felelősségére utalva elmondta: — Szenvedélyesen figyelem az emberek minden megnyilatkozását, cselekedeteik belső rugóit, egymáshoz váló viszonyukat, a társadalommal való kapcsolatukat. S természetesen mélységesen, szenvedélyesen érdékelt vagyok abban, hogy vajon a kultúra, a művészet mennyiben szolgálja az emlber, a közösség jobbá tételét. Felmutatja-e eléggé hitelesen és a maga sokoldalúságában az embert? Ad-e elég lélektisztító élményt? Példát: jót, vagy rosszat? Segíti-e leküzdeni a művészet a bennünk s környezetünkben elszaporodó negatív, mindannyiunkat sértő erkölcsiség tüneteit, erősíti-e a humánummal, a szooializmus értékeivel, távlataival való azonosulásunkat; vagy ellenkezőleg: elfelejtve dolgát, megkerülve a nehezét, fertőzi a lelkeket; hiszen a leginkább „gazdaságközpontú” időszakokban sem csökken, hanem nő a

művészet, a kultúra szerepe, jelentősége — de nem mindegy, hogy milyen ez a szellemiség. Igen nagy, semmivel sem pótolható tehát a felelőssége a kultúra művelőinek.

Az alapvető történelmi eredményekben, a vívmányok megőrzésében és megújításában szerepe van a magyar művészet hiteles, emberformáló értékeinek is. Az alkotó- és előadóművészek szenvedélyére, hitére, szándékára, sőt áldozatvállalására a jelenben s a jövőben is építhet, s kell is, hogy építsen ez a társadalom.

Kállai Ferenc a párt XIII. kongresszusán meghívottként szerzett tapasztalatait is megosztotta a nagygyűlés résztvevőivel: — A kongresszus arról győzött meg, hogy társadalmunk, politikánk minden területen hű akar maradni a valódi értékhez. Szabad utat nyit a tehetségnek, de tilosat mutat az ügyeskedő, magát frázisokkal körülbástyázó spekulánsoknak, a munka nélkül szerzett jövedelmeknek, mind a gazdasági, mind a kulturális életben. A Hazafias Népfront választási programját valóságunk

őszinte elemzése, a nagy és kis ügyek emberhez méltó megfogalmazása, az értelmes társadalmi cselekvés programjának hirdetése jellemzi. Mindez együtt ösztönöz, sőt biztat arra, hogy megálmodott építményünkhöz — amelyen nemcsak az új Nemzeti Színházat, hanem az egész országot értem — egy-egy téglát én is lerakhassak — mondotta végezetül Kállai Ferenc.

(Folytatás a 2. oldalon)

Harmadszor kiválóak

Rekordtermés a növénytermesztésben, nőtt az árbevétel

Váncsa Jenő FelsŐnánán

Tegnap délután ünnepi közgyűlést tartottak FelsŐnánán, a Kossuth Tsz-ben abból az alkalomból, hogy a szövetkezet egymás után immár harmadik alkalommal nyerte el a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Az ünnepségen megjelent Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke.

Ünnepi beszédében Erős András, a szövetkezet elnöke többek között elmondta:

— Az 1984. évi termelési és pénzügyi terv teljesítését, az 1985. évi célkitűzéseinket, az előttünk álló feladatokat teljes részletességgel megvitatták, illetve jóváhagyták az illetékes fórumok. Az éves munka összesítésére szolgáló számszaki adatok mögött felelősséggel végzett kollektív munka áll, melyből a veztők és 'beosztottak döntő többsége tudásának és képességeinek megfelelően vette ki részét. Már az 1984-es

év előkészítése kapcsán — a tervezés időszakában — tudomásul kellett vennünk, hogy a külső körülmények tovább szigorodtak, az elért eredmények megtartásáért a korábbinál is fegyelmezettebben kell dolgozni. Nem volt könnyű — és ma sem az — mindenkivel elfogadtatni, hogy a jelenlegi szabályozás mellett nincsenek központi garanciák a helyi érdekek védelmére, azokat nekünk, magunknak — mindennapos munkánkkal kell megteremteni.

A gazdálkodás hatékonyságát mutató adatok, valamint termelőszövetkezetünk tagsága véleményének birtokában döntöttünk úgy, hogy ismét megpályázzuk a Kiváló Szövetkezet címet. A növénytermesztési főágazat hektáronkénti hozama az elmúlt évben, eltérő mértékben ugyan, de minden növényféleségnél nőtt. Az állattenyésztési főágazaton belül a szarvasmarha-ágazat termelési színvonala kismértékben emelkedett. Kedvezően alakult a súlygyarapodás.

Az ipari tevékenységben foglalkoztatott nődolgozók részére — a folyamatos megrendelések következtében — rendszeresen tudtunk munkát biztosítani. Termelőszövetkezetünkben tíz szocialista brigád működött az elmúlt évben. A szocialista brigádok nagyban segítették a kitűzött célok megvalósítását, hiszen az aktív dolgozók hatvan százaléka vesz részt a versenymozgaloimiban.

Pénzgazdálkodásunkról elmondható, hogy az elmúlt évben kiegyensúlyozott volt, fizetési kötelezettségeinknek mindenkor eleget tudtunk tenni, és megfelelő indulási alappal rendelkeztünk ez év elején is. A háztáji gazdaságok a tavalyi éviben 1714 sertést, 161 szarvasmarhát, 237 ezer liter tejet értékesítettek.

— Külön öröm, hogy a vezetők átgondolt, céltudatos irányítása, a beosztottak felelősségteljes munkavégzése eredményeként harmadízben is a legjobbak közé sorolták termelőszövetkezetünket, melyet nem elbizakodottsággal, de jogos büszkeséggel érezhet magáénak a termelőszövetkezet minden aktív, nyug. díjas és járadékos tagja.

Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hozzászólásában köszöntötte a szövetkezet dolgozó kollektíváját, mindazokat, akiknek részük volt az elmúlt év eredményes gazdálkodásában. Hangsúlyozta: Magyarországon a mezőgazdaság elérte a

legfontosabb célkitűzéseket, megfelelő alapokat teremtett a további fejlődéshez. A hatodik ötéves terv teljesítése jó ütemben halad, szép eredményeket értek el a mezőgazdasági üzemek a gabona- és a hústermelésben. Minden szektorban tartósan nőtt a termelés, a bevételek és a jövedelmek emelkedtek. Ma az alapvető élelmiszerekből hiánytalan ag ellátás.

Tudnunk kell — ryondta továbbá a miniszter —, hogy igen nagy a mezőgazdasági termékek versenye a nemzetközi piacon, s a magyar termékek minősége nem mindig a legjobb. Éppen ezért fokozott gondot kell fordítani, főleg az állati termékek minőségére. A jelenleginél jövedelmezőbbé kell tenni az állattenyésztést, de nem csupán az állattartásban, hanem a növénytermesztésben is még tovább kell növelni a termelés színvonalát. A miniszter végül szólt arról, hogy Tolna megye mezőgazdasága az országban a legjobbak közé tartozik, ami az adottságokon túl a hozzáértésről és a földszeretetről tanúskodik. Ez jellemző a felsőnánai szövetkezetre is, hiszen a dinamikus fejlődést nehezebb körülmények között érték el.

Az ünnepi közgyűlés zárásaként Váncsa Jenő a legjobban dolgozó téesztagoknak kitüntetéseket és pénzjutalmakat adott át.

Váncsa Jenő átadja a kitüntetést Erős Andrásnak