Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-30 / 305. szám

1984. december 31. Í1SÉPÜJSÁG 7 Vendégforgalom '84 Engedtessék meg nekem, hogy a címben leírt meg­nevezést használhassam ezentúl az idegenforgalom szóhasználat helyett. A belkereskedelem e szakterü­letén dolgozók régóta tartó vitájába belehallgatva, magam is azon a véleményen vagyok, hogy manapság már igencsak mellőzni kellene az idegenforgalom szó- összetételt. És nemcsak a szó rideg és hivatalos íze miatt. Ha csak erre gondolunk, akkor valami olyan lehet a végkövetkeztetésünk, hogy miért tituláljuk mi azo­kat a külországokból hazánkba látogató embereket „idegeneknek”, akiket meglehetősen szívesen foga­dunk, megszámlálhatatlanul sok programot szerve­zünk nekik, és nem titkolva arra törekszünk, hogy Magyarország különböző tájegységein lehetőség szerint úgy töltsék el idejüket, hogy minél tetemesebb össze­get hagyjanak itt. A másik érv — amin meggyőződésem szerint már nem is kell morfondírozni — az az, hogy életünk olyan fejlődési szakaszában járunk, amikor a hozzánk jószándékkal és a magyar politika és kultúra értékeit megismerni vágyás igényével érkező — vagy érkezett — külföldieket a politika sem tartja már idegennek. Bizonyára nem csak a vendégforgalmi szakembereket érdeklő adat, miszerint hazánk forgalma az elmúlt esztendőben kedvezően alakult. Megőriztük verseny- képességünket. Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter nemrég azt nyilatkozta, hogy hazánk iránt tovább nőtt az ér­deklődés. Konvertibilis valutabevételünk meghaladta az óvatosan tervezettet. Szám szerint három és fél millió nyugati turista töltötte nálunk szabadságát, pi­hent és üdült. A rubel-elszámolású devizabevételünk 340 milliós lesz. Ennyi bevezető után lássuk hát, miként alakult Tol­na megye vendégforgalmi mérlege. A teljes évi eredményt még nem ismerve, az ille­tékesek azt mondják, hogy az 1984-es év kedvezőbb eredményeket hozott szűkebb hazánkban is. Kereske­delmi szálláshelyeink közül 65 ezer vendéget fogadtak, ez pedig közel hét százalékkal több, mint 1983-ban volt. Az összes turisták egyharmadát kitévő külföldieken belül lényegesen több, a szocialista országokból ide­utazó vendéget fogadtunk, ám ez a nem szocialista országokból ideérkezett állampolgárokra is áll. A leg­több vendég a Szovjetunióból, a Német Szövetségi Köztánsaságból, Lengyelországból, Csehszlovákiából és Ausztriából érkezett Tolna megyébe, és 286 ezer ven­dégéjszakát töltöttek el nálunk. Országos adat, miszerint a belföldi turizmus némi­leg mérséklődött a reáljövedelmek alakulása és az utazási költségek emelkedése következtében. Végső- soron ugyanez áll megyénkre is, mert a belföldi tu­risták átlagos tartózkodási ideje alig emelkedett. An­nál inkább — mist más megyében is — megnőtt az olcsóbb utazási lehetőségek iránti kereslet, amit meg­felelő ár és kínálat hiányában a vendégforgalmi szer­vek továbbra sem tudnak kielégíteni. Különösen az ifjúsági turizmusban okoz gondot, hogy kevés az ol­csó szálláshely. Egyes szakemberek úgy vélték, hogy csökkenni fog a lakosság utazási kedve. Megyénkben ez nem kö­vetkezett be. Ezt a tényt igazolja, hogy megyénk uta­zási irodáink mindegyike teljesítette tervét, ahogy ők mondják, utasszámbain és bevételben is. A vendégforgalmi szakemberek tájékoztatása alap­ján tudom, hogy megyénk vendégforgalmi irodáinak programajánlata gazdag, változatos és ami lényeges, minden társadalmi réteg igényeit kielégítette. Mind­egyik iroda specializálta magát valamilyen másikhoz nem hasonlítható módszerre. Ide tartozik, hogy a kül­földi turisták igényeit felismerve a COOPTOURIST Utazási Iroda sikerrel bővítette valutaváltó tevékeny­ségét Dombóváron és Tamásiban. Egy nemrégiben megtartott megyei értekezleten szó­ba került a hazai vendéglátás egyik új lehetősége, nevezetesen a falusi turizmus. E területen a lehetőség népszerűsítésére — mert valóban arra van szükség! — a megyei utazási irodák programokait dolgoztak ki, ám elsősorban azokon a településeken, ahol már ki­alakult a fizetővendég-szolgáltatás. Jelenleg Simon- tornyán, Dunaföldváron, Mórágyon és Váralján van erre lehetőség. Ámde, a szakemberek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nagyon lassan kel életre ez az új üdülési forma, mert nem elégít ki tömegigényeket. A fejlesztéseknél nem a mennyiségi növelés fontos, hanem az üdülőhelyeken a szolgáltatás színvonalának emelése és az üdülés zavartalanságához és kiterjedésé­hez szükséges járulékos szolgáltatások növelése. A vendégforgalomban is működő vendéglátó egy­ségek továbbá az utazási irodákkal szerződéses kap­csolatban álló üzletek zöme megfelelő színvonalon biztosította a vendégek étkezését és szórakozását. S ami várható volt, a szerződéses üzemeltetésű vendég­váró-vendéglátó helyek között egészséges versengés bontakozott ki. Természetesen gond is akadt a válla­lati és magánvendéglátás területén is. Végezetül idézek két olyan lényeges célt, amely ter­mészetesen Tolna megye vendégforgalmának idei és jövőbeni alakulására is hatással kell, hogy legyen, ha­tással lesz. A belkereskedelmi miniszter szerint kiemelt feladat, hogy az utazási irodák, szálloda-vállalatok bővítsék és színesítsék programajánlataikat és növeljék az egy napra eső árbevételeiket. SZŰCS LÄSZLÖ jAnos \/f ■, í A mérce egyre magasabb­ra kerül Ismét elmúlt egy év, 1984-nek befellegzett. A deli­rium előtti csendésségben tekintsünk vissza a mögöt­tünk lévő 366 napra! Nézzük meg együtt, évődjünk 4 kicsit a nehézségek „sújtotta” mindennapjainkon. Mindnyájan tudjuk, hogy az eltelt év nemcsak vi­dámkodásra adott okot, de nekünk, magyaroknak meg­van az a jó tulajdonságunk, hogy akkor is nevetünk, amikor nem lehet, és azzial is tréfálkozunk, amixel nem kellene. Fotóriportereink — Bakó Jenő, Czakó Sándor, Gottvald Károly és Kapfinger András — ké­pei évődők, tréfálkozók, de ez a tréfa az optimizmusu­kat is jelenti. Egy lehetőség a lakáshely­zet megoldására Külgazdasági kapcsolataink is fejlődnek r pénzügyminiszter beszéde A terv a nemzeti jövedé­kin 2,3—2,8 százalékos nö- ekedését irányozza elő. Űj onása és egyben követel- ténye a népgazdasági terv­ek, hogy jövőre — ha a :áfmított teljesítményt élér­ik — növelhető lesz a bel­lid! felhasználás. Bővülhet fogyasztás, és több év után itűzshető az a cél, (hogy a ‘álbérek ne csökkenjenek, anem stabilizálódjanak az lei színvonalon. Ez, az ?yéb jövedelmekkel együtt rt eredményezi, hogy a la- osság reáljövedelme másfél -két százalékkal emelked- et. További új cél az is, hogy szocialista szektor beruhá- isait se kelljen csökkente- l, hanem az idei szinten irthassuk azokat. Intézkedéseink középpont­iban az a törekvés áll, ogy a vállalatok önállósá- i, mozgástere szélesedjék i természetesen ezzel együtt agyobb legyen a fdelőssé- ilk is gazdálkodásuk ered­Elhatározott szándé hogy a jelenleg nyere arányosan fizetendő • és községf#lesztési ho rulást 1986-tól a váll. azonos, globális oss2* bérarányosán fizetik m A vagyonadó, ame általános mértéke 3 szá a vállalatok tiszta sajf gyona után fizetendő, adó bizonyos hozamkö ; ményt is kifejez. Beve hozzásegített ahhoz, ho : amortizáció központom megszüntessük. A vállalatok alapja*' nagyon sokféle kü’ külön befizetés. Ezek meg&zűnn§T len adó beveze sor: a íelhalr amelynek a ’ és 25 százai megállapít? A válla’ nak igen s bírált eleme lyozás. A jövő ....... é rezhető piaci ellenőr- korlátok között tíolaoz» Kép szöveg nélkül Ha a bejárat... akkor a kijárat túró? Addig nyújtózkodjunk... Féltve őrködünk nemzetünk jövőjén Kutyaügy a bárányexport Varázsszem-lencse Egy jó fej 1984-ből Sikerül-e átugrani?

Next

/
Oldalképek
Tartalom